Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. február 7., kedd Mégis olcsóbban fut a balassagyarmati kazánkirály Babcsán Tibor többet is vállalna Fél évtizede, hogy Babcsán Tibor balassagyarmati fia­talember elindult a göröngyös úton: vállalkozó lett. Eredeti­leg a hőszolgáltató vállalatnál dolgozott, középvezetőként. Elege lett, magánvállalko­zásba fogott. Első lépésként elvállalta a szociális otthon fűtését. Jól járt az intézmény is, mert sokkal olcsóbban fű­tött, mint elődje.- Nehéz volt a kezdet?-Nem mondhatnám, hiszen ez a szakmám. Csak jól meg kellett szervezni a munkát. Versenygyőztes-Bővült a tevékenysége az el­múlt évek alatt?- Elvállaltam a szalagház fűté­sét, melyben 120 család lakik. A lakók minden évben megver­senyeztetik a fűtést, de eddig mindig én nyertem, mivel ked­vezőbb árajánlatot adtam. En­nek következtében megkaptam az Ipoly Áruház, a gyógyszer­tári központ és a vasudvarban lévő üzletek fűtését is. Amit ígér, megtartja- Ón arról nevezetes a vá­rosban, hogy komoly fegyelmet követel a beosztottaitól!- Éppen most küldtem el az egyik emberemet, mert egy órával előbb elzárta a fűtést a szalagházban, mondván, megy vidékre a busza. Legalább négy lehetősége lett volna, hogy megoldja a problémát. Azt mondtam neki: - Nézd, nálam többé nem fűtesz az életben!- Ilyet én nem engedhetek meg magamnak. Munkaidőben egy nyelet alkoholt sem lehet fogyasztani.- Az egyik régi gyerekkori pajtásomat felvettem dolgozni, próbálkoztam vele. Egyszer észrevettem rajta, hogy ivott, másodszorra elküldtem őt. Senki ne játsszon a becsüle­temmel - rendnek és fegyelem­nek kell lenni, nincs mese.- Jól keresnek a fűtői? -Nincs túl nagy pénz, de amit ígérek, biztos, hogy megkapják. Pont fordítva gon­dolkodom, mint a vállalatoknál. Az alapfizetés nem ma­gas, de ha plusz­munka van, azt külön dotálom. Hozzáteszem: tel­jes kényelem van a kazánházban - ágytól kezdve televízióig minden megtalálható a helyiségben. A fűtő dönt- Hogyan választja ki az embereit?- Arra törekszem, hogy olyan emberek kerüljenek hozzám, akiknek a fűtői vizsga mellett szerelői végzett­ségük is van. Annyiban szeren­csém van, hogy a tanfolyamo­kat én vezetem, így aztán isme­rem az embereket. Természete­sen a jobb képességűeket, a megbízhatóbbakat választom ki közülük.-Azt mondják, ön lényege­sen olcsóbban füt, mint a kon­kurencia. Hogy csinálja?- Maximálisan alkalmazko­dunk az időjáráshoz. A fűtő dönti el, mikor kell megnyitni, illetve elzárni a csapokat. Soha nem lehet hideg a lakásban, de az sem fordulhat elő, hogy harminchat fokra emelkedik a hőmérséklet. Tehát elsősorban a hatékonyságra fektetünk súlyt.- Na és persze nekem nincs nagy irodaházam, nincs igazga­tóm, nincsenek adminisztrációs alkalmazottaim. Amúgy meg kis haszonnal dolgozom. Fele áremelés-A városgazdálkodási vállalat az önkormányzat jóváhagyásá­val keményen felemelte a fűtési díjakat. Nyilván az energiaárak növekedése miatt Ön is emelt?-Persze, emeltem, de ko­rántsem ennyire drasztikusan. A szalagházban például egy fű­tési idény durván 24 ezer fo­rintba kerül. Ebben benne van a meleg víz és a karbantartás is. Ez közel a fele a városgazdálkodási válla­lat díjainak! A lakók nyernének-Ezt hallva biztosan eláraszt­ják Önt ajánlataikkal a lakók és a város vezetői, hiszen senki nem ellensége saját pénztárcá­jának!- Természetesen az új városi vezetést is foglalkoztatja ez a kérdés. Már tárgyaltam Tőzsér Zsolt alpolgármesterrel. Külö­nösebb gondot nem okozna a több mint ezer lakás fűtése. So­kat nyernének a lakók, az biz­tos. Ádám Tamás „Nem a munka, hanem a jól elrendelt munka” kell nekünk! Dr. Bayer József új könyve a vezetés elméleti és gyakorlati kérdéseiről Bár már a huszadik századot megelőzően is összegyűltek rend­szerezhető vezetési ismeretek, a vezetéstudomány igazán a má­sodik világháborút követően mutatott jelentősebb fejlődést. Mára viszont nélkülözhetetlenné vált, hogy egy-egy vezető tu­datos program szerint irányítsa a gondjaira bízott munkahelyi kollektíva tevékenységét. Dr. Bayer József egyetemi docens Vezetési modellek - vezetési stílusok - Hatékonyságjavulás a vezetési színvonal emelésével - című könyvében a vezetéselmé­leti alapokból kiindulva elsősorban azokat a szisztémákat tár­gyalja, mutatja be, amelyek az európai gondolkodásmódhoz alkalmazkodnak és ugyanakkor a mai gazdasági valóság figye­lembevételére alkalmasak. „... Nem a munka, hanem a jól el­rendelt munka, szóval az ész a nemzeti gazdaság talpköve”. Ezt a Széchenyi-idézetet választotta Bayer József könyve mottója­ként és aligha véletlenül. Dr. Bayer József VEZETÉSI MODELLEK - VEZETÉSI STÍLUSOK Hatékonyságjavulás a vezetési színvonal emelésével A nyolcvanas évek végétől a magyar gazdaság minden egy­sége már közvetlenül szembe­sül a piac kihívásaival. Ettől az időtől kezdve a tapasztalatok egyre határozottabban utalnak arra, hogy csakis a jól vezetett vállalatok képesek helyt állni az élesedő piaci ver­senyben. Az elavult vezetési módszerek­kel irányított vállala­tok pedig mind kilá­tástalanabb pénzügyi helyzetbe kerülnek. Következésképpen ma már a vezetést - elsősorban a gazda­sági vezetést - joggal tekintik életkörülmé­nyeink jövőbeni ala­kulása szempontjából döntő jelentőségű­nek. Ezért alig érthető, hogy az elmúlt fél év­tizedben csak nagyon kevés gazdasági szakember, egyetemi oktató és kutató vál­lalkozott nagyobb lé­legzetű, átfogó veze­téstudományi munka megírására. Amióta a magyar gazdaság nyitottá vált a piaci hatások befo­gadására, Bayer József nem először vállalkozik az új kö­rülményekhez igazodó szemlé­letmód érvényesítéséhez szük­séges gazdaságvezetési köve­telmények átfogó feltárására. Előbb a vállalati üzletpolitika új útjait mutatta meg (Piac, ver­seny, stratégia; VINTON Kft.: Budapest, 1991), most pedig a vezetési színvonal emelésével elérhető hatékonyságnövelés kérdéseivel foglalkozik új munkájában, mégpedig tudo­mányos igényességgel, de a gyakorlatban hasznosítható módszerek bemutatásával. Bayer József új könyve min­denekelőtt a különböző veze­tési stílusokat mutatja be, még­pedig dimenziók szerinti tago­lásban, kitérve azok hatékony- sági vetületére és ösztönzési körülményeire. Ezt követően a vezetési modelleket olyan kon­cepcióknak tekinti, amelyek komplexen érvényesítik a veze­tési elveket és technikákat. Ennek megfelelően külön is foglalkozik a vezetéselméleti alapokkal és a vezetési techni­kákkal, nagyon széles szakiro­dalmi bázis felhasználásával. Az egész munkára jellemző az elméleti tisztaság és a gya­korlati megközelítés. Az előbbi a fogalmak és módszerek tar­talmának egyértelmű meghatá­rozásában, az utóbbi pedig a tárgyalt vezetési stílusok, mo­dellek és eljárások előnyeinek és hátrányainak objektív mér­legelésében mutatkozik meg. A szerző tisztában van azzal, hogy a világon ma már úgy­szólván kizárólag vegyes gaz­daságok működnek, tehát egy­A vezetési stílus - maga az ember Részletek a kötetből: „A klasszikus közgazda­ság-tudomány termelési té­nyezőihez a modem korban egy újabb is járult: a szellemi tőke. A vállalatok működésé­nek legfontosabb elemei ma már valójában nem a termelő­berendezések, hanem a benne dolgozó emberek tudása és te­hetsége, amelyeket munká­jukban felhasználnak. Követ­kezésképpen egy vállalat csak olyan mértékben lehet ered­ményes, mint amit az ott dol­gozó emberek tudása és tehet­sége tesz lehetővé. Az emberi tehetség és tudás viszont akkor érvényesülhet megfelelően, ha a vezetés ké­pes a dolgozók szellemi erőit aktivizálni, őket arra ösztö­nözni, hogy ne csak a szüksé­geset nyújtsák, hanem a leg­jobbat, amelyre lehetőségük van. Ha a vezetés ért hozzá, hogy a munkatársakat helye­sen kitűzött célok elérésére és a felelősség vállalására ösztö­nözze, akkor a munkatársak ambicionálni fogják az ész­szerű és hatékony munkavég­zést, sőt törekedni fognak a jobb munkavégzéshez esetleg hiányzó ismeretek megszerzé­sére. A vezetési folyamat mind­két pólusán emberek tevé­kenykednek: a vezető és a ve­zetettek. Éppen ezért különös jelen­tőségük van a humán kapcso­latoknak a vezetésben. Nem véletlen, hogy a korábban személyzeti munkának neve­zett vállalati feladatkört egyre kevésbé tekintik speciális te­vékenységi ágnak, hanem in­kább a vezetés szerves részé­nek minősítik. Azért természetesen a veze­tés részeként működő humán menedzsment keretében is el­különülnek egymástól elhatá­rolható szakfeladatok, így a munkaerőállomány elem­zése, a várható munkaerőhi­ány felmérése (tervezése), az állományváltozás (felvétel, fejlesztés, elbocsátás) irányí­tása, a munkábaállítás, a ve­zető és a munkatársak közötti kapcsolat fejlesztése, a mun­kaügyi költségek alakítása (meghatározott keretek között tartása) és a humán kapcso­latok információs hátte­rének a megszilárdítása. Mindezt együttesen nevez­hetjük akár humán menedzs­mentnek, akár a vállalaton be­lüli humán kapcsolatok irányí­tásának is. Ez a vezetési tevékenységi kör természetesen különböző szinteken is megvalósulhat - a vállalati tagozódásnak megfe­lelően -, de két szint mindig világosan megkülönböztethető benne; az operatív és a straté­giai. (A szakirodalomban előfor­dul a hármas tagozódás cél­szerűségének a hangsúlyozása is. Ebben az esetben operatív szintnek a műhelyi, taktikai­nak az üzemi, stratégiainak a vállalati szint minősül.) A humán menedzsment el­nevezés arra kíván utalni, hogy a vezetés embertől em­berig tartó folyamat. Ebből a szemléletből kö­vetkezik, hogy a humán me­nedzsment minden ágának meghatározásában - ki­mondva vagy kimondatlanul - szerepel a munkavállaló (a munkatárs) és a tevékenységet közvetlenül vagy közvetve irányító vezető ... szerre érvényesülnek a vállala­tokban a piaci hatások és a hosszú távú tervezés megala­pozására irányuló törekvések. A magyar, a német és az amerikai vélemények hosszú sora tükröződik a munkában. A lábjegyzetekben a szerző min­denkor gondosan megjelöli a különböző állásfoglalások meg­jelenési helyét és idejét, akár a sajátjával egyező, akár azzal el­lentétes véleményre utal. A szé­les szakirodalmi háttérre tekin­tettel nagyon hasznos volt a munkát részletes név- és tárgymutatóval kiegészíteni. A mű áttekinti az emberi kapcsolatok vezetési vonatko­zásait (a humán menedzsmen­tet), a vezetés fejlesztésének távlatait, a környezeti hatások kezelését, valamint a vállalati vezetés specifikus kérdéseit. Különösen figyelemre méltó a könyvnek a konfliktusok meg­oldásával, illetőleg a környezeti kapcsolatokkal foglalkozó ré­sze. Bayer József legújabb mun­kája végig tekintettel van a ma­gyar gazdaság jelenlegi körül­ményeire. Érzékelteti: a gazda­sági növekedés kibontakozása jelentős mértékben múlik azon, hogy milyen hatékonysággal működnek vállalataink. A könyv meggyőzően mutat rá, hogy a növekedés feltételei csakis akkor teremthetők meg, ha a vállalatok saját lehetősé­geik őszinte mérlegelésével igazodnak a környezetükhöz, és képesek reálisan alkalmazni a könyvben bemutatott vezetési elveket és módszereket, megva­lósítva azt, amire a mű alcíme utal: a vezetési színvonal eme­lésével növelni a hatékonysá­got. (VINTON Kft. kiadása; Budapest, 1995) ll'lL^TCHidL-lufc'LC-lVtklV Dr. Bayer József Vezetési modellek - vezetési stílusok című szakkönyve megvásárolható az UNIÓ Kiadó fővárosi és vidéki szakkönyv- és nyomtatványboltjaiban, illetve bizományosainál. A kötet Salgótarjánban is megrendelhető a Május 1. út 72. szám alatti nyomtatvány-nagykereskedésben A megrendelő neve: Autokratikus Patriarchális Konzultatív Participatív VEZETÉSI STÍLUS BIZALOM 1. Milyen mértékű bizalmat élveznek a munkatársak? nagyon keveset keveset viszonylag sokat sokat 2. Milyen gyakorisággal igénylik a munkatársi kezdeményezést? ritkán többször gyakran mindig ÖSZTÖNZÉS 1. Hogyan ösztönzik a munkatársak? szankciókkal pénzzel elismeréssel az együttműködés igénylésével 2. Milyen szinten érvényesül a munkatársak részéről felelősség a vállalati eredményekért? üzletvezetői szinten részlegvezetői szinten több szinten minden szinten

Next

/
Oldalképek
Tartalom