Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-27 / 72. szám

1995. március 27., hétfő Olvasóktól - Olvasóknak 7. oldal pf.96 A Hírlap postájából ■ A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma, í A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Sportdelelőtt az ovodaban A 3. sz. óvoda dolgozói kiemel­ten fontos feladatunknak tekint­jük az egészséges életmódra nevelést. Ezért szerveztünk olyan sportdélelőttöt, vidám, já­tékos vetélkedőt, amelyen a szülők a gyermekeikkel részt vehettek . Ennek a délelőttnek kettős célja volt: a mozgás és a felsza­badult, vidám hangulat össze­kapcsolása, valamint az óvoda tárgyi ellátottságának javítása. (A bevételből sporteszközöket, udvari játékokat vásárolunk.) A délelőttöt közös tornával kezdtük, felkészítve a családo­kat a különböző vidám próbaté­telekre. A versenyszámok ösz­szeállításában egy testnevelő­tanár apuka, Taskó András segí­tett. A feladatok a gyermekek napját követték végig. Ezután a családtagok együtt próbálhatták ki, milyen ügyesek kislabdado- básban vagy labdavezetésben. A vidám programot az ered­ményesen teljesítő családok ju­talmazása zárta. Itt szeretnénk köszönetét mondani azoknak a szponzoroknak, akik lehetővé tették ezt számunkra. Ez a sike­res délelőtt arra ösztönöz ben­nünket, hogy óvodánkban ha­gyománnyá tegyük az ilyen jel­legű programok szervezését. Molnárné Sáfrán Hilda Balassagyarmat ÍRJON EGY TÖRTÉNETET! Disznótor keringővei Gergő, a kis mészárossegéd A dermesztő kora hajnali hi­deg gúnyos ke­gyetlenséggel kényszerítette összebújásra a nappal néha ci­vakodó kotlós- tyúkokat lakhe­lyükön; a kutya­ólban Buksi négy kicsi kölyke is hálás szunyókálással köszönte anyjuk testmelegét. A takaros kis falusi házikó kandallója vi­szont kellemes meleget biztosí­tott az édesen alvó Berci bá­csinak, Julcsa néninek, s hat­éves unokájuknak, Gergőnek. A kandalló padkáján dorom­boló vénséges kandúr néha kieresztette megkopott kar­mait, talán szép nagy kövér egerekről álmodva. Hajnal négy óra körül csöngött az öreg vekker. El­sőként Gergő ugrott ki az ágyból, s csendesen odalépve nagyapjához, megcirógatta annak hófehér bajuszát.- Tata, keljél már fel, a kolbásznak való javában rö­fög kint az ólban.-Jól van na, Gergő - tá- pászkodott fel az öreg -, hadd viháncoljon még egy kicsit a jókora négylábú, hamarosan megkapja az utolsó kenetet. Úgyis meg kell várni Jóska sógort. Nem kellett. Abban a pilla­natban nyílt az ajtó, s a hideg­től vöröslő orral, dérlepte ba­juszával belépett Jóska, a mé­száros. — No, Berci, elő azzal a kisüstivel, húzzuk meg a disz­nód lelki üdvére, oszt gye­rünk. Meg is húzták annak rendje és módja szerint. Miután a pusi lelke mennybe szállt, Berci bátyánk igen csak sűrűn járt a sufniba, hatalmasakat kortyolva ma­lackája lelki üdvére. Miköz­ben Jóska sógor a kis Gergő­vel már a munka vége felé jár­tak, az öreg Berci erősen bandzsítva megkérdezte fel­eségét, két hatalmas csuklás között:-Te Julcsa, nem is mond­tad, hogy ikertestvéred van. . . Délután négy óra körül Berci feltápászkodott a már kimosott fateknőből, kitá- molygott az udvarra, ahol rend és tisztaság fogadta, mintha mi sem történt volna. Miután visszatért a konyhába némi keringő után, Gergő unokáját látta lassan tisztuló szemeivel, amint jóízűen ette a hurkát, sajtot, kolbászt.-Te Gergő! Mikor sival- kodik má' az a disznó!?-Itt, a tányéromban már biztos hogy nem, Berci tata - mondta a teleszájjal nevető kis mészárossegéd. Bagyinszki Zoltán Salgótarján Jó tanács megfáradt harcosoknak- Doktor űr! A barátnőm elégedetlen. A minap is sze­memre vetette, hogy nem va­gyok már hamiskás, „gyújto­gató” tekintetű férfi.- Kérem, nyissa ki a száját! Nézzen a szemembe! ... Tolja le a nadrágját! - Majd rövid idő után megszólal az orvos: ­Uram, néhány kopást felfedez­tem magán, de rá se rántson. Pár hétig naponta kétszer fo­gyasszon hamis gulyáslevest. Húszéves ugyan már soha nem lesz, de a hamiskásságát ily módon visszanyerheti. Kökényesi Béla Karancskeszi Az oldalt szerkesztette: Kovács Margit A Suli-slágerlista az Építőipariból Ma a salgótarjáni Kós Károly Építőipari Műszaki Szakközépiskola Ill.a osztálya állította össze a listát Örömmel nyugtázza szerkesz­tőségünk, hogy a slágerlista­összeállítók jelentkezése nem csitul. Ennek ellenére továbbra is várjuk a megye középiskolás tanulóinak jelentkezését. Jó minőségű fotót elfogadunk, de kérésre fotóriportünk is elké­szíti azt. Az e heti suli-slágerlistát a Kós Károly Építőipari Műszaki Szakközépiskola Ill.a osztályá­nak tanulói állították össze. íme a sorrend: 1. Body Count: The winner loses 2. Green Day: When i come around 3. Fun Factory: Pain 4. Republik: 67-es út 5. Scootel: Move your as 6. Dog Eat Dog: Who’s the king 7. The Free: Dance the night away 8. Offspring: Come aut and play 9. Rollins Band: Ghost rider 10. The Prodig: Poison 11. Army of Lovers: HT de parade 12. Rage Against The Ma chine:Killing inthe machine 13. Carmen: Három kismalac 14. Nirvana: Milk it 15. Jumple 5: Feel the power 16. Edda: Sziklaszív 17. Tankcsapda: Hiába szól tarn 18. Africa Boombata: File the wibe 19. The Doors: Brek on thro ugh 20. Soho Party: Etz, Petz.. . Szívet érintő, emberi sors Borongós, szürke hétköznap, olyan mint a többi. Salgótarján centruma a napi események egyik jelentős otthona. A magam kis problémája foglalkoztatott, amikor eszembe jutott, a gyógyszer- tárba még be kell térnem. A hi­deg szél után ott a meleg áram­lata érinti arcom. Igen, itt már kellemesebb. De valóban, kel­lemesebb? Körülnézek. Ennyi ember! Egy helyben állnak, topognak, milliméterenként haladnak. Beállók az egyik végtelennek tűnő sorba. Szememmel végig­pásztázom a tömeget. Szinte mindenki türelmetlenül szo­rongatja kezében receptjét. Százasok, ötszázasok tűnnek el a kiadói pultban. Tekintetem megakad az előt­tem álló fiatal gyermek-anyán,' aki alig tizennyolcnak látszik. Karján pár hónapos csecsemő gőgicsél kopott, piszkos pok­rócba bugyolálva. Ő maga is ápolatlan. Ruházata elképesz­tően szegényes. Szánalmat, le­írhatatlan sajnálatot érzek iránta. Sorra kerül, hozzák is neki a kért, három doboz gyermektáp­szert. Bátortalanul, félénken nyújtja a kezében tartogatott pénzt, fizet.- Még ötven forint hiányzik - hangzik a pult másik oldalá­ról.- Sajnos, nincs.-Nem tudna valakitől sze­rezni? Rázza a fejét, majd riadtan, megszégyenülten hátra fordul, segítséget várva. Tekintetünk találkozik. Habozás nélkül át­adom neki az ötvenest. Kicsit vár és elveszi. Mélabús szemé­ben felcsillan a remény sugara. Ez az a pillanat, amelyet nem lehet elfelejteni talán soha.- Köszönöm - mondja hálás mosollyal, s pici babájával együtt távozik ki tudja hová, valahová a kaotikus világba. Én is hamarosan kint találom magam újra a nyüzsgő város forgatagában, s arra gondolok: kétségtelen valóság az élet, ami olyan, mint az ítélet, amelyben az ember gyakran eltéved. Mit tehetnénk? Elfogadjuk, de olykor bánjuk. Rács Szilvia Salgótarján Ismerje fel, mi van a fotón! Március 13-i feladványunk helyes megfejtői közül Ora- vecz Lászlónénak (Salgótar­ján, Kassai sor 6.I./3.) kedve­zett a szerencse. Nyereménye egy rejtvényalbum. Gratulá­lunk! A feladványul szolgált rejtvény helyes megfejtése: A fénykép Salgótarjánban, az Alkotmány út 9.sz. lakások hátsó teraszairól készült. Mai kérdésünk: rejtvényfo­tónk vajon melyik városból való; no és mit ábrázol a kép? Erre várjuk olvasóink vála­szát. Megfejtéseiket a megje­lenést követő negyedik napig fogadjuk el. OLVASÓINK KÉRDEZTÉK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL „Szerencse-szerződés” az eltartás Egy salgótarjáni ügyfelem szakképzett ápolónő. Tartási szer­ződést kötött egy 80 éves nénivel. Gondozta, ápolta, az ön- kormányzati lakás rezsiköltségét is fizette, majd a nénit ha­lála után illően eltemettette. A szerződés szerint a tartás el­lenében a lakás bérleti jogvi­szonyának folytatására lenne jogosult, az önkormányzat mégis felszólította, költözzön ki, mással akarnak bérleti szerződést kötni. Ügyfelem bí­rósághoz fordult, kérte, hogy a bérleti jogviszony folytatását ítéljék meg neki. Az első fokú peres eljárás­ban az önkormányzat a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a lakástörvény megfelelő előí­rásaira, amelyek szerint a bérlő halála esetén az eltartó a la­kásbérleti jogot csak akkor folytathatja, ha a tartási szer­ződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és az eltartó e szer­ződés szerinti tartási, gondo­zási kötelezettségét teljesítette. További feltétel, hogy az ön- kormányzati hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy évnek kell eltelnie. A néni azonban egy hónappal az egy év letelte előtt hunyt el. Az al­peres nem vitatta, hogy a fiatal ápolónő megfelelően látta el feladatát, még a néni eltemet­tetésének költségeit is ő fi­zette, igazához azonban ra­gaszkodott. Érvelése szerint a jogszabály által előírt három feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a felpe­res a bérleti jogviszonyra to­vábbra is jogosult legyen. A tartási szerződések mindig tar­talmaznak kockázati, szeren­cse-elemet, hiszen a halál idő­pontja nem látható előre. A felperes méltányosságot kért a bíróságtól és az eset ösz- szes körülményeinek a mérle­gelését. Elmondta, hogy a nő­vérszállóról költözött az idős nénihez, nincs másik lakása, nem tud önálló életet élni és családot alapítani. A perbeli lakás egy szoba, konyha, für­dőszobából áll, amely egy személy részére a szükséges és indokolt mértéket nem haladja meg. Az ágyhoz kötött, beteg, zsémbes, idős hölgy ápolása mind fizikailag, mind lelkileg megviselte, mégis minden szempontból eleget tett a szer­ződéses ápolási kötelezettsé­gének. Most mindez ellenérték nélkül marad? A bíróság álláspontja szerint csak azt lehet vizsgálni: eltelt az egy év, vagy nem? Az íté­letben elutasította a felperes kérését, és a lakás kiürítésére, visszaadására kötelezte. Ügy­felem megfellebbezte az első fokú ítéletet és várja a II. fokú tárgyalás kitűzését. És re­ménykedik, reménykedünk, hátha... dr. Lajer Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom