Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-04-05 / 54. szám

1995. március 4., szombat 7. oldal Társasági Élet ­Mivel tölti a hétvégét? Dr. Kiss Tamás ma már ,főállású” nyugdíjas Négy évig ült Balassagyarmat város alpolgármesteri széké­ben dr. Kiss Tamás. A tavalyi helyhatósági választáson vi­szont nem indult az ismert kö­zéleti ember. Azt mondta: jöj­jenek a fiatalok! Igaz persze, hogy a nyugdíjkorhatárt is ép­pen elérte. Három hónapig se­gített az újaknak az átállás zökkenőmentes lebonyolítá­sában. Ma már „főállású” nyugdíjas.- Általában mivel töltötte a hétvégéket?- Ha csak tehettem, a csalá­dommal együtt jártuk az erdőt. Leginkább sétákra, gomba­szedésre, sízésekre emlék­szem. Inkább a fizikai tevé­kenységet választottam, hi­szen szellemileg és idegileg eléggé leterhelt voltam, hiva­tásomnál fogva. Ne gondolja senki, hogy minden szomba­ton kirándulgattam, hiszen sok rendezvény esett hétvégére, melyeken az alpolgármester­nek illett megjelennie.- Most, ezen a hétvégén mit csinál?- Hozzákezdek a négy év alatt elmaradt összes ház kö­rüli tennivalóhoz. Rendet csi­nálok a műhelyemben. Aztán elindulok a tetőtől és a pincé­nél kötök ki. Nálunk iparos­ember igen ritkán fordult meg - szeretek javítgatni, barká­csolni.- Kerti munka?- Ez a feleségemre marad - ő az úr a kertben.- Este mivel múlatja az időt?- Rengeteg restanciám van. El kellene olvasnom azokat a könyveket, amelyeket megvet­tem magamnak az utóbbi négy évben. Ötvenhattal kapcsola­tos kiadványok várnak rám többnyire. Ha ezeken túl va­gyok, a könyvtárat is végig­böngészem.-Nem írja meg emlékira­tait?-Nincs szándékomban. Az az igazság, hogy ötvenhatról megjelentettem egy magánki­adványt A forradalom előjá­téka címmel. Újabb munkán egyelőre nem gondolkodom. (ádám) Romantikus történet egy emberpárról Ha pénzed van, mindened van - szól a mondás. Az alábbi történet szereplőinek sok pénze volt, és mégis... A szomszédok hívására a rendőrök törték fel a luxusvilla garázsát, de Richard és Helen Brownon már nem tudtak segí­teni - az autóikból kiáramló ki­pufogógázzal vetettek véget életüknek. Önszántukból men­tek el, s hátrahagytak egy külö­nös, romantikus történetet. A 79 esztendős férfi és há­rom évvel fiatalabb felesége 1941-ben házasodtak össze: a kórházban ismerték meg egy­mást, miután mindketten egy polio (gyermekparalizis) jár­vány áldozatai lettek. A beteg­ség csak mozgásukban korlá­tozta őket, az üzleti életben si­keresnek bizonyultak. Több rá­dió- és televízióállomást mű­ködtettek, s ők alapították az elektronikus médiumok újságí­róinak képzésére szolgáló, híres iskolát. Jó évtizede, 15 millió dollá­ros vagyonnal vonultak vissza az ismert üdülőhelyre, Fort La- uderdale-be, s egészségi állapo­tuk gyorsan romlott. A toló­székhez kötött férj asztmával és ízületi fájdalmakkal kínlódott, a feleségen az Alzheimer-kór vett erőt. Nehezen viselték a fájdalmat, a tétlenséget. Elhatározták, hogy közösen menekülnek a halálba, s dönté­süket, valamint végrendeletü­ket elküldték barátaiknak, de úgy, hogy csak a halálukat kö­vető napon vehessék mindezt kézhez. „Van rá pénzünk, hogy a leg­jobb kórházakat, orvosokat és gyógykezelést vegyük igénybe - írták. - De megromlott egész­ségünket semennyi pénzért sem tudjuk már megvásárolni. Nem akarunk így vegetálni, inkább kilépünk az életből, s az a kí­vánságunk, hogy pénzünkkel a fiatalok között tevékenykedő jótékonysági szervezetek ren­delkezzenek.” KAMATEMELÉS ! Az 1995. március 1-től érvényes új kamatok: Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 20 % összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy II/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 18 % összesen évi 28 % Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 25 % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 26 % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 21-24 % 2 hó 22-24.5 % 3 hó 23-25.5 % 6 hó 24-26 % 9 hó 24-26 % 12 hó 24.5-26.5 % 18 hó 25-27 % A fenti kamatmértékek az 1995. március 1. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától fögg. ÍQ _ El . 5) Budapest Bank Rt. Társkeresők fóruma - Társat találtak - Társat keresnek Nőnapi batyubál, társkeresők összejövetele Felvételünk nem a társkeresők klubjában készült Kedves Társke­resők! A szoká­sos üzenetek között elsőként egy meghívást közvetítek. A salgótarjáni Jó­zsef Attila Mű­velődési Köz­pontban mű­ködő Egyedülál­lóak baráti köre március 11-én, délután 16 órá­tól kivilágos-ki- virradtig zenés, táncos összejö­vetelt rendez. A zenés klubestre a társkeresőklub tagjait is szere­tettel várják. Az alkalmat a nem­zetközi nőnap adja a vélhetően vidám, kellemes összejövetelre. A baráti kör - jó szokásának megfelelően - ezt a rendezvényét is batyubálsze- rűen rendezi meg. Ez azt je­lenti, hogy a résztvevő hölgyek süteménnyel, az urak itallal is hozzájárulnak a jó hangulathoz. Többen érdeklődtek már a márciusi összejövetelünkkel kapcsolatban. Számos javaslat is érkezett hozzám, hogy a társ­keresőklub összejövetelét már­cius 18-án vagy 25-én rendez­zük meg. Szokásainkhoz híven a döntést a többségre bízzuk. Ezért az a kéré­sem, hogy az a társkereső, aki szeretne néhány kellemes órát el­tölteni a többiek társaságában, március 10-ig je­lezze levélben vagy telefonon, dátum szerint, hogy melyik hét­végére jönne el szívesebben. Te­lefonunk és cí­münk a szokásos: 316-455 és Nóg- rád Megyei Hír­lap, 3100, Salgó­tarján Pf. 96. Összejövete­lünknek fontos ré­sze lesz annak a hosszabb prog­ramnak a megbe-l szélése, amely összefügg a szöl-j gálát eddigi ta-j pasztalatainak számbavételé-1 vei, valamint a további műkö-i dés tartalmi kérdéseivel. Zenés klubestünk tehát jó al­kalmat nyújt arra is, hogy meg­beszéljük közös dolgainkat. Péter Másnak fizetett a rászedett társkereső A kellemes külsejű idős férfi le­adta kabátját a ruhatárba, s megvette belépőjegyét a zenés estre. Tekintetével körbe pász­tázta a jelenlévőket, majd hatá­rozott léptekkel egy szabad asz­talhoz ment. Leült és csendesen szemlélődött. Később találkoztunk, s bemu­tatkozva egymásnak azonnal kérdést tett fel.- Miért nem kapok én választ öntől? Hiába várok, azon az egy-két címen kívül már nem foglalkoznak velem? A nyugalmából kiesett férfi láthatóan haragudott. Én azon töprengtem, hogy tulajdonkép­pen mit kér rajtam számon, hi­szen sosem találkoztunk.- Remélem, hogy még kapok címeket, mert nem ezért fizet­tem be az ezerhatszáz forintot! - mondta bosszúsan. Ekkor világosodott meg, hogy miért nem értjük egymást. Az úr ugyanis nem a társkere­sőklubnak fizetett, hiszen mi in­gyenes szolgáltatást nyújtunk, hanem valahová máshová. On­nan viszont nem azt kapja, amit szeretne. A kínos perceket tisztázás követte. Én megnyugodtam, ő azonban azt hajtogatta, hogy vannak, akik csak a pénzt sze­dik be, de ezért semmit sem ad­nak. Később feloldódott, jól érezté magát, s a társkereső-adatlapot is kitöltötte.-pr­Partnert, társat, férjet, feleséget keres 26/175/68. Technikus, társaság hiányában keresi korban hozzá­illő, érettségizett, szolid, ko­moly, vékony, természetked­velő lány ismeretségét. „Őszin­teség" jeligére. Az „Együtt jobb” jeligére 40 éves, barna, 169 cm magas, nyugodt természetű, vidámsá­got kedvelő, nem dohányzó szakmunkás házasság céljából keresi korban hozzáillő, 160-169 cm magas, lehetőleg barna vagy fekete hajú, karcsú, csinos hölgy ismeretségét. Önhibáján kívül elvált, 38 éves, 167 cm magas, barna hajú, kék szemű, molett óvónő élettársat vagy házastársat ke­res 45 éves korig, józan életű, gyermekszerető férfi szemé­lyében, aki nemcsak őt, hanem két gyermekét is szeretni tudná. Válaszokat „Hűség” jeligére kéri. „Szandokan” jeligére érke­zett üzenet, amiből csak a lé­nyeget idézem: „Péntekenként délután körülbelül negyed négykor a salgótarjáni Centrum előtti buszmegállótól a Vásárté­rig legyalogolok. Ha pár hétig, illetve hónapig nem találja meg élete szőke ideálját, úgy szólít­son meg egy viszonylag magas, 35 éves, középbama-melíro- zott, még jó alakú, de szomorú szemű, ha úgy tetszik, jóvágású nőt. Én leszek az. „Szalagbokj réta” jelige. Felhívom a tisztelt társkere-j sok figyelmét, hogy a hirdeté­seket, a válaszokat, s minden egyéb, a társkereső-szolgálattal foglalkozó levelet a Nógrácj Megyei Hírlaphoz címezzenek. A borítékon minden alkalom^ mai feltétlenül tüntessék fel: Társkereső-rovat. Kérem, pon­tos legyen a címzés, illetve a feladó neve és címe. Egymás közt legyen mondva... algótarjáni ismerősöm me- ' sélte büszkén-keserűn (azért írom így, mert maga sem tudta eldönteni, valójában melyik meghatározás illik pontosabban a lelkiállapotára), hogy dunán­túli üdülésekor kitüntető figyel­met szenteltek neki az ottaniak. A „messzi északról érkezettet” látták benne, aki számukra ked­ves helyen lakik. Pompás hegyek karéjozzák a várost, dolgos, ki­csit ugyan nyers, de jóravaló emberek lakják. Szépek a házak, csinosak az utcák, a terek... Földim ekkor jajdult fel (elő­ször!) - magában. Nem akarta kedvét szegni üdülőtársainak. Ő ugyanis nagyon jól tudta, hogy az, amire a barátságos pannó- niaik emlékeznek, immáron ré- ges-rég a múlté. Persze a he­gyek most is pompásak, talán még mutatós épületek is akad­nak, de hogy a közterek tiszták, az utak jól karbantartottak len­nének, azért az túlzás. Elég csak a belvárosban picinyke sétát tenni... Szeméttől duz­zadó kukák, széthányt dobo­zok, flakonok, cigarettacsik­kek, meg minden... Számtalan gyűjtőláda oszlopairól le­törve, félrecsavarva, afféle háborús mementóként mere- dezik. A falakat „műkedvelő” piktorok rondították össze fá­radhatatlan buzgalommal. Az Ofotért melletti beugró fala mentén vizeletfoltok undoríta­nak. A ránk szakadt szabadság alatt igazi háború dúl - ben­nünk és közöttünk. Legna­gyobb ellenfeleink: a kilátás- talanság, a minden mindegy érzése, az igénytelenség. „Ember embernek farkasa.,, Olyat teszünk, amit józan ész­szel nem cselekednénk. Bizony ez a város (és még hányról el lehetne mondani) már nem az, amilyennek egy­kori látogatói lefestették. És már a lakói sem ugyanazok. Nagyon sok közöttünk az ártó, romboló ember. Aki értékein­ket nem becsüli, a készet és a szépet tönkreteszi. Mégis azt mondom: jobb sorsra érdemes ez a „sanyargó Tarján” ! Közeledik a tavaszi nagyta­karítás ideje. Ki kellene se­perni az egész várost -és a fe­jünket is, hogy tisztaság le­gyen kívül és belül, hogy újra büszkék lehessünk a helyre, ahol lakunk. T apasztalat: ma már nem elég a politikusoknak csak a gondokról és a megszo­rításokról szónokolni. Több kell ahhoz, hogy valaki)ke)t el­fogadni tudjanak az emberek. Konkrétan, többé-kevésbé pontosan szeretnék tudni azt is, mit nyernek végül a kopla­lással. Megtanulták feltenni a kérdést: megéri-e? (ok) \ V

Next

/
Oldalképek
Tartalom