Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21-22 / 18. szám

4. oldal Riport 1995. január 21., szombat Megkezdődhet a pásztói városi kórház felújítása (Folytatás az l. oldalról)- Volt-e versenyeztetés?-Tudomásom szerint nem. A miértre bővebb felvilágosí­tást a kórház főorvosa adhat. Az önkormányzat meghívá­sos verseny után választotta ki a lebonyolítót, ő kötötte meg vele a szerződést, mint a kórház tulajdonosa. A jelentkezők a következők: Omker, Kont- roll-Trade, Siemens, Hever- berg, Karancs Épker, Nomber, Óbuda-Újlak, a Nógrád megyei Agrober, Bognár és Társa Bt. Székesfehérvár.-Ez utóbbi betéti társaság nyerte el a megbízást - egészíti ki az előbbieket dr. Éles János, a pásztói városi kórház igaz­gató-főorvosa.- Tudomásom szerint a fő­vállalkozóra meghirdetett két versenytárgyalás eredményte­len volt. Ezzel kapcsolatban a városban és másutt olyan véle­mény is van közforgalomban, hogy nem tudni mi okból, de mellőzték a megyei építőipari vállalatokat, szervezeteket a ki­választásnál, holott többen ha­tározottan állítják: képesek e jelentős feladat elvégzésére.- Ha ilyen vélemény van közforgalomban, erre csak a következőket tudom válaszolni: A fővállalkozói rendszerben csak egyről lehet szó: milyen a jelentkezők tőkeereje, milyen kórházépítési referenciával rendelkeznek. A megyei cégek egyike sem adott olyan garanciát, amely a biztonságos beruházást vállalta. Egy megyei bank a jelentkező megyei kft.-nek előfinanszíro­zásként maximum 40 milliót tudott volna nyújtani. Ez az 1995. évi csaknem 400 millió forint beruházási igénnyel szemben igen elenyészően ke­vés, nem teszi lehetővé, hogy a kórház 1997 első negyedévére elkészüljön. Hívei nyújt többet a Sop-Plan?-Elfogadom érvelését, ugyan­akkor többekkel együtt kíváncsi vagyok, hogy a magyar, rész­ben osztrák tulajdonú fővállal­kozó Sop-Plan, mivel nyújt töb­bet?-Két dologban. Takaréko­sabb alapterületen képes felépí­teni a kórházat és megvalósí­tani az. orvos-szakmai progra­mot, amely 128-130 ágyat je­lent. Ez a fenntartónak azzal az előnnyel is jár, hogy a feladat elvégzésén túl az üzemeltetés normatív költségei is kisebbek lesznek. Mindezt a rendelkezésre álló egymilliárd 140 millió forinton belül képes megvalósítani, míg a többi fővállalkozó ajánlata 1500 négyzetméterrel a város és környéke, valamint a négy alapszakma mértékéhez és lép­tékéhez képest irracionálisán és gazdaságtalanul nagyobb alap­területre egymilliárd 800 millió és kétmilliárd közötti összegre szólt, beleértve a megyeieket is. Mivel sem nekünk, sem az ál­lamnak nincs plusz 800 milli­ója, ezért a tét a következő volt: legyen vagy ne legyen kórház­rekonstrukció? Mi az előbbit választottuk.- A fentiek egyúttal azt is je­lentik, hogy a munkanélküli­séggel véráztatott megyénkben kizárólag osztrákok dolgoznak majd a beruházásnál?- Erről szó sincs. A fővállal­kozói szerződés lényeges tar­talma szerint elsősorban pásztó­iakat, ha az nincs, akkor a me­gyéből másokat, ha ilyen sincs, akkor kénytelen a fővállalkozó az országon belül megtalálni a kivitelezésben érdekelt, szak­mailag jól felkészült alvállal­kozókat. A Sop-Plan által épí­tett és nemrég átadott soproni kórháznál csaknem 90 száza­lékban magyar szakemberek dolgoztak, csupán a felsőirányí­tásban tevékenykedtek osztrá­kok.- Ha jól értelmezem, akkor a jelentős beruházási összeg nagy része a helyi lakosság fog­lalkoztatását és megfelelő jöve­delemhez való jutását feltéte­lezi?- Amennyiben az alvállalko­zók maradéktalanul teljesítik az előírt követelményeket. A kór­házrekonstrukció munkaterüle­tének átadása-átvétele után, a magyar-osztrák fővállalkozó elsőként a pásztói Zavittal kö­tött alvállalkozói szerződést. Jobb megyei együttműködés kellene-Mi a garancia arra, hogy a fővállalkozó az összes műszaki és orvostechnikai tartalmat megvalósítja?- A már átadott soproni kór­ház, amelyet határidőre vett bir­tokába az önkormányzat. Az a nyugat-európai gondolkodás- mód, amely nem biztos, hogy nálunk mindenki által ismert, de a szerződésben foglalt ma­gyar törvényeknek és más szakmai előírásoknak megfe­lelő minőségben, határidőre és vállalt összegben a beruházás­ért helytáll.- A megyében nemcsak Pász­tón, hanem Salgótarjánban és Balassagyarmaton is folyik kórházrekonstrukció. E tekin­tetben milyen munkakapcsolat, együttműködés alakult ki, Önök között?- Korábban, mint a megyei közgyűlés tagja érdeklődtem és tárgyaltam a salgótarjáni re­konstrukció helyzetéről, kivite­lezésének lehetséges módozatá­ról. Megállapodtunk, hogy egymást kölcsönösen tájékoz­tatjuk. Erre mindeddig nem ke­rült sor. Úgy éreztem, hogy mi, a jobb előkészítettség eredmé­nyeként előnyösebb pozícióban vagyunk. Ettől függetlenül szí­vesen kicseréltem volna azonos vagy eltérő tapasztalatainkat. Úgy ítélem meg, hogy a me­gyei koordináció igen mérsé­kelt volt. Továbbra is szeret­nénk másoktól tanulni, egymás ismeretét hasznosítani, hiszen az elérendő cél mindhárom kórháznál azonos. Mi, akárcsak eddig, úgy a jövőben is teljesen nyitottak vagyunk, a legjobb módszerek megtalálásában.- Az előbbiek vonatkoznak Önökre is?- A balassagyarmati kórház­zal élő kapcsolatban állunk, az ott folyó rekonstrukciós mun­kákat figyelemmel kísérjük, hasznos tanácsaikat megfogad­juk. A salgótarjáni kórház veze­tőivel folyamatosan tárgyalunk, de a feladat különbözőségéből adódóan csak a későbbiekben várható szorosabb együttmű­ködés.-A kórházrekonstrukció alap­vetően új, magasabb színvonalú feltételeket teremt a város von­záskörzetében csaknem 40 ezer állampolgár elsődleges, alapel­látásában. A magasabb techni­kai színvonal minőségileg jobb és kulturáltabb környezetet is teremt. Az ilyen munkahely vonzza-e a magasan képzett, tudományos igényű orvosi és szakasszisztensi vállalkozókat?- Ki ne szeretne ma és hol­nap egy kulturáltabb, minőségi­leg jobb, korszerűbb orvos- technikával felszerelt egész­ségügyi intézményben dol­gozni. Ez a magánvéleményem. A témában bővebb, autentiku- sabb választ és véleményt a kórház orvosai, szakassziszten­sei adhatnak.- Az új kórház elsősorban a betegek számára biztosít ké­nyelmes elhelyezést - kezdte válaszát dr. Éles János kórház- igazgató.-Az eddigi nagy kórtermek helyett egy-, kettő-, négyágyas elhelyezésre lesz módunk. Minden betegszobához fürdő­szoba és wc tartozik majd, kul­turáltabb lesz az étkeztetés, be­tegmozgatás, szállítás (lifttel), javulnak a kezeléssel kapcsola­tos technikai feltételek, légkon­dicionált műtők, a korszerű elő­írásoknak megfelelő kezelő he­lyiségek, modem orvostechni­kai felszerelések: - központi oxigénellátás, szívórendszer, stb. szolgálják a betegek gyó­gyulását. A videolánc pedig közvetlen és gyors kapcsolatot teremt a beteg és a gyógyító személyzet között. A korszerű technika pedig lehetővé teszi, hogy a vonzáskörzet lakossága megkaphassa a legmodernebb gyógyeljárásokat. Az előbbiek a magasabb szakmai munkához teremtik meg a feltételeket, be­leértve a tudományos tevé­kenységhez vezető utat és a szakmai továbbképzés lehető­ségeit.-Ahhoz, hogy az orvosok jó színvonalon tudjanak dol­gozni, meg kell teremteni a feltételeket — folytatja az előbbi gondolatot dr. Molnár Sándor belgyógyász-osztály­vezető főorvos. - Ezt szeret­nénk elérni az új kórházre­konstrukció legkorszerűbb be­rendezéseivel. Jelenleg is megvan a lehetőség egy városi kórház vagy attól bizonyos mértékben magasabb színvo­nalú orvosi tevékenységhez, mely magába foglalja a tudo­mányos munka végzését is. A közszolgálatban nem csak elismerés van-Polgármester úr! Érdekelne, hogy e témában is igényt tart a folyamatos lakossági tájékozta­tásra?- Igen. Mind a helyi, mind a megyei közvélemény informá­lása érdekében.- Csak elismerésre vágyik vagy kritikára is szüksége van?-Aki csak elismerésre vá­gyik, elsősorban nem a köz- igazgatásban, nem a közszolgá­latban dolgozik.-Bizonyára jól értem sza­vait, amikor munkakapcsola­tunkban továbbra is meghatá­rozó Ön számára, hogy nincs kényes, csak kellemetlen kérdés és arra adandó válasz.-Is-is. Kényes kérdést nem ismerek, ilyet nem lehet nekem feltenni, kellemetlent viszont igen, amivel Ön most sem fu­karkodott. Számomra az a kel­lemetlen, amikor hitelt érdem­lően nem tudok válaszolni, vagy ugyan válaszolok, de azt nem lehet elfogadni, mert mondjuk megdönthető. Venesz Károly Nagyvizit a belgyógyászati osztályon - Középen dr. Molnár Sándor osztályvezető főorvos FOTÓ: GYURIÁN Tibor Fák közül, a főpályaudvarról, a fagy elől menekülnek (Folytatás az 1. oldalról) mégsem kopogtathatott be üres kézzel. Egy éve él a menhe- lyen, fogalma sincs mit hoz a jövő. 58 évesen nem talál vevőt munkaerejére. O. R. intézeti gyerek volt, ki­segítő iskolában végzett. Hú­szon felül is szakma nélkül, be­tegesen tengődik. Ismeri a fél ország hajléktalan szállását, ahol tűrik meghúzza magát. Most kórházban ápolják, ahon­nan újra csak menhelyre visz az útja. Ez lenne a sorsa? Ő nem ágál ellene.- Két éve karácsony előtt az állomásról jöttem másodma- gammal, itt ragadtam - kezdi kínos történetét G. Sándor, aki, miután élettársa eladta a közös lakást, albérletbe kényszerült. De, mert ezerkétszázat kértek a víz nélküli pincehelyiségért, inkább az állomásra húzódott. Az ötvenhárom éves rokkant nyugdíjas a sok sikertelen pró­bálkozás után már lemondott rendszeres pénzkeresetről.- Nem olyan rossz itt, de az ember csak azon töri a fejét, hogy juthatna jobb körülmé­nyek közé — mondja. - Re­ménykedni kell, mert ha feladja a reményt az ember, mindent elveszít. A hajléktalan szállás három szobájában negyven férfi hú­zódhat meg hosszabb-rövidebb ideig. A napi háromszori étke­zésért, a szállásért és a tisztál­kodás lehetőségért napi nyolc­van forintot kémek attól, aki­nek valamilyen rendszeres jö­vedelme van. A fiatalabbak, egészségesek kifelé töreked­nek, de merre felé visz az idő­sek, betegek útja, mint a hóna alá mankót szorító férfié is, aki combnyaktörése után került ide? Számukra talán az egyet­len lehetőség: Mizserfa és Szentkút. Szlovacsek Gyuláné, a salgó­tarjáni egyesült szociális intézet vezetője szerint - bár pontos számadatokkal nem rendelkez­nek - növekvőben a hajléktala­nok száma. A napokban már Mátraterenye és Bátonyterenye önkormányzata is igényelt volna helyet rászorultjainak.- Jelzéseink szerint sajnos, szaporodhat a hajléktalanok száma - mondja -, már most sok olyan szorul segítségre, aki önhibáján kívül került szorult népkonyha szombat és vasár­nap kivételével délelőtt 11-tól 14 óráig áll az igénylők rendel­kezésére, térítésmentesen. Napi átlagban hatvanan étkeznek in­nen, főleg a környékbeliek. Köztük az az anya, aüki először Zsíros kenyér és pár jó szó a népkonyháról helyzetbe. Előbb utóbb a na­gyobb vidéki önkormányzatok­nak is fel kell készülniük befo­gadó helyek kialakítására. Zagyvapálfalván, a városi az alig háromhónapos csecse­mőjének szerezte itt a táplálé­kot, ami lecsó volt. A baba hat­hónapos, visongva ujjong a frissen főtt étel illatát meg­érezve. Olyan nap is van per­sze, amikor nem sokan jönnek. Híre megy hamar, milyen ételt adnak enni. Fizetésnap, segély­osztás után húsz körül ha van az étkezők száma, de pár nap után, amikor már üres a buksza, szá­zan is itt kosztolnak.- Ma nemigen lesz nagy for­galom - tudatja az ingyen konyha mindenese, akit épp kenyérszeletés közben érünk, s akinek munkahelye cseppet sem veszélytelen. A múlt héten egy erősen ittas férfi a bejárati ajtón vezette le dühét, máskor „csak” agresszív követelőzé­süktől, hangos kötekedésüktől kell tartania az őket kiszolgáló alkalmazottnak.- Hét végén elfagyott a víz­vezeték, nem tudok főtt ételt adni - mondja és zsírozza to­vább a kenyeret, amiből össze­borítva többet is ad a konyhaaj­tón kopogtatóknak. Az ingyen konyha - mint a hajléktalan szállásé is - fenntar­tója a városi önkormányzat. Szlovacseknétől megtudtuk, tavaly 4 millió forintjukba ke­rült a két intézmény. Idén, az infláció ellenére csak alig va­lamivel több jut rájuk.- És máig nincs megoldva az egyedül álló nők helyzete -mondja az intézet vezetője.- Elképzelésünk persze lenne a megoldásra, kérdés tud-e rá az önkormányzat pénzt kiszorítani. A Hősök úti épület­rész, ahol a népkonyhát működ­tetjük az önkormányzaté. Több helyiséget a Phraliphének adott hasznosításra, de mert a műkö­dési költségeket sem fizették, információim szerint szerző­dést bontanak velük. A felsza­baduló helyiségeket kis ráfordí­tással az egyedül álló, hajlék nélkül maradt asszonyok elhe­lyezésére lehetne kialakítani. Csak hát a pénz, amiből a legtöbbünknek kevés jut. Mégis akadnak, akik élelmiszerrel, ruhafélével segítik a rászoruló­kat, mint a Máltai Szeretetszol­gálat, a megyei Vöröskereszt vagy például a Czikora ven­déglő. Tuza Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom