Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-21 / 67. szám
1995. március 21., kedd Mozaik 7. oldal Végveszélyben a nemzeti park „Serengeti nem halhat meg!” - ezzel a címmel jelent meg 1959—ben a világhírű Grzimek professzor könyve a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkról, amelyet a magyar tévénéző sok-sok kitűnő természetűimből ismerhet. Serengeti most a halálán van, állítják azok az amerikai tudósok, akik szerint sürgős intézkedések nélkül 20 év múlva nyomtalanul eltűnik a világ egyik, vadban leggazdagabb területe. Craig Packer, a minne- sotai egyetem ökológusa „kétségbeesett lépéseket” sürget. Peter Arcese, a wisconsini egyetem ökológia professzora szerint századunk kezdete óta a felére csökkent Serengeti területe, s az eddigi mentési kísérletek kudarcba fulladtak. Éppen ezért drámai lépésekre van szükség, hiszen 1989 óta 30 százalékkal csökkent a zsiráfok száma, csaknem kihalt a fekete orrszarvú, alig akad már elefánt, a vadászok kiirtották a bivalyok csaknem 9o százalékát! A nemzeti parkban még így is mintegy 200 ezer zebra, kilenc különböző fajtájú főemlős, s több ragadozó, így gepárd és leopárd is él. Ugyanakkor a tavalyi aszály folytán a gnúk száma például 1.4 millióról 900 ezerre csökkent. Problémát jelent az is, hogy a Serengeti egyre nagyobb részét kezdik megművelni, s a háziállatok által terjesztett járványok például az idén is már sok áldozatot szedtek az oroszlánok közül. A kamasz és a dinoszaurusz A BALATON-HEGY REJTÉLYE IZRAELBEN 800 éves eszkimó múmia Mintegy 800 éves az az eszkimó kislánymúmia, amelyet tavaly találtak Alaszkában - közölték néhány napja tudósok. A radioaktív szénizotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a 4-8 év körüli kislány körülbelül 1200-ban halhatott éhen. Egyébként egy ritka veleszületett betegségben szenvedett, amely tüdőtágulást és májkárosodást okozott. Ezt egyébként a boncolást végző szakértő állapította meg. A leletet felfedező archeológusok beszámolója szerint a helyi inuit eszkimók ősének számító kislány egy bálnavadász csoporttal együtt vándorolt Alaszka sarkköri partjai mentén. A testet egy, a térség első sikeres bálnavadászaiként számon tartott bimirk kultúra idejében épült, félig föld alatti ház hústárolójában találták meg madárbőrbe és tolikabátba öltöztetve, egy szánkó és egy varrott bőrdarab alatt, amely egy kajak takarójának része lehetett. Megtalálták Jamasita kincsét Jamasita tábornok Legendás kincsnek, pontosabban egy részének a nyomára bukkantak a Fülöp-szigeteki hatóságok. Mint illetékesek elmondták, a nyomra vezető bejelentést az a japán férfi tette, aki 1993-ban Cagayan tartomány partjainál - a tengerfenéken, 21 méteres mélységben - megtalálta egy harang formájú fémtömböt. A második világháború után rendszeres időközönként kaptak lábra a Fülöp-szigeteken a japán megszállók által elrejtett kincsekről szóló híresztelések. Jamasita Tomojuki tábornok a Fülöp-szigeteken harcoló japán erők főparancsnoka volt a második világháború alatt, s „Malájföld Tigriseként” ismerték. 1946-ban háborús bűnösként felakasztották. A kincset emberei állítólag a Fülöp-szigetek elleni inváziót követően, délkelet-ázsiai országokból hordták össze, majd a háború vége felé 170 különböző helyen rejtették el. Azóta sokan próbáltak a nyomukra bukkanni, még Manilában is kutattak utána a föld alatt. Erdész Jenő Magyar keresztesek leszármazottai? ^döbbentő felfedezést tett Megdöbbentő nemrégiben a Naharyában, Kecskemét izraeli testvérvárosában élő Péter Ferenc. Egy századfordulóról származó Palesz- tína-térképen észrevette, hogy a város közelében Balaton néven szerepel egy hegy. A szépséges környezetben található vidéken ma már hivatalosan nem így nevezik e magaslatot, de a környéken élő arabok között még mindig ez az elnevezés él. A vidék lakói - bármilyen meglepő - keresztény vallású arabok. Néhány kilométerre élnek a néhai Balaton-hegytől, s közülük feltűnően sokat hívnak Lajosznak, de gyakori az István, vagy a Mátyás név is. Mintegy 300 ember visel magyar, vagy magyarhoz hasonló nevet, s egyes adatok szerint falujukat Sztergomnak hívták. Magyarázat a magyar emlékekre mindenesetre létezik. Az egyik teória szerint az itt élők közül sokan az 1210-es években ide érkező magyar keresztes lovagok leszármazottai, akik el- arabosodtak ugyan, de vallásukat, illetve különös, távoli hazájukra emlékeztető neveiket megőrizték évszázadokon át. II. Endre királyunk vitézei 1217- ben érkezett a Szentföldre. Elképzelhető, hogy a következő év januárjában hazatérő király lovagjai közül jó néhányan a Szentföldön maradtak. A külöRohamra induló keresztes lovagok a Szentföldön. nős felfedezés ügyében a naha- ryai Péter Ferenc már felvette a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémiával. A keresztesek által épített Monfiore várától nem messze magasodó Balaton-hegy rejtélye talán már a közeljövőben megoldódik. Bán János A viking és a szifilisz A szifilisz már 400-500 évvel azelőtt létezhetett Európában, mint azt a történészek korábban gondolták. Erre következtettek svéd tudósok egy ősi viking koponya tanulmányozása alapján. A szakértők szerint a kopomuszeres vizsgálatok is igazolnák a svéd szakértők feltételezését, miszerint a vérbaj már a viking hajósokkal partra szállt Európában. A történet- tudomány eddig úgy tudta, hogy a szifiliszt spanyol és portugál hajósok hurcolták be Amerikából a 15. század végén. A- mennyiben bebizonyosodik, hogy a harcias északiak ebben is megelőzték a későbbi korok hajósait, szinte bizonyossá válik, hogy jóval több helyre eljutottak hajóikon, mint korábban sejtettük. Egy ilyen útjukról cipelhették haza - talán éppen Amerikából. nyacsonton levő elváltozások a vérbaj pusztításának következményei. A leletet Stockholmtól 200 kilométerre északra találták, és valószínűleg az időszámításunk szerinti 900-1000-ből származik. Szenzáció lenne, ha a finomabb Makaói lelet Makaói régészek 4000 éves - a neolit korból származó - kéz- művesműhely maradványaira bukkantak. Égyebek között találtak egy tűzhelyet, egy összetört agyagedény darabjait, kvarckőből készült dísztárgyakat és égetett agyagdarabokat. A leletet felfedező, hongkongi és makaói régészekből álló csoport elmondta, hogy hasonló kézműves maradványokat találtak Vietnamban, Thai- földön és Kínában is. Az újabb leletek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fény derüljön a Kína és Délkelet-Azsia közötti kulturális kapcsolatra. Tengerjáró az óceán mélyén Nacho az élmény hatására régész szeretne lenni. 91 millió évesre becsült dinoszaurusz-maradványokra bukkant egy kamaszfiú Argentínában. A 13 éves Ignacio Cerda figyelmét kedvenc filmje, a Jurassic Park keltette fel és elhatározta, hogy műkedvelő paleontológiái kutatásokba kezd. Nem sokkal később óriási, megkövesedett csontmaradványokat talált. Az őslény mintegy 91 millió évvel ezelőtt, a felső krétakorban élt. A Nacho becenevű fiút, aki eldöntötte, hogy paleontológus lesz, a tudósok meghívták egy „igazi” expedícióra. A német hajót orosz tengeralattjáró torpedózta meg 1945-ben. Az oldalt szerkesztette: Bán János Január 30-án, este 21.07 perckor háromszor megkondították a pontosan fél évszázaddal ezelőtt elsüllyedt Wilhelm Gust- loff nevű hajó harangját, emlékezve a történelem eddigi egyik legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófájára. Az 1945. január 30. éjszakáján három torpedótalálatot kapott német hajón mintegy hétezren tartózkodtak és közülük több mint ötezren a Balti-tenger hullámai között lelték halálukat. 1945 januárjában a Wilhelm Gustloff fedélzetén a becslések szerint legkevesebb hétezer ember - főleg anyák, gyermekek, és sebesült katonák - foglalt helyet, amikor kifutott a Balti-tengerre. Nem sokkal később az S-13 jelzésű szovjet tengeralattjáró észlelte az óceánjárót és a kapitány tűzparancsot adott. Három torpedótalálat érte a hajót, s mindegyik hatalmas nyílást vágott a testén; a roncsok ma negyven méter mélyen a tenger fenekén fekszenek. A Wilhelm Gustloff harangját 1979. augusztus elsején lengyel búvárok megtalálták és a felszínre hozták.
