Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-24 / 47. szám
1995. február 24., péntek Atomerőmű - Vita 7. oldal Hogyan vélekednek a mohi atomerőmű építéséről? Hétszáz embernek kellett elhagyni a falut Senki nem kérdezte az embereket, akarják-e az erőművet, csak elkezdték építeni Mohi színmagyar református falu volt hajdan, s az ötvenes években Magyarországból ideköltöztetett szlovák családok „talán még nagyobb magyarok voltak, mint akik itt születtek magyarnak”.- Jól megvótunk velük, éltük volna az életünket békességben - sóhajt egy Mohiból kitelepített néni, aki, bár határozottan állítja, hogy nincs mitől félnie, a nevét nem árulja el. Most az édesanyja házában lakik, s - bár itt született, nemsokára Mohiba költöztek - könnyes szemmel mondja, hogy ott volt az igazi szülőháza. Takaros parasztházak álltak akkoriban Mohiban, fiatalok, idősebbek a szövetkezetben dolgoztak, gondozták a szőlőt, a gyümölcsfákat: volt körte, barack, cseresznye, alma is. A 80-as évek elején azután váratlanul felszólították a hétszáz embert, hagyják el a falut.- Nem kérdezték, beleme- gyünk-e vagy sem. Csak annyit mondtak, hogy itt atomerőmű lesz, és a falunak ki kell mennie innen. Mi hiába is szóltunk volna, oroszok építették, az lett, amit ők akartak. Más országoknak kellett volna már akkor is tiltakozni.- Szóval, a falut szétszórták, hogy legyen hely a modem kor nagy vívmányának. Kaptak valami kártérítést is, de új házat csak azok tudtak venni, akiknek volt megtakarított pénzük. Sokan Lévára költöztek, ott ajánlottak fel nekik lakásokat „csindzsákban” - ahogy itt a tömbházakat mondják. Az utcát is úgy hívják ott, hogy „a mohiak utcája”. A csindzsákat errefelé nemigen becsülik, a mohiak házairól lesújtó a véleményük.- Szörnyűek azok a lakások. Víz még van, de ha fürdeni akarnak, vagy hidegben fürde- nek, vagy melegítenek maguknak. Radiátor nincs, szeneskályhával fűtenek.- Régi csindzsakok azok! — viszi a szót a buszra várakozó lánycsapat legmagabiztosabb tagja. - Édesanyám Szlovákiának dolgozik, nem mondhatom, hogy mit, mert a szolgálata titkos szolgálat - folytatja a magas, hosszú barna hajú hölgye- mény. - Ő mondta, hogy ennek muszáj menni, olyan nincs, hogy ez ne menjen, akkor is, ha megbolondulnak itt a népek, ha ketyegni is fog mind. Szerintem a Greenpeace is túloz, olvastam a szórólapjaikat, sok hülyeséget leírnak, ők is csak bolondítják a népet.- A szüleim nem örülnek neki, de nem is érdekli őket különösebben - mondja csöndesen egy szőke lányka. - Én jobban félek.- Igen, félünk. Félünk, hogy felrobban - mondogatják most már kórusban. A takaros házikóban kellemes meleg fogad, a falakról rég megöregedett fiatalemberek mosolyognak ránk a sárguló fényképekről. A néni unokája az építkezésen dolgozik, sofőr. Hogy nem fél-e?- Hát, amíg nem megy az erőmű ... De hiába is félne. Meg aztán - az az igazság - rendesen fizetik őket. Jó lenne atommentes Európában élni! Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter egyetért a zöldek szervezkedésével, sőt maga is részt venne a tanácskozásokon, ha hivatala engedné.- A napokban már-már az illegalitásra emlékeztető körülmények között találkoztak a magyarországi zöldek.-Én nem tartom ezt titkos összejövetelnek. Teljesen rendjén való ugyanis, ha a civil szerveződések szintjén nem nyilvános helyen, hanem, mondjuk, egy magánlakásban adnak egymásnak randevút a résztvevők, ami - különösen a mindenkori kormánnyal szembeni ellenzéki álláspontot képviselő - zöldek esetében még inkább természetes.- Európában előfordult már, hogy a polgárok tiltakozására leállítottak atomerőművi építkezéseket.- Mindenütt arról volt szó, hogy egy lakossági nyomásra az adott ország kormánya lépett vissza az építkezéstől, nem pedig egy másik ország kormányának rábeszélésére, ami azért minőségi különbség. Most jól látszik, hogy az egyik oldalon Ausztria megpróbál támogatókat szerezni tiltakozó álláspontja mellé, míg az ellenoldalon körvonalazódik egy erőműépítést pártoló francia-né- met-orosz együttműködés. Én tehát érthetően nem szeretném, ha nekünk egy ilyen nemzetközi törésvonal mentén kellene vitatkoznunk az erőműről. Bízok abban, hogy egyszer atomerőmű-mentes Európában fogunk élni, de azt is elmondtam többször, hogy mint miniszter nem támogatom az atomerőmű-építéseket. Energiamegtakarítással és korszerűsítésekkel rendezhető lenne Magyar- ország energiaproblémája is. Kívülről nehéz beleszólni- Biztonságosnak tartja-e a létesítményt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség? kérdeztük David Kyd igazgatót, a bécsi székhelyű intézmény szóvivőjét.-Még nem volt lehetőségünk az erőmű megtekintésére. így csak abból vonhatunk le következtetéseket a mohi erőmű biztonságára nézve, amit más, hasonló jellegű létesítményekkel kapcsolatban megtudtunk. Ausztria tágabb szomszédságában tíz ilyen erőműegység működik, kifogástalanul. Biztonságosság szempontjából a paksi típusú emelkedik ki.- A mohi erőmű esetében Magyarország is részesedik a kockázatból. Van valamiféle beleszólási joga is?- Minden kormány felelős az országa területén működő atomerőművekért. Újat csak akkor építhet, ha az nem jelent nagy kockázatot saját országa vagy a szomszédos államok számára. Ez a jogi helyzet, de létezik nemzeti szuverenitás is. Minden ország kormánya, parlamentje maga dönt.- A szomszédoknak tehát semmi beleszólásuk sincsen az ilyen ügyekbe?- Befolyásolási lehetőségeik vannak...-Előfordult már, hogy egy atomerőművet külföldi nyomásra leállítottak?- Nem tudok ilyenről. Még a csernobilit sem állították le, pedig ennek esetében igencsak nagy volt a külföldi ösztönzés. Veszélyek az atomkorszakban... Legérzékenyebbek a kisgyerekek Radioaktivitás Háromféle radioaktív sugárzás ismeretes: 1. alfa-sugarak héliumionokból, 2. béta-sugarak elektronokból állnak, 3. gamma-sugárzás, amely az előbbiek valamelyikét kísérheti és önállóan soha nem észlelhető, elektromágneses természetű. A különféle sugárzás biológiai károsító hatása egyenesen arányos a fizikailag mérhető ionizáló, lumineszconcia-ki- váltó stb. képességgel. Hatásukban csak mennyiségi különbségek vannak. A biológiai hatást a szervezetben elnyert sugármennyiség fejti ki. A káros tünetek csak bizonyos lappangási idő múlva jelentkeznek. Az élő szövetek érzékenysége a radioaktív sugárzásokkal szemben annál nagyobb, minél gyakoribb bennük a sejtosztódás. Ebből következik, hogy minél idősebb a szervezet, annál kevésbé sugárérzékeny. Legérzékenyebbek a magzatok és a kisgyermekek. A radioaktív sugárzás a szövetek közül a gyakran osztódó sejteket tartalmazó vöröscsontvelőt és a nyirokszövetet károsítja leginkább. A nemi mirigyek sérülése kettős veszélyt rejt magában: 1. Csökkenti a nemi funkciókat, 2. a csírasejtek ártalma révén az utódokon jelentkezhetnek fejlődési rendellenességek. A bőr és a nyálkahártyák is igen sugárérzékenyek. A radioaktív sugárzások egyes szövetekben rosszindulatú, rákos daganatos betegségeket, például fehérvérűséget hozhatnak létre. Sugárártalom Az ionizáló (röntgen-, gamma-, stb.) sugárzás - radioaktivitás - károsítja az élő szervezetet. Ez a károsodás arányos a testben elnyelődött sugárzás mennyiségével. Bizonyos határon túl a besugárzott testszövetek, szervek, vagy az egész szervezet elpusztulhat a sugárzás hatására. Az egyes testszövetek sugárérzékenysége változó. A fejlődésben lévő szervezetek és azok a szövetek, amelyekben különösen sok a sejt- osztódás, sugárérzékenyebbek. így az ivarmirigyek, vérképző szervek érzékenyebben reagálnak a besugárzásra, mint az izom vagy a kötőszövet. A gyorsan növekvő daganatokban ugyancsak sok az osztódásban lévő sejt, és ezért többnyire sugárérzékenyebbek a környező ép testszöveteknél. A sugárzástól károsodott élő sejtek plazmájában és a sejtmagvakban de- generatív elváltozások jelentkeznek. A sejtek oszlása sugárzás után elégtelenül megy végbe vagy megáll, bizonyos sugármennyiség hatására a sejt elpusztul. A különösen sugárérzékeny ivarsejtekben az öröklődő tulajdonságot hordozó gének sérülése az utódokban mutációhoz, torzképződésekhez vezethetnek. Bár az elváltozások csak bizonyos sugármennyiség után mutathatók ki, mégis már egy sugártalálat is nyomot hagy a sejtben. Az idők folyamán az újabb sugártalálatok hatása hozzáadódik az előző sugárzásokéhoz, összegeződik velük. A sugárártalom kérdése korunkban, melyet atomkorszaknak is neveznek, különös jelentőségű. Bíró Ervin 29 éves környezetbarát Balassagyarmat Habsburg Ottó gyanakszik- A mohi atomerőmű befejezése fenyegetést jelent Közép-Európa biztonságára- jelentette ki Habsburg Ottó Európa-parlamenti képviselő. Ha Szlovákia üzembe helyezi a vitatott atomerőművet, több energiát fog termelni, mint amennyire szüksége van. A politikus „él a gyanúperrel”, hogy Szlovákia be akar szállni az energiaexportba. Abszurdnak nevezte, hogy az Európai Unióba igyekvő Szlovákia olyan atomerőművet épít, „amely a minimális biztonsági követelményeknek sem felel meg”. „Árulkodó”, hogy a pozsonyi kormánynak nyugati támogatás hiányában Moszkva ad segítséget. Nyugati típusú biztonsági berendezéseket szerelnek fel Nógrád megyében a tiltakozás nem most kezdődött (ARCHÍV) Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés mozgalom alelnöke, a pozsonyi parlament külügyi bizottságának tagja eredetileg atomfizikus. Tizenhárom évig dolgozott a dubnai Egyesített Atommag- kutató Intézetben, s jelenleg is kutatóként működik a pozsonyi Komensky egyetemen. Kérésünkre így összegezte a mohi atomerőművel kapcsolatos véleményét:- A hetvenes évek elején tagja voltam a Szlovák Energetikai Vállalat vezérigazgatósága mellett működő tanácsadó testületnek, így minden tanulmányt kézhez kaptam. Komoly tudományos munka folyt annak megállapítására, hogy az egykori Csehszlovákia területén hol van alkalmas helyszín atomerőmű felépítésére. Mohi (Mohovce) mellett a magyarlakta vidékekről szóba került még Muzsla neve is; az a ' település már egészen közel van a Dunához, így a magyar határhoz is, Párkánytól (Stu- rovo) nyugatra. A többség végül is azért döntött Mohi mellett, mert a feltételek túlnyomó részének megfelelt. Szlovákia területén jelenleg a bohunicei az egyetlen működő atomerőmű, ennek négy blokkja üzemel, ezek közül az utóbbi kettő ugyanaz a típus, ami Pakson vagy például Finnországban is működik. A problémák a biztonsági, ezen belül is az úgynevezett másodlagos biztonsági követelmények körül csúcsosodtak ki. Ezt a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség több esetben szóvá tette, ám csak részmegoldások születtek. A problémát eddig a legjobban Pakson oldották meg, Mohiban pedig természetesnek kellene lennie, hogy az összes idevonatkozó előírást maximálisan betartsák. Mohit 1982-ben kezdték építeni, s az évtized végére lehetővé vált, hogy nukleáris ügyekben a Nyugathoz is fordulhassunk, ahol igen magas szintre jutottak a biztonsági berendezések tervezésével és gyártásával. így jött létre azután a kapcsolat jó nevű nyugati vállalatokkal. Jelenleg ott tartunk, hogy józanul el kell fogadni: bár egy voronyezsi típusú reaktor a mohi erőmű magva, a körülötte lévő biztonsági berendezések nyugati - köztük francia - egységek lesznek. Franciaországban nincs probléma az atomerőművekkel, pedig van belőlük vagy ötven. Szlovákiában jelenleg Bohu- nice adja az ország villamos- energia-termelésének több mint a felét. A zöldek, környezetvédők és mások, akik jelenleg Mohira összpontosítják indulataikat, ezt sokkal indokoltabban tehetnék a kevésbé biztonságos bohunicei erőművel kapcsolatban. De Mohi beindulásával egymás után lekapcsolják a régebbi, korszerűtlenebb bohunicei blokkokat.
