Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
1‘/oldal Külpolitika 1995. február 23., csütörtök Startol a START-I. helyszíni ellenőrzése A NATO-nagykövetek Claes mellett-1£ na A NATO-országok nagyköve- tjeitiől álló állandó tanács ked- deh- teljes bizalmáról és támogatásáról biztosította Willy Claest, miután meghallgatták a főtitkár magyarázatát a belga- öláüfc helikoptervásárlási ügy- bcrí játszott szerepéről. Glaes kedden találkozott a Í ’ii'énötök állandó képviselői- etpés ekkor számolt be nekik a l^ét evvel ezelőtti helikopterüz- let ádején folytatott tevékenységéről, a leghatározottabban cáfolva, hogy bármiféle tudomása lett Hfolriá az olasz'A.gii$ta éég által juttatott tetemes kenőpénzekről. ' Á'NATO'folMáfá ' hasónló1 c tajföferrnaJaW igßzßbsßs I tartalmú levélben tájékoztatta a nyomozásban illetékes belga hatóságokat is, jelezve egyúttal, hogy dacára diplomáciai mentességének, „teljes egészében rendelkezésükre áll”. Korábban, a nap során, Jacques Santer európai bizottsági elnök is „teljes bizalmát” hangsúlyozta az egyébként már évek óta húzódó Agusta-botrány újabb leleplezései nyomán ugyancsak részben hírbe hozott Kari van Miért bizottsági tag iránt. Van Miért néhány órával korábban - ártatlanságát bizonyítandó — házkutatást kért önmaga ellen bizottsági irodájába és lakásán egyaránt". Az ügy közvetlen előzménye, hogy a belga hatóságok házkutatást tartottak a flamand szocialista párt liège-i és brüsz- szeli központjában, és olyan bizonyítékra bukkantak, amely szerint a 12 milliárd frank értékű helikoptervásárlási üzlet nyélbeütését az olasz cég a flamand párthoz eljuttatott 50 millió franknyi kenőpénzzel is elősegítette. Az üzletkötéskor van Miért a párt elnöke volt, Claes pedig a párt színeiben állt a gazdasági tárca élén. Mindketten kategorikusan cáfolják, hogy bármilyen tudomásuk lett volna a - szerintük a hátuk mögött zajló - megvesztegetésről. Az Egyesült Államok és az egykori szovjet nukleáris arzenál örökösei március elsején megkezdik a helyszíni szemléket a START-I. szerződés végrehajtásának ellenőrzésére. A washingtoni védelmi minisztérium bejelentése szerint a szakértők fel fogják keresni az eddig elzárt atomfegyverbázisokat, hogy pontosan felmérhessék a készleteket, illetve a következő években nyomon kísérhessék a leszerelés folyamatát. Az első menetben amerikai ellenőrök utaznak Oroszországba, Ukrajnába, Kazahsztánba és Fehéroroszországba, azt követően pedig a négy ország szakértői keresik majd fel az Egyesült Államok harminchat nukleáris támaszpontját. (A négy volt szovjet köztársaságban hatvanöt telephely található, az atomtöltetraktáraktól kezdve a nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjáróknak otthont adó bázisokig.) A START-I. szerződés hosz- szú vajúdás után decemberben lépett hatályba; előírja, hogy 2001-re a két oldalon összesen csak tizenkétezer atomfegyver maradhat (a hidegháborús huszonegyezer helyett). A második lépcsőt jelentő START-II. - amelyet még egyik fél sem ratifikált - további ötezer töltet leszerelését irányozza elő, vagyis teljesítése esetén az Egyesült Államok és Oroszország külön-külön legfeljebb háromezer-ötszáz fegyverrel rendelkezhet 2003-ra. A két fél tavaly kilátásba helyezte, hogy a START-I. egyezmény életbe lépése után hozzákezdenek a harmadik szakasz, a START-III. kidolgozásához. (MTI)-IßT A * "Dudajev „népi bosszút”, Avtnrhanov megbékélést akar Dz&bhar Dudajev csecsen elnök , népi bosszúra”, ellenlábasa, IImar Avturhanov, a Dudajev megdöntésére szövetkezett el- brfeéki Ideiglenes Tanács veze- t5j^i viszont megbékélésre szólított fel szerdán, a csecsen és i igus nép 1944-es kitelepítésé- relóévfordulóján. Szerdán a „csecsen nép kongresszusa” a „népi bosszú” t ápjává nyilvánította február 73*dt, a csecsének és az ingu- s ok'[51 évvel ezelőtti deportálá- s án&k évfordulóját. Az ezt beje- lírrtő csecsen elnöki szóvivő r etW részletezte, hogy a határo- ; at alatt konkrétan mit értett a tanácskozáson részt vett 700 küldött. Korábban Dudajev elnök azzal fenyegetőzött, hogy vérfürdőt rendeznek a csecsének az orosz csapatok körében az említett napon. A csecsen fővárostól 40 kilométerre délkeletre fekvő Kurcsala településen tartott tanácskozáson részt vett Dzsohar Dudajev elnök is. Bírálta a külföldet, amiért nem gyakorol kellő nyomást Moszkvára a háború beszüntetése, illetve a csecsének elleni újabb népirtás megakadályozása érdekében. Dudajev „felelős hozzáállásra” hívta fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőit, az orosz készenléti hitel odaítélése kapcsán. A pénzt a csecsen elnök szerint az új birodalmi politika megvalósítására fordítja majd Moszkva. A tanácskozáson született határozatban a csecsen nép képviselői a Moszkva által kinevezett csecsen vezetőket bűnözőknek és hazaárulóknak minősítették. Eközben a Moszkva által támogatott (és a Dudajev vezette tanácskozáson megbélyegzett) Umar Avturhanov, a csecsenföldi ideiglenes adminisztráció egy hónapja kinevezett helyettes vezetője a háború befejezését szorgalmazta. Az USA elvetette Milosevic közlését Amerikai hivatalos forrásokból elutasították Milosevic szerb elnöknek azt a közlését, hogy Belgrád csak azután ismémé el Boszniát és Horvátországot, ha előbb feloldanák a Jugoszlávia elleni gazdasági tilalmakat. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy az öt nagyhatalmat tömörítő összekötő csoport folytatja erőfeszítéseit legutóbbi kezdeményezésének elfogadtatására. Washingtoni kormánytisztviselők kijelentették: benyomásuk szerint a szerb elnök még nem mondta ki a végső szót, mi több, nem is vetette el az ötök ajánlatát. - Több módozaton is dolgozunk, hogy elérjük a javaslat célját. Bosznia és Horvátország elismerését - közölték részletek feltárása nélkül. Külpolitikai vitanap a Parlamentben A jószomszédi viszony szolgálná az érdekeinket Az Országgyűlés tegnap külpolitikai vitanapot tartott, amelyen Kovács László külügyminiszter vázolta Magyarország nemzetközi mozgásterét, megvonta a kormány 7 hónapos külpolitikai tevékenységének mérlegét, és tájékoztatott a következő időszak kormányzati tennivalóiról. A miniszter környezetünk kedvező jelenségeként említette, hogy Kelet-Közép-Eu- rópa számos országában megszilárdult a többpárti parlamenti demokrácia, a jogállamiság intézményrendszere, a demokratikus baloldali pártok győzelme sehol sem eredményezett visszarendeződést. Térségünk súlyos problémáiról szólva rámutatott: fennáll a veszélye annak, hogy az elhúzódó délszláv válságban egy rossz rendezés teremt precedenst, mert elismeri az erővel kialakított új realitásokat. Kovács László kiemelte, hogy az Európai Unióban és a NÁTO-ban egyaránt elfogadták a bővítés stratégiáját. A csatlakozás követelményei között sok az azonos, ilyen például a parlamenti demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása vagy a piacgazdaság érvényesülése. De megoldatlan területi vitákkal, kisebbségi problémákkal nem lehet csatlakozni az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz. A miniszter nem tartotta irreálisnak azt a véleményt, hogy Magyar- ország akár 1996-ban a NATO tagja legyen, de azt sem tekintette pesszimista nézetnek, miszerint erre később kerül sor. A magyar kormány az EU és a NATO tagjainak memorandumot készített a csatlakozás stratégiájáról. Magyarország azt igényli, hogy minden esetben egyedi döntés szülessen, vagyis Magyarország esetében kizárólag az ő eredményeit mérlegeljék, és ne csoportos mérlegelésre kerüljön sor. Magyarország mindenképpen a csatlakozók első csoportjában kíván lenni, de nem törekszik arra, hogy ebből a térségből egyedül ő válhasson az Európai Unió vagy a NATO tagjává. Hazánk és szomszédai viszonyáról szólva Kovács László elmondta: az elmúlt 7 hónapban a kölcsönös érdekek szerint fejlődtek kapcsolataink Ukrajnával, Horvátországgal és Szlovéniával. Új helyzet alakult ki a magyar-osztrák kapcsolatokban, amióta Ausztria az EU teljes jogú tagja lett. A magyar- jugoszláv és a magyar—szerb kapcsolatok a délszláv válság alakulásától függnek. A külügyminiszter aláhúzta a magyar-szlovák, illetve a magyar-román kapcsolatok kiemeltjelentőségét. Kijelentette: érdekeinkkel ellentétes a mai feszültség. A magyar kormány abból indul ki, hogy csak a párbeszéd segítségével, a bizalom építésével lehet a viszonyt javítani. A napirenden lévő alap- szerződések nem célt, hanem eszközt jelentenek a kapcsolatok javítására. A kormány megkerülhetetlennek tekinti az alapszerződésekben annak kimondását, hogy a két fél sérthetetlennek tekinti a határokat, egymással szemben nem támaszt területi követeléseket, de ugyanilyen megkerülhetetlen a kisebbség jogainak az európai normák, az európai dokumentumok szellemében és betűi szerinti elismerése, gyakorlati érvényesítése. A szerződések semmiféle hátrányt nem jelentenének hazánk számára. A konkrét külpolitikai lépésekről szólva Kovács László kiemelte a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter nemzetközi harmóniáját. Bejelentette: a köztársasági elnök a következő hónapokban Írországba, Ausztriába és Dániába, a miniszterelnök Oroszországba, Angliába, Hollandiába és az USA-ba látogat. A vitában az ellenzék vezérszónokai elsősorban a határainkon túli magyarság érdekeinek védelmével, képviseletével kapcsolatos kormánypolitikát kritizálták. Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország külföldi megítélése az elmúlt 7 hónapban nagyot romlott. Kifogásolták, hogy a koalíciós kormány a külügyi tárca csaknem teljes vezetését leváltotta. A koalíciós pártok képviselői egybehangzóan vitatták az ellenzéknek a kormány külpolitikai tevékenységével szemben hangoztatott kifogásait. Visz- szautasították azt a vádaskodást, hogy a kormány nem mérlegeli kellőképpen a határon túli magyarok érdekeit. A vitában felszólalt Hóm Gyula miniszterelnök is, aki szerint az európai integrációval történelmi esély kínálkozik több évszázados lemaradásunk pótlására, és lehetőség nyílik a biztonsági garanciák megteremtésére is. Nincs földrészünkön olyan állam - beleértve szomszédainkat is -, amely ellenezné felvételünket a NATO-ba vagy az EU-ba. Horn Gyula kifejtette, hogy az alap- szerződésektől nem lehet várni a kisebbségi problémák teljes körű megoldását, de megfelelő keretet teremthetnek az átfogó együttműködéshez. (FEB) Harcban az iszlám egyetemi milícia. Afganisztánban további területek elfoglalá- ! sát tervezik, miután bevették Charasyabot, az ellenzékiek főhadiszállását. feb-reuters A tolerancia éve lesz? Gáli, az ENSZ főtitkára New Yorkban megnyitotta „a tolerancia nemzetközi évét”. Ennek megtartásáról az ENSZ közgyűlése hozott határozatot. A főtitkár a világszervezet New York-i központjában a sajtó képviselői előtt a többi között hangsúlyozta: a tolerancia fontossága az elmúlt években tragikusan nyilvánvalóvá vált. - Rengeteg feszültség és szenvedés vezethető vissza arra, hogy igen sokan a mai világ gyors változásaira etnikai, vallási és faji csoportokhoz való csatlakozásuk hangsúlyozásával válaszoltak. A tolerancia összeegyeztethetetlen a na- cionalitmussal palástolt brutalitás elfogadásával, az emberi jogok megsértésének figyelmen kívül hagyásával, még akkor is, ha ez utóbbi a vallás mezében történik - húzta alá Gáli. Ecuadorban a megfigyelők Megérkeztek Ecuadorba az első nemzetközi megfigyelők, akiknek a perui-ecuadori vitatott határszakasz biztosítása és a tűzszünet lehetőség szerinti betartatása lesz a feladata - jelentették a különböző hír- ügynökségek. A húszfős, amerikai, argentin és chilei megfigyelőkből álló csoportot egy brazil katonatiszt vezeti. Áz ecuadori Cuenca városában tartózkodó különítmény az időjárás függvényében érkezik majd a határra. A határterületért január óta csatázó két ország képviselői kedden ismét megvádolták egymást a múlt hét vége óta érvényben lévő tűzszünet megsértésével. Felipe Duchi- cela, az ecuadori elnök különmegbízottja genfi sajtóértekezletén azzal is vádolta a perui erőket, hogy a határvitában teljesen ártatlan, de a környéken élő indián közösségeket is támadja. Állítása szerint Ecuador 6 ezer indiánt kénytelen volt elköltöztetni a térségből, mert nem voltak biztonságban. A perui külügyminisztérium szerint Ecuador folyamatosan provokálja a tűzszünet betartására törekvő perui erőket, és egyre több fegyveres csapatot küld a vitatott zónába, amely egyébként az amazóniai őserdő egy 100 négyzetkilométeres darabja, és az ecuadori fővárostól 350 kilométernyire délre, a peruitól pedig 950 kilométerre északra fekszik. Robbantás Rotterdamban - Bomba robbant egy személygépkocsiban Rotterdam I bélvárosában. A merényletnek a jelentések szerint egy halálos áldozata van...
