Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-21-22 / 18. szám
4. oldal Riport 1995. január 21., szombat Megkezdődhet a pásztói városi kórház felújítása (Folytatás az l. oldalról)- Volt-e versenyeztetés?-Tudomásom szerint nem. A miértre bővebb felvilágosítást a kórház főorvosa adhat. Az önkormányzat meghívásos verseny után választotta ki a lebonyolítót, ő kötötte meg vele a szerződést, mint a kórház tulajdonosa. A jelentkezők a következők: Omker, Kont- roll-Trade, Siemens, Hever- berg, Karancs Épker, Nomber, Óbuda-Újlak, a Nógrád megyei Agrober, Bognár és Társa Bt. Székesfehérvár.-Ez utóbbi betéti társaság nyerte el a megbízást - egészíti ki az előbbieket dr. Éles János, a pásztói városi kórház igazgató-főorvosa.- Tudomásom szerint a fővállalkozóra meghirdetett két versenytárgyalás eredménytelen volt. Ezzel kapcsolatban a városban és másutt olyan vélemény is van közforgalomban, hogy nem tudni mi okból, de mellőzték a megyei építőipari vállalatokat, szervezeteket a kiválasztásnál, holott többen határozottan állítják: képesek e jelentős feladat elvégzésére.- Ha ilyen vélemény van közforgalomban, erre csak a következőket tudom válaszolni: A fővállalkozói rendszerben csak egyről lehet szó: milyen a jelentkezők tőkeereje, milyen kórházépítési referenciával rendelkeznek. A megyei cégek egyike sem adott olyan garanciát, amely a biztonságos beruházást vállalta. Egy megyei bank a jelentkező megyei kft.-nek előfinanszírozásként maximum 40 milliót tudott volna nyújtani. Ez az 1995. évi csaknem 400 millió forint beruházási igénnyel szemben igen elenyészően kevés, nem teszi lehetővé, hogy a kórház 1997 első negyedévére elkészüljön. Hívei nyújt többet a Sop-Plan?-Elfogadom érvelését, ugyanakkor többekkel együtt kíváncsi vagyok, hogy a magyar, részben osztrák tulajdonú fővállalkozó Sop-Plan, mivel nyújt többet?-Két dologban. Takarékosabb alapterületen képes felépíteni a kórházat és megvalósítani az. orvos-szakmai programot, amely 128-130 ágyat jelent. Ez a fenntartónak azzal az előnnyel is jár, hogy a feladat elvégzésén túl az üzemeltetés normatív költségei is kisebbek lesznek. Mindezt a rendelkezésre álló egymilliárd 140 millió forinton belül képes megvalósítani, míg a többi fővállalkozó ajánlata 1500 négyzetméterrel a város és környéke, valamint a négy alapszakma mértékéhez és léptékéhez képest irracionálisán és gazdaságtalanul nagyobb alapterületre egymilliárd 800 millió és kétmilliárd közötti összegre szólt, beleértve a megyeieket is. Mivel sem nekünk, sem az államnak nincs plusz 800 milliója, ezért a tét a következő volt: legyen vagy ne legyen kórházrekonstrukció? Mi az előbbit választottuk.- A fentiek egyúttal azt is jelentik, hogy a munkanélküliséggel véráztatott megyénkben kizárólag osztrákok dolgoznak majd a beruházásnál?- Erről szó sincs. A fővállalkozói szerződés lényeges tartalma szerint elsősorban pásztóiakat, ha az nincs, akkor a megyéből másokat, ha ilyen sincs, akkor kénytelen a fővállalkozó az országon belül megtalálni a kivitelezésben érdekelt, szakmailag jól felkészült alvállalkozókat. A Sop-Plan által épített és nemrég átadott soproni kórháznál csaknem 90 százalékban magyar szakemberek dolgoztak, csupán a felsőirányításban tevékenykedtek osztrákok.- Ha jól értelmezem, akkor a jelentős beruházási összeg nagy része a helyi lakosság foglalkoztatását és megfelelő jövedelemhez való jutását feltételezi?- Amennyiben az alvállalkozók maradéktalanul teljesítik az előírt követelményeket. A kórházrekonstrukció munkaterületének átadása-átvétele után, a magyar-osztrák fővállalkozó elsőként a pásztói Zavittal kötött alvállalkozói szerződést. Jobb megyei együttműködés kellene-Mi a garancia arra, hogy a fővállalkozó az összes műszaki és orvostechnikai tartalmat megvalósítja?- A már átadott soproni kórház, amelyet határidőre vett birtokába az önkormányzat. Az a nyugat-európai gondolkodás- mód, amely nem biztos, hogy nálunk mindenki által ismert, de a szerződésben foglalt magyar törvényeknek és más szakmai előírásoknak megfelelő minőségben, határidőre és vállalt összegben a beruházásért helytáll.- A megyében nemcsak Pásztón, hanem Salgótarjánban és Balassagyarmaton is folyik kórházrekonstrukció. E tekintetben milyen munkakapcsolat, együttműködés alakult ki, Önök között?- Korábban, mint a megyei közgyűlés tagja érdeklődtem és tárgyaltam a salgótarjáni rekonstrukció helyzetéről, kivitelezésének lehetséges módozatáról. Megállapodtunk, hogy egymást kölcsönösen tájékoztatjuk. Erre mindeddig nem került sor. Úgy éreztem, hogy mi, a jobb előkészítettség eredményeként előnyösebb pozícióban vagyunk. Ettől függetlenül szívesen kicseréltem volna azonos vagy eltérő tapasztalatainkat. Úgy ítélem meg, hogy a megyei koordináció igen mérsékelt volt. Továbbra is szeretnénk másoktól tanulni, egymás ismeretét hasznosítani, hiszen az elérendő cél mindhárom kórháznál azonos. Mi, akárcsak eddig, úgy a jövőben is teljesen nyitottak vagyunk, a legjobb módszerek megtalálásában.- Az előbbiek vonatkoznak Önökre is?- A balassagyarmati kórházzal élő kapcsolatban állunk, az ott folyó rekonstrukciós munkákat figyelemmel kísérjük, hasznos tanácsaikat megfogadjuk. A salgótarjáni kórház vezetőivel folyamatosan tárgyalunk, de a feladat különbözőségéből adódóan csak a későbbiekben várható szorosabb együttműködés.-A kórházrekonstrukció alapvetően új, magasabb színvonalú feltételeket teremt a város vonzáskörzetében csaknem 40 ezer állampolgár elsődleges, alapellátásában. A magasabb technikai színvonal minőségileg jobb és kulturáltabb környezetet is teremt. Az ilyen munkahely vonzza-e a magasan képzett, tudományos igényű orvosi és szakasszisztensi vállalkozókat?- Ki ne szeretne ma és holnap egy kulturáltabb, minőségileg jobb, korszerűbb orvos- technikával felszerelt egészségügyi intézményben dolgozni. Ez a magánvéleményem. A témában bővebb, autentiku- sabb választ és véleményt a kórház orvosai, szakasszisztensei adhatnak.- Az új kórház elsősorban a betegek számára biztosít kényelmes elhelyezést - kezdte válaszát dr. Éles János kórház- igazgató.-Az eddigi nagy kórtermek helyett egy-, kettő-, négyágyas elhelyezésre lesz módunk. Minden betegszobához fürdőszoba és wc tartozik majd, kulturáltabb lesz az étkeztetés, betegmozgatás, szállítás (lifttel), javulnak a kezeléssel kapcsolatos technikai feltételek, légkondicionált műtők, a korszerű előírásoknak megfelelő kezelő helyiségek, modem orvostechnikai felszerelések: - központi oxigénellátás, szívórendszer, stb. szolgálják a betegek gyógyulását. A videolánc pedig közvetlen és gyors kapcsolatot teremt a beteg és a gyógyító személyzet között. A korszerű technika pedig lehetővé teszi, hogy a vonzáskörzet lakossága megkaphassa a legmodernebb gyógyeljárásokat. Az előbbiek a magasabb szakmai munkához teremtik meg a feltételeket, beleértve a tudományos tevékenységhez vezető utat és a szakmai továbbképzés lehetőségeit.-Ahhoz, hogy az orvosok jó színvonalon tudjanak dolgozni, meg kell teremteni a feltételeket — folytatja az előbbi gondolatot dr. Molnár Sándor belgyógyász-osztályvezető főorvos. - Ezt szeretnénk elérni az új kórházrekonstrukció legkorszerűbb berendezéseivel. Jelenleg is megvan a lehetőség egy városi kórház vagy attól bizonyos mértékben magasabb színvonalú orvosi tevékenységhez, mely magába foglalja a tudományos munka végzését is. A közszolgálatban nem csak elismerés van-Polgármester úr! Érdekelne, hogy e témában is igényt tart a folyamatos lakossági tájékoztatásra?- Igen. Mind a helyi, mind a megyei közvélemény informálása érdekében.- Csak elismerésre vágyik vagy kritikára is szüksége van?-Aki csak elismerésre vágyik, elsősorban nem a köz- igazgatásban, nem a közszolgálatban dolgozik.-Bizonyára jól értem szavait, amikor munkakapcsolatunkban továbbra is meghatározó Ön számára, hogy nincs kényes, csak kellemetlen kérdés és arra adandó válasz.-Is-is. Kényes kérdést nem ismerek, ilyet nem lehet nekem feltenni, kellemetlent viszont igen, amivel Ön most sem fukarkodott. Számomra az a kellemetlen, amikor hitelt érdemlően nem tudok válaszolni, vagy ugyan válaszolok, de azt nem lehet elfogadni, mert mondjuk megdönthető. Venesz Károly Nagyvizit a belgyógyászati osztályon - Középen dr. Molnár Sándor osztályvezető főorvos FOTÓ: GYURIÁN Tibor Fák közül, a főpályaudvarról, a fagy elől menekülnek (Folytatás az 1. oldalról) mégsem kopogtathatott be üres kézzel. Egy éve él a menhe- lyen, fogalma sincs mit hoz a jövő. 58 évesen nem talál vevőt munkaerejére. O. R. intézeti gyerek volt, kisegítő iskolában végzett. Húszon felül is szakma nélkül, betegesen tengődik. Ismeri a fél ország hajléktalan szállását, ahol tűrik meghúzza magát. Most kórházban ápolják, ahonnan újra csak menhelyre visz az útja. Ez lenne a sorsa? Ő nem ágál ellene.- Két éve karácsony előtt az állomásról jöttem másodma- gammal, itt ragadtam - kezdi kínos történetét G. Sándor, aki, miután élettársa eladta a közös lakást, albérletbe kényszerült. De, mert ezerkétszázat kértek a víz nélküli pincehelyiségért, inkább az állomásra húzódott. Az ötvenhárom éves rokkant nyugdíjas a sok sikertelen próbálkozás után már lemondott rendszeres pénzkeresetről.- Nem olyan rossz itt, de az ember csak azon töri a fejét, hogy juthatna jobb körülmények közé — mondja. - Reménykedni kell, mert ha feladja a reményt az ember, mindent elveszít. A hajléktalan szállás három szobájában negyven férfi húzódhat meg hosszabb-rövidebb ideig. A napi háromszori étkezésért, a szállásért és a tisztálkodás lehetőségért napi nyolcvan forintot kémek attól, akinek valamilyen rendszeres jövedelme van. A fiatalabbak, egészségesek kifelé törekednek, de merre felé visz az idősek, betegek útja, mint a hóna alá mankót szorító férfié is, aki combnyaktörése után került ide? Számukra talán az egyetlen lehetőség: Mizserfa és Szentkút. Szlovacsek Gyuláné, a salgótarjáni egyesült szociális intézet vezetője szerint - bár pontos számadatokkal nem rendelkeznek - növekvőben a hajléktalanok száma. A napokban már Mátraterenye és Bátonyterenye önkormányzata is igényelt volna helyet rászorultjainak.- Jelzéseink szerint sajnos, szaporodhat a hajléktalanok száma - mondja -, már most sok olyan szorul segítségre, aki önhibáján kívül került szorult népkonyha szombat és vasárnap kivételével délelőtt 11-tól 14 óráig áll az igénylők rendelkezésére, térítésmentesen. Napi átlagban hatvanan étkeznek innen, főleg a környékbeliek. Köztük az az anya, aüki először Zsíros kenyér és pár jó szó a népkonyháról helyzetbe. Előbb utóbb a nagyobb vidéki önkormányzatoknak is fel kell készülniük befogadó helyek kialakítására. Zagyvapálfalván, a városi az alig háromhónapos csecsemőjének szerezte itt a táplálékot, ami lecsó volt. A baba hathónapos, visongva ujjong a frissen főtt étel illatát megérezve. Olyan nap is van persze, amikor nem sokan jönnek. Híre megy hamar, milyen ételt adnak enni. Fizetésnap, segélyosztás után húsz körül ha van az étkezők száma, de pár nap után, amikor már üres a buksza, százan is itt kosztolnak.- Ma nemigen lesz nagy forgalom - tudatja az ingyen konyha mindenese, akit épp kenyérszeletés közben érünk, s akinek munkahelye cseppet sem veszélytelen. A múlt héten egy erősen ittas férfi a bejárati ajtón vezette le dühét, máskor „csak” agresszív követelőzésüktől, hangos kötekedésüktől kell tartania az őket kiszolgáló alkalmazottnak.- Hét végén elfagyott a vízvezeték, nem tudok főtt ételt adni - mondja és zsírozza tovább a kenyeret, amiből összeborítva többet is ad a konyhaajtón kopogtatóknak. Az ingyen konyha - mint a hajléktalan szállásé is - fenntartója a városi önkormányzat. Szlovacseknétől megtudtuk, tavaly 4 millió forintjukba került a két intézmény. Idén, az infláció ellenére csak alig valamivel több jut rájuk.- És máig nincs megoldva az egyedül álló nők helyzete -mondja az intézet vezetője.- Elképzelésünk persze lenne a megoldásra, kérdés tud-e rá az önkormányzat pénzt kiszorítani. A Hősök úti épületrész, ahol a népkonyhát működtetjük az önkormányzaté. Több helyiséget a Phraliphének adott hasznosításra, de mert a működési költségeket sem fizették, információim szerint szerződést bontanak velük. A felszabaduló helyiségeket kis ráfordítással az egyedül álló, hajlék nélkül maradt asszonyok elhelyezésére lehetne kialakítani. Csak hát a pénz, amiből a legtöbbünknek kevés jut. Mégis akadnak, akik élelmiszerrel, ruhafélével segítik a rászorulókat, mint a Máltai Szeretetszolgálat, a megyei Vöröskereszt vagy például a Czikora vendéglő. Tuza Katalin