Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1995. január 24., kedd A Tel-Aviv melletti népszerű üdülőhelyen elkövetett robbantás csaknem húsz halálos áldozatot követelt, hatvanon pedig megsérültek... fotó: feb-reuters Lezárják Ciszjordániát és Gázát Az izraeli kormány a gyilkos rletánjai merényletet követően úgy döntött, hogy meghatározatlan ideig teljesen lezárja Ciszjordániát és a Gáza-öve- Zetet. A döntést a miniszterek egyhangúlag hozták meg. Izrael és a PFSZ egyúttal úgy határozott, hogy elhalasztja az e hétre tervezett tárgyalásokat a palesztin foglyok szabadon engedéséről. Jelenleg 50 ezer palesztin járt a megszállt területekről Izraelbe dolgozni, miután fokozatosan feloldották a legutóbbi zárlatot, amelyet a tavaly októberben Tel-Avivban elkövetett buszmerénylet után rendeltek el. Ami a tárgyalásokat illeti, Nabíl Saat Gázában bejelentette, hogy közös döntés alapján két nappal tolták el a tegnapra tervezett találkozóját az izraeli rendőrminiszterrel. Mint fogalmazott, a palesztinok „megfelelőbb” légkörben szeretnének tárgyalni a kérdésről, s nem egy nappal a merénylet után. A merénylet kapcsán Ezer Weizman izraeli államfő a palesztinokkal folyó tárgyalások felfüggesztésére szólított fel, s úgy vélte, hogy a kormánynak új politikai irányvonalat kell követnie. A köztársasági elnök első ízben sürgette a tárgyalások leállítását (az államfő általában nem szól bele közvetlenül a politikába). Az elnök szerint Jasszer Arafat PFSZ-vezetőnek sokkal nagyobb erőfeszítést kell tennie a terrorizmus lefékezésére. - Mindig azt mondtuk, hogy a békefolyamatnak le kell állítania a terrorizmust, de talán a békefolyamat leállítása vethet véget az erőszaknak - tette hozzá. A Rabin-kormány ellen több tüntetés is zajlott Jeruzsálemben és a merénylet helyszínén. A több száz tüntető Rabin lemondását követelte. Gázában ugyanakkor több száz fős tömeg ünnepelte a kettős robbantásos merényletet, amelyet - szélsőséges források szerint - két öngyilkos merénylő követett el. (MTI) Erős utórengések Kobe városában Az ENSZ-erök kivonásának negatív hatásai A Horvátországban állomásozó ENSZ-erők tavaly legalább 250 millió dollárt fizettek az üzemanyagért, a szálláshelyekért, s az egyéb szolgáltatásokért, s ezért az esetleges kivonulás súlyos pénzügyi nehézségeket okozna a horvát gazdaságban - vélik zágrábi elemzők és az ENSZ illetékesei. Az ENSZ-erők mandátumának megvonása közvetett károkat is okozhat: a növekvő háborús veszély miatt csökkenhet a turisták száma, s az eddig is óvatos külföldi befektetők még inkább megfontolják majd, hogy beruházzanak-e az egykori jugoszláv tagköztársaságban. Kevesebb veszteséges hadiipari üzem Kínában Csökkent a veszteséges hadiipari üzemek száma Kínában - jelentette az Új Kína hírügynökség. 1993-ban 50, tavaly 38 százalékuk volt veszteséges. A hírügynökség a polgári termelés arányának növekedésére, a sikeres vállalati fúziókra vezeti vissza a katonai ipari komplexum gazdasági hatékonyságának javulását. A WTO vezérigazgatója az orosz reformokról A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója méltatta az orosz reformfolyamatot, és kijelentette: Oroszországnak a lehető leghamarabb csatlakoznia kell a világszervezethez. Peter Sutherland, aki látogatást tett Moszkvában, ezzel együtt megállapította, hogy a taggá válás Oroszország számára sem történhet egyik pillanatról a másikra: ehhez ugyanis Moszkvának is el kell érnie bizonyos szintet a piacnyitás, a javak és szolgáltatások kereskedelmének szabaddá tétele terén. Az ifjúságnak meg kell ismernie a holocaust borzalmas tényeit... Miközben Japán nyugati részének földrengés sújtotta övezeteiben továbbra is megfeszített erővel folynak a mentési és helyreállítási munkálatok, az epicentrumhoz közeli Kobe kikötővárost tegnapra virradóra és a kora reggeli órákban újabb erős utórengések rázták meg. Avadzsi szigetén ezek erőssége a meteorológiai intézet szerint 4,2, Kobéban pedig 2 volt a Richter-skálán. A legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatok száma már nagyon közel van az 5000-hez, a sebesülteké csaknem 26 ezer, s 166-an szerepelnek az eltűntek listáján. Tegnap elutazott Kobéból az a 25 tagú svájci mentőalakulat, amely különlegesen kiképzett kutyákkal segített a katasztrófa túlélőinek felkutatásában. Ez arra enged következtemi, hogy gyakorlatilag már nincs remény arra, hogy még mindig találjanak túlélőket a romok között. Walter Mondale, az USA tokiói nagykövete kijelentette, hogy országa „minden elképzelhető támogatást” megad a katasztrófa sújtotta övezet lakosságának. A diplomata nem értett egyet azokkal, akik bírálták a japán kormányt a természeti csapásra való állítólag késedelmes reagálása miatt. Ilyen bírálatok tegnap is elhangzottak a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Határ Pártja részéről. Kaifu Tosiki volt miniszterelnök, az ÚHP elnöke a parlamentben azt vetette a kormány szemére, hogy fogyatékosnak bizonyult a szükség- helyzetekre való reagálásra kidolgozott rendszere. Ám határozott ígéretet tett arra, hogy pártja minden lehetséges módon együtt fog működni a kormánnyal a katasztrófa következményeinek enyhítésében. Az amerikai nagykövet viszont arra mutatott rá, hogy a katasztrófa mindössze 40 másodperc alatt következett be, a körzet infrastruktúrájának csaknem teljes megbénulásával járt, s ilyen körülmények között a világon bármely kormány katasztrófaelhárítási mechanizmusa a legsúlyosabb próbatételek elé kerülne. Újabb földrengés rázta meg Kolumbiát Újabb földrengés rázta meg vasárnap Kolumbia keleti részét, ahol a múlt csütörtökön már heten vesztették életüket, és több ezren váltak hajléktalanná a földmozgások következtében. Az újabb földrengés a Richter-skála szerinti 5,9-es erősségű volt, és a Bogotától keletre lévő Boyaca megyét rázta meg leginkább. Sebesülésről nincs hír, de legkevesebb tíz mezővárosban épületek rongálódtak meg - jelentette a UPI. A kolumbiai földtani intézet közlése szerint a csütörtöki földrengést követő mintegy 200 utórengés közül a vasárnapi volt az eddigi legerősebb. Orosz bejelentés a műkincseinkről További részleteket közölt a szovjet hadsereg által a II. világháború alatt Németországban elkobzott műkincsek egy részéről egy orosz illetékes a New York-i Manhattanben rendezett háromnapos szimpóziumon. A műkincsek magyar- országi magángyűjteményekből származnak - írta tegnap a The New York Times az AP és az AFP szerint. Az orosz kulturális minisztérium illetékese bemutatta hét elkobzott festmény - közöttük Renoir, El Greco, Goya műveinek - diaképeit. A Magyarországról a német hadsereg által elvitt festményeket 1945 óta őrizték titokban a volt Szovjetunióban. Amerika öregszik A mai kerékpárutak fél évszázad múlva tolószékutak lesznek... A legújabb népességnyilvántartási tanulmány ugyanis azt jósolja, hogy ötven év múlva az amerikaiak húsz százaléka 65 év feletti lesz. A statisztikai kiadvány szerint az USA-nak jelenleg 261 millió lakosa van. Ez a szám 2000-re 276, 2010-re 300, 2030-ra 392 millióra növekszik. A várható átlagéletkor a 2050. évre a jelenlegi 76,3-ról 82,6-ra emelkedik a népesség-nyilvántartó becslése szerint. Milyen változások várhatók az USA életében? - tette fel a kérdést Longino professzor, aki egy észak-karolinai orvosi egyetem munkatársa. - Annyi bizonyos - mondta -, hogy nem fogjuk használni az ilyen kifejezéseket, mint „korához képest jól néz ki”. A 80 évesek és annál idősebbek száma különösen gyorsan növekszik. 1993-ban e csoport létszáma 3 milliót tett ki. 2050-ra 19 millió ilyen idős ember él majd országunkban. Kollokviumot tartottak a stras- bourgi Európa Tanácsban az auschwitzi haláltábor felszabadításának közelgő, 50. évfordulója alkalmából. A mintegy hétszáz résztvevő hitet tett az Európában ismét megjelent rasz- szizmus elleni harc szükségessége mellett. Jean Kahn, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke arról beszélt, hogy - tekintettel az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a türelmetlenség újbóli fellángolására - az ifjúságot feltétlenül meg kell ismertetni a holocaust tényeivel.- Újra és újra emlékeztetnünk kell a megsemmisítő táborok bestialitására, a deportált zsidók, cigányok és politikai foglyok millióinak szenvedésére - hangoztatta Peter Leup- recht, az Európa Tanács alel- nöke. Paul Newman január 26-án ünnepli 70. születésnapját. A The New York Times szerint új filmjében, a „Senki sem bolondéban élete legjobb szerepét játssza, és sok kritikus szerint biztosra vehető, hogy az idén Oscar-díjat kap. Newmant hétszer nevezték Oscarra, de mindig más kapta meg a díjat. Végül 1986-ban életművéért különleges Os- car-díjjal tüntették ki. Ugyanabban az évben aztán a „Pénz színe” című filmben játszott szerepéért egyéni Oscar-díjat is A kollokviumon Auschwitz számos túlélője szólalt fel, és elevenítette fel emlékeit az azt megelőző időszakból, hogy 1945. január 27-én a szovjet csapatok felszabadították a tábort. Izraelben, a jeruzsálemi Jad Vasem emlékműnél, az auschwitzi tábor csaknem háromezer túlélője gyűlt össze, hogy megemlékezzék a fél évszázaddal ezelőtt történtekről. Az évfordulót azonban beárnyékolta a gyilkos merénylet, amelyet a tengerparti Netánjá- ban követtek el vasárnap elvakult, öngyilkos iszlám terroristák... Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kénytelen volt lemondani részvételét a megemlékezésen. (MTI) kapott. 1982-ben alapítványt létesített Scott Newman Foundation néven. Ez az alapítvány eddig már 80 millió dollárt juttatott rákban szenvedő gyermekeknek. Az alapítvány ugyanakkor a kábítószer rabjainak is segítséget nyújt. Paul Newman fia ugyanis 1978-ban kábítószer-túladagolás következtében meghalt. Paul Newman felesége, Joanne Woodward is neves filmsztár, 1957-ben ő is kapott Oscar-díjat. Paul Newman 70 esztendős Egy belga lap Meciar két arcáról „Meciar két arca” címmel közölt kommentárt a szlovák kormányfő tegnap kezdődött brüsszeli, majd azt követő budapesti útjáról a La Libre Belgique. A lap közép-európai tudósítója - Christine Dupre - prágai keltezéssel írt értékelésében mindenekelőtt úgy véli: aligha kétséges, hogy Vladimír Meciar Brüsszelben arról igyekszik majd meggyőzni belga kollégáját, Jean-Luc De- haene-t, valamint Claes NATO-főtitkárt és az Európai Parlament képviselőit, hogy elkötelezett híve a demokráciának, a gazdasági reformok folytatásának és országa európai integrációjának. A Hóm Gyulával tervbe vett keddi találkozó pedig segít erősíteni azon államférfi képét, aki gondot fordít rá, hogy politikai megoldást találjanak a mintegy 570 ezres szlovákai magyarság sorsára - véli a cikk szerzője. (Ez utóbbi kapcsán megjegyzi: a kérdés nagy jelentőséggel bír az EU francia elnöksége és az elnökjelölt Balladur szemében...) A belga lap elemzése a továbbiakban rámutat: mindezekkel egy időben a szlovák belpolitikában a „normalizálás felgyorsul”. A „legújabb epizódként” említi azt, ahogy most a kassai tévé két programigazgatóját bocsátották el - hogy aztán saját utódjuk („egy 1968 utáni veterán”) portási és takarítónői állást kínáljon nekik... De továbbra is napirenden van Kovác államfő menesztésének a kérdése, csakúgy, mint a Demokratikus Unió tizenöt képviselői mandátumának a megszüntetése (amely egyúttal biztosítaná Meciar számára az alkotmánymódosításhoz szükséges parlamenti többséget). Az őszi választási vereségtől kába demokratikus ellenzék hallgat, Meciar pedig bölcsen tudja, hogy számíthat a lakosság passzivitására - teszi hozzá a lap munkatársa, aki megállapítja: a szlovák kormányfő tudatában van annak, hogy a gazdasági reformok folytatása az egyetlen igazi „kritérium”, amely biztosítja a külvilághoz való kapcsolódás lehetőségét. Lám, az Európai Parlament is végül megszavazta, hogy országa hozzájuthasson a korábban kilátásba helyezett 130 millió ECU-s hitelkerethez - zárul a La Libre Belgique írása. Szarajevó kenyere - A háború sújtotta boszniai fővárosnak súlyos ellátási gondjai vannak. A helyiek a téli hidegben csak hosszú sorbanállás után vehetik meg kenyerüket...