Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

1995. március 7., kedd Hazai Körkép 3. oldal Reszkess, feketesereg? hírek szerint új kor- mánybiztos kinevezését tervezi a miniszterelnök. Még nem tudni, hogy személy sze­rint ki a poszt várományosa, de azt igen, hogy kényes és nehéz feladat vár rá. Szervez­nie és irányítania kell a gaz­daság egészségét talán leg­jobban fenyegető kóros jelen­ség, a fekete gazdálkodás el­leni harcot. Milyen mértékű az illegális tevékenység? Egyes számítá­sok szerint hazánkban a bruttó nemzeti össztermék mintegy negyedét, mások sze­rint csaknem egyharmadát a törvényi előírások megkerülé­sével állítják elő. S legalább évi 4-500 milliárdra rúgnak azok a jövedelmek, amelyek ellenőrizetlenül, adózatlanul folynak be a feketeszférában tevékenykedők zsebébe. Ki a károsult? A számla­adási kötelezettség elmulasz­tása, a fantomvállalkozás, a fiktív áfa-visszaigénylés és a manipulációk számtalan más változata közvetlenül az ál­lamkasszát csapolja meg. De mivel az elmaradó bevételek miatt a költségvetés az adó­prés szorítására kényszerül - a gazdálkodás partizánjainak jövedelemtöbbletét valójában a többiek: a bérből és fizetés­ből élő, tisztességgel adózók fizetik meg. Össztűz - vezényszóra? Nemzetközi tapasztalatok sze­rint a feketegazdaság földerí­tése és legális utakra terelése roppant bonyolult és időigé­nyes feladat. Nincs hivatal, jogalkotó, ellenőrző, bűnül­döző, s egyéb szerv, amely önmagában meg tudná ol­dani. Sikert csak szervezett, együttes fellépés, az „össz­tűz” ígér. S ha a vezényszó kiadására kormánybiztos hi­vatott, akkor nincs poszt, amelyet gyorsabban be kell tölteni: már a 24. órában va­gyunk. Bajnok Zsolt Ittasan rongáltak az ifjak Balassagyarmat - A közleke­dés biztonsága elleni bűncse­lekmény elkövetése miatt foly­tat eljárást a Balassagyarmati Rendőrkapitányság két fiatal­korú fiú, M. Roland és M. Gusz­táv balassagyarmati lakos ellen. A fiatalok a napokban, az egyik este Mohorára indultak. Szügybe érve betértek a presz- szóba, ahol éppen diszkó is volt Bizonytalan (Folytatás az 1. oldalról) -Egyelőre arról van szó - folytatja -, hogy a kis állomáso­kon megszűnik a jegykiadás, azt a vonaton lehet megváltani. Hoz­zákezdenek az átjáróhelyeken működő fénysorompók szerelé­séhez, amelyek működésbe ho­zása után további létszámot le­hetne csökkenteni. A menetrend május 28-án változik minden vo­nalon. Ezután vezetnék be az em­lített térségben az úgynevezett zóna-közlekedést.- Mit jelent ez az elnevezés? -A Vác-Diósjenő viszony­latban nagyjából annyi vonat­pár közlekedne mint eddig. Di- ósjenő és Romhány között át­szállással folytathatják útjukat az oda tartók. Vác és Balassa­gyarmat között viszont, hu­szonnégy óránként, nagyjából csak három járat közlekedne. Az állomásfőnök szerint ar­ról is szó esett még, de csak a hangos gondolkodás szintjén, és ott kisebb mennyiségű alko­holt fogyasztottak. Utána gya­logosan indultak el hazafelé. Szügyből kiérve, az úttest jobb oldalán elhelyezett optikai ve­zetőoszlopok közül 27 darabot kirugdostak, illetve kitörtek és ezzel 12 ezer forint értékű kárt okoztak. M. Roland beismerő vallo­mást tett. váci vonatok hogy esetleg önkormányzatok közös kezelésébe vagy magán- személyeknek adnák át ezt a vonalat. Arról, hogy ennek mi lenne a következménye, a szak­ember jobbnak látja végig sem gondolni. Szerinte az államnak mindegy, hogy kinek utalja át a személyforgalom támogatását szolgáló pénzt, ám az más kér­dés: az önkormányzatoknak nem lenne pénzük a pálya biz­tonságos, rendszeres karbantar­tására, felújítására. Akadhatnak vállalkozó magánszemélyek, akik rövid ideig elkönyvelik a bevételt, aztán lemondanak a kezelői vagy tulajdonjogról. Arról, ami majd kialakul.- Lehet ezt laikusokra bízni?- Ebben az esetben a szak­embereket is átvennék.-És azok vajon értenék-e a tulajdonos nyelvét, az meg az ő szakmai érveiket? Az állomásfőnök sejtelme­sen mosolygott... K. T. I. Nem lesz kábelszakadás Gyarmaton Százötvenmillió forintos beruházásra számítanak fotó (archív): rigó Ötvenszázalékos ter­melésbővülésre és 150 millió forint értékű beruházásra számít az idén a Magyar Kábel Művek Rész­vénytársaság balas­sagyarmati gyára a most befejeződött profilrendezésnek kö­szönhetően. Nádasi László, a részvénytársaság mű­szaki vezérigaz­gató-helyettese szá­molt be a fentiekről. Az 1993 végétől a né­met Siemens cég 77 százalékos érdekeltsé­gében lévő részvény- társaság - tudomásul véve a világpiaci kon­kurencia megjelenését, az árak jelentős csök­kenését - az egyes gyá­rakra meghatározott profil nagy sorozatú gyártásával óhajtja versenyképességét erő­síteni. Bebizonyosodott, hogy a Siemens nem a kábelművek megszüntetése céljából áldozott a társaságbeli érdekeltségének megszerzésére, hanem hosszú távon is jövőt szán a művek itt­honi gyárainak. A balassagyarmati kábelgyár termelésének túlnyomó több­sége az erősáramú kábelek gyártása lesz. Ennek gyártását a Siemens néhány anyaországi vállalatánál megszünteti, s fo­kozatosan Balassagyarmatra te­lepíti. Az első lépcsőben másfél milliárd forint, majd a követke­zőben 7,5 milliárd forint értékű - ez egyébként a jelenlegi pro­duktum háromszorosa - több­letterméket kap az Ipoly-parti gyár. Jelentős létszámbővülés­sel nem jár ez a lépés, a jelenleg foglalkoztatott munkások helye azonban biztos. Nincs vagyongazdálkodási elképzelés Eszközök összessége mínusz kötelezettségek összessége: így kellene újradefiniálni az ön- kormányzati vagyon fogalmát - hangzott el a tegnapi, salgó­tarjáni regionális önkormány­zati tanácskozáson. Heves és Nógrád megye önkormányzatainak szer­vezte a tanácskozást az ön- kormányzati akadémia az önkormányzati gazdálkodás­ról, de Bolvári Zoltánnak, a Fővárosi Önkormányzat Va­gyonkezelő Rt. vezetőjének és dr. Ormosi Viktornak, a BM önkormányzati gazdasági fő­osztálya osztályvezetőjének előadását csak harminc fő kö­rüli hallgatóság kísérte figye­lemmel. Bolvári Zoltán el­mondta, 27-30 százalékos ré­szesedéssel bír az önkormány­zatok vagyona a nemzeti va­gyonon belül. Az önkormány­zati vagyongazdálkodás sző­kébb részterületeiként az ingat­langazdálkodást, a portfoliókezelést, a nyilvántar­tások vezetését, a helyi gazda­ság fejlesztését, a vállalkozások segítését nevezte meg. Bár törvény írja elő, az ön- kormányzatok nem készítet­tek nyilvántartást az ingatlan- tulajdonokról - erről Ormosi Viktor beszélt, megjegyezve: nem lehet vagyonnal gazdál­kodni az érték ismerete nél­kül. Hozzátette, hogy Nógrád megyéből sok önkormányzat nem fektette fel vagyonka- taszterét. Megtudtuk, a Bel­ügyminisztérium ingatlanér­tékesítési ámyilvántartási rendszert akar bevezetni, hogy tudni lehessen, milyen az ingatlanok valódi ára egy adott időszakban. Ha majd tisztázódik az önkormányzat rendelkezésére álló vagyon­tömeg, a következő lépés an­nak szabályozása lesz. A Belügyminisztérium osz­tályvezetője kulcsproblémá­nak tartja, hogy a képvi­selő-testületeknek nincs va­gyongazdálkodási filozófiá­juk, stratégiájuk. Enélkül pe­dig fennáll annak veszélye, hogy egy-egy konkrét ügyben hajnalig vitáznak a vagyon­hasznosításon és összefüggé­sek vizsgálata nélkül hoznak döntéseket. (dudellai) VENDÉGÜNK: DR. HALÁSZ ZSOLT, A MEGYEI BÍRÓSÁG ELNÖKE Miért lassú az igazságszolgáltatás? (Folytatás az 1. oldalról) Nem lehet panasz a cégbíró­ságra, jól működik ez az ág, igen gyorsan bejegyzik a cége­ket. Nagyon sok a csőd- és fel- számolási eljárás, de ezzel is megbirkóznak az érintett bírák. A bíróságok elhelyezése megoldott a városokban. Balas­sagyarmaton, a megyei bíróság épülete szemre is gyönyörű. Egyedül az okoz némi gondot, hogy a palota egyharmadában az ipari iskola kapott helyet. A városi bíróság az egykori párt­házban hozza ítéleteit. Gondot okoz, hogy tárgyalótermeket nem alakítottak ki az épületben. Halász Zsolt vázolta azt az elképzelést, amely szerint ítélő­táblákat hoznának létre a me­gyei bíróságok és a legfelsőbb bíróság között. A bírói függetlenség őrzése érdekében igazságszolgáltatási tanács alakítását tervezik. (ádám) Hírek / Értelmiségi klub Salgótarján - A TIT értel­miségi KIWANIS klubjá­nak tegnap este Puszta Béla polgármester volt a ven­dége. A nagy érdeklődéssel kísért fórumon a fő kérdés a város nehéz gazdasági hely­zete, a válságból való kitö­rés lehetősége volt. Drágul az étkezés? Szécsény - A képviselő-tes­tület ma 15 órától tart ülést. Megállapítják az új intéz­ményi nyersanyagnormákat. Tájékoztató hangzik el a vá­ros sportéletéről, s átadják a Szécsényért-emléklapot. Javaslat hangzik el a Körösi Csorna Sándor Gimnázium iskolaszékének előkészítő bizottságára, s javaslatot tesznek az óvodai és iskolai beiratkozás időpontjára. Tévé, hulladéktároló Balassagyarmat - Ma ösz- szeül az önkormányzat. Már most előterjesztés hangzik el az 1996-ra benyújtandó céltámogatási pályázatról. Tőzsér Zsolt alpolgármester beszámol az új kommunális hulladéklerakó létesítésének előkészületeiről. A Madách Imre Kollégium igazgatója nemrégiben elhunyt, ezért az önkormányzat pályázatot ír ki az állás betöltésére. Medvácz Lajos, a művelő­dési, oktatási és sportbizott­ság elnöke tájékoztatja a tes­tületet a városi televízió működéséről. Nehéz az élet Mátraterenye - Közmeg­hallgatást tartott az önkor­mányzat a napokban Ho- mokterenyén. A találkozó alkalmával tájékoztatták a lakosságot a homokterenyei ellátó szervezet idei tervé­ről, a képviselő-testület ter­veiről. A lakossági kérdések zömmel az életfeltételek ja­vításával összefüggésben fogalmazódtak meg. Maksa mulattat Rétság - Maksa Zoltán hu­morista önálló estjére kerül sor március 7-én, kedden 19 órai kezdettel a városi mű­velődési központban. Traffipax Ma 14—22 óráig Balassa­gyarmaton és környékén, 14-24 óráig a 21-es úton Pásztón, Jobbágyiban és Mátraszőlősön lesz sebes­ség-ellenőrzés. Technika a földnyilvántartásban - Salgótarjánban, a megyei földhivatalban üzembe helyzeti számítógép megkönnyíti és gyorsítja a munkát. Felvételünkön Schram Ti­bor földmérő-üzemmérnök és Ferencz Endre földmérési osztályvezető térképet készít. Búcsú Balogh Gyulától Furcsán bicegő sétáin gyak­ran találkoztam vele. Erőtlen jobbjával botjára nehezedve, sokdioptriás szemüvegben bo­torkált az úton. Egyszer azt mondta: - Muszáj menni. A mozgás az élet. Balogh Gyula Budapesten született, de a háború utáni nehéz évek ide, Zagyvapálfal- vára sodorták a szegény vas­utascsaládot. Ahogy múlt az idő, úgy kötődött egyre több és egyre erősebb szállal a város­hoz, a megyéhez. Itt tanult, itt érett felelősen gondolkodó fér­fivá, itt alapított családot. Itt lett az induló megyei lap egyik alapító szerkesztője, majd fő- szerkesztője. Hihetetlen ener­gia hevítette. Újságot írt hat-nyolc lelkes fiatallal, szer­kesztett és ha a szükség úgy hozta, vitte is a lapot az olva­sókhoz. Mindig is fontosnak tartotta, hogy az emberek tud­ják, mi történik velük, körülöt­tük. Hitje, hogy a felelősséggel írt, szerkesztett újság jó ügyet, közügyet szolgál és abban is segít, hogy az emberek élete gazdagabb, teljesebb legyen. Újságot csinált, később mozgalmi munkásként dolgo­zott, tanult és tanított, de mindvégig megmaradt ami volt: a becsülettel elvégzett munka, a baloldali eszmék, a közügyek iránt elkötelezett ember. Nyugdíjasként már pi­henhetett volna. De tele volt nyugtalan tenni akarással. A szakszervezetben talált magá­nak elfoglaltságot, nyugdíjas társai ügyes-bajos dolgait in­tézte. Akkor volt jó napja, ha valamiben segíteni tudott. Am az utolsó években a nyugalom egyre ritkább ven­dég volt nála. Súlyos, bénító betegséggel viaskodott. De nem adta fel. A sors kegyetlen fintort vágott: aki egész életé­ben a szó, a toll avatott mes­tere volt, kemény akarattal újra tanult beszélni, írni, járni és dolgozni. Valamiféle belső láz hevítette, hogy az ismere­teit, a sok-sok tapasztalatot átadja másoknak, talán hasz­nát veszik. Jobbító szándéka, tettvágya tiszteletet ébresztett. Voltak sikerei és szorongással teli nehéz évei. Csalatkozott és tévedett is. De volt ereje ah­hoz, hogy elvégezze a legnehe­zebb számvetést: megbékéljen önmagával. Ma délelőtt utolsó útjára indul Balogh Gyula, a Nógrád hajdanvolt főszerkesztője. Hatvanhét évet élt. -vg.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom