Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. január 20., péntek Számítógépen a nógrádi állóvizek Alapítvány megyénk kohászati és bányászati hagyományaiért Több a vállalkozó A gazdálkodó szervezetek száma az elmúlt évben folyamatosan emelkedett. 1994-ben elsősorban a jogi személyiség nélküli cégek száma gyarapodott. Összesen 17 089 jogi személyiségű gazdasági szervezetet alapítottak tavaly, miközben 1476 szűnt meg. Az átalakulások és megszűnések egyenlegeként az év végén 101 247 cég működött, 18 százalékkal több mint az év elején. A jogi személyiségű cégek 90 százaléka gazdasági társaság. Mérsékelten nőtt a szövetkezetek száma: az év eleji 8668-ról december végéig 8778-ra. Az év végén 821 vállalat működött, 309-cel kevesebb mint az év elején. A tavaly alakult cégek 90 százaléka legfeljebb tíz alkalmazottat foglalkoztat. Ma már a gazdasági szervezeteknek alig több mint 1 százaléka működik 300 fő feletti létszámmal. A csődtörvény bevezetése óta összesen 3147 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csődeljárás. A csődöt kért cégek 68 százaléka gazdasági társaság, zömében kft., 27 százaléka szövetkezet, 10 százaléka vállalat. Harminckét százalékuk az iparban, 26 százalékuk a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, 14 százalékuk az építőiparban, tizenkét százalékuk a mezőgazdaságban, a többi egyéb területeken működött. Az elmúlt év végéig összesen 2776 szervezettel szemben fejeződött be a csődeljárás, miközben 1399 felszámolás alá került, 1300 pedig megegyezett hitelezőivel. A folyamatban lévő ügyek száma jelenleg 371. Felszámolás alá 1994 végéig összesen 6671 cég került. Az APEH adatai szerint múlt év december végén 121 128 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet működött, 23 százalékkal több mint az év elején, 73 százalékuk betéti társaság. Az adóhatóság december végén 778 036 egyéni vállalkozót tartott nyilván, 13 százalékkal többet mint januárban. A vállalkozók 33 százaléka kisiparos, 33 százaléka kiskereskedő, 31 százaléka szellemi szabadfoglalkozású és 3 százaléka mezőgazdasági önálló gazdálkodó. Új vezérigazgató az Expressznél Az Expressz Utazási és Szálloda Rt. közgyűlésén a társaság vezérigazgatójává, illetve az igazgatótanács tagjává választották Tóth Tibort. Az általános vezérigazgató-helyettes továbbra is Schneider Ferenc maradt. Az igazgatóság elnöke Horváth Rudolf lett. Úgynevezett állóvízprogram keretében részletes nyilvántartást készít Nógrád megye állóvizeiről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei csoportja. A horgásztavakat, víztározókat, bányatavakat, vagy akár közönséges libaúsztatókat is az általános iskoláknak szétküldött kérdőívek segítségével, a kisdiákok közreműködésével A Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai - az Agip, az Arai, az Avanti, a BP, a Du- Pont/Conoco, az Esso, a Q8, a Mineralimpex, a Mobil, a MÓL, az ÔMV, a Shell, a So- dechanges, a Tamoil és a Total - elhatárolják magukat az üzemanyag-forgalmazás területén elkövetett visszaélésektől - derül ki a szövetség közleményéből. A tizenöt tagvállalat vállalja és garantálja, hogy termékeik, illetve szolgáltatásaik minősége a szabványoknak, az előírásoknak megfelelő. A műszaki és környezetvédelmi normák fejlődésével összhangban termékeiket és szolgáltatásaikat fejlesztik, illetve fellépnek a bármilyen okból eredő minőségrontás, a vevők megkárosítása ellen. A szövetség alapszabálya és térképezik fel a természetvédők. Az adatokat számítógépbe táplálják, aztán megkezdik a munka legfontosabb részét, az értékes vizes-élőhelyek kutatását. Ma már ugyanis nem csak Nógrádban, hanem országszerte annyira kevés az élővilág szempontjából értékesnek mondható vizes-élőhely, hogy a meglévők fokozott törődésre, védelemre szorulnak. etikai kódexe szerint is a tizenöt cég a jó minőség és a tisztességes piaci magatartás mellett kötelezte el magát. Az elmúlt években több javaslattal, illetve az európai tapasztalatok közvetítésével igyekeztek segíteni a jogalkotók és a hatóságok munkáját. Céljuk, hogy a kőolaj és a kőolajtermékek piaca egyértelműen szabályozott és ellenőrzött legyen, a terheket a piac résztvevői egyöntetűen és arányosan viseljék. A szövetség támogatja, hogy kialakulhasson egy, a fogyasztók valódi érdekeit szolgáló verseny, amelyben a szövetség tagjai - konkurensei lévén - egymás ellenében is készek megméretni magukat. A közlemény kitér arra is, hogy a HTO gázolajjá szőkítése vagy a repülőbenzin oldószeEz történik most például a Nógrád megyei Jánosakna melletti mocsár ügyében, amelynek helyi jelentőségű védetté nyilvánítását a homokterenyei ön- kormányzatnál már kezdeményezték a természetvédők. A mocsár élővilága ugyanis igen változatos, barna réti héjának, nádi énekes madaraknak, sőt bölömbikának ad otthont, nem is szólva az itt szép számmal költő vadkacsákról. rekkel való hígítása megrázta ugyan a közvéleményt, kevesen tudnak azonban arról, hogy milyen károkat okoznak a gépjárművek motorjaiban a „pancsolt” üzemanyagok. Használatuk növeli a gépkocsik fogyasztását, tönkreteszi a porlasztókat, gyantás lerakódást okoz a hengerekben és a dugattyúkon. A gyors motorkopás nagyságrendekkel nagyobb kiadást jelent az autósoknak, mint az olcsó üzemanyagokkal elérhető tankolásonként! körülbelül 100 forintos megtakarítás. Míg az olajipari szabványoknak megfelelő üzemanyagok ólom, kén és benzol tartalmát szigorúan csökkentik, a kérdéses eredetű ellenőrizhetetlen árunál ez nem szempont, így saját és mások egészségét is veszélyezteti a gyakran gyanútlanul tankoló autós. Létrejött a Nógrád Megyei Bányászati és Kohászati Hagyományaiért Alapítvány, amelynek célja a szakmai hagyományápolás, a bányászattal és kohászattal összefüggő archív anyagok kutatásainak, a kutatási eredmények nyomtatott formában történő kiadásának támogatása. A nógrádi bányászkodás emlékhelyeinek felkutatása, azok megóvása, karbantartásának elősegítése, magángyűjteményekből kiállítások szervezése is az alapítvány célkitűzései között szerepel. Az alapítvány foglalkozni kíván a határainkon túli. elsőMagyarországon mintegy 18 millió pár cipőt vásárol a lakosság évente. Ez lényegesen kevesebb az európai átlagnál, ami évente személyenként négy-öt párra tehető, a németországi évi tíz párról nem is szólva. A magyar cipőgyártók érdeke az, hogy a fogyasztás közelítsen az európai szinthez. A cipészek egyesülete céljául tűzte ki, hogy kiszorítja a magyar piacról a gyenge minőségű lábbeliket. Ezek ugyanis nem csak a vásárlók egészségét, de a színvonalas termékeket előállító cégek üzleti érdekeit is veszélyeztetik. Egyelőre azt szeretné elérni az egyesülés, hogy mindenki legalább három-négy pár cipőt vásároljon évente. Ezt A Recski Ércbánya decemberben újra meghirdetett értékesítési tenderére, a lejárt határidőig, három külföldi tulajdonú konzorcium nyújtotta be ajánlatát az ÁV. Rt.-hez . A zártkörű tenderre egy kasorban az erdélyi és felvidéki, nógrádihoz kapcsolódó iparvidékek történet kutatásával. Az ott működő társszervezetekkel is kapcsolatot szándékozik teremteni. Az alapítvány nyílt, ahhoz magánszemélyek, jogi és nem jogi személyek egyaránt csatlakozhatnak, amennyiben annak célkitűzéseivel egyetértenek, azt támogatni kívánják. A támogatás összegére az APEH hozzájárulásával igazolás alapján adókedvezmény vehető igénybe. Az alapítvány levelezési címe: 3100 Salgótarján, Corvin út 44. a célt is szolgálja a 380 hazai és külföldi gyártó és kereskedő cég részvételével március 11-e és 13-a között megrendezésre kerülő bőr és cipő hét. A kereskedők tájékoztatását szolgálja a mostani mintabemutató, ahol 120 alapanyag- és cipőgyártó, valamint kereskedő mutatja be termékeit. A márciusi börzén a viszonteladók és a nagyközönség már a legújabb kollekciót láthatja, illetve vásárolhatja meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az immár hagyományos rendezvény népszerű a már szinte teljes egészében pri- vatizálódott cipő piacon. Tavaly például - a nagyközönség vásárlásain túl - húszmilliárd forintos üzletkötést regisztráltak a börzén. nadai-magyar, egy kínai-panamai, valamint egy osztrákamerikai konzorcium jelezte vásárlási szándékát. Formai okok miatt egyiket sem kellett elutasítani. Az értékelés egy hónapot vesz igénybe. TIZENÖT TAGVÁLLALAT ELHATÁROLJA MAGÁT Akik nem vettek részt az olajszőkítésben Márciusban bőr és cipő hét Külföldi kereslet az ércbányára Mit kell tudni a nyugellátások megállapításainak változásairól? (2.) Tegnapi lapszámunkban kezdtük közölni dr. Viczián Gyulának, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjének cikksorozatát abból a célból, hogy segítsünk tájékozódni a témában érdekelt olvasóinknak a nyugdíjmegállapítás területén történt változásokban. Az első rész az igény érvényesítésével foglalkozott. A nyugdíj alapját képező átlagkereset A nyugdíj összegét - a szolgálati idő mellett - a nyugdíj alapját képező átlagkereset határozza meg. A legjelentősebb változások minden bizonnyal ebben a kérdéskörben következtek be az elmúlt évek során. Talán tudott dolog, hogy közel húsz éven keresztül az a főszabály érvényesült, ami szerint az átlagkeresetet a munkában eltöltött utolsó öt évből a legkedvezőbb három naptári évben elért keresetből lehetett - kellett - kiszámítani. A nominális keresetek rohamos értékvesztése már akkor is súlyos sérelmeket okozott. Ráadásul gyakran előfordult - különösen a nehéz fizikai munkát végzők körében -, hogy az aktív életpálya végéhez közeledve, megromlott egészségi állapota miatt már csak olyan munkakört volt képes betölteni az igénylő, (portás, kézbesítő stb.) amelyben korábbi jövedelméhez képest aranytalanul alacsony keresetben részesült. A nyugdíjmegállapításnál mégis ezt kellett figyelembe venni. A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról szóló országgyűlési határozat már 1991-ben előírta: az átlagszámítási időszakot folyamatosan növelni kell, hogy a nyugdíj mindinkább az igénylő egész pályafutására jellemző kereseteken alapuljon. A végrehajtást célzó törvényi előírások ezt a célt fokozatosan megvalósítják, s 1995. évre már úgy rendelkeznek, hogy a nyugdíj alapjaként a főfoglalkozásban 1988. január l-étől a megállapítás napjáig elért, a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett keresetet kell figyelembe venni, ideértve az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat stb. is, amely után az igénylő nyugdíjjárulékot fizetett. Él kell tehát felejtenünk a „legkedvezőbb évek” emlegetését. 1. Ez a számítási mód természetesen nem szüntetné meg a korábbi sérelmeket, ha nem törődne az értékvesztéssel. Előírja azonban a törvény, hogy a nyugdíjmegállapítás évét megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, a nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten történő növekedését alapul véve, törvényben meghatározott mértékkel, a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez kell igazítani. Az „igazító mérőszám” így természetesen évről-évre változik. Mit is jelent és mit eredményez tehát ez az előírás konkrétan? Nem szeretném az olvasót szorzószámokkal untami, ezért inkább példákkal szeretnék a kérdésre választ adni: Annak az igénylőnek, például, aki 1994-ben vonult nyugállományba, az 1988-ban elért 10 000 Ft-os nettó átlagkeresete 1994-ben 21 850 Ft-ot „ért”. Annál viszont, aki 1995. január 1-jétől vagy azt követő időponttól igényli az ellátást, ugyanazon összeget már 25 470 forinttal kell beszámítani. Ez a viszonyítás a további évekre vonatkozóan a következőképpen alakul: az 1989 évi: 18 690 Ft helyett 21 790 Ft, az 1990 évi: 15 220 Ft helyett 17 920 Ft, az 1991 évi: 10 000 Ft helyett 14 280 Ft kerül beszámításra. Látható tehát a nominálbérekhez viszonyított értékvesztés ellensúlyozására való törekvés. E helyütt is szeretnék tisztázni egy elterjedt félreértést. Ez a „felértékelés” nem azt jelenti, hogy az 1991-ben, vagy azt megelőzően nyugállományba vonultak nyugdíját „kell” a sajtóban napvilágot látott, és az említett példákban általam is alkalmazott „szorzó- számokkal” megemelni. (Hétfőn folytatjuk) Nyomtatványok Pásztóról - A helyi nyomdában buszbérleteket, betétszámlakönyveket, totó- és lottószelvényeket is gyártanak. Felvételünkön Kelemn László, Kelemn Lász- lóné és Alapi László a gép működését ellenőrzi és a szelvények minőségi ellenőrzését végzi. A szelvényekből mintegy négymillió darabot nyomnak évente. fotó: verebélyi anita Egységes elárusítóhelyek - Salgótarján városközpontjában pavilonok épülnek. A munkálatok nem zavarják a járókelők forgalmát. fotó: rigó tibor
