Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-09 / 58. szám

1995. március 9., csütörtök Diákpanorama 7. oldal Az oldal mondata: „Aki ért és megértet,/ Az egy népet megéltet” Kányádi Sándor DIÁKTUDÓSlTÓINK POSTÁJÁBÓL Losoncon korcsolyáztunk Tanáraink segítségével az isko- soncra szerveztek utat. Itt igazi lai salakpályát jégpályává ala­kítottuk. Nagy örömömre én is kaptam egy korcsolyát. Nem volt könnyű megtanulnom sik­lani a jégen. Sajnos a mi jegünk hamar elolvadt. Tanáraink látva szomorko- dásunkat, február 21-én Lo­Rendhagyó A balassagyarmati Kereske­delmi Szakközépiskola tanulói nem hagyományos irodalomó­rán ismerkedtek meg József At­tila költészetével, életútjával. A Kassai Thália Színház re­mek művészei az érettségire készülő diákoknak mutatták be a magyar irodalom kiváló kép­viselőjét, aki magáról többek között elmondta az alábbi aktu­ális mondatot is: „olyan ember szeretnék lenni, aki meghall­mujegpalya van. A szikrázó napsütésben az őrhalmi iskolá­sok birtokukba vették. Verse­nyeztünk is. Az idő nagyon gyorsan elrepült. Hazafelé a buszon videofilmét néztünk. Farkas Lilla 4. o. tan., Őrhalom. irodalomóra gatja mások véleményét!” Műsorukat megzenésített ver­sekből, költeményekből, az önéletrajz és kortárs levelek részleteiből állították össze. Dr. Bacskó József igazgató elmondta: hisz abban, hogy a nem hagyományos irodalomóra a színészek és a diákok hagyo­mányteremtő találkozásainak a kezdetét jelenti. Pintér Veronika KERISZI, Balassagyarmat Az oldalt szerkesztette: Sándor Mária Salgótarjáni szakközépiskolások sikere az országos helyesírási versenyen A múlt hét végén lezajlott az Implom József helyesírási verseny országos döntője. Erre négy középiskolás diák - a megyei for­duló első helyezettjei - utazott megyénkből. Valószínűleg fé­nyes betűkkel írják be történetükbe a küldő iskolák ezt a ren­dezvényt, hiszen a szakközépiskolai kategóriában a II. és III. helyezést is salgótarjáni diákok érték el. A gimnáziumi kategó­riában pedig kilencedik lett a balassagyarmati versenyző.- Úgy tudom, nem először vettetek részt az Implom József helyesírási verseny gyulai dön­tőjében.- Én már tavaly is indultam ezen a versenyen, de akkor nem voltam a díjazottak között. Ak­kor ez csalódást okozott, így most már nem is mertem re­ménykedni. Nagy meglepetés volt, amikor második helye­zettként kiszólítottak. Sok se­gítséget nyújtott a felkészülés­ben osztályfőnököm és magyar­tanárom, Sándor Mária tanárnő - mondja Címer Marietta, a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola diákja.- Én sem először veszek részt ezen a találkozón. Máso­dik osztályos koromban a 12., tavaly a 6. helyezést értem el. Ebben az évben már a dobogó 3. fokára kerültem. Jövőre - ha még indulhatnék - talán sike­rülne még feljebb jutnom - ve­szi át a szót Benus Csilla, az Egészségügyi Szakközépiskola IV. osztályos tanulója.-Milyen élményekkel, érzé­sekkel térsz haza Gyuláról? - fordulok Nyirati Brigittához, a Balassi Bálint Gimnázium ta­nulójához.-A kilencedik lettem. Elé­gedett vagyok a helyezésem­mel, mivel idén először vettem részt ezen a megmérettetésen. A gimnáziumi mezőny egyéb­ként igen erős volt, s az egyes helyezettek pontszámai közötti különbség minimális. Ezért úgy gondolom, ha jövőre is elmehe­tek Gyulára, az ez évi tapaszta­latok és még több ismeret bir­tokában javulhatnak az esé­lyeim.- Hogy sikerült ennyire töké­letesítenetek a helyesírásoto­kat? Van még olyan, aminek a leírása gondot jelent?-Első osztályos koromban indultam először helyesírási versenyen. Akkor a megyei fordulóig jutottam el. Azután kezdtem el forgatni a helyesí­rási könyveket, a szabályzatot, különböző feladatokat oldottam meg. Most is akadnak olyan szavak, melyeknek sok fejtörést okoz a helyesírása. Ilyen volt például a versenyen is szereplő Kis Szent Bemát-hágó. Bár en­nek leírása másoknak is gondot jelentett - válaszol Marietta.-Már általános iskolás ko­romban is közel állt hozzám a nyelvtan, a helyesírás - foly­tatja Csilla. - Törekedtem arra, hogy ne legyen hiba a fogalma­zásaimban, a füzeteim lapjain. A középiskolai évek során - amelyeknek már a végén járok - ez a kötődés még erősebbé vált, amiben nagy szerepe van a magyartanámőmnek, Sepsi Ist- vánnénak, akinek sokat kö­szönhetek. Ő indított el, aztán az iskolai versenytől az orszá­gosig nem volt megállás - im­már harmadszor. Könyvespol­comon természetesen ott sora­kozik néhány helyesírási kézi­könyv, de ezeket korántsem kényszerből forgatom, mert úgy érzem, tökéletesen helye­sen nagyon nehéz írni.- Mi volt a legérdekesebb élményetek?- Izgalomból kijutott nekünk a verseny előtt és után is bőven, de a legizgalmasabb percek az eredményhirdetés percei vol­tak. A díjak kiosztása után de­rült ki, hogy Szathmári profesz- szor úr a napokban ünnepelte a 70. születésnapját. Kora elle­nére rendületlenül küzd a ma­gyar nyelv szépítéséért, helye­sebbé, szebbé tételéért. Érdekes élményben volt részünk akkor is, amikor már hazafelé tartot­tunk. Taxival mentünk az állo­másra, s útközben kiderült, hogy sofőrünk a verseny néva­dójának, Implom Józsefnek ta­nítványa volt. Szeretettel me­sélt ,Józsi bácsi”-ról, a meleg­szívűről, a jóindulatúról, az igazságosról - mesélik egymás­tól átvéve a szót Benus Csilla és Címer Marietta. Sokat érő szakmai gyakorlaton Ausztriában Az iskolák ma már sokféle le­hetőséget kínálnak diákjaik számára. Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola pél­dául külföldre is szervez gya­korlatot. Erről beszélgettem egy ottani tanulóval, Kaspár Paulinával, aki 1994 decem­berétől dolgozik Ausztria egyik városában- A suliban adódott a lehető­ség: ki lehet menni Ausztriába nyelvet tanulni úgy, hogy köz­ben dolgozunk is. Az igazgató, a szaktanár, az osztályfőnök és a némettanár javasolta gyere­kek mehettek ki. így kerültem Obertauembe. Az osztrák mun­kahelyeket Ursula Zenz szer­vezte, ő volt a tanárunk két hé­tig a nyelvtanfolyamon. Azt, ki hova kerül, mindenki magának választhatta meg.- Hogy érzed magad idegen­ben? Ismét megrendezték a felvételit „pótló” tanulmányi versenyt is­kolánkban, a balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimná­ziumban. A hozzánk jelentkező nyolcadikosok mérhették össze tudásukat immár másodszor. A kezdeményezés sikerét igazolja a több mint száz résztvevő. A lebonyolításban történt- Elég jól, bár néha honvá­gyam van. A nagyfőnök, Orsi néni elmondása szerint a mun­kámmal meg vannak elégedve. Hogy mit csinálok? Terítek és felszolgálok. Reggel fél héttől fél tizenkettőig reggeli italok kiszolgálása a feladatom. Az ételt a vendég magának veszi el a büféből. Este a munka hatkor kezdődik. Ekkor van a vacsora. Általában előétel, leves, főétel, desszert. Ezek felszolgálása, és az üres tányérok leszedése a feladatom.-Mi minden más a határ túloldalán?- Furcsák az étkezési szoká­sok. A fűszerekkel nagyon csín­ján bánnak. Salátát is sokat fo­gyasztanak. A munkatempó is gyorsabb, mint Magyarorszá­gon. A vendégek aranyosak és kedvesek, ha rosszul mondunk valamit, kijavítanak. Sokat le­het így tanulni.- Az osztrák iskolákban is olyan nagy gondot okoz-e a ta­nulók elhelyezése a szakmai gyakorlatokra, mint nálunk?- Szerintem az itteni vendég­látós diákoknak bőven van munkalehetőségük. Ugyanis itt Obertauemben is több mint 20 szálloda, panzió van. Sok ven­dég jön. Áz itteni diákoknak a téli és a nyári szünetben is dol­gozniuk kell.-Az idegen nyelvből gyak­ran adódnak félreértések?-Érdekes és humoros hely­zetek erednek a nyelvi hiányos­ságainkból. De azon is sokat nevetünk, ha egy német kérdez tőlünk valamit, hogy ez meg az hogy van magyarul, és utána megpróbálja kiejteni. Kicsit furcsa!- Mennyire szigorú szabá­lyok szerint éltek kint?- Nagyon vigyáznak arra, nehogy fáradtak legyünk. Min­dig elmondják, este tizenegykor alvás. Reggel elaludni nem le­het, mert arra nagyon háklisak. Inkább korábban menj dol­gozni, mint később.- Milyen kilátás nyílik az ab­lakodból?- Obertauem nagyon szép hely. A város egy völgyben fekszik. Az időjárás is elég jó, bár volt úgy a télen, hogy öt napig egyfolytában esett a hó. Néhány kocsit teljesen be is temetett.-Szívesen visszamennél-e a nyári szünetben is?-Nyáron ide nemigen, mert ez a szálloda csak télen üzemel. De máshová, egy kisebb helyre szívesen elmennék, mert így a nyelvet jobban lehet tanulni, ami nagyon sokat ér. Szanyi Nóra Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépis­kola, Salgótarján kívül, hogy szinte biztosan fel­vételt nyernek - még elismerő oklevelet is kaptak. Kétségtelenül jó kezdemé­nyezés a verseny. A megméret­tetésre vállalkozók szívesen emlékeznek vissza az előreho­zott felvételi találkozóra. Fábián Attila I/A oszt. tanuló Felvételi helyett verseny néhány változás. Tavaly csak humán és reál témakörben folyt a vetélkedés, az idén már ma­gyarban, matematikában és bio­lógiában is. Hogy mi a különbség a felvé­teli és a verseny között? Nos, amíg felvételi előtt az ember görcsösen, netán kapkodva ta­nul, addig erre szép nyugodtan fel lehetett készülni. (Ezt egyébként mi, elsőévesek is igazolhatjuk.) Emellett az is vonzó, hogy a legjobbak - azon HAMVAZÓSZERDA UTÁN - FARSANGI VISSZAEMLEKEZESEK Tombolahúzáskor volt legnagyobb az izgalom Köztudottan február a farsang hónapja. Ságújfaluban is meg­tartották a farsangi bált. Főleg az általános iskolások várták nagy izgalommal. A farsanghoz illően, szépen feldíszített kultúrház megtelt emberekkel. A jelmezesek megkezdték a felvonulást a színpadra. Utána a tánctéren is tettek néhány kört, hogy a zsűri alaposan szem­ügyre vehesse őket, majd el­kezdődött a zene, a tánc. A jelmezesek között voltak a már jól megszokott cowboyok, királykisasszonyok - a kisfiúk és kislányok álmainak szereplői -, de sok ötletes jelmez is akadt. Az idő teltével egyre kí­váncsibban várta mindenki az eredményt, amit nemsokára ki is hirdetett az iskola igazgató­nője, Fekete Barnabásné. Az ilyen összejöveteleknek elmaradhatatlan része a tom­bola. A húzáskor nagyobb volt az izgalom, mint az eredmény- hirdetés előtt. Mindenki előké­szítette tomboláit, és várta a nyerőszámokat. A díjak ötletes kis apróságok voltak. Néhányan nyertek a tombo­lán, mások nem. Mindenki gazdagabb lett azonban egy kellemes, jó hangulatú farsangi bál élményével. ^ Lipták Enikő Ságújfalu Sajnos, nem sikerült megnyernem a csokitortát A farsangi bálon csak az alsó tagozatos tanulók mutatták be jobbnál jobb és ötletesebb jel­mezeiket. Ezeket osztályonként díjazta egy szülőkből álló zsűri. Rengeteg csokoládé talált így gazdára. Azután diszkózenére táncolhattunk, de aki megéhe­zett, az a büfében minden fi­nomságot megtalált. Az est fénypontja a tombolahúzás volt. Értékes ajándékokat lehe­tett nyerni. A fődíj egy csoko­ládétorta volt. Sajnos, nem én voltam a szerencsés. Ubrankovics Zoltán 3./b o. tan., II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Salgótarján A tavasz virága - Mészáros Viktória 4. osztályos tanuló alkotása, Gábor Áron Iskola, Salgótarján Horvátit Denisza 3. osztályos tanuló vízfestménye, Gábor Áron Általános Iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom