Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. fe vedd ADÓJOGSZABÁLYOK A VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN Mit kell tudni az egyéni vállalkozóknak? A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalko­zók 1994. évi adóbevallási kötelezettségüknek Í995. február 15-ig tehetnek eleget. A bevallási kötelezettséggel kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel az érintett vállalkozók figyelmét. Kik kötelezettek 9407. vállal­kozói bevallás benyújtására? A fenti számú adóbevallást kell a jelzett határidőig benyúj­tani minden szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki 1994. december 31-én élő adószámmal rendelkezik, to­vábbá annak, aki korábban (év közben) megszüntette vállalko­zói tevékenységét, de fennálló kinnlévőségei, kötelezettségei miatt még nem tekinthető meg­szűntnek. Fontos a pontosság Aki az 1994. év során vállalko­zásában többféle tevékenységet folytatott, annak is összevontan egy bevallási nyomtatványon kell kötelezettségét teljesíteni. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján ezúton is felhívjuk vál­lalkozóink figyelmét a bevallás személyi adatainak pontos ki­töltésére, valamint aláírási kö­telezettségükre (aláírás nélkül a bevallás érvénytelen). Fontos tudnivaló, hogy az egyéni vállalkozóknak a feb­ruár 15-i határidőre kell szemé­lyi jövedelemadó-bevallási kö­telezettségüket is teljesíteni. Nagyon sok vállalkozót érintő kérdés, hogy néhány adó- és támogatás vonatkozásában kü­lön bevallási kötelezettségük is jelentkezik. így például:- A fogyasztási adókötele­zettséggel és fogyasztási árki­egészítéssel is érintett adózók­nak 94 150. sz. bevallást - ter­mékcsoportos részletezettség­ben 1995. február 15-ig;- Az idegenforgalmi hozzá­járulás fizetésére kötelezett adózóknak 9418. sz. bevallást kell benyújtaniuk 1995. május 31-ig a befizetett előleg és a tárgyévi tényleges hozzájárulás elszámolásáról;-A nemzeti kulturális járu­lék fizetésére kötelezett vállal­kozóknak 9416. sz. bevallást kell benyújtaniuk - termékcso­portonként és szolgáltatás-típu­sonkénti bontásban 1995. feb­ruár 15-ig;- Az útalapról szóló jogsza­bályok alapján útalap hozzájá­rulásra, ill. visszatérítésre jogo­sult szja alá tartozó egyéni vál­lalkozók 9419. sz. nyomtatvá­nyon tehetnek eleget elszámo­lási kötelezettségüknek. Az adóbevallási nyomtat­vány 1. oldalán lévő „Nyilatko­zat az átalányadó választásá­ról" című táblázatrészre külön is szeretnénk felhívni a vállal­kozók figyelmét. Az 1995. január 1-jén életbe lépett új szja tv. lehetőséget kí­nál a vállalkozóknak az átalányadózás választására oly módon, hogy annak választását egyrészt bevételi értékhatárhoz köti, másrészt egyes tevékeny­ségeket folytatókat kizár a vá­lasztás lehetőségéből. A nyilatkozat megtételével kapcsolatban felhívjuk a vállal­kozók figyelmét annak megfe­lelő időbeni átgondolására, ugyanis az elmulasztott nyilat­kozat nem pótolható és a meg­tett nyilatkozat nem változtat­ható meg. Ki választhatja az átalánya­dózást? Vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató magánszemély, akinek előző évi árbevétele egyéb tevékeny­ség esetén a 3 millió, közvetlen kiskereskedelmi tevékenység esetén a 15 millió forintot nem haladta meg. Nagyon fontos tudni, hogy a vendéglátóipari, idegenfor­galmi, szolgáltatói, kereske­delmi szálláshelyadási és pénz­nyerő automata üzemeltetési tevékenységet folytatók nem minősülnek közvetlen kiskeres­kedelmi tevékenységet folyta­tónak, így az ő bevételi értékha­táruk 3 millió forint. Nem választhatják az átalányadózás lehetőségét azok:- akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek ugyan, de igazolvány nélküli tevékenység folytatása esetén szellemi tevékenységet folyta­tónak minősülnek;-akik 1995. január 1. előtt jövedelmük meghatározására a 90 százalékos jövedelemhá­nyadot alkalmazták;-továbbá az ügyvéd, köz­jegyző a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egész­ségügyi szociális vállalkozást folytató magánszemély, és az a mezőgazdasági kistermelő, aki a 2 millió forintos bevételi ha­tár túllépése miatt vált egyéni vállalkozóvá. A személyi jövedelemadó tv. közel 100 pontban változott, va­lamennyi változásra nincs mód kitérnünk, de az olvasók igé­nyei szerint visszatérünk rájuk. Áfa negyedévenként A jogszabályok közül az ál­talános forgalmi adóról szóló tv. érintheti az egyéni vállalko­zói kört. Az elmúlt években az általános forgalmi adót az áfa-alanyoknak havonta kellett bevallaniuk, illetve ezzel egyi­dejűleg megfizetniük vagy visszaigényelniük. A változtatás lényege az alábbiakban foglalható össze: 1. Az alanyi mentesség vá­laszthatóságának értékhatára valamennyi szakmában 1 millió forintra emelkedett, ennélfogva választhatják az áfa-alanyi adómentességet azok is, akik a megelőző évben túllépték a ko­rábbi 500 ezer forintos bevételi értékhatárt (de 1 millió forint alatt maradtak) és 1995. évi be­vételük várhatóan nem éri el az 1 millió forintot. Az adózás rendjéről szóló jogszabály összhangban az áfa tv. módosításával bevezeti a negyedéves bevallás és befize­tés szabályait. A tv. azon adóalanyok ré­szére, akiknek az előző évben nettó módon számított fize­tendő általános forgalmi adója nem éri el az 1 millió forintot negyedévenként, a negyedévet követő 20-ig benyújtandó el­számolási kötelezettséget ír elő. A változtatás lényege az el­számolási kötelezettségen van, amellyel kapcsolatban lényege­sen szűkült a kisebb vállalkozá­sok visszaigénylési joga. Értékhatár: egymillió Az új rendelkezések fő szabá­lya, hogy a beszerzést terhelő, előzetesen felszámított áfa csak levonható az értékesítést ter­helő adóból. Tényleges áfa-visszatérítési jogukkal az adóalanyok csak néhány eset­ben élhetnek'.- Ha az év elejétől göngyölí­tetten számított adóköteles be­vételük meghaladja az 1 millió forintot. Az 1 millió forintos ér­tékhatár számítása általában ja­nuár 1-től december 31-ig ter­jedő adóévre vonatkozik, ki­véve a szezonális jelleggel bíró fizetővendég-látási, idegenfor­galmi, illetve mezőgazdasági tevékenységeket, ahol a bevétel számítása az előző év július 1-től a tárgyév június 30-ig tart.- Függetlenül a bevétel nagyságától - adóvisszatérítést kérhet az adóalany is, akinek áfa-visszatérítés iránti igénye tárgyi eszköz beszerzése, vagy saját beruházás miatt keletke­zett és ennek összege legalább 100 000 forinttal meghaladja a tárgyidőszakban fizetendő adó göngyölített összegét - itt azonban feltétel az is, hogy az adóalany a tárgyi eszköz be­szerzésének számláit ki is kell hogy egyenlítse. (A számlák kiegyenlítésének tényéről a be­vallásban nyilatkozni kell.) Megszűnéskor - a megszűnésig felhalmozott negatív áfa ösz- szege korlátozás nélkül vissza­igényelhető. Ugyancsak jogo­sult áfa-visszaigénylésre az a vállalkozó, aki külföldi utas ré­szére adható áfa-visszatérítés­sel foglalkozik, az ilyen minő­ségben visszaadott adó erejéig. Sándor Pál osztályvezető, APEH Nógrád Megyei Igazgatósága GAZDASAROK Palánták nevelése hajtatáshoz A zöldségfélék termesztése során igen sok növény esetében elterjedt a palántanevelés. Ez a módszer hajtatásnál és korai szabad földi termesztésnél igen elterjedt. A magból előbb pa­lántát nevelünk és azt ültetjük végleges termőhelyére. Ha növényeinket mesterséges körülmények között neveljük, ko­rábbi virágzásra és termésre késztetjük azokat. Ezt a korai- ságot segíti a kész palánta kiültetése. A palánták nevelése igen nagy szakértelmet, odafigye­lést és gondos munkavégzést igényel. A fiatal növényeket sűrű állományban, kis terüle­ten fel lehet nevelni, kevesebb fűtőanyaggal, mintha a nö­vényházban vagy a fóliasátor­ban állandó helyére vetve ne­velnénk. Előnye, hogy egysze­rűbb és olcsóbb a palántaneve­lés a termesztőberendezésben, kiültetésre csak az ép, egész­séges, ennélfogva a növényál­lomány kiegyenlítettebb lesz. Fűtött berendezésbe mindig a legfejlettebb palántákat ül­tessük, ez salátánál 4—8 lomb­leveles, egyszer tűzdelt vagy 5-6 cm-es kockába van vetve, a karalábé, a karfiol 4—6 lomb­leveles, a paprika bimbós, fe­hér bimbós fejlettségben két­szer tűzdelve vagy táphenger­ben nevelve. Későbbi ültetéssel úgyne­vezett hideghajtatáshoz ha­sonló fejlettségű palánták ül­tethetők. Fűtés nélküli hajtatás esetén edzettebb palántákat ül­tessünk! A kora tavaszi hónapokban rövidebb a palántanevelés ideje, mintha azt a fénysze­gény téli hónapokra tervezzük. Ha például a paprikát február közepén akarjuk növényházba ültetni, akkor tizenkét héttel előbb, november közepén kell kezdeni. A palánták nevelésénél igyekezzünk az optimális hő­igényt, a fényviszonyokat fi­gyelembe venni. A nevelés si­kere azon áll vagy bukik, biz­tosítottuk-e a növények opti­mális életfeltételeit. Szakkönyvekből ismerjük meg választott növényeink tu­lajdonságait, igényeiket. KÉTEZREN ÍRTÁK ALÁ A SALGÓTARJÁNI KÖNYVÁRUSOK PETÍCIÓJÁT Könyvek helyett óvszert árulhatnak Módosították a hat per kilencvenes kereskedelmi rendeletet. Egy éve lépett életbe a korrekció. így szól: kereskedelmi tevé­kenységet - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - üzle­tekben és piacon szabad folytatni. További paragrafus-módosí­tás: kereskedő az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthat, ha beszerzi a ha­tósági engedélyt. Mindez különösen az utcai könyvárusokat sújtja, egyik napról a másikra munkanélküliek lettek. Balya Fe­re ne né, a tar­jám polgár- mesteri hivatal városüzemel­tetési főtaná­csosa válaszol a kérdésekre.- Miért til­tották ki a könyvárusokat az utcáról?- Mi csak a rendeletet tar­tatjuk be. Üz­letben lehet árulni a köny­veket.-Mi akkor, nincs üzletem?-Csak rendeletet idézhetem: a kereskedő keres­kedelmi tevékenységet vásáron és piacon folytathat. Közterüle­ten csak a négyes számú mel­lékletben meghatározott termé­keket értékesíthet.- Mely termékek ezek?- Napilapok, folyóiratok, vi­rágok, léggömbök, zöldségfé­lék, gyümölcsök, pattogatott kukorica, sült gesztenye, sült tök, pirított tökmag, vattacukor, fagylalt, óvszer és ezen kívül egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek. Utóbbiakat csak az ünnepet megelőző húsz napban. van ha a Több könyvárus kénytelen volt összecsomagolni- A rendelet megszületése után is árusítják a könyveket?-Ez úgy eshetett meg - a rendelet is ehhez igazodik -, hogy aki rendelkezett egész évre az engedéllyel, az év vé­géig árusíthatta a könyvet. Ne feledjük, hogy tavaly február elsején lépett életbe a módosí­tás.- Egyezséget kötök egy fod­rászüzlettel, megkérem, tegyen ki a kirakatba kilenc könyvet. Arra is ráveszem, hogy árulja azokat. Az üzlet elé kihelyezem a standomat, melyhez az üzlet tulajdonosa is hozzájárul. Megbüntetnek?- Nem, hiszen ez a rendeletet nem sérti. Ezt a kiskaput már többen felfedezték. . - Nógrád megyében egyedülálló jelenség, hogy Sal­gótarjánban betiltották az utcai könyvárusok tevékenységét. Más városokban sokkal humá­nusabban keze­lik ezt a kérdés­kört?!- Nem én hoztam ezt a rendeletet! Hogy máshol miért nem tartat­ják be, azt ne tő­lem kérdezze. Szerintem a jog­szabályok min­den településre egyformán ér­vényesek. Hogy miért pont a könyvek szúrták a rende­let alkotóinak szemét, nem tu­dom. Óvszert, FOTórR.T. pornográf lapo­kat, sült tököt lehet utcán árulni, könyvet vi­szont nem. Érthetetlen, hogy a szellemi táplálék miért került hátrányba, mondjuk a sült tök­kel szemben. Tudom, persze, hogy tudom: a szellemet és jó ízlést fertőző könyvek is a standokra kerültek időnként. Esetleg mégis módosítani kel­lene a módosítást. Információink szerint alá­írásgyűjtési akciót kezdemé­nyeztek a könyvárusok. Idáig közel kétezren írták alá a petí­ciót, s várhatóan emelkedik ez a szám. (ádám) Horganyzott huzal Salgótarjánból - Teljes kapacitással termel a Salgótarjáni Acélárugyár Részvénytársaság húszszálas horganyzó üzeme. Az innen kikerülő huzalt dol­gozzák fel aztán késztermékké. Képünkön: Csavniczki Gyula, Réti Ervin és Sirkó András fel­ügyeli a csévélőgép berendezéseit. fotó: gyurián ÉLELMISZER-CSOMAGOLÁSI VIZSGÁLAT TIZENKILENC MEGYÉBEN Hiányosságok ötből három üzletben Hazánkban az élelmiszerek csomagolása ma már európai szin­tűnek mondható - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség vizsgálati jelentése. A felügyelőségek a fővárosban és tizenkilenc megyében 637 üzletben és raktárban vizsgálták, hogy a forgalmazók eleget tesznek-e az élelmiszerek csomago­lására és jelölésére vonatkozó előírásoknak. Megállapították: némi javu­lás tapasztalható az import élelmiszereknél a magyar nyelvű feliratokat illetően. Lé­nyegesen megnőtt azoknak a külföldi élelmiszereknek a részaránya, amelyeken már megtalálhatók az előírt jelölé­sek és az OÉTI-szám is. Több megyében akadtak azonban az ellenőrök olyan édesipari és tej­ipari termékekre, ételízesítőkre, levesporokra és palackozott szeszes italokra, amelyekről mindenféle felirat hiányzott, ápi hamarosan kiderült, :t}pgy ezek a vámeljárást megkerülve kerültek az országba. A jelölési problémákon túl gondot okoz a kereskedőknek és a vásárlóknak egyaránt, hogy az anyagmozgatás során meg­sérülnek a csomagolóanyagok, elsősorban a papír- és műanyag zacskók. A „mentő” eljárás so­rán, amikor átlátszó műanyagba teszik a sérült csomagolású terméket, általában négy-hat deka hiányzik, az ár azonban azonos. A fejlett országokban általá­nos, gyakorlat, hogy a sérült, át­csomagolt arukat elkülönítve, lényegesen olcsóbb áron érté­kesítik. Ám a gyárilag csoma­golt áruk egy részénél - főként a gabonaipari termékeknél - tapasztalták, hogy kevesebb van a zacskóban, mint ameny- nyit a feliratok feltüntetnek. Összességében az ellenőrzött kereskedelmi egységek 60 szá­zalékában tapasztaltak az ellenőrök hatósági intézkedésre okot adó hiányosságot. Három­százhetvenhét kereskedőt von­tak felelősségre, közülük két­száznegyvenre helyszíni bírsá­got róttak ki. Százharminchét esetben indítottak szabálysér­tési eljárást. Minőségi problé­mák és a jelölések teljes hiánya miatt mintegy nyolcszázezer forint értékű áru további érté­kesítését tiltpttgk meg., ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom