Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-15-16-17 / 89. szám
1995. április 15., szombat Húsvéti Hagyományok 7. oldal ELKÉSETT RIPORTER KÉPZELT RIPORTJA AZ ŰR 33. ÉVÉBŐL Jeruzsálemi kereszthalál Golgota - M. S. mester műve az esztergomi Keresztény Múzeumot gazdagítja Divatos műfaj a képzelt riport, nemcsak egy popfesztiválról, hanem históriai történésekről is. A német Bild például névtelen riporter személyes hangvételű naplójegyzeteit közli Jeruzsálemből, az Úr harmincharmadik esztendejéből. „Riporter vagyok, és azért utaztam Jeruzsálembe, hogy személyesen tudósítsak az egyedülálló perről, amelyet a férfi ellen folytattak, ki Isten fiának mondotta magát, s ezzel népmozgalmak, majdhogynem zendülések jártak nyomában. De túl későn érkeztem a városba, azt az embert már pénteken keresztre feszítették. Most szombaton, csend honol mindenütt. Síri csend. Mintha aludna az egész város. Ha véletlenül mégis találkozom valakivel s a keresztrefeszítésről faggatom, elfordul, mintha a rossz, lelkiismeretével birkózna. Az emberek hallgatnak, pedig tegnap ők kiáltották, hogy feszítsd meg, feszítsd meg! Legalább a sírját szerettem volna megtekinteni, de a városfalon kívül eltévedtem. Tűzött a nap s az izzadságot mint a sót, égette szemeimbe. Megtudtam, hogy négy asszony helyezte Jézust örök nyugalomra. De a római hatóságok óriási köveket helyeztek a sírra, és hét katona őrizte azt, talpig fegyverben. Mert Jézus követői hitték, és hirdették, hogy fel fog támadni. Vasárnap van, és röviddel napfelkelte előtt szörnyű dübörgés ébreszt. Földrengés zaja. Sokadmagammal sietek a sírhoz, amit most már könnyen megtalálok. Üres. Hova tűnt Jézus? A város még hallgatagabb, mint tegnap... A római közigazgatás hivatalos közleménye hétfőn lát csak napvilágot. A tények: 1./ Előző nap hajnali 4 óra 10 perckor földrengés sújtotta a várost. 2./ Az őrök mélyen aludtak, a vizsgálat folyik, mert gyaníthatóan túl sok alkoholt fogyasztottak. 3./ A feltámadásnak közvetlen szemtanúja nem volt. 4./ Tanúnak jelentkezett azonban mégis négy asszony, köztük Jézus anyja, Mária és egyik követője, Máriá Magdolna.” A szemfüles riporter megszólaltatja a tanítványok közül Lukácsot: „Mária Magdolna elbeszélése szerint két csokor vad nárcisszal ment éjjel két óra tájban a sírhoz. Észrevette, hogy a köveket elhengergették, és a sírban senki sem feküdt. Rövidesen egy embert látott, kertésznek hitte, s megkérdezte, ő vette-e el Urát? A férfi csak annyit mondott, ne érintse meg, mert még nem tért meg mennyei atyjához. Egy másik asszony Jézust a sziklák felett látta repülni az ég felé, szinte áttetsző testtel.” Eddig a riporter leírása, amely így végződik, inkább a jelen stílusában: „Csoda történt? Ez az ember mégiscsak Isten fia lett volna?” Honnan jön a húsvéti nyúl? SZÍNES LAPOK A TOJÁSFESTÉS HISTÓRIÁJÁBÓL Minden locsolkodónak kijárt a tojás Elmaradhatatlan jelképe a feltámadásnak, tartozéka a húsvéti ünnepeknek a tojás. Az okot régóta ismerik a kutatók: az élet megújulásának, a születésnek ugyanis legősibb szimbólumai közé tartoznak az élővilág legnagyobb petesejtjei, a madártojások. A kereszténység körében pedig úgy él a hagyományos hiedelem, hogy miként a tojásból új élet támad, úgy támad föl sírjából Krisztus az emberek megváltására. Sokkal nehezebben nyomon követhető, hogy honnan ered, mikortól vált közkeletűvé a kedves szokás, a tojásfestés. Árra nincs, s valószínűleg nem is lesz hiteles válasz, hogy kik lehettek az első „tojáspiktorok”, mert a sajátos népi művészeti ágat a régi följegyzések is már élő tradícióként emlegetik. Az viszont egyértelmű, hogy „feltalálását” követően roppant gyorsan elterjedt, s olyan népszerűvé vált, hogy például kontinensünk északi országaiban - ahol a hideg éghajlat nem teszi lehetővé a baromfi- tartást - húsvétra vadon élő madarak tojásait festik meg. A tojásdekorációnak egyébként a piros az uralkodó színe, ami szintén a keresztény jelkép- rendszerhez kötődik, a Megváltó értünk kiontott vérére utal. A szép munkához nélkülözhetetlen a kézügyei A festéshez általában egyszerű, házilag elkészíthető színezőanyagok terjedtek el, amelyeket az ügyes kezű pin- gálók hagymaléből, teából, vadalma héjának főzetéből stb. nyertek. Napjainkban azonban az efféle természetes készítmények használata kiveszőben van, falun is jobbára gyári festékekkel színezik a húsvéti tojásokat. A legkedveltebb díszítési mód az úgynevezett levélráté- tes festés, a viaszírásos technika, a karcolásos díszítés és a savas maratás. A minták közül legelterjedtebbek a geometrikus és a virágmotívumok. Ma még szép számmal vannak falusi „íróasszonyok”, akik jól ismerik ezeket az eljárásokat és valóságos művészei a hímesto- jások készítésének. Érdekes, hogy a szintén nagy türelmet és kézügyességet igénylő tojás- patkolás legavatottabb „kovácsai” szinte kizárólag férfiak, akik a kifúrt héjba aprólékos munkával ütik bele a tűhegyes szögeket. ség és az ízlés A hagyományos lo- csolkodási szokások részeként minden fiúnak egy-egy tojás járt, aki húsvétkor locsolkodni ment a lányos házhoz. Kivételt jelentett azonban a „szívkirály”: a kedves fizetsége négy vagy öt díszes tojás volt. À Felvidéken még ennél is nagyobb volt a kiszemelt jövendőbeli kiváltsága: 20 festett tojás járt viszonzásként a húsvéti locsolásért. - Piros A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának, a keresztény vallásoknak a legfontosabb ünnepe. Csaknem 2000 esztendő óta emlékezik meg róla a katolikus egyház. A feltámadásra általában a zsidó húsvét (Nizán hónap 14-e) utáni vasárnapon, Krisztus halálára pedig az előző pénteken emlékeztek. Az ázsiai tartományokban viszont mindig A zsidó peszah A húsvét az egyiptomi kivonulás csodálatos eseménytörténetére emlékeztető zsidó ünnep (peszah). Az ókori Izraelben a Szentély fennállásáig (i. sz. 70) zarándokünnep volt. Az ország lakói Jeruzsálembe vonultak, s ott tartották meg az ünnepet. Eredetileg két részből állt. Niszán (az első tavaszi hónap) 14-én volt a pászka ünnepe, az egyiptomi tizedik csapástól való megmenekülésre emlékeztetve. Ezt követte a kovásztalan kenyér hétnapos ünnepe. Ennek első napja a csodálatos egyiptomi kivonulásra emlékeztet, a hetedik pedig a Sás-tengeren való átkelés évfordulójára. Miután az Ószövetség elbeszélése szerint az egyiptomi kivonulás éjszaka történt, az ünnep előestéjén tartják meg a széder-estét. Ekkor előírásos rend (héberül: széder) szerint fogyasztják el családi körben a vacsorát: kovásztalan kenyeret, keserű füvet (tormát) és hajdan bárányt ettek. A vacsora római szokás szerint tojással kezdődött és csemegével fejeződött be. A szé- der-este lényege, hogy az apa a gyermek kérdéseire elbeszéli az egyiptomi kivonulás eseményeit. Sokan azt állítják, hogy az újszövetségi evangéliumokban szereplő utolsó vacsora története valójában egy korabeli széder-este leírása, illetve átértelmezése volt. Az ókori Izraelben a húsvét második napján kezdődött az aratás. Nizán 14-én tartották a Megváltó halálának emléknapját. A niceai zsinat (325) kimondta: mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap kell húsvé- tolni. Ha ez vasárnap van, akkor az azt követő vasárnapon. Honnan jön a húsvéti nyúl? Az ősi görög mondavilágból: Aphroditénak, a szerelem istennőjének kedvenc állata volt, miként a germán földistennőnek, Holdának is kísérője.- A húsvéti nyúl első írásos nyoma 1642-ben kelteződött: erotikus jelképként, a tavasz állataként és a termékenység megtestesítőjeként említik. Nagyjából azóta a nyúl hozza Európa sok országában a festett, színes húsvéti tojásokat. Sláger a Eduard Polak úgy bánik a gyűjteményével, mint a hímes tojással. Gyűjteménye ugyanis nem más, mint 15 ezer (!) hímes tojás. A 75. évében járó, immár nyugdíjas, bécsi belső építész kiváló ízléssel berendezett Linzer Strasse-i lakásában pompás zöld növények és különösen értékes, tarka tojások között éli napjait - immár fél évszázada. Egy-egy mutatós példányért 50-100 svájci frankot, sőt jóval többet is fizet. Sőt, nemzetközi aukciókon az orosz cárok ékszerésze, Fabergé által készített Holdtölte utáni első vasárnap Jézus tanítványaival költötte el halála előtt a húsvéti vacsorát (pászka), amelyet azóta úrvacsorának neveznek. A zsidó pászka- ünnep helyébe a kereszténységben Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe, a húsvét lépett amelyet tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon ünnepelnek. Mi rejtezik a tyúktojásban? A tojás az ember egyik legfontosabb élelmiszere. Európa egy-egy lakója átlagosan 150— 200 tojást fogyaszt évente. Az átlagos tyúktojás 58 grammot nyom, amelyből 6 gramm tojáshéj. A fennmaradó 52 gramm 6,4 gramm egyszerű fehérjét, 5,7 gramm zsírt, 200 milligramm koleszterint (csak a sárgája), ásványi anyagokat (például 30 mg kalciumot), vasat (1 mg) és foszfort (114 mg), továbbá A-, D- vitamint és B-vitamin egyveleget tartalmaz. A tojáshéj színének semmi köze a tartalom minőségéhez, azt a tyúk fajtája határozza meg. A tojássárgájának színe sincs összefüggésben az élvezeti értékkel, mivel attól függ, hogy mit eszik a baromfi. Mégis, az erősebb színű tojássárgának esztétikai értéke van. Nagy tojásnak számít a 65 grammosnál nehezebb, normálisnak, közepesnek az 50-65 grammos, az 50 grammnál könnyebb tojás viszont kicsi. ot kell A tojáshéj színének semmi köze a tartalom minőségéhez, azt a tyúk fajtája határozza meg Nemzetközi normák szerint - amelyeket éppen az idei esztendőtől az Európai Unió hivatalosan is alkalmaz - az első osztályú tojást „pottyanás” után legkésőbb nappal eladásra kínálni, de 12 napnál tovább nem lehet a boltban ilyen minőségűként árusítani. A tojás viszonylag hosszú ideig eltartható hűtőszekrényben, hűvös éléskamrában. Arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy a közelében ne legyen szagos vagy illatos anyag, mert a „lélegző” tojáshéjon át felszívódhatnak az aromák, amelyek élvezhetetlenné tehetik az árut. magyar patkóit arany-ezüst-gyémánt ötvös remekekért, születésnapi, koronázási tojásokért dollár milliókat áldoznak - nem a Polákhoz hasonló gyűjtők, hanem dúsgazdag befektetők és múzeumok. Polak úr legbecsesebb darabjai között tartja számon az életet és halált jelképező, Magyar- országon készült patkóit tojást. Nem árulja el, hogy mennyiért jutott hozzá, de azt sejtetni engedi, hogy mostanra sokszorosára nőtt e remekmű értéke. Ha tojásról van szó, az ember elsősorban tyúktojásra gondol, holott készül(t) strucc-, emu-, kacsa-, liba-, hattyútojásból is hímes-, írott, rajzolt tojás. Azok persze drágábbak (és persze tar- tósabbak) is hétköznapi társaiknál. Egy-egy mutatósán díszített strucctojás több ezer schil- linget is ér. Miként léteznek nem tojás tojások is, amelyeket kartonpapírból, fémből, selyemből készítenek, és erre a külső anyagra festik a szebbnél szebb motívumokat, életképeket, bibliai jeleneteket temperával, víz- meg olajfestékkel, vagy ha textilről van szó, akkor batikolják, netán hímezik őket. Mutasd a tojásod, megmondom, ki vagy Keményen vágy lágyan? A reggelihez készített tojás - állítja dr. Beryl West amerikai pszichológusnő - az ember jelleméről is elmond egyet s mást. Az, aki a kemény tojást részesíti előnyben, nem ismer tréfát, utálja az alakoskodást, a kétszínűséget. Elveken lovagló, kicsinyes, ugyanakkor szótartó, megbízható egyéniség. A lágy tojás híve maga is gyengéd, szelíd, rendes ember, nehezen meghódítható, ő maga is körültekintően választja meg a barátait. Aki a tükörtojást szereti, könnyelmű, már-már ledér alkat, aki minden körülmények között rózsaszínben látja a jövőt. A reggelire rántottát készítő megbízható, szeretetreméltó, a közös munkára különösen alkalmas. Csak nagy ritkán úszik az árral szemben. Kitűnő férj. Az omlett hívével kötött szövetség sok változatosságot, kalandot ígér - állítja a szakértő hölgy - ráadásul a szexben is izgalmas partner. Fehér Anna gyöngyös tojásai Másfél évtizede kutatja a magyarság népviseletének szűk területét, a gyöngyből készült öltözködés-kiegészítőket. Nagyon sokféle gyöngyös gallért ismer, s számtalan más gyöngyös dísz is található a gyűjteményében. A világ mintegy húsz országában állított ki. Az idén Japánban tanított, s bemutatta gyöngyös tojásait.
