Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. január 6., péntek INNEN-ONNAN Tavaly október végére 28 milliárd dollár fölé nőtt az ország külső adósságállo­mánya. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a devizatartalék 6,9 milliárd dollárt tett ki. Az elmúlt év­ben 10 hónap alatt 971 mil­lió dollár külföldi tőke áramlott az országba, vala­mivel több, mint 1993 ha­sonló időszakában. * * * Harminc százalékkal több Suzukit értékesítettek tavaly a magyar piacon, mint egy évvel korábban. A magyar beszállítói részarány már meghaladta az 50 %-ot. * * * Minden Douwe Egberts márkájú kávé árát csökken­tette január 1 -jétől a Douwe Egberts Compack Kft. A kávék kilogrammonként át­lagosan 220 forinttal lettek olcsóbbak. Az árváltozásra a kávé világpiaci árának tar­tós csökkenése miatt került sor, így az árleszállítás nem akciós jellegű és nem is ide­iglenes. * * * Nem emelte fel termékeinek árát egyelőre a székesfehér­vári Parmalat Tejipari Részvénytársaság. A meg­növekedett költségeket és a felemelt tejfelvásárlási ára­kat hosszabb távon a cég sem tudja kigazdálkodni, s előbb-utóbb kénytelen lesz drágábban adni a tejet és a tejtermékeket, most azon­ban csak a költségek növe­kedése által indokolt mér­tékű lesz az árváltozás. * * * Semmiképpen sem csökken az állampolgárok évi 800 dolláros turista valutakerete. Sőt, éppen ellenkezőleg, ez.en a téren további libera­lizálásra lehet számítani, ha Magyarország tagja kíván lenni a fejlett ipari országo­kat' tömörítő szervezetnek, az OECD-nek. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: amennyiben Magyarország OECD-tagország lesz, a fo­lyó műveleteknél csak mi­nimális, s a tőkeműveletek- " nél is alig néhány korláto- 1 zást alkalmazhat a deviza­-1 y £ rr szabályozásban. Szerdán megállapodtak az Állami Vagyonkezelő Rt. és a Mahír Rt. képviselői arról, hogy a Mahír visszaadja a Magyar Nemzet, az Express és az Esti Hírlap kiadói jo­gát. Bartha Ferenc privati­zációs kormánybiztos a ta­nácskozást követően rend­kívüli sajtótájékoztatón be­jelentette: megegyeztek az átadás technikai lebonyolí­tásáról, amely feltehetően jji.két hetet vesz igénybe. Ad­dig a Mahír adja ki az emlí­tett lapokat. NEM SZABAD A TEHENEKET SEM DOPPINGOLNI Veszélyes lehet az emberre a „kezelt” hús Nem csak a sportolók körében derül fény időről időre az illegá­lis doppingszerek használatára, hanem esetenként a gazdasági haszonállatok szervezetéből is kimutatják a tiltott hozamnövelő hormonkészítmények nyomait.- A hozamfokozó készítmé­nyek alkalmazása régóta ismert az állattenyésztésben - mondja dr. Nagy Attila főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi és élelmi­szer-ellenőrzési főosztályának vezetője. - Az antibiotikumok felfedezésével szinte egy idő­ben jöttek rá a kutatók, hogy az antibiotikum a haszonállatok­nál 10-15 százalékkal növeli a hús-, a tej- vagy a tojásterme­lést. Rövidesen azonban az is kiderült, hogy a gyógyítás cél­jából adagolt alacsony dózisú antibiotikumok az állatok szer­vezetében elsősorban az emész­tőrendszerben előforduló bak­tériumokat teszik ellenállóvá. Ennek következtében az állati termékben, tejben, húsban meg­jelenő baktériumok is ellenál­lóvá válnak az antibiotikumok­kal szemben. Az így nyert ter­méktöbblet rosszabb minőségű, az állat húsa vizenyőssé, rom­lékonnyá válik. A „siettetett” hozamfoko­zásban Amerika sem maradt el. A tengerentúlon a belső elvá- lasztású mirigyek által termelt hormonok vagy hormonhatású szintetikus anyagok alkalmazá­sával növelték a haszonállatok húshozamát. A gyógyszergyá­rak ráálltak e szintetikus ho­zamnövelő molekulák gyártá­sára, ám az orvosok egy cso­portja kimutatta, hogy az ilyen hormonnal kezelt állathús az emberi szervezetben előre nem látható zavarokat, a belső elvá- lasztású mirigyek működésé­nek rendellenességét válthatja ki, a többi között például arány­talan testnövekedést idézhet elő. Ennek nyomán Nyugat-Eu- rópában azonnal betiltották e hozamnövelő szerek alkalma­zását, forgalmazását. Mind­ezek ellenére mindkét konti­nensen a mai napig is tetten ér­hető az illegális doppingszerek használata. Dr. Nagy Attila elmondta: Magyarország alkalmazkodik az Európa Unió álláspontjához, miszerint tilos a hormonok és a hasonló hatású hozamnövelő szerek behozatala. Az EU or­szágok állandó állategészségü­gyi bizottságának szakemberei és a hazánkkal kereskedelmi kapcsolatban álló országok ille­tékesei is rendszeresen ellenőr­zik a húskészítményeket, s ha tiltott listán lévő hormonké­szítmények nyomait mutatják ki, szigorú szankciókat léptet­nek életbe. Adott esetben leál­líthatják az érintett ország akár teljes húsexportját is. Hogy a szigorú intézkedések ellenére „feketén” bekerülhet-e ilyen hormonserkentő gyógy­szer a hazai állatok szerveze­tébe? A főállatorvos kizártnak tartja. Az állategészségügyi szakhatóság az egész ország te­rületén rendszeresen ellenőrzi az élőállatokat és a húskészít­ményeket. A közelmúltban Brüsszelből érkezett állategész­ségügyi szakemberek tartottak nálunk élelmiszcrvizspálatot s az eredmény kedvező volt: a szúrópróbaszerűen ellenőrzött állati termékekben egyetlen al­kalommal sem találtak tiltott hozamnövelő szereket. Újvári Gizella Személyi jövedelemadó-módosítások Az idén január 15-ig kifizetésre kerülő decemberi bérek még a múlt évi szabályok szerint adóznak. Ott, ahol a 13. havi béreket ez ideig kifizetik, az a közalkalmazottak esetében tavalyi jöve­delemnek számít. A köztisztviselőknél azonban a 13. havi bér már az idei jövedelemhez adódik hozzá. Az adóelőlegeket is en­nek megfelelően kell számítani, vagyis egyes esetekben az új szja-törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A legnagyobb változás a személyi jövedelemadó terüle­tén, hogy az eddigi adóalap­csökkentő kedvezmények több­sége az adóból levonható tétellé vált. De továbbra sem számít bevételnek a levont munkavál­lalói járulék, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szerve­zet részére fizetett tagdíj, vala­mint az önálló tevékenység hi­ányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj. Mentes az adó alól számos szociális juttatás, ha azt az ál­lami szociális rendszer kereté­ben kapja az adózó, és több esetben a karitatív, érdekvé­delmi szervezetektől, illetve a munkáltatótól kapott bizonyos támogatás, mint például a teme­tési segély. A munkáltatótól kapott étkezési hozzájárulás, amennyiben azt kész étel vásár­lására jogosító utalvány formá­jában kapja a dolgozó 1200 fo­rintig, ha pedig meleg étkezte­tésként kapja a juttatást a dol­gozó, akkor 1600 forintig. Szintén nem kell adózni a la­kásvásárlásra nyújtott önkor­mányzati támogatás, lakásépí­tési kedvezmény, valamint az e célokhoz nyújtott hiteltámoga­tás jogszabály alapján elenge­dett része után. Ez vonatkozik a vállalati tá­mogatásra is, a vételár vagy az építési költség igazolt összegé­nek 30 százalékáig, de legfel­jebb öt évenként egy alkalom­mal 500 ezer forintig. Nem számít bevételnek a kifizető ál­tal állami és egyházi ünnephez, továbbá családi eseményhez kapcsolódóan adott ajándék, ha annak értéke nem haladja meg az 500 forintot. A másfajta hitelek esetében azonban ha a nyújtott hitel ka­mata nem éri el a 20 százalékot, akkor a kamatkülönbözet bevé­telnek számít. Az adóból von­ható le a társadalombiztosítási törvény alapján befizetett, a nyugdíjjárulék alap 6 százalé­kát meg nem haladó összegnek, valamint az egészségbiztosítási járulékalap értékének 4 száza­lékát túl nem lépő összegnek a 25 százaléka. Az 500 ezer forintot meg nem haladó éves jövedelemmel rendelkező dolgozóknál évi 7200 forintos adócsökkentő té­telt lehet figyelembe venni, eh­hez azonban szükséges a dol­gozó nyilatkozata arról, hogy az év során a jövedelme nem haladja meg az adott mértéket. Új kedvezmény, hogy a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztá­rakba a dolgozó nevére befize­tett összeg nyugdíjpénztár ese­tén 50, egészségpénztár esetén pedig 25 százaléka, de együtte­sen legfeljebb 100 ezer forint szintén levonható az adóból. Szintén 50 ezer forintig von­ható le a magánszemélyek által, illetőleg a magánszemély ne­vére szólóan a munkáltató által kötött életbiztosítás, illetve nyugdíjbiztosítás éves díjának 20 százaléka. A szellemi tevé­kenység címén kifizetett össze­gek 25 százaléka csökkenti az adót, legfeljebb 50 ezer forin­tig. Az adókedvezmények kö­zül a társadalombiztosítási járu­lék, az évi 7200 forintos adó- csökkentő tétel, a súlyosan fo­gyatékosok havi 900 forintos kedvezménye, valamint az ön­kéntes kölcsönös biztosítópénz­tárba befizetett összeg adóked­vezménye vehető figyelembe az adóelőleg kiszámításakor. A munkáltató az általa kifi­zetett munkaviszonyból szár­mazó rendszeres jövedelem 12-szerese után számított adó 1/12-ed részét fizeti be adóelő­legként. A 7200 Ft-os adócsök­kentő tétel esetében, ha a mun­káltató azt tapasztalja, hogy a dolgozó jövedelme meghaladja az 500 ezer Ft-ot, akkor az ész­lelést követően az esedékes adóelőleget kell megtoldania az e jogcímen már érvényesített adókedvezmény összegével. VESZÉLYES ATOMERŐMŰ. Egy ország gazdagsá­gának egyik fokmérője atomerőműveinek száma. Ám vannak az erőműveknek hátrányai és veszélyei is. Nem­régiben az Amerikai Egyesült Államok 13 atomerőműve közül a Washington állambeli Hanfordi erőművet veszé­lyessé nyilvánították. Az erőmű közvetlen környezete la­katlan, már jó előre táblák figyelmeztetnek a veszélyre. Változott az illetékfizetés Az Országgyűlés 1994. október 18-án fogadta el az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvényt, amelynek második része mó­dosított egyéb fontos törvényeket is. Ennek értelmében decem­ber 1-jétől lényegesen megváltoztak az illetékekről szóló ren­delkezések, a vagyonszerzési illeték megfizetésének mértékére, módjára és idejére vonatkozó paragrafusok. Ezentúl a vagyonszerzési il­leték alapja az a forgalmi érték, ami a közjegyzőhöz való beje­lentés időpontjában, illetve azon a napon volt érvényben, amikor az ügyiratot a földhiva­tal az illetékhivatalnak átadta. Az új szabályozás értelmé­ben illetékelőleget kell fizetni az ingatlan adás-vétele, az in­gatlan tulajdonjogához kapcso­lódó vagyoni értékű jog (pl: bérlet, haszonbérlet) adás-vé­tele, vagy ajándékozása esetén. Az illetékelőleg összegét az il­letékhivatal fizetési megha­gyásban közli. A fizetési meg­hagyást az új paragrafusok vég­rehajtható okiratnak minősítik, A fizetési meghagyás alapján az illetékelőleg befizetése a meghagyás kézbesítésétől szá­mított 15. napon válik esedé­kessé és további 15 napig lehet késedelmi pótlék nélkül megfi­zetni. A késedelmi pótlékot az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI tv. rendelkezései sze­rint állapítják meg. A vagyon­szerzési illetéket kizárólag készpénzben lehet megfizetni. Az illetékhivatal az ingatlan­nak a nyilvántartási bejegyzését követően közli a véglegesen megállapított illeték összegét és úgynevezett felhívásban tájé­koztatja az érintett ügyfelet a még befizetendő különbözet mértékéről. A vagyonszerzési ügyletek­ről a földhivatal tájékoztatja az illetékhivatalt. A szerződések, kérelmek egy példányát a beér­kezésétől számított 8 napon be­lül megküldi az illetékhivatal­nak, majd hasonló módon jár el a bejegyzési eljárás végén is, amikor a tulajdonjog, a vagyoni értékű jog bejegyzését elren­delő határozatait, esetleg a ké­relmeket elutasító döntéseit is továbbítja a társhatóságnak. Az új jogszabályok termé­szetesen csak a december 1-jét követően benyújtott ügyiratok elbírálásának idejével léptek életbe. dr. Lajer Erika Ferter János rajza TAKARÉKOS SZILVESZTER.- Még jó, hogy a régebbi bulikból maradt egy fél üveg pezsgőnk. PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótaiján tojás 10-14 Ft/db 12-14 Ft/db 10-12 Ft/db 10-11 Ft/db burgonya 4045 Ft/kg 40 Ft/kg 30 Ft/kg 55-60 Ft/kg sárgarépa 3040 Ft/kg 3540 Ft/kg 40 Ft/kg 40-60 Ft/kg petr. gyökér 40-50 Ft/kg 40-50 Ft/kg 50 Ft/kg 40-60 Ft/kg vöröshagyma 40 Ft/kg 40-50 Ft/kg 40 Ft/kg 3040 Ft/kg fokhagyma 130-140 Ft/kg 150 Ft/kg 180 Ft/kg 160 Ft/kg fejes káposzta 40 Ft/kg 3540 Ft/kg 70 Ft/kg 70 Ft/kg kelkáposzta 50 Ft/kg 60 Ft/kg 60 Ft/kg 70 Ft/kg karfiol 100-120 Ft/kg 60 Ft/kg­250 Ft/kg karalábé 30-60 Ft/kg 40 Ft/kg 40 Ft/kg 80 Ft/kg uborka 120-240 Ft/kg 180-200 Ft/kg 260 Ft/kg­zöldpaprika 1245 Ft/db 1540 Ft/db 30-50 Ft/db 45 Ft/db paradicsom 124p Ft/kg 240 Ft/kg t . t S ljtO-230 Ft/kg szőlő 240 Ft/kg­­alma 36-50 Ft/kg 38-70 Ft/kg 38-65 Ft/kg 35-60Ft/kg körte 120 Ft/kg 100-120 Ft/kg 70-90 Ft/kg 60-99 Ft/kg VALUTA vételi eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font Ausztrál dollár Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Oszt. schJJIin^j _ Spanyol peseta (100)* Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) 173,99 177,47 86.15 87,75 18,21 18,57 23,40 23,86 20,74 21,16 46,07 46,99 63,81 65,07 171,75 1 75,21 110,36 112,56 79.47 81,02 372,31 379,55 71.48 72,90 16,39 16,71 68,59 69,99 10.16 10,36 84,2^ 85,96 84,69 86,39 14,94 15,24 111,67 113,81 136,05 138,77

Next

/
Oldalképek
Tartalom