Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-04-05 / 54. szám

4. oldal Interjú 1995. március 4., szombat Vöröskereszt, vagy amit akartok! Hihetetlennek tűnik, mégis igaz, hogy a Magyar Vöröskereszt 130 éves szervezet. Erre mondják: nagy és dicső múlt! De ho­gyan találja meg a helyét a szervezet új világunkban? Hogyan birkóznak meg a pénztelenséggel, hiszen öt éve folyamatosan csökken a támogatás?! Többen állítják, a megye egyik legjobb szervezete éppen a balassagyarmati. Négy éve népkonyhát működtetnek a vá­rosban, akciók, rendezvényeik száma számlálhatatlan. Kívül­álló számára minden oly tökéle­tesnek tűnt sokáig. Mígnem aztán 1994 tavaszán kitört a balhé. Az emberek ta­lálgatnak, az ügy szereplőiben pedig maradandó sebek kelet­keztek. Ki tudja, begyógyul­nak-e valaha?! A városi önkormányzat az ezredfordulóig a volt Tűzoltó kocsma épületének használati jogát térítésmentesen átadta a Vöröskeresztnek. Az ingatlan felújítása már­cius elején elkezdődött, de a ba­jok kezdetének is megjelölhet­jük ezt a dátumot. Fábri Lász- lóné volt akkor a területi szer­vezet vezetője. Őt kérdezzük a történtekről.- Nem volt nagyfalat az épü­letfelújítása?-Akkor úgy tűnt, nem. Az ismert hiányosságok kijavítá­sára és az átalakításra elég lett volna a pénz. Senki nem lát­hatta előre a rejtett hibákat. Feljelentések áradata-Sokat dolgoztak abban az időben?- Mindig dolgoztunk becsü­lettel, igaz, a felújításkor csú­csosodott ki igazán a munka.- Ki segített a szervezésben? — Megpróbáltam bevonni a teendőkbe Gombkötő Janómé adminisztrátort. Nem sok siker­rel jártam. Sem a mozgalmi, sem az átalakítási munkában nem bizonyult partnernek.- Ön volt a főnöke, miért nem utasította határozottabban?- Utasítottam, de mindhiába. Legvégül közöltem, nem tudok vele együtt dolgozni.- Mit mondott erre?- Nem sokat. Az biztos, hogy bejelentésem után megin­dult a szóbeli feljelentések ára­data ellenem.-Gondolom, kivizsgálták a ! jelentések valóságtartalmát!- Az 1994. április 20-án ké­szült jegyzőkönyv hiányossága­imat, hibáimat hat pontban fog­lalta össze, ez később tovább bővült. Itt van például a nép­konyhái étkeztetés esete: az étel minősége nem elég jó, mennyi­sége pedig kevés.- Miért, máshol jobb ételt adnak?- A népkonyhákon általában egytálételt adnak egy szelet ke­nyér kíséretében.- Mi volt még?- Információs szolgálatunkat pályázaton elnyert pénzösszeg­ből működtettük. A szolgálat végezte a rászorultak levelezé­sét, kérvényt írtunk, jogi és egészségügyi tanácsadásokat szerveztünk. Szóval, egyesek szerint a pályázati pénz terhére elszámolt 7500 forint fél évre soknak bizonyult. Vádak és számlák-Úgy hallom, a nemzetközi fö­deráció segélyével kapcsolat­ban is érték vádak!-A ruhaneműt nem tudtam „raktárunkban”, egy háromaj­tós szekrényben elhelyezni. Ezért a megye tudtával a ruhá­kat átmenetileg a szomszédom Fábri Lászlóné: „Mindig dolgoztunk, becsülettel!” garázsában helyeztük el. Gombkötőné szerint a családo­mat is ebből öltöztettem fel.- Ezek kis ügyeknek tűnnek a 300 ezer forinthoz képest!- Fenti összeget az építési számlák kiegyenlítésére vettem fel. Juhászáé Kincses Helén utasítására a pénzt visszafizet­tem a banknak.- Térjünk vissza az építkezésre.- Nagyon sokan segítettek anyagi és természetbeni hozzá­járulással, fizikai munkával. Az intézmények, vállalatok, ma­gánszemélyek, pedagógusok, diákok, tanácsadó testületek munkáját köszönöm. Nélkülük aligha adhattuk volna át tavaly tavasszal a népkonyhát.-A bejelentések következté­ben nem csökkentették cselek­vési terét?- Hogy mást ne mondjak, a me­gyei titkár asszony Gombkötőné bejelentésére vonta meg tőlem az elsősegélynyújtó-tanfolya­mok vizsgáztatásának jogát.- Hogy volt ez a cipőhistória?- Két éve cipők értékesítésé­vel is foglalkoztunk. A cipők­höz aktivistáink kedvezményes áron jutottak. Azonnal és abban a pillanatban ezt nem tudtam igazolni, a későbbi bizonyítást meg nem fogadták el. A szer­vezet raktárában ma is ott áll hét pár olyan cipő, amelyekkel megterheltek. Nem szólalhatott meg- Egyáltalán próbálta tisztázni magát?- Tavaly május 27-én, a Sal­gótarjánban lezajlott megyei vezetőségi értekezletre készítet­tem egy leiratot, melynek is­mertetésére annak ellenére sem kerülhetett sor, hogy a megyei titkár asszonyt írásban kértem, járuljon hozzá. Úgy éreztem, nem kívánja tovább a munká­mat. Pedig átadtuk a népkony­hát, három pályázatot nyertünk, a Balassi Bálint Gimnázium di­ákjai az országos elsősegély­nyújtó-versenyen harmadik he­lyezést értek el. Megszervez­tem az ifjú vöröskeresztes akti­visták nyaralását is.-Miért nem hagyták szóhoz jutni?- Az első írásos feljelentés jú­nius hatodikán készült ellenem.- Hogyan zajlottak a negyed­évente esedékes ellenőrzések?- A megyei gazdasági vezető minden alkalommal átnézte az összes bizonylatot, a naplófő­könyvet, majd szignálta azokat. Jelentős kifogásokat soha nem találtak.- Munkaköri leírásban volt-e utalás arra, mikor és hogyan kellett könyvelnie?- Nincs, és nem is az én fel­adatom lett volna.- Mi lett a következménye a júniusi jelentésnek?- Juhászné pénzügyi, gazda­sági ellenőrzést rendelt el szer­vezetünknél. A titkár asszony ellenőrző bizottsági tag nem le­het. Egy bizottsági tag pedig nem bizottság!- Miért írta Gombkötőné ne­vét saját kezűleg egy számlára?- No, ez az, ami nem igaz! Ma én, holnap te!-A perselypénzek kezelésével kapcsolatban is emlegetnek szabálytalanságokat.- A perselyeket üzletekben helyeztük el. Az adományokat az illető üzlet dolgozójával a szervezet dolgozója számolja meg. Erről jegyzőkönyv készül. A perselybontással kapcsolatos aggályokat tavaly nyárig egyet­len gazdasági vezető sem je­lezte.-Ismertették a vizsgálódá­sok eredményét a vezetőkkel?-Annak ellenére, hogy az említett értekezletre érvényes meghívóval rendelkeztem, nagy megdöbbenésemre az ér­tekezleten nem véhettem részt. Ekkor adtam be a felmondáso­mat. Munkaviszonyom július végén szűnt meg.- Vizsgálódott az országos központ is?- Igen. A központ által készí­tett leiratot ez idáig négy alka­lommal kértem. Ennek ellenére az anyag nincs birtokomban, tartalmát nem ismerem.- Önök pályázaton is nyertek egy komolyabb összeget. Mi lett ezzel a pénzzel?-Semmit nem tudok a 256 ezer forint sorsáról. Ezt az ösz- szeget a népkonyha üzemelte­tésére és az egészséges ifjúság nevelésére nyertük.- Hogyan búcsúzott?- Tavaly nyár végén búcsúz­tattak, valahogy így: Tudod, ez olyan munkahely, ahol ma te, holnap én...-Lehiggadva miként látja a történteket?- Ami a szervezetünkben tör­tént, nem két személy összetű­zésének eredménye. Munkám megmérettetett, feletteseim ré­széről minősíttetett. Négy és fél évi munkámat kérdőjelezték meg. A választ a gondokkal telt mindennapok megadják. Önállósodó Gyarmat Nógrád minden városában jelen van a Vöröskereszt. A megyei szervezet titkára, Juhászné Kincses Helén nem mond semmit a témával kapcsolatban. Nem tartja etikusnak a nyilat­kozást, amíg a rendőrségi eljá­rás tart. Ellenben szívesen be­szél magáról a szervezetről.- Hányán dolgoznak a megyei irodán?- Hárman.-Mennyi önállóságot enge­délyeznek a területi szerveze­teknek?- Az elmúlt időszakra nagy­fokú önállóság volt jellemző, önállóan gazdálkodtak a szer­vezetek. Amikor én ide kerül­tem, ezt örököltem. Egy év után láttam át teljesen a felállást. Idén január elsejétől megszün­tettük a területi számláinkat, ha úgy tetszik, központosítottuk a gazdasági tevékenységet. Egyébként a területi szerveze­tek önállóan dolgozhatnak.-Hogy fogadták a gyarma­tiak önállósodási kezdeménye­zését?-Jól. Tudomásom szerint a megyei vezetőség támogatta kérésüket. Elvileg van lehető­ség az önállósodásra, ehhez az eljárási szabályzatokban rögzí­tett követelményeknek meg kell felelni. Legfontosabb krité­Juhászné Kincses Helén nem kívánt nyilatkozni rium a válni szándékozókkal szemben, hogy gazdaságilag önállóan el tudják látni magu­kat. Tehát, ha a gyarmatiak jól gazdálkodnak, megfelelően működnek, biztosítottak a sze­mélyi feltételek, akkor nincs akadálya a különválásnak.- Mennyiben módosultak a Vöröskereszt feladatai az utóbbi években?-Változott az alapfeladata­ink sorrendje. Nógrádban feltét­lenül előtérbe került a szociális munka. Hátrányos helyzetben van a megye, ezért aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy kevés az olyan gazdasági egy­ség, amely támogatni tudná mozgalmunkat. Ennek ellenére más csatornákon keresztül ren­geteg adományt kaptunk, még­sem tudjuk az igényeket kielé­gíteni. Leküzdötték a tartozást- Ezért foglalkoznak kereske­delmi tevékenységgel?- Igen nagy szükségünk van a pénzre, hogy tudjunk segíteni. Teljesen jogszerűen, a szabá­lyok maximális betartásával folytatjuk ezt a tevékenységet. A Magyar Vöröskeresztnek van egy bejegyzett kft.-je. Általá­ban az árukat ezen a cégen ke­resztül szerezzük be. A területi szervezetek önállóan nem sze­rezhetnek be árut. Szerződéskö­tés csak az én aláírásommal le­hetséges. Nem győzöm hangsú­lyozni, hogy nem ez a fő tevé­kenységünk.- Honnan a pénz a népkony­hákra?- Ahol lehet, pályázunk. Mi­után átvállaljuk az önkormány­zattól ezt a feladatot, ők is tá­mogatják a népkonyhák műkö­dését, fenntartását. A szűkös anyagi helyzetüket ismerve el­mondhatjuk, nincs könnyű helyzetben az önkormányzat, amikor pénzt adnak erre a fon­tos szolgáltatásra.- Jól előkészítették a gyar­mati népkonyha létrejöttét?-Nézze, azt nem mondom, hogy nem lehetett volna körül­tekintőbben eljárni. Már látjuk, alaposabban meg kellett volna nézni azt az épületet, mielőtt belevágtunk az átalakításba. Utólag ezen persze lehet medi­tálni, de ettől nem változik semmi. Pályáztunk, közös aka­rattal született meg a nép­konyha a volt Tűzoltó kocsma épületében.- Mennyi pénzzel tartoznak a kivitelezőnek?- Sikerült rendezni a tartozást. Minden hátralékot kifizettünk.-Hogy áll a gyarmati iroda tartozása?-Nógrád megyében egy Vö­röskereszt működik. Minden­kinek a felelőssége benne van abban, hogy a működéshez szükséges feltételeket biztosí­tani tudjuk. Azért vagyunk, hogy segítsünk egymásnak. Gyarmati szervezetünkön is se­gítettünk, ma már nincs tarto­zás. Útkeresőben-Többen mondják, semmi szük­ség az országos központra, a vízfejre!- A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt alap­szabálya és elvei alapján épül fel. Szervezeti felépítésünket nem lehet egyik napról a má­sikra felrúgni. A feladatok sok­rétűsége, a nemzetközi kapcso­lattartás szükségessé teszi a központi irányítást. Egyébként, mint kinevezett titkárnak nem kompetenciám ezt vitatni.- Úgy tűnik, mintha a közsé­gekben végzett munkájuk hal­ványabb lenne!- Tagadhatatlan, hogy az átmeneti időszak a Vöröske­reszt felett sem ment el nyomta­lanul. Nagy fájdalmunk, hogy a lakóterületi, községi szerveze­tekkel nem tudunk megfelelő kapcsolatot tartani. Az okok kü­lönbözőek. Elemezni kell a gondokat, meg kell keresnünk az új lehetőségeket. Hozzátar­tozik a teljes igazsághoz az is, hogy ma nem annyira látványos a munkánk.- Merre tart a Vöröskereszt?-A nehézségek ellenére a Vöröskereszt tekintélyét semmi sem csorbíthatja. Talán soha nem volt még akkora jelentő­sége a szervezetnek, mint nap­jainkban. Ahhoz, hogy még ha­tékonyabban dolgozhassunk, meg kell teremtenünk az anyagi és személyi feltételeket. Tudjuk jól, az lenne az ideális, ha a pro­filunkhoz illő tevékenységből megélnénk. Erre kísérletek már vannak, tanfolyamokat, képzé­seket szervezünk, intézménye­ket működtetünk. Jónak tartom azt az elképzelést, amely hama­rosan valóra válik, hogy a vér­adások szervezéséért a vérké­szítmények árából mi is része­sednénk. így lehetőségünk lenne az önkéntes véradók méltó elismerésére. # * * Fábriné tavaly felmondott, könnyű szívvel váltak meg tőle. A Vöröskereszt maradt. Fáb­riné még egy ideig járja kálvá­riáját, mivel Gombkötő Já­nosáé csalás és okirat-hamisí­tás címén feljelentette öt. Egyébként Gombkötőné hosszú ideje betegállományban van. Ezzel is magyarázható, hogy ő ezúttal nem szólalhatott meg. Ádám Tamás Srancsik József Népkonyha lett a Tűzoltó kocsmából fotó: rigó Tibor Törvényszerűen járt el a Legfelsőbb Bíróság elnöke Összbírói értekezleten vett részt dr. Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke Balassa­gyarmaton a közelmúltban. A rendezvény után nyilatkozott lapunknak az elnök.- Tapasztalatai szerint nép­szerű a bírói hivatás?- Sokat javult a helyzet az elmúlt években. A korábbi kedvezőtlen tendencia megfor­dult, talán csak abban érezteti hatását a régebbi helyzet, hogy a középkorosztályból kevés bíró maradt. Olyan tíz százalék körül lehet a hiány. Ez elsősor­ban abból fakad, hogy sokan vannak gyesen.- Az átvilágító bírák a táma­dások kereszttűzébe kerültek nemrégiben...- Három feltételnek kellett megfelelniük az átvilágító bí­róknak. Személyüket a nemzet- biztonsági bizottság javasolta, részt vettek egy meghallgatá­son is. Továbbá alá kellett ír­niuk egy nyilatkozatot, amely­* ben az állt, hogy tiszták, hogy nem vettek részt vérbírásko­dásban. Nekem jóváhagyási jogom volt. A jelöltek a törvény előí­rásainak megfeleltek: vagyis javasolta őket a nemzetbizton­sági bizottság, és letették a nyi­latkozatot is.- Nem érzi magát felelősnek azért, hogy a helyükön vannak?- Egyesek odáig mentek, hogy felszólítottak: mondjak le, mert hozzájárultam a kineve­zéshez. Egyáltalán nem érzem magam felelősnek, nem hibáz­tam. A törvény előírásainak megfelelően és annak szelle­mében cselekedtem.- Mi a véleménye az érintett bírókról?- Nem győzöm hangsú­lyozni, hogy becsületes embe­rekről van szó. Az viszont saj­nálatos, hogy elolvasás után aláírták az okiratot. A tények ismeretében - úgy vélem - nem etikusan cselekedtek.- Utazhatnak-e egy magán­cég pénzén Amerikába a cégbí­rák? Mi erről a véleménye?- Bizonyára az igazságügyi miniszter által kezdeményezett fegyelmikre gondol, melyek­ben érintett a Nógrád Megyei Bíróság elnöke is. Az az elvem, hogy folyamatban lévő ügyről sohasem nyilatkozom. De ha lezárul a vizsgálat, természete­sen tájékoztatom a nyilvános­ságot. A Legfelsőbb Bíróság elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom