Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
2. oldal Külpolitika 1995. január 25., szerda Járványveszély Kanszai régióban Egy héttel a több mint 5000 halálos áldozatot követelő földrengés után Japán Kanszai régiójában még mindig mintegy 310 ezer ember tartózkodik iskolákban és más középületekben kialakított ideiglenes szálláshelyeken. Helyzetüket súlyosbítja, hogy az elemi higiéniai feltételek is csak minimális mértékben állnak rendelkezésre, emellett szervezetüket a megpróbáltatások és a stressz is gyengíti, így továbbra is fennáll az influenza vagy más járványok kitörésének veszélye. Hjógo kormányzóság hatóságai a lehetőségekhez képest igyekeznek elejét venni a helyzet további romlásának, s előregyártott elemekből mintegy 14 ezer házat építenek a hajléktalanná vált emberek ideiglenes elszállásolására. Emellett további 16 ezer, pillanatnyilag üresen álló lakást vagy házat is a rendelkezésükre bocsátanak, igazi megoldást azonban ez sem jelent, mert összesen mintegy 50 ezer lakásra, illetve házra volna szükség. A földrengésben több mint 56 ezer épület dőlt romba vagy vált lakhatásra alkalmatlanná. A központi kormány - a napokban kilátásba helyezett pótköltségvetési keretek megnyitása mellett - azzal próbálja megkönnyíteni az újjáépítést, hogy tegnapi ülésén a köbei földrengést a legsúlyosabb kategóriába tartozó természeti csapásnak nyilvánította. Az erre vonatkozó törvény értelmében ilyen módon lehetőség nyílik soron kívüli, alacsony kamatozású hitelek folyósítására a súlyos károkat szenvedett kis- és középvállalatoknak, a térség infrastruktúrája pedig nagyarányú központi támogatással építhető újjá. (MTI) Súlyos áradások - A nyugat-franciaországi Quimperben súlyos áradásokat okozott a viharos esőzés. A medrükből kilépett folyók elárasztották az utakat... Kozirev Dudajevnek a szavakat ajánlja Ha Dzsohar Dudajev leteszi a fegyvert, szabadon kifejtheti nézeteit az orosz parlamentben, és nyitva áll számára a politikai lehetőség, hogy Csecsenföld függetlensége érdekében tevékenykedjék - jelentette ki Minszkben Andrej Kozirev. A fehéroroszországi látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter - a Reuter szerint - azt mondta: nem érti, miért van szükségük fegyverre a csecse- neknek, hiszen anélkül is küzd- hetnek a függetlenségért. Dudajev hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel - jelentette a líbiai televízió, amelynek adását a BBC rögzítette. Az eszmecsere során a csecsen elnök azt állította: népe annak a nemzetközi összeesküvésnek az áldozata, amely a Kaszpi-tengeri olajkészletek megkaparintására irányul. Kadhafi ezredes válaszul kijelentette: függetlenül attól, hogy jó viszonyt kíván fenntartani egyfelől Moszkvával, másfelől a muzulmánok és az ortodox keresztények között, tovább fogja ápolni a muzulmán országokkal meglévő kapcsolatait, „hogy megvédelmezzék a csecseneket és a többi muszli- mot”. A brit Channel Four televízió egyébként - hétfői beszámolójában, Dudajevhez némiképp hasonlóan - úgy vélekedett, hogy Moszkva olajigényei húzódnak meg a csecsen lázadók ellen indított támadás mögött. A beszámoló utalt arra, hogy Groznijon vezetnek keresztül az azerbajdzsáni olajat szállító vezetékek, és Moszkva, kedvező tranzitdíjat akarván kicsikarni, tavaly ősszel elkeseredett vitába bonyolódott a csecse- nekkel. A csecsenföldi fegyveres beavatkozást szenvedélyesen ellenző Szergej Kovaljov ( Jelcin tanácsadója) az NTV moszkvai független tévéállomásnak adott nyilatkozatában reagált arra, hogy Gracsov orosz védelmi miniszter „Oroszország ellenségének” nevezte őt. - Hozzászoktam az ilyen kijelentésekhez. Mint a nép ellensége, már börtönben is ültem - mondta a brezsnyevi korszakban valóban bebörtönzött Kovaljov. Ion Iliescu beszéde a szeparatizmusról Ion Iliescu román államfő tegnap, a Moldova és Havasalföld egyesülésének 136. évfordulója alkalmából Focsani városában rendezett ünnepségen mondott beszédében ismét ünnepélyesen állást foglalt mindenfajta „szeparatista” akcióval szemben. Anélkül, hogy konkrétan említett volna bármely ilyen esetet, de nyilvánvalóan a napi politikai eseményekre utalva kifejtette, hogy a demokratikus állam biztosítja, nemzetiségétől függetlenül, minden állampolgár alapvető jogait, ugyanakkor „teljes lojalitást” vár el mindenkitől. Emlékeztetve az elnöki beiktatásakor tett nyilatkozatára, Ion Iliescu ünnepélyesen megerősítette: „Minden szeparatista, a román állam egységének és integritásának aláaknázására irányuló akciót - amely ellentétes a társadalom minden rétegének, köztük a nemzeti kisebbségek érdekeivel is - határozottan vissza fogunk utasítani”. Az elnök e szavait külön megtapsolta az ünnepségen résztvevő hivatalosságok sora és a város főterén egybegyűlt több ezer fős tömeg. Iliescu beszédében végül kijelentette, hogy Románia következetesen jószomszédi kapcsolatokra és jó együttműködésre törekszik a térség országaival, hozzá akar járulni a helyi konfliktusok és az Európa biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetéséhez. Auschwitz-konferencia Menahem Joskowicz lengyel főrabbi és Józef Glemp bíboros prímás, a lengyel katolikus egyházfő részvételével tartottak konferenciát Varsóban az egykori auschwitzi haláltábor fel- szabadulásának közelgő, 50. évfordulója alkalmából. A katolikus teológiai akadémia és a püspöki kar közös szervezésében tartott rendezvényen a két egyházi vezető a háború és a fajgyűlölet elleni harcra szólított fel. A lengyel püspöki karnak a judaizmussal folytatott párbeszédért felelős bizottsága nyilatkozatban emlékeztetett a nácizmus borzalmaira, s azokra, akik az egész világnak példát adtak emberségből és bátorságból, mint a szentté avatott Maksymilian Kolbe atya, vagy az életük kockáztatásával — s gyakran annak árán - zsidókat rejtegető lengyelek ezrei. Sajnálattal emlékezik meg arról a dokumentum, hogy voltak olyanok is, akik keresztényhez méltatlanul zsarol1 ak, sőt, kiadtak a náciknak zsidókat, nemzetük szégyenére. Izraeli gyász - Amint az ismeretes, 19 halálos áldozatot követelt a Tel-Aviv melletti üdülőhelyen elkövetett robbantás. Az egyik áldozat a 19 esztendős Maja Kopstein volt, akit barátja gyászol a sírjánál... A Reuters és a Fox együttműködési egyezsége A Reuters nemzetközi hír- és információs vállalkozás, valamint a Rupert Murdoch érdekeltségébe tartozó Fox Broadcasting Co. tévéhálózat együttműködési megállapodást kötött a televíziós hírek beszerzéséről és terjesztéséről - közölték. A megállapodást Las Vegasban írták alá. A közös vállalkozás március elsején indul, kezdetben naponta három alkalommal kínál majd tévé-híreket, de szolgáltatását még az idén bővíteni fogják. A hálózat központja Washingtonban lesz, s míg a Reuters a világ 126 pontján működő irodáját vonja be a munkába, addig a helyi híreket a Fox a maga 140 amerikai fináléjából hozza, melyek közül jelenleg 49 foglalkozik hírműsorok készítésével. Ez még csupán az „elő-TGV” lesz majd... „Elő-TGV”-ként említik egyes belga kiadványokban azokat a járatokat, amelyek immár összekötik Brüsszelt Párizzsal. Az akár 300 kilométeres sebességet is elérő francia szuperexpressz ugyanis igazából csak Párizs és Lille között vágtat majd hírnevéhez méltó tempóban, a táv hátralévő (jóval nagyobbik részén) visszaminősül egyszerű gyorsvonattá, sőt, belga területeken (építési munkák miatt is) csak 50-90 kilométeres sebességgel tudja majd le a maradék távot, s gördül be a belga főváros déli pályaudvarára. A jövőbeli transzeurópai úthálózat egyik tengelyének szánt Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam útvonal „igazi” TGV-ként csak a jövő évezred elejére készül majd el. Az USA és Vietnam közötti megállapodás Az USA és Vietnam rövidesen aláírhatnak egy megállapodást, amelyben a vietnami háború végén az amerikaiaktól lefoglalt, 230 millió dollár értékű magántulajdonért fizetendő vietnami kártérítésről és az USA-ban befagyasztott, 360 millió dollár összértékű vietnami bankszámlák felszabadításáról van szó - közölte az AP-DJ hírügynökséggel egy magát megnevezni nem kívánó diplomata Hanoiban. A két ország küldöttei már az utolsó részletekről tárgyalnak. „Az ENSZ a szélsőségesek oldalán” Jugoszlávia eleget tett az ENSZ határozataiban foglalt valamennyi komoly követelésnek, s ezért nincs alapja az ország ellen érvényben lévő szankciók meghosszabbításának - jelentette ki a podgoricai Pobjeda című napilapnak adott nyilatkozatában Radoje Kontic jugoszláv miniszterelnök. Az ENSZ BT azon döntését kommentálva, amelyben a világszervezet az embargó eltörlése helyett csak a szankciók enyhítésének meghosszabbítása mellett döntött, kijelentette: „Elszomorítónak tartjuk a döntést, s meg kell állapítanunk, hogy a Biztonsági Tanács nem válaszolt megfelelő módon Jugoszlávia békepolitikájára. Az ENSZ ezzel akarva-akaratlanul a szélsőséges erők oldalára állt, amelyeknek nem érdeke a boszniai válság békés eszközökkel való rendezése”. A miniszterelnök megerősítette: Belgrád elfogadhatatlannak tartja, hogy a több mint két és fél éve érvényben lévő szankciók feloldását összekapcsolják a délszláv válság más vonatkozásainak rendezésével, vagy egyes belpolitikai kérdések megoldásával. Kontic azt is hangsúlyozta, hogy a blokád ellenére az elmúlt évben a vártnál is jobb eredményeket sikerült elérni a jugoszláv gazdaság talpraállítá- sában. „A pontosan egy évvel ezelőtt bevezetett stabilizációs programmal rövid idő alatt sikerült megfékezni a hiperinflációt, s kilábaltunk a reménytelen szociális és gazdasági helyzetből” — mondotta a miniszter- elnök. Ukrajnában kémszövetség alakult Ügynöktörvény még nincs Ukrajnában, ám a több ezer hírszerző és elhárító tiszt sorsa megint reflektorfénybe került, miután a napokban önálló szövetségbe tömörültek. A szovjet KGB ukrán tagozata kitűnően működött és működik ma is. A létszám azonban hamar apadni kezdett a moszkvai központ 1991-ben történt feloszlatása után. Sok felkészült kém került volna az utcára, hacsak nem jönnek az új idők új megrendelői, a vállalkozók. Kitűnően tudják alkalmazni az egykori KGB-sek ismereteit, az információ szerzésben kifinomult módszereiket, és azt, hogy miként kell megszervezni egy objektum vagy egy személy védelmét. Mindezt természetesen az átlagnál sokkal magasabb fizetéssel honorálják. A szövetség megalakításának gondolata Georg ij Kovtun vezérőrnagytól, az ukrán KGB volt elnökhelyettesétől, a hírszerzés egykori főparancsnokától származik, aki ma a szövetség elnökségének élén áll. A főtiszt szerint a kémek és az ügynökök egyszerűen szakmailag kielégítetlennek érzik magukat, vonzza őket a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Tagjaik között egyébként katonai hírszerzők és kémelhárítók, továbbá a határőrségnél dolgozott ügynökök is vannak. Kovtun tábornok elismeri, hogy jól jön az állami szervezetek erkölcsi támogatása, de úgy véli, hogy távol kell maradniuk a hivatalos politikától és a mindenkori kormánytól, egyenlő távolságot kell tartva mindenféle politikai áramlattól. A szövetség feladatának tekinti az egykori kémek és elhárító tisztek anyagi és erkölcsi támogatását, vagyis az elbocsátottaknak - kivéve azokat, akiknek politikai okokból mondtak fel - átmeneti pénz- beni juttatást is biztosítanak. Ez ideiglenes megélhetési segélyben, gyógyszervásárlásban vagy ha szükséges, a temetési kiadások enyhítésében is megmutatkozik. Az úgynevezett politikaiak előtt sincs bezárva a kapujuk, ám a felvétel előtt hosszas vizsgálatra kerül sor, és a végső szót a vezetőség mondja ki. A támogatáshoz állami és társadalmi szervezetek, alapítványok, illetve magánszemélyek adományait használják fel. A sok adományt sajátos módon, a hozzájuk legközelebb álló eszközökkel akarják meghálálni. Most alakítják ki az úgynevezett szolgáltató ágazatot. Ez azt jelenti, hogy például megszervezik az állami vagy a nonprofit vállalkozások, nemzetközi szállítmányok vagy magánszemélyek védelmét, elhárítják a hivatalnokok vagy a védelmi pénzt kérő maffiózó csoportok zsarolási próbálkozásait.
