Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

1995. február 6., hétfő Olvasóktól - Olvasóknak 7. oldal A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. LÉTEZIK MÉG TÜRELEM A VILÁGON! Szép dolog, csak ritkán észleljük Január 23-án, a salgótarjáni 1. számú postahivatalban volt dolgom. A 4-es ablaknál egy idős bácsi is toporgott. Mikor odaért a pulthoz, annak másik oldalán kedves mosollyal fo­gadta őt a hölgy. Megtudtuk, kis spórolt pénzét akarta be­tétbe helyezni. S jött a tanács, a felvilágosí­tás. De az öregúr sehogyan sem tudta megérteni a pénz betétbe helyezésének menetét. A postai alkalmazott viszont nem unta meg a magyarázatot. Újra és újra elmondta a szeré­nyen öltözött, korban már igen előrehaladott bácsinak minden tennivalóját, azt, hogy valójá­ban mit is jelent a betét és az aláírások. Végül is türelmét, kedvessé­gét siker koronázta. Jóleső érzés volt látni és hal­lani: azért vannak még figyel­mes postai alkalmazottak, akik érzik is hivatásuk fontosságát! És hogy nem veszett még ki a türelemnek nevezett nagyon fontos emberi tulajdonság. Takács Lajosné Salgótarján Írjon Egy Történetet Kamaszos cselszövés Egy szombat délután csalá­dommal ültünk a távolsági au­tóbusz-állomás várótermé­ben. Utastársaimmal együtt unalmasan nézelődtünk ki­felé. Egyszer csak, az akkor még kamasz fiam felugrott mellőlem és kiszaladt. Lát­tam, hogy öcsém megy el az ablak előtt és ő utána eredt. Mikor mögéje ért, megvere­gette a vállát és leguggolt. Az öcsém hátrafordult. Egy csi­nos nőt látott maga mögött. Feltámadt benne a férfi hiú­ság és boldogan mondott egy „helló !”-t, gondolván, hogy ismerkedni akar. A hölgy látta, hogy a fiam csinálta az egészet és mosolyogva mondta:„Nem én voltam.” Ám ekkor már a fiam is felállt és mi is kiértünk hozzájuk. Kezdték mesélni, hogy mi történt, ám én közbeszóltam: „Ne folytassátok, mert bentről mindent láttunk és mondha­tom mindenki jót derült rajta­tok.” Közben az öcsém szeretettel ropogtatta fiam csontjait és azt motyogta: „így leégetni...!” Egy nagymama Karancslapujtőről Szélhámosátképzésre várva-Nos, unokám, diplomával a zsebedben, hol szándékozol el­helyezkedni? - tette fel a kér­dést a nagyapa.- Úgy látom, hogy sehol sem tudok elhelyezkedni. Döntöt­tem. Szélhámos leszek, az most a menő, ott van lóvé! - hang­zott a nem éppen megnyugtató válasz a „nagy tervekkel” ren­delkező fiatalember szájából.- No, de hogyan gondolod, miként kezdesz ehhez hozzá? - hüledezett a nagyapa.- Megvárom, míg a Munka­ügyi Minisztérium megszervezi a szélhámosátképző tanfolya­mot. - szólt a válasz. Mucsi Lajos Salgótarján Az oldalt szerkeszti: Kovács Margit VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Indokolt a fakivágás A Meredek út 3. számú lakó­ház melletti fák kivágásának története jó egy évre nyúlik vissza. Több, főként az alsóbb szinteken élő lakó kereste meg a szövetkezet elnökét a fák kivágása ügyében. A fák ugyanis az idők fo­lyamán megnőttek és úgy leár­nyékolják az alsó szintek laká­sait, hogy azokban igen gyak­ran nappal is villanyt kell hasz­nálni. A szövetkezet vezetősége felmérte a helyzetet, és 1994. január 7-én levelet intézett az önkormányzathoz, amelyben a fák ritkítását is kezdeményezte. A polgármesteri hivatal mű­szaki osztálya 1994. február 1 -én helyszíni szemlét tartott, s megállapította: „A templom és az épület közötti zöldterületen a 3 db lombos fa kivágását csak a lakóközösség többségének (60 %) igénye után ígérjük. Az épület előtti parkból 7 db fa ki­vágása (az épülethez közel van) indokolt, továbbá a parkban lévő fák állapota ellenőrizendő, és ha indokolt, a fa kivágandó.” A közgyűlés összehívására azért nem került sor, mert a szövetkezet alapszabálya, a szövetkezetről szóló 1992. évi I. törvény 25 paragrafusa alap­ján úgy rendelkezik, hogy a ta­gok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban is szavazhat­nak. A szövetkezet vezetősége ennek megfelelően járt el. A la­kóépületet körülvevő parkban lévő fák tervezett ritkításával (és nem három fa kivágásával, mint azt a cikkben olvashatjuk ) a szövetkezet 64 tagjából 54 egyetértett, ezt aláírásával iga­zolta. A témáról a szövetkezet éves közgyűlésén is szó esett. A fák kivágása a Városgazdálko­dási Üzem nehézségei miatt húzódott át 1995. januárjára. Látható, hogy nem a lakó­szövetkezet elnökének, Lamos Pálnak önkényes intézkedésé­ről van szó, hanem a lakók ké­résének teljesítéséről, többsé­gük beleegyezésével, a szabá­lyok betartásával. Salgó Centrum 64 Lakásszöv. Felügyelő Biz. Nehéz év küszöbén állunk mi, nyugdíjasok is Az év első perceiben most is boldog új évet kívántunk egy­másnak. Boldog lesz 1995 a va­lóságban? Ahogyan rohannak az esz­tendő napjai, úgy gyülemlenek tapasztalataink: a kezdet nem túlságosan rózsás. Az egyre növekvő és szinte mindenre ki­terjedő áremelkedések láttán - szívünk nem repes a boldogság­tól. Ezt még a 10 százalékos nyugdíjemelés ténye sem képes ellensúlyozni: nem fedezi a megélhetési költségek növeke­dését. A kilátások nem tűnnek jobbnak - az 1995-ös esztendő nem valószínű, hogy a boldog­ság éve lesz. Mai valóságunknak fontos sajátossága, hogy a politika lé­nyegesen nyitottabb valameny- nyi érdekképviselet irányában. Ilyen politikai helyzetben, ami­kor a különböző és egymásnak ellentmondó, egymást keresz­tező érdekek nagyobb aktivi­tást, megjelenítést és mozgáste­Szelénes kenyér egyenlő: kevesebb betegség! azután a kenyeret nem keresték. Mivel a kenyér nem kelt el, a szállítást leállították. A kör így bezárult! De vajon lesz-e me­gyénkben olyan kenyérsütéssel foglalkozó cég vagy vállalko­zás, amelynek vezetői a reklám- lehetőség és tisztes haszon re­ményében felismerik a szelénes élesztővel sütött kenyér jelen­tőségét? Dr. Cseplák György bőrgyógyász, kozmetológus Salgótarján Hadd irigykedjen csak a szomszéd! Pista bácsi unokája kíséretében, komótosan tolja hazafelé a fris­siben vásárolt talicskáját.- Mennyiért vetted? — kí­váncsiskodik a szomszédja, Mari néni.- Kettőezerért.- De nagyapa! - figyelmez­tette valamivel odébb az uno­kája. - Hiszen háromezerbe ke­rült.- Tudom - intette le az öreg. - Hadd egye a fene, amiért én olcsóbban vettem, mint ő teg­nap! Kovács György Szécsény A szelén olyan nyomelem, amely a szervezetek fennma­radásához, bizonyos betegsé­gek megelőzéséhez nélkülöz­hetetlen. Finnországban szeléntar­talmú műtrágyát szórtak a ga­bonaföldekre, Kínában pedig szelénes élesztőt, szeléntar­talmú tablettákat gyártottak, il­letve a konyhasót dúsították szelénnel. így néhány esztendő alatt mindkét országban normalizá­lódott a lakosság szervezetének szeléntartalma. Magyarországi kutatók sze­rint a szelént pótolni lehet két-három szelet, szeléngazdag élesztővel sütött kenyér fo­gyasztásával. A szeléngazdag élesztő gyártását a Pannon Ag­rártudományi Egyetem és a Sü- tév Kaposvár közös szaba­dalma alapján megkezdték, az ezzel készült kenyér Magyaror­szágon is kapható, a kenyér sze­léntartalma nem vehető észre, nem zavarja az étkezést. Salgótarjánban, a vasúti alul­járóban Gyüre András, kenyér- sütő-kisiparos kenyérboltjában pár hónapon át lehetett is sze­lénnel dúsított élesztővel készí­tett kenyeret kapni. A kenyere­ket Kaposvárról szállították. A szállítást néhány hónapja meg­szüntették, mivel a kenyeret nem vásárolták. De miért vásárolták volna, amikor senki nem tudta, hogy a szelénes kenyér mire jó. Ezért Soros a gyermekekért - Az alapítvány támogatásával folyik a gyerekek foglalkozta­tása a pásztói Múzeum téri óvodában. Képünkön Kovács Mihály, Makuch Csaba, Mátrai Már­ton óvodások, valamint Sándor Tibomé dajka. fotó: v.a. Ők is várják, mit hoz a jövő számukra fotó: v.a. rét nyernek, a nyugdíjas érde­kek kifejezése és képviselete nem szorulhat háttérbe. Nagy felelősség hárul ránk a kellő ak­tivitás kifejtésében. Mindenki a maga baját tudja kellő mély­séggel átélni, és azt megfelelő következetességgel, elszánt­sággal képviselni. A nyugdíjasok érdekképvise­letének ügye nem csak a nyug­díjak viszonylatában fontos és időszerű, mert a skála nagyon széles: az egészség megőrzésé­től a magány oldásáig, az idős ember gondozásától a szociális ellátásig terjed. Érdekvédelmi szervezetünk akkor tölti be hi­vatását, ha ebben a széles érte­lemben felfogott érdekérvénye­sítésnek megfelelően fejtjük ki tevékenységünket. Ehhez kell hozzáigazítani egész működési rendszerünket. Az érdekérvényesítés meg­növekedett követelménye egész évi munkánk középpontjában áll. Szerteágazó feladatok meg­oldását és kemény küzdelmek vállalását követeli. Elkészítet­tük éves munkatervünket, me­lyet tájékoztatásul megküldünk minden olyan szervnek, ame­lyektől erkölcsi és anyagi tá­mogatást remélünk megyénk nyugdíjasai érdekében vég­zendő munkánkhoz. Nyugdíjasok Nógrád Megyei Érdekvédelmi Szervezetének Elnöksége ________Olvasóink Kérdezték - Jogászunk Válaszol________ A z örökbefogadás felbontása Olvasónk részletesebb tényállás közlése nélkül panaszolta, hogy a kiskorában örökbefogadott gyermek - miután saját­jukként felnevelték - züllött, erkölcstelen életmódot folytat, sőt sérelmükre már bűncselekményt is követett el. Annak el­lenére, hogy az örökbefogadást eredetileg életre szóló családi kapcsolatnak tekintették, most mégis úgy döntöttek, hogy ezt a kapcsolatot minden tekintetben felszámolják. Kérdésük, hogy mi a teendőjük az örökbefogadás felbontásával kapcso­latban és tudni szeretnék azt is, hogy kérhetik-e az általuk adott családi név visszavonását is az örökbefogadottól? Válaszom több tekintetben ál­talános érvényű, mivel a teljes tényállást nem ismerem. Többi között azt sem tudom, hogy kérdező olvasónk egyedül kérte-e az örökbefogadást, vagy házastársával - esetleg volt házastársával - közösen tették. Többi között tudnom kellene azt is, hogy az örökbe­fogadott nagykorú-e már vagy még kiskorú? Ha már nagy­korú, az örökbefogadás bíró­sági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefoga­dott esetében csak a gyámha­tóság közbejöttével intézhető az örökbefogadás felbontása. A Családjogi Törvény és annak végrehajtási rendelete, továbbá ezek módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott jogszabályok szabályozzák az örökbefogadás felbontásával járó teendőket is. A teljesen tarthatatlanná vált, sőt már ter­hes kapcsolat felbontását a bí­róságtól kell kérni. A bíróság feladata vizsgálni, hogy vég­érvényesen meghiúsuló eset került-e elé, vagy .csak átme­neti és még orvosolható a pa­nasz. Indokolttá válik az örökbe­fogadás felbontása, ha az örökbefogadott gyermek zül­lött és erkölcstelen életmódot folytat, sőt még bűncselek­ményt is követett el. Különös súllyal kerül elbírálásra, ha a bűncselekményt éppen az örökbefogadó terhére követte el az örökbefogadott. Az örökbefogadás felbon­tása kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadott gyermekre és annak leszármazóira is. Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó kérelmére bont­ják fel, az örökbefogadás jog­hatásai is csak az ő, illetőleg az ő rokonai vonatkozásában szűnnek meg. Az örökbefogadás felbon­tása után az örökbefogadott és leszármazol általában nem vi­selhetik tovább az örökbefo­gadással felvett családi nevet. Mégis előfordulhat, hogy kü­lönösen hosszabb örökbefoga­dási kapcsolat felbontása után méltánytalan helyzetbe kerül­hetne a nagykorú örökbefoga­dott annak a felvett családi és esetleg utónévnek az elveszté­sével, mellyel a környezetében ismertté vált, iskolai bizonyít­ványát és esetleg szakmai ké­pesítését bizonyító oklevelét is megszerezte. A bíróság az eset körülményeinek mérlegelésé­vel döntene a felvett névvise­lést illetően is, értékelve az örökbefogadó szülő(k) méltá­nyos érdekeit is. Az örökbefogadás a gyám- hatósági határozat, illetőleg a bírósági felbontó ítélet jog­erőre emelkedésének napján szűnik meg. Végül megjegy­zem, hogy ha az örökbefoga­dott gyermek még kiskorú, le­hetőség van arra is, hogy a vér szerinti szülő vállalja a további nevelését, gondozását. Ellen­kező esetben a kiskorú gyer­meket állami, intézeti neve­lésbe kell venni. Dr. Verebélyi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom