Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-24 / 70. szám

1995. március 24., péntek 5. oldal Szécsény És Környéke Birkatartás a bégetés kedvéért? Böjti szelek borzolják a víz hátát az útszéli árokban, a méteres, száraz gaz tövében pedig zöld fűszálak sarjad­nak. A tavaszi napfény előcsa­logatja a rovarokat, - a mele­gebb égtájakon telelő mada­rak közül is hazatértek már néhányon —, és vakondtú­rásra, villanydrótra, faágra ülve lesik zsákmányukat. Az endrefalvai szövetkezet birká­inak gyapját néhány napja nyírták le, és most éppen ki­lónként 80 forintért vásárol­ják fel. A mélyponthoz - a 40 forinthoz - képest ez tisztes­séges árnak tűnik, de ha figye­lembe vesszük azt, hogy öt éve még 140 forint volt egy kiló minőségi gyapjú ára, igen­csak gyenge a végeredmény! Felújították a hálózatot Ságújfalu önkormányzatának egyetlen fillérjébe sem került az a hálózatfejlesztési beru­házás, amelyet az ÉMÁSZ végzett el a Zrínyi utcában. Az áramszolgáltató vállalat­nak azonban meglehetősen mé­lyen a zsebébe kellett nyúlnia, hiszen 1,8 millió forintba került a felújítás. A munkálatok már­cius 22-én fejeződtek be, és a hónap első felében kezdődtek. A Zrínyi és a Petőfi utcákban lakókat napokon keresztül kel­lemetlenül érintette a dolog, hi­szen a munkálatok ideje alatt gyakran szünetelt az áramszol­gáltatás a nappali órákban. A hálózat korszerűsítése so­rán kicserélték a régi, elhaszná­lódott oszlopokat, tartókat és vezetékeket. SÖVÉNY-NÖVÉNY A TANÁR ÚR KERTJÉBŐL (Dísz)bokros teendők Karancsság általános iskolá­ját tavaly augusztusban ad­ták át. Az épület meglehető­sen hosszú idő alatt készült el, a tanítás zavartalanul folyik, ezzel nincs is semmiféle gond, de a környezet rendezésére bizony nem sok pénz jutott. Az iskola igazgatóhelyettese, Virág József adott tájékoztatást arról, hogy mit terveznek a környezet rendbetételére.- Az iskola gyönyörű - mondja -, de a környezete nem különösebben szép. A telket családi házak kertjeiből alakí­tották ki, a kilátás pillanatnyi­lag istállókra, trágyatárolókra, fáskamrákra és ámyékszékekre nyílik. A költséges beruházás után már nem maradt pénz a ke­rítés megépítésére.- Az építkezés előtt terveztek valamilyen parkosítást?- Eredetileg a fenntartó ön- kormányzatok azt tervezték, hogy az épület mellett egy já­tékudvart, egy díszparkot és egy parkolót is kialakítanak. Mivel céltámogatásból kellett befejezni a munkát, csak a mű­ködéshez szükséges beruházá­sokat valósították meg. A ren­des parkosítás komoly száz­ezrekbe kerülne ... A közel­múltban egyébként a kézilab­dapálya kialakítására is nyer­tünk pályázati pénzeket.- Mit tehet itt az iskola?- Az aktív gyerekközösség és a tantestület társadalmi munkában megpróbálja ren­dezni az iskola környékét. A közelmúltban nyertünk 15 ezer forintot díszfák és cserjék vá­sárlására, de ez csak hat nyírfa és 200 fagyaltő vásárlására ele­gendő. A fagyai sövény-nö­vény, de a 450 méter hosszú­ságú iskolakeríteshez a vásá­rolható mennyiség bizony ke­vés. A lakásom előtt is van egy fagyalsövény: a legügyesebb, legaktívabb gyerekek segítsé­gével áttelepítjük a növényeket. Van erre a célra egy nyolcadi­kosokból álló brigádunk. Egyébként azt tervezzük, hogy a nyolcadikosokból egy dele­gációt küldünk az intézményt fenntartó karancssági és a szalmatercsi polgármester urakhoz. Szeretnénk támoga­tást kapni az önkormányzatok­tól más célokra is, például az iskolai sakk-kör támogatására. Kirendeltségünk hírei Szécsényi kirendeltségünkön — a Rákóczi út 90. szám alatt- kihelyezett szerkesztősé­günk vezetője, Faragó Zoltán pénteki napokon, 9 és 12 óra között várja olvasóinkat. Ugyanitt hirdetéseiket is fel­adhatják, a vállalkozásfejlesz­tési központ kirendeltségén, naponta 8-tól 15 óráig. VÉGLEG LANDOL A REPÜLŐGÉPES NÖVÉNYVÉDELEM HELIKOPTERE Adósainak áldozata az Agrokémia Mezőgazdaságunk repülőgépes növényvédelme az utóbbi idő­ben sokat fejlődött - visszafelé. A termelőknek - sem a szövet­kezeteknek, sem pedig a magángazdáknak - nincs pénzük a hatásos, de rendkívül költséges munkák elvégeztetésére. A szécsényi Agrokémia Kö­zös Vállalat is repülőgépes nö­vényvédelemmel foglalkozott korábban. A fizetőképes keres­let csaknem teljes megszűnése miatt - pillanatnyilag úgy tűnik - kénytelenek lesznek végleg lehúzni a redőnyt. Varga Jó­zseffel, a cég igazgatójával be­szélgettünk az okokról, és a mezőgazdasági növényvédelem pénzügyi gondjairól.- Négy évvel ezelőtt, 1991-ben rengeteget dolgoz­tunk a térségben, de az akkori megrendelőink adósok marad­tak a pénzünkkel - mondja. - Ez okozta az Agrokémia tragé­diáját, hiszen időközben hat környékbeli szövetkezet került felszámolás alá azok közül, akik nem fizettek.-A felszámolási eljárás so­rán szokás kielégíteni a hitele­zők igényeit is... Varga József igazgató: tavaly jó irányba mozdult el a mezőgazdaság, de azt, hogy rendbe jöjjön, az Agrokémia aligha éli meg számoló biztosok tájékoztatása szerint alig-alig számíthatunk pénzre .. . Egyedül a Mátraal­jai Állami Gazdaság felszámo­Szécsény környékén ki tudja, hogy mikor száll fel legközelebb a mezőgaz­dasági növényvédelem sárga helikoptere-A társadalombiztosítás, az adóhatóság és a bankok előnyt élveznek minden téren, nekünk már nem valami sok jut. A fel­lója tájékoztatott úgy, hogy a tartozás 10-15 százalékát ki tudják majd fizetni. Négy szö­vetkezettől azonban semmiféle tájékoztatást nem kaptunk. Egyébként csak 1991-ben 7 millió forint kintlevőségünk ke­letkezett, amiből hármat sike­rült azóta be­hajtani. Ma jó­formán ennyi az Agrokémia Közös Vállalat teljes vagyona. 1992-93-ban ugyanis rend­kívül gyenge gazdasági évünk volt, így aztán jobb hí­ján nekünk is felszámolási eljárást kellett kémünk ma­gunk ellen.- Szegények a gazdák, bi­zonyára kicsi a fizetőképes ke­reslet a repü­lőgépes növényvédelemre.- Ez valóban így van, de ér­dekes módon tavaly felcsillant a reménysugár: kétszer akkora volt a megrende­lés-állomány, mint 1993-ban! Már-már abban bíztunk, hogy az Agrokémia is megmenekül! Mi magunk is észrevettük, hogy a magyar mezőgazdaság­ban történt va­lamiféle elmoz­dulás - ezúttal a jó irányba. En­nek ellenére je­lenleg úgy tű­nik, hogy cé­günket mégis­csak fel kell számolni. Azt, fotó: (ARCHÍV) hogy minden rendbe jöjjön, és újra legyenek fizetőképes igé­nyek a repülőgépes munkákra, az Agrokémia aligha éli meg. Faragó Zoltán Pingpongütö után biliárddákót forgattak Hírt adtunk a közelmúltban arról, hogy a téli holt szezont ki­használva belső téri sportversenyeket rendeztek Ságújfaluban. A kísérlet jól sikerült, bár a vártnál kevesebben jelentkeztek a megmérettetésekre: az asztaliteniszben 12-en, a sakkversenyen pedig hatan indultak. Korábbi cikkünk címe alapján tudatlan­ságukat is összemérhették volna a községben élő amatőr és profi sportemberek, hiszen a játék a lényeg, bár első próbálko­zásra másfél tucatnyi induló is szép eredménynek számít. Az asztalitenisz-„összecsa- pásokat” az általános iskola tornatermében rendezték, és mind a résztvevők, mind a te­kintélyes létszámú közönség jól szórakozott. A nemes küzdelem után a következő végeredmény született: az első Menczel Sán­dor lett, a második Berki László, míg a harmadik helyet Bozó András szerezte meg. A sakkozók a község bisztró­jában ültek a fekete-fehér koc­kás táblák elé. A szellemi torna hat részvevője közül végül Sirkó Tamás vitte el a pálmát. A második helyezett Csonka Ár­pád, a harmadik pedig Menczel Sándor lett. Már a pingpong és a sakk­verseny alatt is többen érdek­lődnek, hogy vajon rendez­nek-e más megmérettetést is, legalábbis a szabadtéri sportélet beindulása előtt. Nos, ennek megfelelően biliárdbajnokságot is rendeztek néhány napja a községben, a ,Legjobb biliár- dozó” megtisztelő címért. A versenyre 50 forint nevezési díj ellenében, a bisztróban nevez­hettek be a legjobb ságújfalui dákóforgatók. Röviden Szécsény - A város veze­tői az alábbiak szerint tarta­nak fogadóórát a városhá­zán: Varga Tibor minden hétfőn, 8-tól 12, illetve 13-tól 16 óráig, Őze János alpolgármester hétfőnként, 8-tól 12 óráig, Bagosi Sán­dor alpolgármester pedig - ugyancsak hétfőn, - 13-tól 16 óráig. Dr. Percze Ágnes jegyző minden pénteken, 8-tól 12, illetve 13-tól 15 óráig várja az ügyfeleket. Ságújfalu - A község ön- kormányzata ruhase­gély-akciót kezdeményezett nemrégiben. Viszonylag kevés, mindössze tíz hely­beli család adományozott gyermekruhákat a közös­ségnek, de sok adomány gyűlt össze. A rászorulók a kultúrházban kaptak a hasz­nált ruhákból. Nagylóc - A község műve­lődési háza szerdán és csü­törtökön 18 és 21, pénteken 18 és 22, szombaton 20 és 23, vasárnap pedig 18 és 20 óra között tart nyitva. Hollókő - A községben az elmúlt években kiépült az ivóvízvezeték, és ez jelentő­sen megnövelte a szenny­vízkibocsátást is. A környe­zetszennyezés megakadá­lyozására a község önkor­mányzata a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépíttetését tervezi. Erre a célra a kö­zelmúltban pályázatot is be­nyújtottak, de eddig nem történt meg az értékelés. Rimóc - Falugyűlést tart ma délután a község ön- kormányzata. A lakosság tá­jékoztatást kap az 1994. évi gazdálkodásról, és szó lesz a községi gázberuházás foly­tatásáról is. Holnapi lapszámunkban Salgótarján és környéke RAGADOZÓ MADARAK TÁPLÁLKOZÓTERÜLETE ÉS GÓLYA-FORGALOM Kutatások kezdődnek a zsunypusztai legelőkön Zsunypuszta, Hollókő és a nagylóci szerpentin felső szakasza közötti képzeletbeli háromszögben jókora legelő terül el. A térképek két elnevezéssel: Nagy-nyilasok, illetve Kerek-hegy néven említik a körülbelül 200 hektárnyi, dombos, szarvas­marha-legelőként hasznosított, túlnyomórészt fátlan területet. Hollókő leginkább idegen- forgalmi nevezetességként köz­ismert, a világörökség részét képező Ófalu Nógrád megye egyik leghíresebb nevezetes­sége. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a falu természeti környezete is védettséget élvez, Hollókői Tájvédelmi Körzet néven. A körülbelül 150 hektár a régi hollókői szőlőket, a ha­gyásfás legelőt, a vár környékét és az Ófalu védett épületegyüt­tesét foglalja magába. A kör­nyék jórészt lombos erdővel, főleg tölggyel borított. A nagy kiterjedésű zsunypusztai rét az emberi tevékenységnek kö­szönhetően alakult ki, és óriási jelentőséggel bír: itt találnak alkalmas táplálkozóterületet a Cserhát-hegység belső részein fészkelő ragadozó madarak. Pocoktól a szöcskéig Az eddigi megfigyelések szerint a legelőnek és kaszáló­nak használt, fátlan területen - a téli vendégekkel együtt - tu­catnyi faj szerzi itt kis rágcsá­lókból, - illetve a tavasztól őszig terjedő időszakban - hül­lőkből, kétéltúekből és külön­féle rovarokból is álló táplálé­kát. A környező falvakban ugyan kevés gólya fészkel, de a fiókanevelés időszakában, va­lamint a tavaszi, és főleg az őszi vonulás idején mindig nagy itt a gólya-forgalom is. Á villanyoszlopokon fészkelő madarak kedvező táplálkozó és pihenőhelyet találnak itt. Ez a rendkívül értékes terület kívül esik a tájvédelmi körzet határán, rendszeresen legeltetik és kaszálják, egy kisebb részét a kárpótlások után fel is szán­tották. Ez azonban nem okoz komoly gondot, hiszen - a ked­vező természetföldrajzi elhe­lyezkedésnek és a környékbeli változatos növényzetnek kö­szönhetőién - óriási faj- és az egyedsűrűség is. Az itt előfor­duló énekesmadár-fajok száma - szerény becslések szerint is - meghaladja a százat. A jövőben a zsunyi réten leginkább arra kell vigyázni, hogy ne változ­tassák meg a művelési ágakat, és ne használjanak túlzott mér­tékben mezőgazdasági kemiká­liákat, hiszen azok tönkretehe­tik az egész környék őshonos növény- és állatvilágát. Madártani megfigyelések A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén tavasztól ragadozómadár­megfigyeléseket tervez a tere­pen, amelyet az indokol, hogy pontos képet kapjanak az itt táplálkozó, illetve a környéken fészkelő ritkaságokról. Rajz mint „melléktermék” - A karancssági általá­nos iskola folyosóján Steib Péter földrajz-rajz szakos peda­gógus képeit állították ki a közelmúltban. Az alkotó külön­böző technikával készített műveit dekorációnak, a rajzta­nári munka melléktermékének tartja. A kollekciót barátok­tól és rokonoktól gyűjtötték össze. Felvételünkön a nyolca­dikosok nézik a tárlat képeit. fotó: rigó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom