Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám

6. oldal 1995. március 16., csütörtök Pásztó És Környéke Nem sérthetik meg a települések önállóságát MAGÁNVÁLLALKOZÓ MONDJA: KORÁBBAN KELLETT VOLNA KEZDENEM Aki nem fogadja el, az ne kapjon ellátást A képen Matalik Zoltánné, Bartus Erika, Lajtrik Zoltánné, Baráth Já- nosné és Kelemen Tiborné fotó: verebélyi anita Szurdokpüs­pökiben, az idősek klubja épületének hátsó traktu­sában talál­ható Sztan- csik Ferencné magánvállal­kozó varro­dája. A főnök­asszony ko­rábban a Váci Kötöttárugyár pásztói gyárá­ban tevékeny­kedett, majd a helybeli terme­lőszövetkezet­ben a varroda részlegveze­tője volt.- Másfél évvel ezelőtt kezdtem ma­gánvállalkozásomat. Az itt dolgozó munkatársak, kollé­gák ötven százaléka a mező- gazdasági szövetkezetből jött át velem, mivel ott megszűnt a varroda, a másik ötven száza­lék pedig új kolléga. Az épüle­tet az önkormányzattól bére­lem havi húszezer forintért, a gépek használatáért a Salkon Rt.-nek - régebben: Salgótar­jáni Ruhagyár - fizetek. Nekik végzünk bérmunkát. A ruhá­kat - mutat a bélelt, kész női nadrágokra - az Amerikai Egyesült Államokba, Német­országba és Franciaországba szállítjuk. A megrendelő itt veszi át a készterméket, igen magas minőségi követelmény jegyében. Egyébként ők adják az alapanyagot és kellékeket, ezeket mi a Salkon Rt.-től ki­szabva, csomagokba rakva kapjuk meg. Átlagban kétszáz darabra szólnak a megrendelé­sek. Ilyen, ami most van - mu­tat egy gyártást előkészítő csomagra - ritkán fordul elő: 800-at kémek belőle - mutatja be vállalkozását Sztancsik Fe­rencné, aki húsz éve dolgozik a szakmában. Lássuk, hogyan érzik ma­gukat az itt dolgozók, milyen gondjaik vannak.- Nem csaltak máshová, egyelőre nincs szándékomban elmenni, jól érzem magam itt, ami nekem fontos, hogy a szomszédban lakom, nem kell messziről bejárni - mondja Buda Józsefné kétgyermekes édesanya. Bozó Jánosné tízperces séta után jut el munkahelyére.-Jó a társaság, összeszok­tunk már. De azért kereshet­nénk többet is - mondja.- Férjem sajnos nem dolgo­zik, én tartom el a családot. Egy tizenhat éves és egy nyolcéves kislányt egy kere­setből ellátni, ruházni képte­lenség. A ruhagyár adhatna több bért - hangsúlyozza Lajt­ák Zoltánné. Nem sokkal később Matalik Zsoltné a következőkkel foly­tatja:- Jó egy éve jöttem vissza gyesről. Egy hétéves fiam és egy négyéves kislányom van. Ot én viszem az óvodába és hozom haza. Szerencsére, ne­kem a férjem dolgozik Buda­pesten, az építőiparban. E rövid közvélemény-kuta­tás után újra a magánvállalko­zóé a szó:- Még öt varrónőt fel tud­nék venni, de nincs jelentkező. Inkább elmennek feketemun­kára. Ami a munkanélkülisé­get illeti, nekem az a vélemé­nyem, hogy aki nem fogadja el a szakmájához illő felkínált munkahelyet, annak szüntes­sék meg a munkanélküli jára­dék, illetve a jövedelempótló támogatás folyósítását.- Megérte magánvállalko­zónak menni?- Korábban kellett volna kezdenem. A faluban jelenleg négy varroda működik. Az ár­bevételem 50 százaléka el­megy a bérre és a különböző járulékokra. Nekem mindent papírral kell bizonyítanom, nem úgy, mint a butikosok­nak, akiknek csak számlát kell adni, ha adnak. Lehet, hogy idejében átadják a gázt Palotás - A gázberuházás kivitelezésével kapcsolatban összefo­gott kilenc községben szorgalmi joggal kapcsolatos vita alakult ki néhány tulajdonossal szemben. Amennyiben rövid időn be­lül a két fél között megszületik a megegyezés, akkor még nincs veszélyben a gázberuházás határidőre történő átadása. Nemrég egy hétig Franciaor­szágban járt dr. Dobrovoczky István, Pásztó polgármestere. Visszatérte után arra kértük, hogy ossza meg velünk ta­pasztalatait, benyomásait.- Egyéni szabadságát és pénzét költötte, vagy más meg­bízás alapján járt odakint?- A francia-magyar kezde­ményezések jegyében, a francia kormány meghívására és finan­szírozásával került sor első al­kalommal 40 polgármester franciaországi útjára, melynek célja az ottani közigazgatás szerkezetének és működésének megismerése volt. Válaszolva kérdésének első részére: a ma­gyar forintokat nemigen lehet ott elkölteni, mert egyrészt át sem váltják, másrészt a francia frank hússzor annyit ér, mint a mi pénzünk.-Az ország mely területeit keresték fel?- Az ország egyik leggazda­gabb megyéje, a dél-franciaor­szági Drome nyolc településé­nek önkormányzatához látogat­tam el.- Kérem, mutassa be a fran­cia közigazgatást!- Részben azonos, másrészt nemzeti hagyományaik miatt jelentősen eltér a miénktől. Há­rom pilléren nyugszik: vannak a települési önkormányzatok, összesen 36 600, melyek közül 30 ezer kétezres lélekszám alatti. Mindegyik önálló, külön polgármesterrel és képvi­selő-testülettel. Itt nem voltak és nem lesznek összevonások. Az országnak 104 megyéje van, ebből négy a tengeren túli or­szágokban. Ami sajátos, és Na­póleon óta datálható, az a pre­fektusi rendszer, ami az orszá­got 24 régióra osztja. Drome megyében egy prefektusi in­tézmény van, amely négy me­gyét fog át. Ez a sajátos szerkezet erősen centralizálja az intézményi köz- igazgatást, ugyanakkor biztosí­téka a viszonylag erős központi hatalomnak. De nem az élet és halál urai, ugyanakkor rend­szerben elkülönült és átfogó ha­táskörrel rendelkeznek. Tevé­kenységük nem sérti a települé­sek önállóságát, csupán törvé­nyességi feladatokat látnak el. Két költségvetés készül-Pásztónak még nincs elfo­gadott, 1995. évi költségvetése. E tekintetben milyen tapaszta­latokat hozott magával?- A legnagyobb eltérés a magyar gyakorlattól, hogy az önkormányzatnak két költség- vetése van. Az egyik a település működésének feltételeit bizto­sítja, a másik kizárólag fejlesz­tésekkel és beruházásokkal fog­lalkozik. A különbséget az je­lenti, hogy a beruházásoknál nemcsak visszaigényelhetik, hanem vissza is kapják az áfát, amely nálunk 25 százalék, s ezt az állam nyeli el. A másik, hogy a működésre fordított költségek megtakarítását fej­lesztési célokra lehet átirányí­tani. Az önkormányzati bevételek 35-70 százalékát az adó adja. A hétezer lakosú város, Sa­int-Paul esetében ez igen jelen­tős bevételi forrás, melyből az iparűzési adó részaránya a számottevőbb. Ez utóbbi szá­munkra is követendő. Fő a vagyongyarapítás — Sok helyen bizonyos fokú vagyonfelélési folyamat indult el az önkormányzatoknál. Ilyen, vagy ehhez hasonló jelenséggel találkozott-e?-Ez a fogalom ott ismeret­len. A vagyonnal gazdálkod­nak, ha szükséges, településtár­sulási, úgynevezett szindikátusi formában. Ez is mutatja, hogy a vagyon gyarapítása meghatá­rozó feladat. Sajtótájékoztatón adja majd közre a tapasztalatait- Mi tetszett Önnek ófrancia közigazgatási rendszerben?- Annak a biztonsága, me­lyet a központosított hierarchia garantált, a törvényben pedig konkrétan rögzítik, szabályoz­zák a hatásköröket. A prefektú- rában pedig az, hogy koheren­sen képviseli az állam politiká­ját, a települések érdeksérelme nélkül.- Milyen hatásköre van ott a polgármesternek?-Több, mint Magyarorszá­gon. Ő az állam helybeli veze­tője, a település végrehajtó hi­vatalnoka és a közigazgatás ve­zetője.- Tapasztalatait, élményeit meg kívánja-e osztani a széle­sebb nyilvánossággal?- Sajtótájékoztatón számo­lok majd be, hiszen a megyéből egyedül én képviseltem az ön- kormányzatokat. (V. K.) Ha viszont elhúzódnak a tár­gyalások, nem lesz gyors meg­egyezés, akkor az októberi be­fejezés semmissé válhat, ötezer család kerül válaszút elé: ve­gyen vagy ne vegyen téli tüze­lőt! A későbbi átadás többlet- költséget is jelent, amelyet végső esetben az önkormányza­tok átháríthatnak a vitában résztvevő mezőgazdasági tulaj­donosokra. A megegyezés hiá­nya abból fakad, hogy az ön- kormányzat az építéshez szük­séges területet hajlandó meg­venni, a szakértő által megálla­pított áron. Azt viszont nem tudja vállalni, hogy ennek 20-szorosát fizesse. Az igaz, hogy mindenki a saját tulajdo­nát - ha nincs jelzálog rajta - annyiért adja el, amennyiért akarja, vagy megveszik. Az önkormányzat most kényszer- helyzetben van, mert szorítja a határidő. Ugyanakkor megvan a törvényes joga, hogyha szük­séges, a bíróságnál keressen jogorvoslatot az ötezer lakástu­lajdonos érdekének védelmé­ben. Az önkormányzatok veze­tői bíznak a mielőbbi megoldás lehetőségében. Pásztó és környéke Röviden Szurdokpüspöki - Az önkormányzat a könyvtár működtetésére és könyvbe­szerzésre az idén 1 millió 230 ezer forintot szavazott meg. Az összeg jelentős há­nyadát bér és bérjellegű já­rulékokra fizetik ki. Új könyvek és videokazetták beszerzésére csupán 95 ezer forintot költenek. Héhalom - A költségvetés alapvető feladata az intéz­mények folyamatos működ­tetésének biztosítása. Ez összességében száznegyven dolgozót érint. Mivel a kormány által biztosított normatíva kevés, ezért az önkormányzatnak bőven kell pénzt adnia saját kasz- szájából a zavartalan mű­ködtetéshez. Szarvasgede - Béri vál­lalkozó 800 forintot kért portánként, havonta a sze­mét elszállításáért. Ameny- nyiben a képviselő-testület megegyezik a vállalkozó­val, akkor egy évre szerző­dést kötnek vele. Kálló - Befejezés előtt áll az Arany János út 2. szám alatti tájház karbantartási munkálatainak elvégzése. Ezt követően a falu dolgo­zóinak segítségével régi bú­torok, egyéb eszközök, régi­ségek kapnak majd helyet a tájházban. Erdőkürt - Két főállású édesanya van a településen. Az egyik négy, a másik há­rom gyermeket nevel. A törvény szerint csak mun­kanélküli juthat e megtisz­telő státuszhoz. A főállású édesanyák havonta a legki­sebb öregségi nyugdíj ösz- szegét kapják, ami jelenleg meglehetősen kevés, mind­össze 7800 forint. Az oldalt szerkesztette Venesz Károly Érzett magában annyi erőt, hogy szülőfalujáért dolgozzon Jancsó Györgyöt, vagy ahogy a gyerekek hívják, a Mestert, sportberkekben nem kell bemutatni. Annak idején állandó szereplője volt lapunk sportrovatának. Tizenegy évig, megsza­kítás nélkül volt gólkirály. Kétezerötszázszor rezegtette meg a kézilabdakapusok hálóit. A jobbágyi általános iskolából került a polgármesteri székbe. Az oktatási intézményben testneve­lés-földrajz szakos tanárként tevékenykedett, másodállásban vállalkozó volt. Tősgyökeres jobbágyi.- Négy évvel ezelőtt a hely­beli idősek így biztattak: - Gyurikám, el kell indulnod az önkormányzati választáson. Úgy döntöttem, hogy inkább tanítok még négy évet - utal az akkori időszakra a polgármes­ter, aki többszöri kórházi keze­lés után, epekövétől megszaba­dítva jutott el a nemrégiben le­bonyolított önkormányzati vá­lasztásokon a polgármesteri megbízatásig.- Nem volt kampány. A pár­> • tok közeledését sem fogadtam el, mondván: - Ha független­ként megválasztanak, akkor nagyon szívesen szolgálom a községet. Tanítványaim - akik ma már felnőttek - szintén biz­tattak, kértek, hogy vállaljam ezt a megmérettetést. Nem utolsósorban éreztem magam­ban annyi erőt, hogy szülőfa­lumért dolgozzak.- Milyen körülmények várták a polgármesteri székben?- Óriási feladatot jelent eb­ben a nehéz gazdasági helyzet­ben az intézményhálózat szin­ten tartása. Örökségként kap­tam feladatul az előző önkor­mányzattól, polgármestertől - aki gyerekkori barátom - a gázhálózat kiépítését, amely a kivitelező szerint a fűtési idényre készen lesz. A telefon ügyében több megbeszélésen is voltam a közelmúltban. Bízom abban, hogy az ott elhangzott ígéret valósággá válik. Ezt a munkát a kábeltévével együtt szeretnénk megoldani. Aki most szeretné a telefont, annak már a két évvel ezelőtti befize­téshez viszonyítva a dupláját, 30 ezer forintot kell fizetnie.- Milyen elképzelését kí­vánja a nyilvánosság elé tárni?- A lakosság óhajának meg­felelően a köz-, az élet- és a va­Jancsó György: Eddig még mindenkivel szót értettem gyonbiztonságot kívánom ösz- szefogással javítani. A pásztói rendőrkapitányság vezetőjével megegyeztünk abban, hogy a községnek lesz olyan rendőre, aki szolgálati idejének nagyobb részét itt tölti. Ecseg, Csécse, Szurdokpüspöki és a mi ön- kormányzatunk vállalja, hogy a rendőrjárőrözés benzinköltsé­geihez a lakosság arányszámá­nak megfelelően hozzájárul. Ennek ellenében naponta meg­határozatlan időben többet tar­tózkodnak Jobbágyiban. A közbiztonság javítását szolgálja a tervezett mezőőr alkalmazása, valamint a 38 tagú önvédelmi csoport bevonása.- Felkészült egy esetleges konfliktushelyzetre ?-Ez még eszembe sem ju­tott, hiszen nem a konfliktu­sokra, hanem a sok-sok előttem álló feladat megoldására össz­i » » > pontosítok. Egyébként 24 éve tanítok, jó a tűrőképességem. Általában sikerül szót értenem az emberekkel. Konfliktus­helyzetben a megbeszélés híve vagyok. Ha netalán valaki telje­síthetetlen kéréssel fordul hoz­zám, az elutasítást is egyenesen kimondom. Ami számomra fontos, hogy a másik ember érezze, nem el­lene teszek, csupán a lehetősé­geim korlátozottak. A kitűzött közös célokat a testülettel, a la­kossággal és a hivatal dolgozó­ival együtt szeretném megvaló­sítani.- Négy év múlva milyen Gyurija lesz a községnek?- Szeretnék optimista és tettre kész maradni - mondja derűsen Jancsó György, Jobbá­gyi új polgármestere. ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom