Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. január 2., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal Stabil pénzintézetté vált a takarékszövetkezet Huszonöt éve, hogy Cserháthalápon megalakult a Cserhát­vidéke Takarékszövetkezet. Elnöknek a háromszázhuszon- hetedik belépőt, Holes Imrét választották. Az akkor még ugyancsak ifjú szakember belevetette magát a munkába, mind több községben megszervezte a kirendeltséget. Bebi­zonyította az idő, hogy helyes utat választott a vezető, és maga a takarékszövetkezeti mozgalom is. Más idők jártak, az úttörő vállalkozást többen idegen­kedve nézték, de a viszonylag gyors sikerek a kétkedőket is meggyőzték. Az elnök mellett sokat tett a szövetkezetért az áfész ak­kori elnöke, Koplányi János ís. Ma már mosolyogtatónak tűnik az induló 32 700 forin- uibs tőke, pedig abban az idő­ben nem lehetett egyszerű ezt ‘á'pénzt összeszedni. J Az első ügyfél Lágymá­nyosi Zoltán helyi orvos volt. Ev végére a szövetkezetben ' Egymillió forintot helyezett el 'alakosság. Igaz, ez sem volt jélég a nyereséghez. Viszont J|iz is az igazsághoz tartozik, "nogy a szabályozók valóság­ul ' erre ösztönöztek. Azóta "minden évben nyereséget könyvelhet el a takarékszö­vetkezet. j Sokat segített a hőskorban ’lápunk elődjének, a Nógrád­iak a népszerűsítő munkája ’iV Egyre nőtt a bizalom, a he- IVi termelőszövetkezet zár- támadását itt fizették, itt tá- ~Í>lták a pénzt. Közben a kör­nyező településeken megnyíl­jak a kirendeltségek, mi több 'iï országban elsőként meg­t dították a várost, Balassa- armatot is. Néhol a buszmegállót ala­kították át, máshol meg a bú­torboltban volt a főhadiszál­lás. A pénzügyi gazdálkodás mellett belefogtak különféle vállalkozásokba is. így alakí­tottak saját nyomdát, ingatla­nokat vettek, eladtak, létre­hozták az építőipari részleget. Külön becsülendő, hogy a te­lepülések sportköreit is támo­gatták, egészségügyi és egyéb alapítványokat hoztak létre. Nem sajnálták a pénzt a ba­lassagyarmati újságtól sem. A nagyszerű kezdeménye­zések növelték a takarékszö­vetkezet népszerűségét. Mos­tanra azonban beszűkültek a lehetőségek, a pénzügyi tör­vények szigorúan szabályoz­zák, mire vállalkozhat egy bank. Stabil pénzintézet lett a ta­karékszövetkezetből. Tavaly hatmilliós nyereséget köny­velhettek el, és az idén is nye­reség várható. A kinnlévőség párját ritkítóan alacsony - hat százalék körüli. Persze a megszigorított pénzkihelyezés nem aratott mindenkinél osztatlan sikert. De, mint Holes Imre ügyve­zető igazgató mondja: csak úgy lehet hatékonyan gazdál­kodni, ha azok kapnak pénzt, akik vissza is tudják azt fi­zetni. Szóval, a takarékszö­vetkezet vezetése bízik a jö­vőben. (ádám) s\\vfA sst)Nv\vy{.y,Vi'i -sainim ynàtiàn nöJatsyißO ML ÚJ FOGÁSZAT SZÜGYBEN. Négy hónapja adták át az új fogorvosi rendeló't. A munkák legjavát közhasznú munkások végezték. Itt található egy szolgálati lakás is. Korszerű berendezési tárgyak, eszközök segítik az orvos munkáját. A rászorulóknak talán még a fájdalmukat is enyhíti az a tény, hogy nem kell buszozni Balassagyar­matra egy vizsgálat vagy kezelés miatt. Fotó: Rigó Tibor Százezer kéményt tisztítanak a füstfaragók Valami fatális véletlen folytán maradhatott a kéményseprők megyei központja Balassagyarmaton. Maga a cég 1949-ben ala­kult. Akkoriban minden hónapban meglátogatták a családokat a kéményseprők, és kikotorták a kéményeket. Ma már csak két­szer kopognak a füstfaragók az ajtón. Időközben profilt bőví­tettek, például cserépkályhák beépítését is vállalják. Üzleti tárgyalás, középen Váradi András ügyvezető igazgató 1993. április elseje forduló­pont volt a vállalat életében, erre az időpontra esett az átala­kítás. Ekkortól Nógrádi Tüze­léstechnikai Korlátolt Felelős­ségű Társaságnak hívják a cé­get. Váradi András ügyvezető igazgatóval beszélgetünk.- Miért fontos az önök mun­kája?- Három szót említenék: va­gyonvédelem, életvédelem, biz­tonság.-Ezt, hogy érti?- Ha a kémény eldugul, visz- szaáramlik a füst, meghalhat­nak az emberek. Amennyiben nem megfelelő a karbantartás, kigyulladhat az épület. A biz­tonság mindkét tényre vissza­vezethető.-Mennyi kéményseprő dol­gozik a megyében?- Jelenleg 14 fő, Nem kis feladat hárul fajúk: olyan 12Ö ezer kéményt kell rendben tar­taniuk.- Utánpótlás?-Bevallom, ezzel gondunk volt az elmúlt években. Együttműködési megállapodást kötöttünk a szakmunkásképző intézettel, de valahogy nem jött össze a képzés, mert nem akadt jelentkező. Úgy vágtuk át a gordiuszi csomót, hogy mi ma­gunk kerestünk és képeztünk ki kéményseprőket.-Nem népszerű a szakma?- Bizony nem. Habár ennek is megvannak a szépségei. Ré­gen apáról fiúra szállt a mester­ség, de ez már a múlté.- Mi lehet ennek az oka? Ke­vés a pénz?- Végül is a korábbi évekhez képest sokat javult a helyzet. El lehet mondani, hogy aránylag anyagilag is elismerik a szak­mát. A kéményseprők presztí­zse azért csökkent, mert az em­berek azt látják, hogy megy a kormos ember.-Nem okoz gondot az elko­pott speciális eszközök cseréje?- A kéményseprők társa­dalma megoldotta ezt a prob­lémát. Egy társvállalatnálgy árt­ják’ az eszközöket.- Majd mindenhol bevezették a gázt. Mennyiben változott a munkájuk?- Nem csökkent a munkánk, csak más értelmet kapott. Ahol gázzal fűtenek, ott is vannak kémények, melyeket nekünk ugyanolyannak kell tekinteni, mint füstöset. Vizsgálnunk kell a levegőellátást, a tűzgáz kiá­ramlást. Jelen pillanatban tíz olyan műszerrel rendelkezünk, amely azt méri, van-e vissza­áramlás. A jövő mindenképpen magával hozza a technika fej­lődést. De már ma is található a cégnél egy műszer, amely a na­gyobb kémények belsejét méri, mi több videóra veszi az állapo­tot.- Mi van akkor, ha azt mon­dom, hogy én ugyan be nem en­gedem a kéményseprőt az ajtón, és nem fizetek egyetlen petákot sem!- Nagyon összetett kérdés, mert maga az alaprendelet ugyan 1970. esztendei, de ez van érvényben ma is. Ebben rögzítették, hogy kötelező a kéményseprés, biztosítani kell a bejutási feltételeket. Az 1990-es önkormányzati törvény érvényben hagyta a rendeletet. Ennek ellenére nem könnyű a szankcionálás. Egy olyan lehe­tőségünk van, hogy jelezzük az önkormányzat jegyzőjének az akadályoztatást, aki megteli ,a szükséges intézkedéseket. Rit­kán élünk ezzel, inkább a meg­győzéshez folyamodunk.- Milyennek nevezhető a fize­tési morál?- Változó. Olyan tíz százalék körül lehet az elzárkózók ará­nya. A többség ugyanakkor be­csülettel fizet. Á. T. Megduplázódott a sanyarú kenyéren élők száma Igazán nem mondható el Gyarmatról, hogy az iparfej­lesztés áldozata lett. Nincs ki­vétel a nagy arányú munka- nélküliség alól. A város és térsége a 60- 70-es években kimaradt a szé­dítő tempójú iparfejlesztésből. Mint mindenhol, az Ipoly-parti városban is komoly terheket rak az önkormányzat vállára a jövedelempótló támogatás. E sanyarú kenyérre kénysze­rülők száma az eltelt négy év­ben gyakorlatilag megduplázó­dott. Míg 1991-ben 2771-en ré­szesültek ebben a kegyben, ad­dig 1994 szeptember végei dá­tummal mintegy négy és fél ez­ren kerültek a hálóba. Talán csak akkor kapunk hi­teles képet az összegeket ille­tően, ha tényszerűen közöljük az adatokat. Mindenki kiszá­molhatja az inflációt, és az egyéb értékcsökkentő tényező­ket. Ezek szerint négy évvel ez­előtt huszonkétmilliójába került az önkormányzatnak a pótlás, míg 1994-ben (szeptemberi adat) ötvenhatmillió forintot osztottak ugyanezen címen. Igaz viszont, hogy az ön- kormányzat többféle módon támogatta a munkanélkülieket. A támogatások nagyobb része pénz formájában került a mun­kanélküliek zsebébe. A másik részhez közvetlenül nem juthat­tak hozzá a rászorultak, ugyanis az önkormányzat közüzemi díj­tartozás címen közvetlenül utalta át az energiaszolgáltató egységnek a kemény forintokat. (- más) Balassagyarmat és környéke RÖVIDEN GALGAGUTA. A Kincs­kereső Általános Iskolában mindig nagy gondot fordí­tottak a technikai színvonal fejlesztésére. Az utóbbi években itt sem dúskáltak a javakban, mégis sikerült be­szerezni két A.T. 286-os számítógépet. Most azon gondolkodnak az intézmény vezetői, hogyan lehetne még korszerűbb számítógépek­hez jutni. SZÁN DA. Ebben a tér­ségben is komoly gondot koz a nagyarányú munka- | nélküliség. Már az is kész csodának számít, ha néhány i munkahely létesül vagy ép­pen megmarad a régi. Á he­lyi műanyagüzemben 25 dolgozó keresi meg a ke- ,, nyérrevalót. BALASSAGYARMAT. Az Ipoly Bútorgyár Rt. tu­lajdonosai úgy döntöttek, hogy túladnak a szécsényi székhelyű kábeldobokat gyártó részlegen. Mpi már nem lehet egyféle termékkel helytállni a piacon. Az is az Üaem ellenből, hogy kiesik a központi vezetők látószö­géből, így az ellenőrzés sem biztosított, és megújulásra sincs remény. DEBERCSÉNY. Sokat fejlődött a parányi község az elmúlt évek alatt. Utak épültek, bevezették a veze­tékes vizet. A falu bekap­csolódik a gázprogramba is. Jövőre fellobbanhat a gáz. MAGYARNÁNDOR. A művelődési ház rendszere­sen fogad színházi előadá­sokat. Különösen a gyer­mekbemutatók aratnak osz­tatlan sikert. Legutóbb a „Mátyás király meg az ör­dög” című mesejátékot mu­tatta be a Pitypang Színpad. Az oldalt szerkesztette Ádám Tamás Holnapi lapszámunkban Rétság és környéke Állásajánlatok Balassagyarmat térségében Garancia Biztosító, Balassa­gyarmat körzetében, 7 fő üz­letkötő, 15-45 ezer forint; Mátyás Gmk., Balassa­gyarmat, 30 fő varrónő, 13- 15 ezer forint; Gevege varroda, Becske: 15 fő varrónő, 9-15 ezer Ft; Munka- és Védőruházat, Bércéi: 14 fő varrónő 9-12 ezér forint; Elsa Elektronika Szécsény: 3Ö|fő betanított munkás, 18-20 ezer forint; Faker Bt., Szügy: 6 fő fai­pari gépmunkás, 13-22 ezer forint; KÖVIZIG dejtári őrház, 1 I fő gátőr; Nyéki Ákos, Balassagyar­! mat: 1 fő autószerelő, 14—20 ezer forint; J+K Kft. Sztár Hotel, Ba­lassagyarmat: 2 fő szakács, bérezés megegyezés szerint; Nofa Kft., Dejtár: 5 fő asz­talos, teljesítménybér; N.N. Biztosító, Balassa­gyarmat: 8 fő pénzügyi ta­nácsadó (üzletkötő), 60 ezer forint+jutalék; Generáli Biztosító, Balas­sagyarmat: 6 fő üzletkötő, 15-50 ezer forint+jutalék; Szent János Kórház, Bu­dapest: 9 fő ápolónő, segéd­nővér, adminisztrátor, bér megegyezés szerint; Szabó és Tsa Kft., Balassagyarmat: 6 fő ruhatervező, 18-25 ezer forint; Kórház, Balassagyarmat: 1 fő cukrász, 18 ezer, 1 fő közp. fűtésszerelő, 18 ezer, 1 fő asztalos, 10 ezer, 1 fő víz­vezeték-szerelő, 18 ezer; Fémipari Kft., Bgy., nyu­gati ipartelep: 6 fő hegesztő, bér megegyezés szerint; Finomkötött Rt., Balassa­gyarmat: 12 fő varrónő, köt- szövő, bér megegyezés szerint; St. Konfekció Rt., Balassa­gyarmat: 20 fő varrónő, 12- 16 ezer forint; Ipoly Bútor Rt., Balassa­gyarmat, nyugati ipartelep: 1 fő kazánfűtő, bér megegyezés szerint, 1 fő marketingasszisz­tens, pályázattal, 1 fő pénz­ügyi, számviteli ügyintéző, pá­lyázattal, 1 fő termékmene­dzser, pályázattal; 31. Sz. Ált. Építő és Csúszózsalus Kft., Budapest: 10 fő ács, 26 ezer forint+különélés + étke­zési hozzájárulás (telefon: 118-4794); Huzián István vállalkozó, Budapest: 3 fő kőműves, 20- 40 ezer, 2 fő festő, 20-40 ezer, 2 fő parkettázó, 20-40 ezer fo­rint (telefon.: 06-60-338- ■289); Bohus és Társai Kft., Ba­lassagyarmat: 6 fő szabó, 18- 25 ezer forint; Faggyas és Társa Kft., Ba­lassagyarmat: 8 fő gyermek­ruha szabó, 18-25 ezer forint; Tüzeléstechnika, Balassa­gyarmat: 3 fő kéményseprő díjbeszedő, 11-14 ezer forint; Deep Kft., Üllő: 3 fő autó­daru kéz., 14—50 ezer forint; Fegyház és Börtön, Balas­sagyarmat: 5 fő fegyőr, 25-28 ezer forint; FHP Motors, Bércéi: 10 fő női bétán, tekercselő, 14—18 ezer forint; Szurdok Kft., Parassa- puszta: 1 fő devizapénztáros, 15 ezer forint; Kis Bojtár Söröző, Bércéi: 1 fő pultos, 15-20 ezer forint. KÉSZ A PORTRÉ. Lengyel Péter balassagyarmati mű­vésztanár elkészítette Dózsa György portréját, amelyet a parasztvezérró'l elnevezett iskolában helyeztek el. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom