Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. január 27., péntek CÉGTULAJDONOS A PÁSZTÓI SZERSZÁM- ÉS GÉPGYÁRTÓ KFT.-BEN „Nem kapitalisták, vállalkozók vagyunk!” Peter Wolff árat, a Liverkuseni AKO Regelungstechnik GmbH cégvezető társtulajdonosát a Pásztói Szerszám- és Gép­gyártó Kft.-ben tartott munkásgyűlése után arra kértem, hogy válaszoljon ide jövetelük előzményeivel, valamint a jelent és jövőt firtató kérdéseimmel kapcsolatban. Lyukasztók exportra - Az ICO Rt. Salgótarjáni Gyá­regységében negyedévente csaknem 30 ezer darab lyu­kasztót készítenek nyolcvan százalékban osztrák megren­delésre. Az új termék gyártására ez év elején műhelyt is alakítottak ki. A „208-as” lyukasztót Heimné Bozsodi Ildikó és Laczkó Józsefné készíti. fotó: gyurián tibor Privatizációs helyzetkép Röviden A Központi Statisztikai Hi­vatal becsült adatai szerint az elmúlt évben az ipar ter­melői árindexe 11,4 száza­lékkal növekedett, a nem­zetgazdaság beruházásainak értéke 750 milliárd forintot tett ki, ami 5-6 százalékkal haladja meg az 1993. évi szintet. A mezőgazdaság termelése várhatóan 1,7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A Köztestületi Magyar Ag­rárkamara arra törekszik, hogy bármilyen kurzus ke­rüljön is hatalomra, ne ver­hesse szét a magyar mező- gazdaságot. A köztestületi gazdasági kamarák létüknél fogva legnagyobb ellensé­gei az illegális gazdaságnak, mivel a tagok a legális gaz­daságban kívánnak elérni üzleti sikereket. ** Az Országgyűlés Számve­vőszéki Bizottsága általános parlamenti vitára alkalmas­nak találta a privatizációról szóló törvényjavaslatot. A felszólalók hangsúlyozták, hogy szükség van a privati­zációról szóló jogszabály mielőbbi elfogadására. ** E hét végéig esedékes a kormány és a MÁV Rt. kö­zötti szerződés aláírása. A megállapodás sarkalatos pontja, hogy miből fizethető a vasúti személyszállítás vesztesége 1996-tól. Márci­ustól technológiai változta­tásokkal próbálják meg csökkenteni a költségeket, például egyes állomásokon már nem lehet majd jegyet venni, csak a vonaton. Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 175,03 178,51 Ausztrál dollár 84,45 86,05 Dán korona 18,39 18,75 Finn márka 23,37 23,83 Francia frank 20,94 21,36 Görög drachma (100) 46,56 47,48 Holland forint 64,65 65,91 Japán yen (100) 110,10 112,30 Kanadai dollár 77,31 78,89 Kuvaiti dinár 366,89 374,13 Német márka 72,49 73,91 Norvég korona 16,58 16,90 Olasz líra (1000) 69,15 70,55 Oszt. schilling 10,31 10,51 Spanyol peseta (100) 83,08 84,80 Svájci frank 86,26 87,96 Svéd korona 14,72 15,02 USA dollár 109,60 111,74 ECU (Közös Piac) 137,13 139,85 Feleségem a főnököm- Pásztó kiválasztásában volt-e szerepe annak, hogy ön­nek pásztói felesége van?- Minden embernek van egy főnöke, aki megmondja, mit kell tennie. Én ilyen hölgyet kaptam Pásztóról. Élőnye, hogy annak idején saját magam vá­lasztottam meg közvetlen fő­nökömet. Feleségem lévén Pásztót 26 éve ismerem. Még a régi időkben megpróbáltam felvenni a kapcsolatot Magyar- országgal és Pásztóval. Tíz év­vel ezelőtt egy öntödét keres­tem, amellyel beszállítói kap­csolatot szerettem volna létre­hozni. Ezzel egy időben a Bu­dapesti Ipari Armatúra Gyárral is felvettem a kapcsolatot. Mindkettő sikertelen maradt.- A rendszerváltással egy időben, 1989-ben olyan szerve­zeti formát és személyt keres­tem, amely s aki tudja segíteni magyarországi értékesítésemet. Ekkor hoztam létre a budapesti műszaki kirendeltségünket.-Felmerült, hogy bérmunka jellegű termelési egységet hoz­zak létre. Megvalósításához időközben néhány aprósság is hozzájárult.- Tudomást szereztem a pásztói lehetőségről. Élve ez­zel, 1991 nyarán Varga László úr, - jelenleg az AKO Pásztói Szabályozótechnika Kft. ügy­vezetője - szakmai közremű­ködésével egy fővel létrehoz­tam a pásztói üzemet, ebből fej­lődött ki a mostani cég. Ma már 30 millió forint éves árbevétele van, és nyereséges. Ebben az évben 50 millióra növeli bevé­telét.- Kérem mutassa be cégüket!- Különböző működési kere­Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., valamint a Budapest Bank Rt. megállapodást kötött bankjegykiadó automata (ATM) hálózataik kölcsönös használatáról. A szerződés értelmében az egymás által kibocsátott Euro- card/Mastercard (EC/MC) és Cirrus típusú bankkártyákat március 1-jétől kölcsönösen el­fogadják a két pénzintézet bankjegykiadó automata háló­zataiban, az EC/MC emblémá­val megjelölt bankfiókok pénz­tárainál, valamint egyes keres­kedelmi és szolgáltatói körben. A két legnagyobb hazai tek között 1946 óta vagyunk je­len az öt kontinensen. Tevé­kenységünk Európában megha­tározó. Teljes értékesítésünk 40 százaléka exportra kerül. Ennek kétharmada Európában, a többi más kontinensen talál vevőre. Dél-Koreában létrehoztunk Halla AKO néven egy vegyes vállalatot, innen látjuk el az ázsiai piacot. A mai fogalmak szerint középméretű cég va­gyunk. Első és utolsó eset-A mostani megvételt meg­előzte egy tárgyalás az önkor­mányzattal. Akkor tulajdonos­társával együtt csak 100 dol­gozó átvételét vállalta, most meg a teljes létszám mellett döntött és felvállalta az ezzel járó jogi, anyagi kötelezettsé­geket is. Mivel magyarázza megváltozott magatartásukat?- Folyamatosan tárgyaltam az önkormányzattal. Már pecsét került az eladási, vételi szerző­désre. Kijelentem, ez az első és utolsó, hogy állami szereplővel kötöttem szerződést. Egyéb­ként nem változtattam meg el­képzelésemet sem én, sem Fo- est úr, a tulajdonostársam. Nem vagyunk kapitalisták, hanem vállalkozók!-Mi a kettő közötti különb­ség?- A kapitalista a hozadék ér­dekében nem törődik azzal, hogy pénzét mibe fekteti, a vál­lalkozó viszont az általa kidol­gozott cél megvalósítása érde­kében konkrétan dolgozik, hogy minél nagyobb legyen a nyeresége.- Miért vette meg a pásztói mechanikát?- Hogy kifogástalan minő­ségű öntvényeket kapjak. Ez ATM-hálózat összekapcsolása révén a két bank EC/MC és Cir­rus kártyabirtokosai a nap hu­szonnégy órájában csaknem kétszázötven bankjegykiadó automatából juthatnak kész­pénzhez országszerte. A folyamatos automata-tele­pítés nyomán a bankjegykiadók száma ez év végéig előrelátha­tóan négyszáz fölé emelkedik majd. A szolgáltatás nem ingyenes, ugyanis, ha a kártyabirtokos nem számlavezető bankjának automatáját használja, tranzak­ciós díjat kell fizetnie. Ugyan­akkor az elfogadóhelyek meg­növekedett száma nagyobb ké­számomra nem új dolog. Az ügyben nyolc évvel ezelőtt már megtettem a kezdő lépéseket. Féltem attól, hogy a PSZG tönkremegy és elvesztek egy jó partnert. Azért is reszkettem, nehogy spekulánsok kezébe jusson ez a termelőegység. Harmincöt éves kereskedelmi múlttal rendelkező üzletember vagyok, ezért azt sem tudnám elviselni, hogy egy egészséges vállalat megszűnjön. Egyéb­ként korábban csak az öntödét akartam megvenni. A dolgo­zók, a vezetők szakképzettségét általában jónak ítélem.- A magyar piac igen gyenge, ez az egyik problémája a pásztói gyárnak. Az üvegipar kapacitásának csak igen kis ré­szét köti le, a nemzetközi pia­con való megjelenéshez hiány­zik az idegennyelv tudása. Amit a törvény előír-Megmarad-e vagy változik a gyár termelési struktúrája?-Soha nem mondtam azt, hogy a gyárat jelenlegi felállá­sában megtartom. Hat hónapon belül a menedzsmenttel és a dolgozókkal együttműködve kialakítom a stabil vállalati stratégiát. Akkor tudom meg­mondani, hány emberre lesz szükség. A marketing tevé­kenységet viszont helyben épí­tem ki. Minden esetben taná­csadóként, nem pedig diktátor­ként vagyok jelen. Figyelembe veszem a magyarországi lehe­tőségeket, és ehhez igazodó megoldásokat keresek.-A pártállami időben meg­honosodott szociális juttatá­sokból az előző kormány na­gyon sokat lefaragott. Ön mit akar átvenni a meglévőkből?- Erről még nem beszéltünk. Arról sem, miként működik majd a szakszervezeti bizottság és a vállalati tanács. Amit a tör­vény előír, ami itt szokásos, azt a munkavállalók megkapják. Venesz Károly nyelmet biztosít a kártyatulaj­donosoknak. A megállapodás jól megfon­tolt üzleti érdekből jött létre, az automaták telepítése ugyanis rendkívül költséges beruházás, és csak megfelelően nagy számú tranzakció után térül meg. Mindkét pénzintézetnek elemi érdekei fűződnek ahhoz, hogy az általuk telepített bank- jegykiadó automatákon minél több kártyatípus elfogadható legyen. Ézért a jövőben remélhetőleg más hazai Europay és Visa tag­bankok is csatlakoznak az OTP-BB megállapodáshoz. Az Állami Vagyonügynök­séghez az elmúlt év végi ada­tok szerint 253,14 milliárd fo­rintnyi vagyon tartozott. Eb­ből 15,47 milliárd forint válla­latokban, 229,28 milliárd fo­rint társaságokban lévő ÁVÜ-tulajdon. Az értékesítendő elvont va­gyon 8,39 milliárd forintot tett ki az elmúlt év végén. A va­gyonügynökség eddig 653 tár­saságot értékesített teljes egé­szében, 204 társaságnál ötven százalék feletti tulajdonrészt, 44-nél pedig ötven százaléknál kevesebbet adott el. Azoknál a társaságoknál, amelyekben jelenleg még van ÁVÜ-tulajdon, a részvények 52,52 százaléka van a vagyo­nügynökségnél, 29,30 százalék hazai befektetőknél, ezen belül 7,5 százalék a munkavállalók­nál. További 12,86 százalék kül­földi kézben van, 4,4 százalék pedig az önkormányzatoké. 1994-ben az ÁVÜ a Munka- vállalói Résztulajdonosi Prog­ram keretében 62 eladást való­sított meg, az értékesítések né­vértéke 13,73 milliárd forint volt. Ezzel összesen 195-re emelkedett az MRP-ügyletek száma. így összesen már 38,14 milliárd forint névértékű va­gyon került az MRP szerveze­tekhez. A lízinges privatizációk száma 24 volt, 6 milliárd forin­tos névértékkel. Tavaly ebből 15 bonyolódott, 3,1 milliárd fo­rint névértéken. Az E-hiteles ügyletek száma 30,2 milliárd forinttal nőtt, és ezzel összesen 62 milliárd forintra emelkedett. A kárpótlási jegyes értékesíté­sek névértéken tavaly megkö­zelítették az 53 milliárd forin­tot, ezzel együttesen a 71,7 mil­liárd forintot. Az előprivatizáció során 1994-ben 805 üzletet értékesí­tettek, az ügyletek értéke 2,1 milliárd forint volt. A külföldi legtöbb befektetés - 42,5 milliárd forintnyi - Ausztriából, 41,39 milliárd fo­rint pedig Németországból ér­kezett. A társaságokban a külföldi részesedés a vegyes vállalatok­nál 65,49 százalék, az összes társaságra vetítve 9,8 százalék. Az ÁVÜ 1994—ben összesen 105,14 milliárd forint bevétel­hez jutott, ennek fele, 52,7 mil­liárd forint kárpótlási jegyben, 29 százaléka, 30,2 millárd fo­rint pedig E-hitel formájában folyt be. Bankjegykiadó automaták országszerte Újdonság: a „csendes” lemez Az építő-, jármű- és gépipar­ban használható, egyes ter­mékek előállítási költségeit csökkentő újdonság, az úgy­nevezett csendes lemez gyár­tását kezdik meg a Dunaferr műanyag-bevonatos lemeze­ket gyártó magyar-osztrák vegyes vállalatánál, a Skinfix Kft.-ben. Grega Oszkár, a Dunaferr Rt. műszaki—fejlesztési mene­dzsere elmondta: a világszaba­dalomnak számító, s a cég oszt­rák partnerének, a MEG- ATECH GmbH-nak az ötlete alapján kifejlesztett termék kü­lönleges „szendvicsmódszer­rel” készül. Két acéllemez, vagy egy acéllemez és más fémlemez közé speciális technológiával egy néhány mikron vastagságú, hőre lágyuló fóliát ragasztanak, s ezáltal - attól függően, hogy az acéllemez mellett milyen más fémlemezt használnak fel - olyan anyagot nyernek, amely megőrzi ugyan az acél eredeti mechanikai tulajdonságait, de alkalmas hangszigetelésre vagy korróziógátlásra, továbbá sa­válló termékek is készíthetők belőle. Kifejlesztői az autóbuszok kerékjárati doblemezeinek a gyártására ajánlják, ugyanis ol­csóbb az e célra jelenleg használt különleges acél­nál és garantáltan rozsdáso- dásmentes. A gyártás megkezdéséhez nincs szükség jelentős beruhá­zásra, mindössze egy újabb csévélőberendezést kell telepí­teni a meglevő gépsor elé, és néhány kisebb műszaki átalakí­tást kell elvégezni. Élelmiszer-vizsgálat - Salgótarjánban, a Nógrád Me­gyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáson dr. Göczy Zoltán laborvezető és Lencsés Sándomé asszisz­tens mikrobiológiai vizsgálatokat végez. , fotó: gy. t. KEVESEBB ÉPÍTŐT VÁRNAK Munkavállalás Németországba Várható, hogy március ele­jén, a magyar-német munka­ügyi vegyes bizottság ülésén ismételten szóba kerül az el­múlt év decemberében lejárt építőipari külön kontingens esetleges megújításának kér­dése. A közelmúltban a hazai épí­tőipari cégek külföldi munka- vállalási lehetőségeiről tájékoz­tatót tartottak. Az ott elhangzottakból kide­rült, hogy Németország és Ma­gyarország között a munkavál­lalás rendjét 1989 óta államközi szerződés szabályozza: évente határozzák meg, hogy ösz- szesen háromszáz szakmában - havi átlagban - hány engedélyt adnak magyar munkavállalók­nak. Az építőipari szakma az egy-egy évre maghatározott kontingenseken túl, külön kere­tet is élvezett, amelynek 1995. évi megújításától a német fél - növekvő németországi munka- nélküliségére hivatkozva - ed­dig elzárkózott. Egyelőre nem adták fel a kü­lön kontingens rendezésének ügyét. A magyarországi illetékes hivatalok a munkavállalási en­gedélyeket most is folyamato­san adják ki, ugyanis az ez évre várható nyolc-kilencezer fős vállalkozói exportkeret is tar­talmaz építőipari részt. Ennek mértéke azonban minden bizonnyal a korábbinál jóval kisebb lesz. Havi át­lagban mindössze két-hárome- zer engedély kiadását teszi le­hetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom