Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

helyismeret Ausztrál házaspár Kutason A kis községben ők építették az első emele­tes házat... A férj turisztikai és szolgáltató kft.-t akar itt működtetni. 5. oldal Jön az amerikai csodaugró Angyal János (balról) Scott Huffmann rúd­ugróval is megegyezett. E szerint ő is itt lesz ősszel a tarjáni ugrógálán. 7. oldal Nem mindennapi gyakorlat Jég alóli mentést hajtottak végre tegnap a salgóbányai bányatavon a Különleges Men­tőszolgálat szakemberei. 8. oldal MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1995. FEBRUAR 1., SZERDA VI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA: 18,80 FORINT Egyhónapos előfizetés esetén ön naponta 15 Ft-ért, egyéves előfizetés esetén 13,60 Ft-ért olvashatja lapunkat! Hát nem megéri? Legyen az előfizetőnk! Aranyat leltek Recsken A recski Lahóca aranyérc-le- lőhelyen feltárt ásvány arany­tartalma eléri az egymillió unciát - jelentette be az Ener- git Kft. ügyvezető igazgatója. A tavaly júniusban megkez­dett kutatások nyomán ton­nánként 2,1 gramm aranytar­talmú ércet találtak. Az év végére eldől, hogy Recsken megkezdhető-e a termelés vagy a költségek lehetetlenné teszik a gazdaságos kiakná­zást. Ha megkezdődik a bá­nyászat, több száz dolgozó­nak tudnak munkahelyet adni. Téma a privatizáció A privatizációs törvényt tár­gyalta tegnap az Országgyűlés. Békési László, pénzügymi­niszter (aki március 1-jéig hiva­talban marad) a törvényjavaslat legfőbb alapelvei, a privatizá­ció felgyorsítása, a készpénzes bevételek előtérbe helyezése mellett érvelt, hozzátéve, hogy mindenkor a hatékonyság növe­lése játssza a legfőbb szerepet. A javaslat Békési szerint le­hetővé teszi a privatizáció 3-4 éven belüli befejezését. Tardos Márton (SZDSZ) szinte változtatás nélkül elfo­gadhatónak nevezte a terveze­tet. Kari Imre (MSZP) viszont már több ponton is kifogásokat emelt. Az ellenzéki pártok szinte egyhangúan elutasították a kormány előterjesztését. Drágaság Gyarmaton Balassagyarmat - A tegnapi önkormányzati ülésen a kép­viselő-testület úgy döntött, hogy ezentúl a városban töb­bet kell fizetni a vízért, a táv­fűtésért és az utazásért. Egészen szokatlan gesztust tettek a sajtó felé Balassagyar­mat vezetői, amikor a tegnapi testületi ülés előtt sajtótájékoz­tatóra invitálták a tollforgató- kat. Tették mindezt azért, hogy a délutáni ülés napirendi pont­jaival kapcsolatos véleményü­ket kifejtsék és feltehessük kér­déseinket. Itt tudhattuk meg a többi kö­zött annak hátterét, miért vált szükségessé a szervezeti és működési szabályzat módosí­tása. Juhász Péter, polgármes­ter és Tözsér Zsolt, alpolgár­mester elmondotta, hogy haté­konyabbá szeretnék tenni a tes­tület munkáját, nagyobb súlyt szeretnének fektetni a bizott­sági előkészítésre. Megtudhat­tuk, hogy a lakosság egyelőre azért nem értesülhet a meg­emelt vízdíj pontos összegéről, mert a központi támogatás mér­tékét később állapítják meg. A képviselő-testület Kertész Ferenc, tűzoltó főhadnagyot bízta meg a gyarmati tűzoltóság vezetésével. Azért vált szüksé­gessé a személyi csere, mert az előző parancsnok nyugállo­mányba vonult. Mint már említettük, a víz- és csatornadíj emelése ugyan biztos, de hogy mennyit fizet a lakosság, az még kérdéses. A városatyák mindenesetre meg­határozták az új termelői árat, amely ezentúl 159 forint 80 fil­lér lesz köbméterenként. Amennyiben a várakozásnak megfelelő állami támogatást megkapja az önkormányzat, 120 forint körüli árra számít­hatnak a lakosok. Ez húsz szá­zalék emelést jelent majd. (Folytatás a 3. oldalon) • • Ot év fegyház a salgótarjáni sortűzért Balról: Deák, Orosz, Lévárdi, Szalisznyó, Brehó, Szoboszlai, Susán B., Susán J., Szakács, Petik, Szabados (Toldi ekkor már kórházban) Emberiség ellen elkövetett bűntettben Orosz Lajos és Toldi Ferenc bűnösnek találtatott, ezért személyenként öt év fegyházbüntetésre ítélte őket a Fővárosi Bíróság büntetőtanácsa, továbbá mind a kettőjüket nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az 1956. december 8-ai salgó­tarjáni sortűzügy tegnapi ítélethirdetésén Strausz János bíró, a büntetőtanács vezetője az ítélet indoklásban többek között arra a New York-i egyezményre hivatkozott, amely szerint a békében elkövetett emberiség elleni bűntetteket is büntetni kell. A Fővárosi Bíróság tanácster­mét tegnap délelőtt zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Orosz és Toldi bűnös A kiírt időpontban, fél tízkor azonban nem kezdődött meg a tárgyalás. Dr. Strausz János bűntetőtanácsa több perces ké­séssel foglalta el a helyét. En­nek az volt az oka, hogy a sor­tűzügy 12. rendbeli vádlottja Toldi Ferenc rosszul lett. A hetvenéves embert a mentők kórházba szállították. Strausz bíró a tárgyalás megnyitását követően ismer­tette a több, mint fél éve zajló salgótarjáni sortűzperben ho­zott ítéletet. Orosz Lajos 2. rendű, vala­mint Toldi Ferenc 12. rendű vádlottat bűnösnek találta, ezért őket személyenként öt év fegy­házbüntetésre ítélte, valamint nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ugyanakkor Lévárdi Nán­dor, Szalisznyó József, Brehó Gyula, Szoboszlai Ferenc, Sza­kács Mihály, Petik Antal és Szabados József vádlottakat társtettesként, illetve bűnse­gédként elkövetett emberiség elleni bűntett alól felmentette. Susán Béla és Susán József ellen a vádat már az ügyész is elejtette. A kihirdetett ítéletet felszisz- szenések, félhangos megjegy­zések kísérték. A jelen lévők egy része kevesellte a kirótt büntetést - a nagyobb mozgo­lódásból, mormogásból lega­lábbis ezt lehetett érezni. Történelmi korszak része Strausz bíró az ítélet több­órás indoklásában nemcsak a jogi vonatkozásokra tért ki, ha­nem egy széles történelmi helyzetképet festett az 1956-os helyzetről. Ebben többek között megállapította, hogy a salgótar­jáni sortűzügy szomorú esemé­nyét egy történelmi korszak ré­szeként szükséges vizsgálni. Körültekintő mérlegelés A sokoldalú vizsgálat elen­gedhetetlen volt a bíróság szá­mára, hiszen abban kellett dön­teni, hogy a vádlottak elítélhe- tőek-e az őket ért vádban. Cá­folta, hogy az eltelt hosszú idő miatt nem lehet ítéletet hozni. Nos, a történtek túlnyomó része felderíthető volt. A bíró­ság rendkívül alapos munkát végzett, korabeli dokumentu­mok sokaságát vizsgálta át, igen sok tanút hallgatott meg, alaposan és körültekintően mér­legelte a tényeket. (Folytatás a 3. oldalon) Iskolabezárás: a polgármester elszánt Pártos személycserék Salgótarján idei költségveté­sét valószínűleg március vé­gén fogadja el az önkormány­zat, de a tervezet máris aggo­dalmat váltott ki a pedagógu­sok körében.- Kritikus helyzetben van Salgótarján - fogalmazott Puszta Béla, polgármester. - Csak rendkívül szigorú meg­szorító intézkedéssel biztosít­ható a működőképesség. Ennek része lenne a szigorúbb lét­számgazdálkodás a közoktatás­ban. Folyamatosan csökken a tanulók száma, s ezzel a norma­tív állami támogatás. A ’90-91- es tanévben 5712 általános is­kolai tanuló volt, míg ’94-95- ben 4757. Az önkormányzat nem képes ennyi iskolaépületet fenntartani, ezért keresik a megoldást a Gábor Áron és a Fáy András körúti „piros” is­kola, valamint az Arany János Általános és Szakiskola posta­épületének kiváltására. Öt osztályt érintene a Bem úti épület bezárása, ha a Rá­kóczi iskolába integrálnák a Gábor Áron iskolát, s tante­remgondokkal kellene szá­molni. Csincsik Andrásné, a Gábor Áron iskola igazgatója aggodalmasnak tartja, hogyan lenne összeegyeztethető a taní­tás, hiszen a Rákóczi iskola te­vékenysége a tehetséggondo­zásra, míg a Gábor Ároné fel­zárkóztatásra épül. A Fáy András úti iskola a Kodály Zoltán általános iskola része. Nádasdi István, igazgató szerint bezárása egy jól mű­ködő, egyéni arculatú iskola profilját vágná ketté. Az Arany János iskolában már ma is csak szűkösen megfelelőek a feltéte­lek - tudtuk meg Véghseő Ta­más, igazgatótól. A dolgozók középiskolájá­nak helyzete is megváltozik. A központi műhely feladatait a Stromfeld Aurél középiskola, míg az alsófokú gondnokság karbantartó részlege munkáit a VGÜ Kft. látja majd el. A Gere- lyes Endre Művelődési Házban megszűnik a közművelődési tevékenység, és nem lesz ön- kormányzati intézmény a vá­rosi televízió. Puszta elmondta: együttmű­ködésre törekszenek az érintet­tekkel, de jelezte: partnerség hiányában is végigviszik. A vá­ros alapműködése 286 milliós hiányt mutat. Az önkormányzat 145 milliónál nagyobb hiányt nem tud hitellel fedezni, ezért arra kényszerül, hogy ezt a mű­ködésből vonja ki. Vám: azonnal Mától a külföldről Magyar- országra visszatérő turisták­nak a határon az országba behozott vámköteles termé­kek után azonnal, a határon ki kell fizetniük a vámot. A turisták a vámot kifi­zethetik abból a készpénz­ből, amelyet maguknál tar­tanak, ennek összege azon­ban nem haladhatja meg a 10 ezer forintot. 20 ezer fo­rintnak megfelelő külföldi fizetőeszközzel is rendel­kezhetnek kiviteli engedély nélkül, s a valuta beváltva szintén alkalmas vámfize­tésre. Nagyobb vámösszeg esetében ajánlatos a Posta­bank vagy OTP-csekk igénybevétele. Az utas a ha­tár vámhivatalnál kilépéskor letétbe helyezheti a vámfi­zetéshez szükséges pénzt. A szocialisták már megválasz­tották az új salgótarjáni veze­tést. Dr. Rozgonyi József ma­radt a városi elnök, Domonkos Tamás az ügyvezető alelnök. Az elnökségi tagok: Füzesi Ist­ván, Sarló Béla, Bihary Lajos, Lakatos József, Molnár Kata­lin, Karakasev Anna, Plachy Péter, Kőszegi László. Február 4-én választják meg az új me­gyei vezetést, előreláthatólag elnök és ügyvezető alelnök személyéről is döntenek. Három tagot választanak az or­szágos választmányba, itt a megyei szocialistákat most Rozgonyi József, Demus Iván és Ottrok Tibor képviseli. A Munkáspárt országos el­nökségébe az elnök és három alelnöke mellett öt elnökségi tagot választott a Központi Bi­zottság a hét végén, egyikük­ként Cserháti Józsefet. A me­gyéből eddig még senki nem volt tagja a testületnek. Az SZDSZ megyei egyeztető tanácsába választókörzetenként két tagot delegálnak a szerveze­tek, a tanács tagjai két héten be­lül döntenek a megyei elnök személyéről, Smitnya Sándor utódjáról. Az egyeztető tanács 8-11 tagú lehet. Ennek automa­tikusan tagja Tamássy István országgyűlési képviselő, Gusz- tos István és Fies or Ferenc, az Országos Tanács tagjai. Az FKgP megyei elnökét, Betz Józsefet, főtitkárát. Csur­gói Bélát, alelnökeit, Horváth Árpádot és Kupcsulik Józsefet, valamint Vas Miklósné párt­igazgatót tavaly szeptemberben négy évre választották meg, ugyanígy négy évre szól a ki­bővített megyei elnökséghez tartozó körzeti titkárok mandá­tuma is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom