Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-27 / 49. szám
1995. február 27., hétfő 5. oldal Balassagyarmat És Környéke HULLATJA KÖNNYEIT A KISTERMELŐ „Inkább maradjon parlagon a földem!” Te azt mondod: nehéz a tée- szeknek, én azt, hogy a kistermelőknek sem könnyű! Te azt mondod: kiszolgáltatottak a szövetkezetek, én azt mondom: legalább any- nyira a vállalkozók! M. József Balassagyarmattól huszonkét kilométerre lakik az egyik községben. Cukorbeteg, télidőben a forró kályha mellett is fázik. Józsi bácsit még a betegsége sem gátolja meg abban, hogy tavasztól őszig a határban dolgozzék. Ez az élete, nélküli nem élhet. El-elcsukló hangon mesél a kistermelők nehéz sorsáról.- Visszaigényeltük azt a földet, ami korábban a felesé- geméké volt. Hosszú ideig gondolkodtam, mit lenne érdemes termelni, végül a földi eper mellett döntöttem. Szé- csényben éppen akkor szedték a termés utolját, amikor arra jártam.- Azt hallottam, kiszántják a töveket ősszel. No, mondom magamban, akkor jó lesz az a telepítéshez. Igen ám, de nem adtak belőle, javasolták, menjek el Drégelypalánkra a szörpösökhöz.- Bekopogtam az irodába, és bátortalanul mondtam: szeretnék lekötni két hold szamócát. Közölték velem, hogy nincs benn a főnök. Ennek ellenére kértem az illető hölgyet, valami szerződés félét mutasson nekem. Ekkor derült ki, hogy garantált árat nem biztosítanak azoknak sem, akikkel szerződést kötnek. Mondták, hogy tavaly is napi áron vették át mindenkitől az epret. Időközben belépett az irodába egy ember, aki közbekérdezett: miről beszéltek? Mondom neki, miről van szó. Amikor az alapárat említettem, egyszerűen kinevetett. Most töltöttem a hatvanegyedik évemet, de ilyent még nem tapasztaltam. Kacagva mondta, ilyen csak a mesében van. Megszégyenített, pedig én jó szándékkal mentem oda. Nagyon rosszul esett - megaláztak. M. József földi epret szeretett volna termelni. Érthető, hogy valami biztosítékot keresett a termésre -, ingyen nem akart dolgozni. Sok munka van a földön.- Hol van a termelő védettsége (?) - kérdi magától M. József. - Négy-öt évig terem a betelepített eper, ha gondozzák, kapálják. Az ember dolgozna is vele, ha tudná, hogy miért. Ingyen azonban senki nem dolgozik. Én többet még a környékére sem megyek egyetlen felvásárlónak sem. Nem termesztenek földi epret, de lehet, mást sem. Inkább parlagon hagyom a földem. Megkerestük a drégelypa- lánki Szondy György Mező- gazdasági és Feldolgozóipari Szövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemének igazgatóját, Tóth Lászlót. A vezető készséggel nyilatkozott lapunknak, bár a fenti konkrét esetről nincs tudomása. Elmondotta, teljesen igaza van a termelőnek abban, hogy biztosítékot akar arra, hogy felvásárolják a termést, és valamilyen minimál árat megállapítsanak. Közös érdeke ez a termelőnek és a felvásárlónak egyaránt. Csak az a baj, hogy hazánkban nem igazán veszik komolyan a termelők a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Szerződés ide vagy oda: annak adják a termést, aki többet kínál érte. A jövő mindenképpen a szerződéseké. Á. T. AKI KORÁBBAN NEM KAPOTT, AZ MOST SEM KAP SEMMIT Elégedetlenek a hadigondozottak Korát meghazudtoló aktivitásai tevékenykedik a közéletben Kamarás József balassagyarmati polgár. Legutóbb a Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségének főtitkárává választották. Ennek apropóján kértünk interjút a nyolcvanhatodik évében járó embertől.- Nem is tudtam, hogy ön is hadirokkant?-Pedig az vagyok, még ha nem is látszik. Nehéz idők jártak-Kérem, mesélje el, mi történt önnel a háború után?-Akkor jöttem haza Léváról, leigazolt az orosz parancsnokság, kivizsgálták, mit csináltam a háború alatt. Semmi kifogást nem tudtak felhozni ellenem, így aztán ideiglenesen kineveztek a város bírójává. Talán azért esett rám a választás, mert elvégeztem a jogi egyetemet, igaz, nem doktoráltam. Turánszky Ernő volt a rendőr- kapitányság vezetője. Nehéz idők voltak, bizony, loptak az emberek. Nem kis munkámba került, míg rendet teremtettem.-Bizonyára élénken emlékszik még ma is arra, ahogyan megsérült. Miként történt ez?-A háború végén, 1945 márciusában egyre-másra robbantak fel a városban az aknák. Különösen a gyerekek szenvedtek súlyos sérüléseket, mert piszkálták a robbanószereket. Senki emberfia nem volt, aki ezeket összegyűjtötte volna. Én vállalkoztam erre a feladatra. Az orosz parancsnok adott mellém öt román katonát és elkezdtük hatástalanítani, összegyűjteni az aknákat. Elérkeztünk a Pozsonyi utca sarkához, ahol pihent két akna. Akácfák álltak ott, a környéken talált aknákat odavittük. Amikor az egyik katona elkezdte a hatástalanítást, a mellette lévő katona előre hajolt, eltakarta előlem egy pillanatra az aknát. És abban a pillanatban irtózatos detonáció vágott hátra. Kinyitottam a szemem, őrült nagy fekete füst szálldogált. Azt hittem, vízióim vannak, mert a fákon csüngő emberi testrészeket láttam. Az a katona mentette meg az életemet, aki előre hajolt. Őt tépte darabokra az akna. Megműtötték, kiszedték a szilánkokat a derekamból. Azóta megérzem az időjárás változását. Elzárkózott a miniszter — Az előző kormány hogyan viszonyult a hadigondozottakhoz?- Megmondom őszintén, nem voltam megelégedve a volt honvédelmi miniszterrel. Mi kértük őt, fogadjon bennünket, mert szeretnénk megosztani vele az elképzelésünket. Úgy véltük, sürgősen törvényt kellene hozni a hadigondozottakról. Für Lajos még arra sem méltatott bennünket, hogy fogadjon.- Mit cselekedtek önök erre a magatartásra?-Szerencsére találtunk egy olyan ezredest, aki támogatott bennünket: Ő segített a törvénytervezet kialakításában. Végül jóváhagyta a honvédelmi bizottság és beterjesztette a képviselőház elé. Izgatottan vártuk a döntést. Erre fel este nyolckor kivonultak a képviselők, nem lehetett megszavazni.- Tudomásom szerint a parlament már elfogadta a törvényt.- Igen, jóval később. Hozzá kell tegyem, ez egy rossz törvény, nem is emlékeztet arra, amin mi is dolgoztunk. Tisztázatlan anyagiak- Ismerve a szervezetet, gondolom, nem nyugodtak bele a döntésbe...- Beadtunk egy petíciót, vázoltuk a szükséges módosításokat. Az új honvédelmi miniszter, Keleti György nagyon rugalmasan állt a kérdéshez. Információim szerint hamarosan beterjeszti a parlament elé a törvénymódosítást.- Véleménye szerint mi volt a legnagyobb hibája az előző tön’énynek?-Nincs tisztázva, hogy kinek mi jár. Szerintünk a járulékoknak sokkal többnek kellene lenni. Másodsorban pedig az egyszeri kárpótlást nemcsak azoknak kell megadni, akik 1949. január elseje előtt már kaptak valamit és eltörölték, hanem azoknak is, akik 1949 táján hadirokkantak voltak, a frontot megjárták, megsebesültek. Értehetetlen ehhez a dátumhoz ragaszkodni. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy aki korábban nem kapott semmit, az most sem kap semmit. Balassagyarmat és környéke Röviden Szanda - Az iskolaszék ebben a községben is megalakult és működött tavaly. Most a személyi összetétel megváltoztatását tervezi az önkormányzat. A szék munkájában résztvevők csak ideiglenesen vállalták megbízatásukat, ráadásul egyikük önkormányzati képviselő lett. Hont - Bevezették a vezetékes vizet a községbe. Nagy volt az érdeklődés a lakosság körében. Mind többen fontolgatják, hogy beviszik a vizet a portára. Eddig 312 család élt vele. Drégelypalánk - Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a közérdekű információkat, testületi döntéseket közzétegye a községben. Jól bevált a hangos híradónak is nevezhető hang- szórós tájékoztatás. Habár az utóbbi időben többen szóvá tették, nem ártana felújítani a rendszert. Balassagyarmat - Személycserére került sor a városi tűzoltó parancsnokság élén. A korábbi vezető, Kunhalasi István nyugállományba vonult. Az önkormányzat Kertész Ferenc tűzoltó főhadnagyot nevezte ki a parancsnokság élére. Ipolyszög - Részönkormányzat működött a közigazgatásilag Balassagyarmathoz tartozó településen. Mivel a község önálló körzetté alakult és bejuttatott egy képviselőt a városi ön- kormányzatba, a részönkormányzatot a városi képviselő-testület megszüntette. Az oldalt szerkesztette Adám Tamás Holnapi számunkban Rétság és környéke Állásajánlatok a térségben Garancia Biztosító, Balassagyarmat körzetében, (S.-tarján., Kassai sor 4.) - 7 fő üzletkötő, 15-45 ezer Ft; Mátyás Gazdasági Munka- közösség, Balassagyarmat, Rákóczi út 2. - 30 fő varrónő, 13-15 ezer Ft; Gevege varroda, Becske, 15 fő varrónő, 9-15 ezer Ft; Munka- és Védőruházat, Bércéi, Árpád út - 14 fő varrónő 9-12 ezer Ft; Faker Bt., Szügy, Hunyadi út - 1 fő faipari gépmunkás, 14— 24 ezer Ft; Nyéki Ákos, Balassagyarmat, Ady u. 22/a. - 1 fő autószerelő, 14-20 ezer Ft; J+K Kft., Sztár Hotel, Balassagyarmat, Kővári út - 2 fő szakács, bérezés megegyezés szerint; Nationale Nederlanden Biztosító, Balassagyarmat, Mikszáth u. - 8 fő pénzügyi tanácsadó (üzletkötő), 60 ezer Ft+jutalék; Generáli Biztosító, Balassagyarmat. Bercsényi út 8. - 6 fő üzletkötő, 15-50 ezer fo- rint+jutalék; Szabó és Társa Kft., Balassagyarmat, Rákóczi út 2-4. sz. 6 fő ruhatervező, 18-25 ezer Ft; Finomkötött Rt., Balassagyarmat, Horváth E. u. - 12 fő varrónő, kötő-szövő, bér megegyezés szerint; Salgótarjáni Konfekció Rt., Balassagyarmat, Horváth E. u.4. - 20 fő varrónő, 12-16 ezer Ft; 31. sz. Ált. Építő és Csúszó- zsalus Kft. Budapest, Petőfi u. 7. - 10 fő ács, 26 ezer Ft+kü- lönélési pótlék (tel.: 118—4794). Maffia uralja a burgonyapiacot? Emberemlékezet óta nem szökött ennyire magasra a burgonya ára, mint napjainkban. Őrhalom a burgonya hazája - állítják sokan, pedig az utóbbi időben itt is visszaesett a termelés. Rados János, a helyi Palóctáj szövetkezet igazgatóságának elnöke arra vállalkozik, hogy megvilágítja a kiváltó okokat.- Miért esett vissza a burgonyatermesztés?- Drága a vetőburgonya előállítása. A termelés finanszírozásához nincs elég tőke sem a szövetkezetnek, sem egyéni gazdának. Behatárolják a jó minőségű vetőburgonya behozatalát Hollandiából, pedig igen magas árat fizetnénk ezért. Félő, hogy a következő évek termését kockáztatjuk ismét. Jelentős hatása van a csökkent mennyiségre, hogy a szövetkezetek szinte teljes egészében leálltak az étkezési burgonya termesztéséről, de lassan a vetőmag-előállításról is. Kispar- cellákon pedig nehéz megfelelni a jó minőségű vetőburgonya-előállítás feltételeinek, úgymint az ötévenkénti vetésforgó, izoláció, stb.- Beszélik, hogy maffia uralja a piacot, ezért drága a burgonya. "- Ez nem igaz. Törvényszerű volt, hogy így alakult a burgonya ára, hiszen a piacgazdálkodás következménye, hogy amiből nincs vagy kevés van, az egyre drágább.- Akkor mivel magyarázza ezt a különös jelenséget?-Nem termett elég burgonya. A kisparcellákon a magán- termelők nem tudtak annyit termelni, mint az előző években közösen a gazdaságokkal. Más kérdés az, hogy a veszteségessé váló burgonyatermesztésből mégis kik profitálnak. Sajnos nem a termelők !-Nem nagyon értem, ha megtermett 900 ezer tonna burgonya, miért nincs?- Ha ennyi lett volna, az egész országnak elég lenne, hiszen hazánkban az egy főre jutó éves burgonyafogyasztás 55-60 kiló. Szerintem hamis adatok kerültek a köztudatba.- Száz forintba kerül az étkezési burgonya. Nyilvánvalóan torz az ár . . .- Egy kilogramm burgonya előállítási költsége 20-30 forint. Mi termelők ősszel az étkezési burgonyát 20-25 forintért, a vetőmagot pedig 32-38 forintért értékesítettük. Lehet számolni! Cáfolnom kell azt is, hogy a Kossuth téren felelős emberek 10-15 forintos önköltségről beszélnek, és ezzel megpróbálják ismételten a termelőre, a parasztemberre hárítani a felelősséget.- Milyen átlagtermés volt tavaly?-Az elmúlt évben 135 mázsás termésátlag volt országosan. A hatvanas években termett ennyi.- Lesz krumpli Őrhalomban?- Bízom benne, hogy igen. Telefonkábelt fektetnek Magyarnándorban - Egymilliárd forintos beruházás keretében építik ki a térség korszerű telefonkábel-rendszerét. Idén a Gyarmat-Nézsa közötti szakasz készült el. Világbanki támogatás nélkül aligha valósulna meg a program. Felvételünk Magyarnándor központjában készült. fotó: rigö tibor Hosszú a folyamat, amíg a gyümölcsből szörp lesz
