Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-16 / 63. szám
1995. március 16., csütörtök Hazai Körkép 3. oldal Csinálmány vagy cselekmény? A rádió tudósítója a jogok „betartásáról” beszél. Tiszteletben tartani kellene az elemi stilisztikai szabályokat, s nem betartani a hallgatónak. Rádióban, tévében napestig hallani, miket „csinálnak" az emberek. Mondjuk: mérleget, levest, fekvötá- maszt, kunyhót, tyúkszemet. Amit más készít, végez, eszközöl, főz, épít, emel, amibe be- lesántul, hogy attól koldul, amitől a hideg rázza - azt ezek a rádió- és tévébeli emberek csinálják. Középiskolás azt mondja: csak viccet csináltam. Megtréfáltam helyett. Neves közgazdász effélét mond: nem lehet ennek alapján ten’eket csinálni. Tán tervezni. Rosszabb esetben terveket készíteni. A magyar tesz, vesz, cselekszik, vesződik, bogoz, kötöz, old s köt. Csinálni jóformán csak gyereket szokott (meg lapot). Ne kérdezzük a gyerektől: Megcsináltad a leckét? A leckét ugyanis nem lehet megcsinálni; megtanulni, a házi feladatot elvégezni, megírni, a feladványt megoldani lehet - megcsinálni nem. A magyar nem azt kérdezi: mit csináljon, hanem azt, hogy mitévő legyen. Mihez fogjon. Mit cselekedjék. Igaz, más a csinálmány és más a cselekmény. Drága kincsünk a nyelv, nem függ a forint leértékeléseitől. A kolbász árába beleszólhat a politika, a világpiac, a valutakosár, meg minden. A szépen beszélt nyelv viszont oly szerves része közérzetünknek, mint életszínvonalunknak a kenyér. A nyelvünknek nincs miniszterelnöke, de még kofakamarája sincs. Hogy jól érezzük magunkat benne, tisztán tartsuk, jól működtessük - csak rajtunk múlik. A suk-sük nyelv (látjuk helyett lássuk), a ba-be összetévesztése a ban-ben-nel, a tett helyébe to- lakvó csinálás döcögővé, kényelmetlenné teszi a nyelvet, ösßze-vissza festi: rikítóra, rtelmes. szókincsben gazdag fogalmazáshoz tán olyan tehetség kell, mint a zenei halláshoz. A nagy muzsikusok szerint azonban nincs gyógyíthatatlan botfülűség. Bodor Pál Gyarmati művész a tévében Párkányi Péter Balassagyarmaton nőtt fel, járt iskolába - ha ideje engedi, ma is örömmel tér vissza a szülői házba. A fiatal szobrászművész köztéri szobrai több városban megtalálhatók. Kelendőek az alkotásai külhonban is. Ma este 21.40-kor sugározza a televízió kettes csatornája a Rítus című filmet, amelyet Párkányi Péter azonos című szobra ihletett, s amely rejtett vágyainkról, meztelenségünkről szóló alkotás. Különböző napszakokban, időjárási viszonyok között kutatja a film, hogy egy „élettelen” emberpár hogyan „létezhet”. Egyébként a szobor az Emst Múzeumban látható, a Fiatal Művészek Stúdiója kiállításán. Valamit mindenki tehet... (Folytatás az 1. oldalról) adóhatóság feljelentése alapján is jó néhány eljárás indult.-A bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli az eljárás során. Mennyiben nehezíti ez adóhatóság munkáját?-Mindenki láthat a környezetében arra példát, hogy egyesek mindenféle kimutatható jövedelem nélkül jelentős vagyont halmoztak fel viszonylag rövid idő alatt. Ebben az esetben az adóhatóságnak megdönthetetlen bizonyítékot kell felmutatnia, hogy a bírósági eljárás során elmarasztalják az illetőt. A láthatatlan jövedelmek azonban azért ilyenek, mert a jövedelem alapját képező üzleti tranzakcióról semmilyen dokumentum nem készül. A vagyonnyilatkozat, illetve a va- gyonnövekmény-adó éppen azt a célt szolgálta volna, hogy az adóhatóságot egyoldalúan kötő bizonyítási teher adott esetben az adóalanyra szálljon át. Tehát igenis joga legyen az adóhatóságnak megkérdezni, hogy miből épült X. Z. úszómedencés, kacsalábon forgó háza.- Amikor a társadalmi összefogást említette, mire gondolt pontosabban?- Mindenki lehetőségeihez mérten próbáljon valamit tenni a feketegazdaság ellen. Itt nem Csupán azokra az állami szervekre gondolok, akiknek ez hivatalból is kötelességük, hanem a vállalkozókra és vállalkozásokra, s azok érdekképviseleti szerveire is. Gondolok egy olyan szemléletváltásra is, amely már egyáltalán nem nézi jó szemmel az ügyeskedőket, a mindenki kárára gazdagodókat. Ebben a tömegkommunikáció is sokat segíthet. F. Z. Zord időben fényes ünnep Téliesre fordult délelöttön, a Múzeum téren gyülekezett nemzeti ünnepünkön a salgótarjáni sokaság. A március 15-e tiszteletére rendezett esemény középpontjában az egyik legnagyobb magyar, a tragikus sorsú zseni, Széchenyi István alakja magasodott: hiszen ezen a délelöttön Bobály Attila salgótarjáni szobrászművész Széchenyi Istvánról és életművéről formázott alkotása köré csoportosult a város apraja-nagyja. Kisterenyén a Kossuth-szobornál koszorúztak fotó: rigó Tamássy István országgyűlési képviselő (SZDSZ), a Széchenyi Alapítvány kuratóriumának nevében fejtette ki, hogy gróf Széchenyi családja nógrádi származású, másrészt életműve mindannyiunké, eszméi érvényesebbek mint valaha. -A róla mintázott Szé- chenyi-szobor régi hiányt pótol - fogalmazott, majd röviden összefoglalta a szobor megszületésének előzményeit, előkészületeket.-Közel és szívet szontóan távol van az a kor, amely Európa múltjától elszakíthatatlan, s a ma élő nemzedékek osztatlan hagyatéka, forrása - mondta a ’48-49-es forradalomra és szabadságharcra, vívmányaira és bukásának következményeire emlékezve Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. Mondandóját a kor mának szóló üzenetével fejezte be: - Nagy tettek csak nagy áldozatok árán hajthatók végre. Amikor lehullott a lepel a szoborról, Pap Gábor művészettörténész rendhagyó tárlat- vezetésen mutatta be. A reformer kalickába zárt zsenialitását, az ellene irányuló törekvéseken való felülemelkedését egyaránt kifejező művet méltatva utalt arra is, hogy a nagyságnak ugyanúgy árt a túlmagasztalás, mint a meg nem értés. Koszorúzással folytatódott az ünneplés, végül a város középiskolásai, a Nógrád Táncegyüttes és a Dűvő zenekar műsora szórakoztatta az ünneplőket. Balassagyarmaton a ziman- kós idő ellenére több százan gyűltek össze a Palóc Múzeum előtt, a Petőfi-szobomál, hogy megemlékezzenek március 15-éről. Közreműködtek versmondók, városi énekkarok, és a Balassagyarmati Fúvósegyüttes. Elhangzott a Nemzeti dal, szólt az ének, zengett a gitár. Ünnepi beszédet Juhász Péter mondott. Visszaemlékezésében felelevenítette a történelmi napokat, amikor hazánkra figyelt Európa. Azóta sem tapasztalt összefogás jellemezte a magyar nemzetet. Ebből mi is erőt meríthetünk ma, amikor nagy az elkeseredés az emberek között, sokan úgy érzik, nem jut számukra élettér. Ezért a tehetősebbeknek engedniük kell kiváltságaikból. Az ünnepi szónoklatot követően Petőfi szobra elé helyezték koszorúikat a város vezetői, az iskolák, intézmények és pártok képviselői. Az ünneplők átvonultak a Mikszáth Kálmán Művelődési Központba, ahol a Petőfi Általános Iskola diákjai Vannak napok, melyek nem múlnak el címmel verses ösz- szeállítást adtak elő. Ezután kezdődött a hagyományőrző együttesek találkozója. Pásztón az 1848-49-es emlékparkban kezdődött a megemlékezés, melynek dr. Dobrovoczky István polgármester volt a szónoka. A koszorúzás után a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Házban, a Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjainak műsorával zárult a program. Bátonyterenyén a kistere- nyei Kossuth iskola parkjában dr. Balázs Ottó polgármester mondott ünnepi beszédet, melyben arra intett, hogy tekintsük mindnyájunk örökségének azt, ami 147 éve történt. S ügyeljünk arra is, hogy a mai politikai küzdelmek ne halványítsák az akkori idők fényét. Szécsényben a városi művelődési és ifjúsági központban tartottak ünnepi megemlékezést, majd Történelmi lapozgató címmel a Körösi Csorna Sándor Gimnázium tanulói adtak műsort. Rétságon kedden a magyar honvédség 31. Hunyadi János gépesített lövészdandárnál ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Tegnap a közművelődési intézmény adott helyet a városi ünnepségnek. Gresina István polgármester ünnepi köszöntőjét követően a helyi általános iskola diákjai adtak műsort, majd az intézmény falán elhelyezett emléktáblánál a város politikai és társadalmi vezetői helyeztek el megemlékező gyertyákat. Diósjenön a református templomban emlékeztek az eseményre. Az ünnepség szónoka Schamschula György országgyűlési képviselő (MDF), a költségvetési bizottság tagja volt. A település általános iskolái és a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanárai és növendékei adtak műsort. Tolmácson az ünnepség keretében Kovács Géza helyi fő- tisztelendő-kanonoknak az ön- kormányzat díszpolgári címet adományozott. Az erről szóló oklevelet és pénzjutalmat Szász László polgármester adta át. Gyarmaton Juhász Péter polgármester mondott beszédet Hírek Testületi ülés Rétság - A városi önkormányzat képviselő-testülete ma 16 órai kezdettel rendkívüli testületi ülést tart. Egyebek között a Közép-magyarországi Regionális Önkormányzati Fejlesztési Tőketársaság és a vállalkozásfejlesztési iroda létrehozását vitatják meg. Kistérségi fórumok Érsekvadkert - A helyi Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény és a Nógrád Megyei Közösségszolgálat 5 alkalomból álló sorozatot indít nyugat-nógrádi települések polgármesterei, önkormányzati képviselők, civil szervezetek, közéleti érdeklődésű állampolgárok részére. Az első program március 17-én, pénteken 18 órakor lesz. Előadást tart Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a terület- és térségfejlesztésről. A Település és térség című beszélgetést dr. Bánlaky Pál kandidátus, a Népjóléti Képzési Központ térségfejlesztési program-menedzsere vezeti. Tiszteletdíj nélkül Vanyarc - Az önkormányzat évi 18 ezer forintban állapította meg a helyi képviselők tiszteletdíját. Erről az összegről hárman - Sándor Frigyes lelkész, dr. Kovács János orvos, Berczeli János buszsofőr - lemondtak. Zsákszínház Magyarnándor - A Füleki Zsákszínház Alfonso Paso Hiszi, nem hiszi című komédiáját mutatja be március 17-én, 18 órakor. Kórustalálkozó Salgótarján - A Kodály Zoltán Általános Iskola Kicsinyek Kórusa március 17-én és 18-án országos kórustalálkozón vesz részt Kaposvárott. Az együttesek rangos zsűri előtt adnak számot felkészültségükről, majd díszhangverseny keretében mutatkoznak be. Traffipax Március 16-án, csütörtökön 6-tól 14 óráig, a 21. sz. főúton Pásztó, Mátraszőlős és Jobbágyi külterületén, Szurdokpüspöki és Pásztó belterületén, 14-től 22 óráig pedig Szécsényben és környékén lesz ellenőrzés. Meghallott S. 0. S. jelek: megmenekül az acélgyári Olvasó Megelevenedett a múlt, megcsillant a jövő. Van remény rá, hogy ha nem is a régi formában, de megújul a közművelődés a nagy hagyományú Kohász Művelődési Központ falai között. Újra együtt ünnepeltek a Petőfi színjátszói fotó: Bábel l. Több mint három esztendeje már, hogy nincs fűtés az egykori Olvasóban, a csaknem százhúsz éves múltú intézményben. Nem kell mondani, hogy az októbertől áprilisig terjedő időszak kiesése mit jelentett a közművelődési tevékenység számára. Jóformán csak a könyvtárban pislákolt valami élet. Az intézmény sorsát magukénak érzők néhány hete fontos döntést hoztak. A Vasas Művelődési Intézmények Szövetségének kezdeményezésére az Acélgyár Rt. vezetése és szak- szervezeti bizottsága válságmenedzselő stábot hozott létre igazgatótanács néven. A testület elnöke Puffá Sándor, a szolgáltató gyáregység vezetője lett. Alelnök: Plachy Péter, humánpolitikai osztályvezető, tagok: Gálné Horváth Mária, a Tarjáni Acél felelős szerkesztője (egyben az intézmény megbízott igazgatója), Patakfalvi Zoltán fejlesztőmérnök (a fúvószenekar képviseletében) és Borók Sándorné, az SVT-Wamsler Ady Endre Művelődési Ház vezetője (a Vasas Művelődési Intézmények Szövetsége képviseletében). Az igazgatótanács az első nagy lépést a nemzeti ünnep előestéjén tette meg: arra a napra hívta össze a Petőfi Színjátszó Csoport volt tagjait, szimpatizánsait, amikor az egykor neves csoport ünnepségeit szokta tartani. Korábban ekkor osztották ki a Petőfi- és a Munka-díjakat. Ezúttal nem volt kitüntetés, de a hangulat nem kevésbé volt ünnepi. Erről mindenekelőtt a résztvevők gondoskodtak, már azzal is, hogy nagy számban megjelentek, s örömmel, barátsággal köszöntötték egymást, a régi játszótársakat. À zeneiskola tanártriója színvonalas előadást produkált, a KiViSzI színjátszói pedig kedves, szórakoztató műsorral tisztelték meg elődeiket. Nosztalgikus érzések közepette vetítették le azt a kis- filmet, amely keresztmetszetét adta a csoport sok évtizedes munkásságának, sikereinek. A kezdetleges technikával, de nagy ügyszeretettel készült filmen jó néhányan viszontláthatták magukat az intézmény színpadán tartott bemutatókon, a kulisszák mögött és előtt, illetve a környező falvak művelődési házaiban való vendég- szerepléseken. Mint Gálné Horváth Mária szavaiból és a gyár jelenlévő vezetőivel való szóváltásból kiderült: máris hozzákezdtek a fűtés beszerelésének előkészítéséhez, s ez azt jelenti, hogy ősztől néhány helyiségben ismét otthonra találhat a kultúra, lehet tartani, fogadni különböző rendezvényeket. Ebben a folyamatban fontos szerepet szánnak a volt petőfiseknek is. Elsősorban azzal, hogy klubot biztosítanak rendszeres találkozásaiknak, esetleges programjaiknak. Akik eleddig joggal aggódtak az Olvasó jövőjéért, átmenetileg megnyugodhatnak: biztató folyamat látszik kibontakozni. Csongrády Béla *