Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31., kedd Életmód - Szabadidő 7. oldal SENNA SZERETŐJE VOLTAM - ADRIANE GALISTEU KÖNYVÉBŐL (10.) Az utolsó kanyar Ayrton temetése Sao Paolóban - A koporsón a legendás zöld-sárga bukósisak Május elsején délután leültem Sennáék algarvei házának nappalijában a tévé elé. Néz­tem a futamot és közben csir­két ettem zöldkörettel. És ak­kor, 14 óra 17 perckor feltűnt a kék Wiliams, s rettenetes se­bességgel nekivágódott a Tamburello kanyarban a be­tonfalnak. Az összetört kocsi visszapattant, majd megállt a fűvön. Láttam ugyan, hogy Ayrton feje hirtelen, egy rövid pillanatra balra bicsaklik, de első pillanatban eszembe sem jutott, hogy baj lehet. Vártam, hogy lehúzza kesz­tyűjét, lecsatolja a sisakját, és - ahogy szokott -, mint egy durcás kisfiú gyalog elindul­jon vissza a boxhoz. Sőt, még az is átvillant rajtam, hogy mivel fel kell adnia a futamot, hamarabb lehetünk majd újra együtt. Ám nem húzta le a kesztyű­jét. Hosszú másodpercek tel­tek el, és senki nem mozdult. Most mindjárt kiszáll, biztat­tam még magam, de aztán már üvöltöttem: Mi az, miért nem segít már senki neki? Szállj már ki, kiabáltam, de még mindig reménykedtem, hogy csak ellenőrzi, mindene ép-e. Mert minden balesete után ezt tette, rosszul volt a fájdalom­nak még a gondolatától is. A kommentátor szavai nem jutottak el a tudatomig, de amikor végre kiemelték a ko­csiból, és láttam ernyedten lógó lábait, már tudtam, hogy nagyon nagy a baj. Hát még amikor valami vöröset láttam a betonon. Barátnőm, Luiza ugyan nyugtatgatott, hogy ez csak az újonnan használt tűz­oltó hab színe, de nem hittem neki. Megcsörrent a telefon. A Willamstől hívtak. Azt mond­ták, azonnal menjek, mert na­gyon komoly a baj. Alig-alig emlékszem a kö­vetkező órákra. Tudom, hogy bevettem egy nyugató tablet­tát, tudom, hogy a repülőtéren egymásnak ellentmondó híre­ket kaptunk, s az is az agyamba vésődött, hogy Luiza egyre csak azt hajtogatta: - Meglátod, túléli, olyan erős, mint a bika. Már a gépben ültünk, ami­kor a pilóta szólt, hogy telefo­nunk van, így újból kiszáll­tunk. A kagylót sem lett volna erőm tartani, Luiza beszélt he­lyettem. Amikor megláttam arcát, felzokogtam: - Ki ne mondd! - De kimondta: - Ad­riane, Ayrton meghalt. * A Forma-1 háromszoros vi­lágbajnokától május 9-én több mint egymillió ember vett végső búcsút. Koporsóját a nemzeti lobogó borította, hu­szonegy ágyúlövés adta tudtul, hogy elhunyt a nemzet nagy fia. Sírján ez áll: Ayrton Senna (1960-1994). * Adriane Galisteu folytatja a fotómodellkedést. Magányo­san él, s minden vasárnap ki­megy a temetőbe. A sírhantra letesz egy szál fehér orchideát. Senna kedvenc virágát. Vége Száz éve született a „divat Picassója” Száz éve született Cristóbal Balenciaga spanyol divatter­vező (1895-1972) a „divat Pi­cassója”, aki a leghíresebb francia divattervezők mellett a modern divatirányzatok egyik megteremtője volt. Az általa készített modellek a világ leghíresebb divatmúze­umaiban és magángyűjtemé­nyeiben is megtalálhatók. Ba­lenciaga forradalmasította a női divatot, amennyiben sikerült harmonizálnia a szépséget, az eleganciát és a kényelmet. Úgy fogta fel a divattervezést, mint olyan tevékenységet, amely egyesíti a képzőművészet terü­leteit, és felhasználja azok eredményeit. Balenciaga egyesítette a mű­vészetében azt, amit a családjá­tól kapott. Apja - aki a Reina Maria Cristina luxushajó kapi­tánya volt - bevezette őt a ne­messég és a tehetősebb rétegek világába, anyja pedig - aki var­rónőként dolgozott- megtaní­totta neki a szabás-varrás csín- ját—bínját. A baszk származású divat- tervező 13 éves korában elké­szítette Casa Torres márkiné egyik híres öltözékének a pon­tos mását, és ezzel elkezdődött szakmai karrierje. Húszéves korában Párizsba utazott és kapcsolatba került a leghíre­sebb divattervezőkkel. Hazaté­rése után szalont nyitott San Sebastiánban, majd Barceloná­ban, Madridban és Párizsban is. Sok korabeli híresség volt kli­ensei között (Pauline de Roths­child, Marlene Dietrich, Mis- tinguette, Josephine Baker). Modelljeit kecsesség jellemzi, arányosság, kiegyensúlyozott kompozíció, tömör forma és némi (a baszkokra jellemző) komorság. Balenciaga megújította a ha­gyományos formákat, technikai és művészi szempontból, sze­mélyesen foglalkozott a model­lek beállításának minden rész­letével. Megyei rajzverseny középiskolásoknak A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet és a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnázium me­gyei rajzversenyt hirdet kö­zépiskolás tanulók részére grafika, alkalmazott grafika és festészet kategóriában. A pályázat célja a megye is­koláiban folyó vizuális nevelés eredményének kiállítás kereté­ben történő bemutatása, a leg­tehetségesebb gyerekek tudá­sának, kreativitásának összeve­tése. A pályázat egyéni, 2 for­dulós. I. forduló: pályázónként, ka­tegóriánként maximum 5 db alkotás beküldése 50 x 70 centiméteres paszpartuban. A műveket szakmai zsűri ér­tékeli, s a legjobbakat a Ma­dách Galériában állítják ki. A kiállítás megnyitóját 1995. március 31-én tartják. II. forduló: a beküldött mű­vek alapján a zsűri korosztá­lyonként 10-10 tanulót meghív, akik 1995. március 31-én a Madách Imre Gimnáziumban mérik össze rajzkészségüket. A beküldött pályaművek és a II. forduló alapján értékel a zsűri. A díjak átadására szintén 1995. március 31-én a Madách Galéria kiállításának megnyi­tóján kerül majd sor. A pályamunkákat Fekete László igazgatóhelyettes ré­szére a Madách Imre Gimnázi­umba kérik beküldeni (3100 Salgótarján, Arany J. út 12.). A beküldési határidő: 1995. február 28. A pályamunkák hátoldalán kérik feltüntetni a pályázó ne­vét, életkorát, osztályát, az is­kola címét és a felkészítő tanár nevét! Pályázatot hirdetnek a me­gyei rajzverseny emblémájának megtervezésére is. Ez a rajzver­senytől független pályázat. Be­küldési határidő: 1995. feb­ruár 28. RITKA TUNET A PIACON Munkatársakat keresnek a váci textilesek A legidősebb váci emberek még Salczmann néven emlegetik azt a Forte-gyár mellett működő textilüzemet, mely az államo­sítás utáni nemzedék tudatába már FICE néven vésődött be. A Finomfonó és Cérnázó még a Németh Miklós-kormány idején alakult át fele részt izraeli érdekeltségű részvénytársasággá, MASTERPICE néven. A mintegy nagyven százalé­kos arányban vidéki fonónők, betanított munkatársak és sza­kemberek egzisztenciája biz­tosnak látszik, mert az itt ké­szülő pamut és szintetikus kö­tőfonal iránt itthon és külföldön is élénk a kereslet. Bár a legtöbb ember azt tartja manapság, majdnem mindegy, milyen munkához jut, a fő az, hogy legyen meg a csa­ládfenntartás anyagi alapja, meglepő a hír, ebben a gyárban munkaerőhiányról beszélnek. Annál inkább érdekes ez, mert a munkamegosztásban el­foglalt hely szerint bruttó 25-40 ezer forint az átlagkereset. Van tizenharmadik havi fizetés. Még Drégelypalánk, Diósjenő, Nőtincs, Romhány, Alsópe- tény, Osagárd, Vanyarc, Nézsa környékéről is rendszeresen és pontosan be tudnak járni a munkatársak. A gyári vezetők elsősorban betanított munkásokat, fonónő­jelölteket várnak a gépek mellé. Aki még nem próbálta, de van fogalma a textiliparról, ha te­heti, nem ezt az ajánlatot fo­gadja el. Nem vonzó a gépek monoton zaja, a hetenként vál­tozó időbeosztás szerinti három műszak. A jelentkezőknek mindig elmondják, hogy a technológiát európai színvonalra fejlesztet­ték. A fonalfajták finomsági követelményei szerint itt csak egy vagy három gépet kezelnek személyenként. Érvelnek a ti­zenharmadik havi fizetéssel és egyéb juttatásokkal. Sok fiatal családon segítettek az úgynevezett ötödik műszak­kal. Ennek résztvevői csak a hét utolsó két napján dolgoznak 12-12 órát, s így is megkeresik az üzemi átlag nyolcvan száza­lékát. Ám ezek az érvek még á munkanélküliekre is nehezen hatnak. A váci textilesek to­vább keresik a szakma utánpót­lását. K. T. I. FŐSZEREPHEZ JUTHAT A VIDÉK 1995: A természetvédelem éve Az Európa Tanács 25 évvel ezelőtt megrendezett első természetvédelmi évének kampánya ráirányította az európaiak figyelmét termé­szeti környezetük megóvásá­nak szükségességére. Az egyes tagországokban szapo­rodtak a védett területek. Az Európa Tanács az idei esz­tendőt a természetvédelem évének deklarálta.- Az eltelt negyedszázad alatt bebizonyosodott, hogy a természet védelme nem szorít­kozhat a védett területek hatá­rain belülre. Ezért az 1995-ös természetvédelmi év elsődleges célja annak elősegítése, hogy a természeti érdekeket a védett területek határain kívül is ve­gyék tekintetbe. A kampány fő célja az emberi tevékenység és a védelmi célok összehango­lása. A természetvédelmi év kam­pányában részt vesz az Európa Tanács valamennyi tagországa, illetve megfigyelője, azaz több mint 40 ország. A magyar nem­zeti program kidolgozására szervező bizottság jött létre, amelyben mind kormányzati, mind független szervezetek képviselői részt vesznek. A természetvédelmi év irá­nyítója Magyarországon a ter­mészetvédelmi hivatal, a prog­ram szervezését pedig a Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület végzi. A központi program egyrészt pályázatokon keresztül hívja fel a helyi önkormányzatok és is­kolák, tanárok figyelmét a prio­ritást élvező természeti értékek védelmének fontosságára. (A pályázatokat márciusban hirde­tik meg.) A döntéshozók és a szakmai közvélemény befolyásolását szolgálja a Természetvédelmi Akadémia és a természetvé­delmi fórumok sorozata. A szé­les közvélemény megnyerését az olyan nagyszabású akciók megrendezése segíti, mint a Föld napja, a madarak és fák napja, illetve a Repülés az éle­tért, vagy a Csodálatos termé­szet ’95 fotókiállítás. E prog­ramban a vidék is kiemelt sze­rephez juthat. m KAMATEMELÉS! a MEZŐBANK RT fiókjaiban m KAMATOZÓ JEGY <v>ap) iöö éves karrxaxX 30 21,5 31 60 22,0 61­-90 22,5 91-120 23,5 121 1 50 24,5 151-180 25,5 181-210 26,5 21 1-240 28,5 241-270 32,0 Zöld út a sikerhez BANK KAMATOZÓ TAKARÉKBETÉTKÖNYV • Látra szóló 16,5 % KINCSES TA KARÉKBETÉTKÖNYV • Minimum: 500.000,- Ft 6 hónapos 1 2 hónapos 26,0 % 27,0 % BANK jMnraton (Betétjegy ’ 3 évei futamidő ■ olső évre fix kamat: 26% • a 2. és 3. évbon váltóié kamat • lejáratkor kamatéi kamat A holnap biztonsága SPRINT BETÉTJEGY-3, 6, 9 hónapos futamidő « fix kamatozású 3 hónapra évi 23,5 % 6 hónapra évi 25,0 % 9 hónapra évi25,5% rral szemben, _ tempó előnyben tel

Next

/
Oldalképek
Tartalom