Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

2. oldal Világpolitika 1995. január 5., csütörtök Wigner Jenő halála 92 éves korában tüdőgyulla­dásban elhunyt Wigner Jenő, magyar származású Nobel-dí- jas amerikai atomfizikus. A ha­lál a princetoni kórházban érte. Wigner Jenő 1902-ben szüle­tett Magyarországon. Tanul­mányait a berlini műszaki főis­kolán végezte, majd 1930;ban kivándorolt az Egyesült Álla­mokba, ahol a Princeton Egye­temen kezdett el dolgozni. Amerikai állampolgárságát 1937-ben szerezte meg. 1939-ben az ugyancsak ma­gyar származású Szilárd Leóval sikerült rávennie Albert Einste­int, hogy írjanak Franklin Roo­sevelt elnöknek, és tárják fel előtte az urán felhasználásából nyerhető hartalmas energiafor­rás lehetőségeit. Három évvel később ott­hagyta Princetont, és csatlako­zott a Chicagói Egyetemen ala­kult tudóscsoporthoz, amely az első atombombához szükséges plutóniumot előállító reaktor megtervezésén tevékenykedett. 1952 és 1964 között Wigner Jenő egyebek között a szövet­ségi atomenergetikai bizottság tanácsadójaként tevékenyke­dett. 1964-65-ben az Oak Ridge-i Országos Kutatólabora­tórium polgári védelmi intéze­tének volt az igazgatója. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta meg az atom­magok és az elemi részek elmé­letének a fejlesztéséért, kiemel­ten az alapvető szimmetriael­vek fölfedezéséért és alkalma­zásért. Kvantumvizsgálatai rendkívül átfogóak voltak, és teóriáját az atomokat alkotó elektronok energiaszintjének elemzésére használta. Tudományos munkásságá­nak elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke ji Köztársa­ság Érdemrendet ' (Középke­resztet a csillaggal) adomá­nyozta neki. Wigner Jenőt fe­lesége, három gyermeke, uno­kája, gyászolja.-S.O'kíiV Ji Íj| Siti; I’lhMoAA ifejjtíö x/i sh>\M Juppé figyelmeztette Oroszországot... Franciaország, az Európai Unió soros elnöke a szervezet többi 14 tagállamához fordult, hogy magyarázatot kérjenek Moszk­vától az orosz haderő csecsen- földi akciói miatt. Ezt Alain Juppé francia külügyminiszter jelentette be egy tegnap reggeli rádióinterjújában. Juppé ugyan a csecsen kér­déskört orosz belügynek mondta, de - mint rámutatott - Moszkva december elején, a budapesti EBEÉ-csúcsértekez- leten aláírt egy olyan „magavi­seleti kódexet”, amely a belső rend fenntartására irányuló ak­cióknál is bizonyos szabályok tiszteletbentartására kötelezi az államokat. A francia külügymi­niszter szerint az orosz állás­pont megmerevedett, s még az is elképzelhető, hogy kezdenek visszatérni a korábbi módsze­rek. - Oroszországban tisztoga­tásokról beszélnek - tette hozzá magyarázatként. Juppé végeze­tül burkolt figyelmeztetést inté­zett a moszkvai vezetéshez. - Már sok pénzt adtunk Oroszor­szágnak, s arra is kötelezettsé­get vállaltunk, hogy támogas­suk felvételét az Éurópa Ta­nácsba. Oroszország Európa partnere akar lenni... de ha va­lamely állam igazi partnerségre törekszik, akkor áttekinthető- nek kell lennie, párbeszédre, egyeztetésre, nem pedig erő­szakra és katonai erő beveté­sére van szükség - mutatott rá. A csecsen válság egyébként azt mutatja, hogy Franciaország valóban igyekszik kihasználni új tisztségéből, az Európai Unió soros elnöki posztjából szár­mazó, megnövekedett diplo­máciai lehetőségeit: ennek ke­retében már az elmúlt napok­ban is felvetette, hogy fordulja­nak a jelenleg magyar elnök­séggel működő Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezethez, s annak kereté­ben próbáljanak megoldást ta­lálni a helyzetre. (MTI) Sztálin nem hallgatott Malinovszkijra „Budapestet a leggyorsabban, gyakorlatilag napokon belül el kell foglalnia. Bármi történjék, ezt el kell érnie. Képes erre?” Sztálin szögezte ezt a kérdést Malinovszkijnak 1944 őszén, és a kemény hangú telefonbe­szélgetés Sztálin következő szavaival zárult: „Kategoriku­san megparancsolom, hogy már holnap menjen át támadásba Budapest ellen!” A moszkvai Krasznaja Zvezdában szó szerint idézett egykori telefonbeszélgetés so­rán Malinovszkij megpróbálta elmagyarázni Sztálinnak, hogy ha a szovjet 46. hadsereget a 2. gépesített gárdahadtest mellett a 4. gárdahadtesttel is megerő­sítik, a magyar főváros két-há- rom nap alatt bevehető. Ám, ha a szovjet vezérkar a hadtest be­várására nem engedélyez öt na­pot, akkor a 46. hadsereg elhú­zódó hárCÖkba bonyolódik a magyar főváros előterében, és nem tudja azt „menetből” el­foglalni. Sztálin a szópárbaj alatt ök­lével verté az asztalt, és Mali­! 1006(51 HJHT(IETo3nr XI B'K Ifi novszkij figyelmeztetése be­igazolódott. Fél évszázad múl­tán a moszkvai katonai lap a ka­tonailag megalapozatlan politi­kai döntéseket kárhoztatja mind az ötven évvel ezelőtt telefon- beszélgetés és azt követően a véres harcok, mind a Magyar- országról és más térségbeli or­szágokból való idő előtti szov­jet-orosz kivonulás kapcsán. „A politika, mint nálunk mindig, felülkerekedett a katonai stra­tégián, az értelmes célszerűsé­gen és egy hadvezér (Mali­novszkij) emberiességi elkép­zelésein, aki el akarta kerülni a szükségtelen veszteségeket, a felesleges vérontást” - írta a Krasznaja Zvezda. A jubileumi Malinovsz- kij-portré emlékeztet a törvény­telen gyermekként született Rogyion első katonaéveire az orosz expedíciós hadtest első világháborús franciaországi harcaiban, a tizenévesen a frontra szökött Málinovszkij életútjára a sztálingrádi, a kisi- nyovi, a debreceni és budapesti ütközetekig, a bécsi és a man­dzsuriai csatákig. Malinovszkij 46 évesen lett a Szovjetunió marsallja, a parancsnoksága alatt álló hadosztályok, hadtes­tek, hadseregek a második vi­lágháborúban 42-szer szerepel­tek győzelmi hadparancsokban. 1957-től haláláig, 1967 márciu­sáig honvédelmi miniszter volt. Sztálin 1944 végén Budapest bevételének sürgetésével a ma­gyar kormányalakítási próbál­kozásokat akarta befolyásolni, nyomást gyakorolva a magyar polgári pártok „ingadozó” kép­viselőire. Ezért hívta fel Mali­novszkij figyelmét a szovjet vezérkar „politikai megfontolá­saira”, és semmiféle halogatást nem engedett a 2. ukrán front parancsokának. Végeredmény­ben a magyarországi hadjárat több mint 112 ezer szovjet ka­tona életébe került, és a buda­pesti ostromgyűrű 1944 kará­csonyi bezárása nem jelentette a harcok befejezését a magyar fővárosban. A szovjet erők csak 1945 áprilisának elején tudtak hadászati súllyal Ausztria és Jugoszlávia területére lépni. Zűrzavar a lengyel pénzreform első napján Amint az várható volt, nem telt el némi zűrzavar nélkül a len­gyel pénzreform első napja. Az új zloty bevezetése, amelyből egy ér 10 ezer régit, fokozatosan megy végbe, s az üzleteket kö­telezték arra, hogy január elsejétől minden árucikken tüntessék fel az árat mind az új, mind a két évig azzal párhuzamosan egy­ütt létező régi zlotyban. Becslések szerint emiatt a boltok mint­egy fele nem nyitott ki, mert az átárazást képtelenek voltak idő­ben megoldani. A kasszáknál hosszú sorok képződtek, mert a pénztárgépeket már átállították az új zlotyra, bár azok a forga­lomban gyakorlatilag még nem léteznek, hiszen egész Len­gyelországban csak mintegy 600 bankfiók kapott belőlük. Tavaly is a németek turistáskodtak legtöbbet Tavaly is a németek turistáskodtak a legtöbbet, és Európa volt a legtöbb utazás végcélja - áll a Idegenforgalmi Világszervezet éves mérlegében. Az AP-DJ ismertetése alapján 1993-hoz ké­pest 3 százalékkal nőtt a nemzetközi idegenforgalom, 1 száza­lékkal gyorsabban, mint 1992 és 1993 összevetésében. Az elő­zetes adatok szerint összesen 528,4 millió külföldi utazást re­gisztráltak a világon tavaly, az utasok 321 milliárd dollárt köl­töttek. Az európai országok 315 millió külföldit fogadtak, akik 153 milliárd dollárt költöttek földrészünkön. Németországból 65,2 millió kiutazást jegyeztek fel, hétszázezerrel többet, mint 1993-ban. Ezzel Németország a „csúcstartó”. Személyautó-eladás egy kínai nagyáruházban Immár egy nagyáruház is árusít személygépkocsit Kínában. Eddig a kínai autógyárak kizárólag az elosztási hivatalokon ke­resztül forgalmazhatták termékeiket. Az AP-DJ jelentése sze­rint egyelőre csupán két, belföldi gyártmányú gépkocsit árul a nagyáruház. A Pekingi Városi és Vidéki Kereskedelmi Köz­pont ezeket az autókat viszont viszonylag olcsón adja, 43 ezer és 42 ezer 500 jüanért. Az ár egy városi munkás tízévi átlagke­resetével egyenlő, de még mindig jóval alacsonyabb az impor­tált vagy a vegyes vállalati formában gyártott autókénál. Adócsalásra gyanakszik a horvát kormány... A horvát kormány a boltosok és a vendéglősök elleni országos pénzügyi razziával kezdte meg az új esztendőt, mert nagysza­bású adócsalást sejt az év végi adóbefizetések elapadása mögött - jelentette a DPA. A kormány kemény fellépésének oka, hogy az élénk karácsonyi forgalom ellenére az üzletek adóátutalása még az átlagostól is messze elmaradt az óév utolsó hetében. A horvát adóhivatal széles körű adócsalásra gyanakszik. A Két Lotti nyerőszámai és nyereményei Az 1. heti Két Lotti játék nyerőszámai: 13, 33, 51 és 18, 20, 32. A héten 3+3 találatos szelvény nem akadt, így a 6-os nyerőosz­tályban a nettó nyeremény 43.008.538 forintra halmozódik. A 3-asok egyenként 15.393, a 2-esek 228 forintot fizetnek. Kedves Olvasóink! Alapanyagok és szolgáltatások áremelkedése miatt ebben az évben kénytelenek le­szünk előfizetői díjat is emelni, de hűséges olvasóinkat szeret­nénk kedvez­ményben ré­szesíteni. nimiajieijif sviuMawMau» Az éves előfizetés (305 lapszám) Felhívjuk előfizetőink figyelmét arra, hogy január, február, március és április hónapokban alkalmanként több mint 100 ink ki előfizetőink között. 4140.-Ft NOGRAD MEGYEI HM Használja ki ^ akciónkat, és maradjon velünk továbbra is: OLCSÓBBAN! m Önnek semmi mást nem kell tennie, mint még most kifizetni előre, egész évre a Nógrád Megyei Hírlapot, így garantáljuk, hogy a lap ára Önnek változatlan marad! Ha minden'' nap megveszi (305 lapszám) akkor 5734.-Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom