Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. február 23., csütörtök Minden csütörtökön: a kereskedelmi és iparkamara életéből MAI MOTTÓNK Nemcsak a róka énekelheti ki a sajtot a holló szájából Sok ember egyszerűen nem tudja, hogy mikor kell befognia a száját. Az áru bemutatása kitűnően sikerül, így a vevő meg van főzve. Eljött tehát a pillanat, - az üzlet nyélbe üthető. De barátunk beszél tovább, addig-addig, amíg ki nem énekli a saját szájából a sajtot... Röviden V A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Salgótarjánban, a Munkásotthon tér 1. szám alatt - a SZÜV épületé- bén - várja ügyfeleit. Az érdekképviseleti szervet a 32/316-476-os telefonszámon hívhatják fel az információra, tanácsra, felvilágosításra szoruló tagjai, s az üzleti ajánlatokat kereső ügyfelek. * Külkereskedő kamarai tagjaink figyelmét ezúton szeretnénk felhívni, hogy a 47/1991. kormányrendelet szerint a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről a Magyar Nemzeti Bankhoz a második féléves jelentés benyújtási határideje 1995. február 28-a. * Számozási nyomtatványaink (Original, Forma, stb.) - az okmányhitelesítésnek a közjogi kamaráknak történő átadása miatt - csak 1995. február 28-ig érvényesek. 1995. március 1-től új nyomtatványok kerülnek forgalomba, amelyek a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál is kaphatók lesznek. * A losonci Trade Center Kft. és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara losonci regionális irodája építőipari szakkiállítást szervez Losoncon a követ kező témákban: építőanyagok, építőipari gépek, belsőépítészeti tervezés, infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem. Felvilágosítást a kereskedelmi és iparkamara irodájában kaphatnak az érdeklődők. * Az idén március 25-e és április 2-a között rendezik a 48. Tavaszi Passaui Kiállítást. A vásár tematikája fogyasztási jellegű, kézműipari részvétellel. Jelentkezni 1995. febmár 22-ig lehet a 316-476-os telefonszámon. * Bazaltkészítményeket gyártó szlovák cég kínálja termékeit magyar piacra, közülük jelentősebbek a következők: vágott és csiszolt kőlap, sírkő, váza, hamutartó. A teljes terméklista árajánlattal együtt irodánkban megtekinthető. Önkormányzatok és kamarák kapcsolata Az 1994. évi XVI. törvény alapján létrejött gazdasági kamarák és a területi önkormányzatok kapcsolata, együttműködése két fő területen valósul meg. Egyik az államigazgatás területe: ez elsősorban a vállalkozói igazolványok kiadásakor nyilvánul meg. A vállalkozónak ekkor nyilatkozni kell arról, hogy melyik gazdasági kamarához tartozik. A kamara megválasztásánál segítséget tudnak nyújtani az önkormányzatok, mivel nem biztos, hogy a leendő vállalkozó meg tudja határozni kamarai hovatartozását. E választásról az önkormányzat értesíti az illetékes kamarát. A másik terület a gazdaság általános érdekképviseleti jogának gyakorlása. A kamarai törvény kötelezően előírja: a gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt ki kell kérni az illetékes területi gazdasági kamara véleményét. Meggyőződésünk, hogy ezen kapcsolatok nem csak a törvényben megszabott keretek között nyilvánulhatnak meg. Megismerve egymás törekvéseit, lehetőségeit, a folyamatos együttműködés keretében előre tudunk lépni a területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, kereskedelem és iparfejlesztés területén. Kamaránk arra törekszik, hogy a hatékony együttműködés keretében segítségére legyen a települési önkormányzatoknak. Azon van, hogy véleményével, szakértői háttér megteremtésével, s várhatóan a későbbiek során anyagi támogatással is előmozdítsa szűkebb területünk fejlődését. Rázsó István Vízummentességet kapnak a közúti fuvarozók Már csak a kormányszintű jóváhagyás hiányzik ahhoz, hogy a magyar közúti fuvarozók is szolgálati vízum nélkül szállíthassanak árut Olaszországba. Az április elején várható jóváhagyással kapcsolatban Galambos István, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökségi tagja a Magyar Távirati Irodának elmondta: az intézkedéssel a magyar fuvarozókkal szemben több éve érvényesülő diszkriminációs gyakorlat szűnik meg. A közúti fuvarozás összforgalmának jelenleg tizenöt-húsz százaléka irányul Olaszországba. Ezeknek legjelentősebb része tranzitfuvar. Románia és a FÁK országainak (leginkább Oroszország) területéről származó alapanyagokat - például bőrt, fát - szállítanak magyar kamionok Olaszországba. KÖZJOGI KAMARÁK ÉS ÉRDEKKÉPVISELETEK A GAZDASÁGI ÉLETBEN Kinél is van a kamarai céhláda kulcsa? A magyarországi közgondolkodásban még mindig meglehetősen nagy a zűrzavar a gazdasági kamarák és az érdekképviseletek helyzetét, tevékenységét és feladatait illetően. Ezzel azonban nem állunk egyedül Európában. Az 1995 január elsejével hatályba lépett kamarai törvény valódi klasszikus értelemben vett közjogi kamarákat, köztestületeket hozott létre. Közfeladat a láthatáron A köztestület - amely a hajdani magyar jogban is fontos volt - a magántagok magánerőből történő szerveződése folytán jön létre közfeladatok ellátására. Vagyis olyan feladatokéra, amelyeket különben az államnak kellene ellátnia. Ez az a rendkívül fontos kitétel - a közfeladat ellátása -, amely alapvetően megkülönbözteti a kamarákat az érdekképviseletektől. Az újonnan alakult területi gazdasági kamaráknak - a törvény erejénél fogva - valamennyi, az országban gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, egyéni és mezőgazdasági vállalkozó a tagja. Állam és képviselt között Ezek az említett területi kamarák hozták létre az országos kamarákat: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Magyar Kézműveskamarát és a Magyar Agrárkamarát. A köztestületek az állam és az érdekképviseletek között helyezkednek el. Bár funkciójuk rejti magában az igen terjedelmes szakterületek szintetizált szakmai érdekképviseletének lehetőségét, ezen közjogi kamarák mégsem érdekvédelmi szervezetek. Szakmai szolgáltatás Megoldanak egy sor hatósági és állami feladatot, mégsem állami szervezetek, hanem a kettő között állnak. A különféle kamarák hatalmas - kereskedelmi és ipari, kézműves, agrár - szakmai köröket tömörítenék és fognak össze. Kötelező tagságukkal az egyéni és a társas vállalkozók tulajdonképpen a céhbe való tartozást jelenítik meg. Tagjaik bejegyzésével a közjogi kamarák a munkavégzés jogi lehetőségét nyújtják, szakmai szolgáltatást végeznek. A hatósági, állami funkciók jelentős részének átvállalásával társadalmasítják ezeket a meglehetősen súlyos terheket jelentő feladatokat. Újabb típusai a félig civil, félig pedig állami szervezeteknek. Működés közben újabb pólusaivá válhatnak az érdekérvényesítés mechanizmusának. Aktív tagság kellene! A köztestületi kamarák és az érdekképviseletek jövőjét, érdekvédelmi szerepét tagjaik aktivitása és az egész magyarországi érdekérvényesítési rendszer kialakulása fogja meghatározni. Bemutatkozó: dr. Dobsonyi László Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1966-ban végzett, majd 1986-ban ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett. Két éven keresztül végzett államigazgatási (tanácsi) munkát. Ezek után több cégnél is tevékenykedett jogtanácsosként. A drégelypalánki Szondy György Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezetnek 1984-től vagyok az elnöke - mondja. - Egyébként 1975-től dolgozom ennél a cégnél. Mit várok a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától mint a gazdaság egyik legfontosabb szereplőjétől? A fő tevékenységi körökről mások már bőséges tájékoztatást adtak. Várom természetesen ezen fő feladatok megvalósítását, de a magam részéről kiemelésre érdemesnek tartom a feketegazdaság elleni harcot, az üzleti élet tisztaságának, a tisztességes verseny, az adott szó becsületének megteremtését, vagy legalább ezen elvek meghonosodásának előmozdítását. Ezek nélkül nem létezhet ugyanis a normális gazdaság, késik a kibontakozás, még az egyéb feltételek megléte esetén is! Ha a kamarák ebben tudnak segíteni, akkor már nem volt hiábavaló a megalakításuk. Egyébként vezetőségi tagként is részt veszek a munkában: a fejlesztési munkabizottság vezetője vagyok. Nem vezetőségi tagként a hármas számú kamarai szakosztály elnökeként ténykedem, és az országos kereskedelmi és iparkamara munkájában is részt veszek. Harcolnunk kell a fekete- gazdaság ellen A Pannon-Váltó Részvénytársaság tulajdonos 11 jónevú magyar társaságban - köztük olyan sikeres cégekben mint a Danubius, a Chinoin, a Centrum és a Graboplast. Márpedig egy ilyen részvénycsomag biztos befektetést jelent. Ilyen alapokon a jövedelmező gazdálkodás nem szerencse dolga. A társaságról további részletes információt ad a Telemédia szolgálat. Telefon: 266-7007
