Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. január 19., csütörtök Színre lép a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Rövid híreink Megyénkben a kereske­delmi és iparkamara min­tegy 7800, nógrádi szék­hellyel rendelkező gazdál­kodó szervezetet tömörít. A jövőben minden csütörtö­kön közöljük az érdekkép­viseleti szerv legfrissebb hí­reit, üzleti ajánlatait, és tá­jékoztatást adunk a szerve­zeti élet legfontosabb ese­ményeiről is. A kamara székhelye: Salgótarján, Munkásotthon tér 1. (A SZÜV épülete.) Telefon: 32/316-476. * * * A kereskedelmi és iparka­mara 1995. január 20-án rendkívüli közgyűlést tart. Témája: a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara 1995. évi költségveté­sének elfogadása, valamint a NKIK tagdíjfizetési rend­szerének kialakítása. * * * A soron következő elnök­ségi ülés ideje: 1995. feb­ruár 1. Témája: a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szervezeti és Működési Szabályzatának, illetve szolgáltatási rendsze­rétiek kialakítása. Holnap kiderül a tagdíj mértéke A gazdasági kamarákra vo­natkozó törvény szerint a kamarai tagdíj megfizetése 1995. január 1-től esedékes, A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara január 20-án tartja küldöttgyűlését, ahol a résztvevők döntenek a fize­tendő tagdíjról. Előzetes tájékoztatásul any- njút‘közölhetünk, hogy az elő­terjesztés mérsékelt tagdíjfize- téstrirányoz elő. (Ez természe- tejsen nem haladja meg az ér­dekképviseleteknél szokásos, átjagjos összeget.) Elmondható tojvábbá, hogy az SZJA- és a TÁKYA-törvény módosításra körült: jelenleg mindkét adó­zási'formában a befizetett tag­díj féljes mértékben költségként számolható el. Közölni fogjuk tojvábbá az elfogadott tagdíjfi­zetési szabályzatot, és az érin­tetteket februárban levélben is tájékoztatjuk erről. Gazdasági képviselet - kell ez nekünk? Joggal teheti fel a címben hangoztatott kérdést bárki, aki az elmúlt év tavaszán megalkotott kamarai törvény hatálya alá tartozik. (Egyébként is, mi az, hogy tartozik?) A jövőben a csü­törtökönként megjelenő KERESKEDELMI ES IPARKA­MARAI féloldalon szeretnénk bemutatni a kamaránk célját, feladatait és mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy eljussunk a válaszhoz, tisztán lássuk: mire való a kamara? Ebben a kissé zavarodott világ­ban elengedhetetlenné vált az, hogy valaki rendet csináljon a gazdasági életben. Ehhez min­denképpen szükség van arra, hogy a gazdaságot ne kívülről, de ne is felülről irányítsák ma­gukat szakembereknek neve­zők, hanem azok vegyék át ezt a szerepet, akik részesei annak! Az államnak fokozatosan át kell adni a gazdaság szervezé­sét és az ehhez kapcsolódó fel­adatok ellátást olyan testüle­teknek, amelyeket a vállalko­zók a saját köreikből hoznak létre. Ezen testületek keretét ad­ják azok a kamarák, amelyek Nógrádban is megalakultak az elmúlt év végén. Ezeket nevez­zük GAZDASÁGI ÖNKOR­MÁNYZATOKNAK vagy köz­jogi kamaráknak. Tehát: ha a vállalkozó saját sorsának irá­nyítója akar lenni, a gazdasági döntéseket önmagának kell meghoznia az általa megválasz­tott szervei útján. Ehhez pedig kell a kamara! Minden vállalkozó a törvény erejénél fogva tagja valamelyik gazdasági kamarának: a Keres­kedelmi és Ipar-, a Kézműves­vagy az Agrárkamarának. A kamarai tagság általában auto­matikusan jön létre. Ez azt je­lenti, hogy az önkormányzatok a vállalkozói igazolvány kiadá­sával egy időben átadják a ka­maráknak azokat az alapadato­kat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tagi nyilvántar­táshoz. Ezek: a vállalkozó neve, székhelye, telephelye, te­vékenysége. À társaságok ezen adatait a cégbíróságtól kapják meg. Ideiglenesen (a cégbíró­ság bejegyzéséig) előzetesen kell regisztráltatnia magát a kamaránál annak a cégnek, amelyik tevékenységét a cégbe­jegyzést megelőzően kezdi meg. Az ehhez szükséges „REGISZTRÁCIÓS LAP” a Kereskedelmi és Iparkamará­ban és a cégbíróságon is besze­rezhető. Honnan derül ki, hogy ki me­lyik kamarába tartozik? A kamarai törvény mellékle­tében felsorolják azokat a szakmákat, amelyeknek kisi­pari gyakorlói a KÉZMŰVES kamarába tartoznak. Szintén a törvény mellékletéből ismerjük meg azokat a mező- és erdő- gazdasági tevékenységeket, amelyek alapján az AGRÁR kamarába sorolható a vállal­kozó. Valamennyi többi - az előzőekbe nem sorolt - vállal­kozás a Kereskedelmi és Ipar­kamarához tartozik. így jött létre megyénk legnagyobb ka­marája, 7800 taggal. A NKIK szolgáltatási rend­szerének kialakításán dolgozik, amelyről a soron következő el­nökségi ülésen születik döntés. Az bizonyos, hogy alapszolgál­tatásainkat valamennyi kamarai tagunknak ingyenesen nyújt­juk, de lesznek olyan szolgálta­tásaink is, amelyekért önkölt­ségi alapon térítési díjat kérünk. A Kereskedelmi és Iparka­mara nem folytat olyan tevé­kenységet, amelynek célja a nyereségszerzés. Szervezetün­ket, a szolgáltatásokat, a műkö­dést, a megállapított és megfi­zetett kamarai tagdíjból, szol­gáltatásokért kapott térítési díj­ból fogjuk fenntartani. A tagdíj- rendszerről, szolgáltatásainkról az elkövetkezendő csütörtö­könként megjelenő KAMARAI FÉLOLDAL-unkon tájékoztat­juk! Berenténé dr. Kurucz E. titkár Bemutatkozó: Tóth Sándor elnök JíUviíI3Í«í‘j AiÁii ,jiJ>fivlOS£ 'jAl'/Q'J j ytóiÁkcí.y *i... sí. ííí Tóth Sándor, a Salgótarjáni Vegyipari Gyártó Kft. igazga­tója, egyben a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 36 éves. Gyógyszertári asszisztens feleségével és öt és fél esztendős, Eszter nevű lá­nyával a megyeszékhelyen él.-Dorogházán laknak a szü­leim és a budapesti középisko­lai és egyetemi éveket leszá­mítva én is mindig Nógrádban éltem - mondja. - Egyébként a műszaki egyetemen 1983-ban szereztem gépészmérnöki dip­lomát. Tíz évig a salgótarjáni Síküveggyárban dolgoztam, a végén már vezérigazgatóként. 1993-ban az ÁVÜ felkérésére vállaltam el az SVG irányítását. Közben középfokú angol nyelvvizsgát tettem és egy tá­voktatásos rendszerű brit me­nedzser iskolában felsőfokú vezetői ké­pesítést is szereztem. A diplomát tavaly kaptam kézhez. Á kamara elnökévé va­lószínűleg azért vá­lasztottak, mert ko­rábban több olyan fó­rumon vettem részt, amelyen hangsúlyoz­tuk a megalakulás szükségszerűségét és a Nyugat-európai kamarákkal is voltak már kapcsolataim. A munka jelent némi megterhelést: társa­dalmi funkció és sok időmet elviszi. A csa­ládommal töltendő órákat kell megosz- Tóth Sándor, a kamara első embere tanom miatta . . . Névsor(oló): ők a vezetők Az alábbiakban közöljük a kamara elnökségének név­sorát, valamint azt, hogy a tagok ügyes-bajos dolgaik­kal hol érhetik el őket. Elnök: Tóth Sándor, SVG Kft., 3100 St., Rákóczi út 141. Tel.: 32/310-147. Alelnök: Fekete Nándor, Kiszöv, 3100 St., Mártírok u.4„ Tel.: 32/310-078. Titkár: Berenténé dr. Ku­rucz Erzsébet, NKIK. 3100 Salgótarján, Munkásotthon téri., Tel.: 32/316-476. Elnökség tagjai: Angyal János, A-P Rekord Kft., 3100 Salgótarján, Pécskő út 12/b., Tel.: 32/316-171. Dr. Dobsonyi László, Szondy Lakatos és Szerelőipari Szö­vetkezet, 2646 Drégelypa- lánk, Kossuth út 1. Tel.: 35/367-188. Horváth József, Nógrád Vo­lán Rt., 3100 St., Rákóczi út 137., Tel.: 32/312-087. Keresztúri Zoltán, Papírfel­dolgozó Papírértékesítő Ma­gánváll., 3183 Karancskeszi, Főút 36., Tel.: 60/344-035. Kiss Sándor, Newtec-Hun- pack Csomagológép-gyártó Kft., 3170 Szécsény, Varsá­nyi út 5., Tel.: 32/370-477. Sarkadi Nagy László, Invest Lízingház Kft., 3100 St., Fő tér L, Tel.: 32/316-336. Sarló Béla, Palóctáj Kft., 3100 St., Rákóczi út 172., Tel.: 32/314-379. Tarnóczi Lajos, magánvállal­kozó, 3176 Hollókő, Kossuth út 61., Tel.: 60/378-062. Du­dás Pál, Dudás Kft. 3100 Sal­gótarján, Ybl Miklós út 78., Tel.: 32/313-382. Dr. Institórisz András, Nóg­rád Kereskedelmi Rt., 3100 Salgótarján, Rákóczi út 38., Tel.: 32/317-166. Gajdár Géza, Nógrád Volán Rt., 3100 St, Rákóczi út 137., Tel.: 32/311-087. Hegyi Sándorné, Kisosz 3100 Salgótarján, Múzeum tér L, Tel.: 32/311-782. Verbói László, magánvállal­kozó, 3100 Salgótarján, Kas­sai sor 4„ Tel.: 32/316-106. Ellenőrző bizottság: Dr. Abay Nemes Gyula, elnök, Ipolyvidéki Egyesült Áfész, 2653 Ersekvadkert, Rákóczi út 126., Tel.: 35/340-215. Etikai bizottság: Oravecz József, elnök, „Famor” Ipari Kér. Szolgáltató Kft., 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6., Tel.: 32/312-057. Partnerkereső - cégeknek Rovatunkban közöljük azo­kat az ajánlatokat, amelyek­kel kamaránkat vagy a Ma­gyar Kereskedelmi és Ipar­kamarát a külföldi érdeklődő felek közvetlenül keresték meg. Bővebb információval, címekkel ingyenesen szolgá­lunk a kereskedelmi és ipar­kamarai tagoknak irodánk­ban, levélben, vagy a 32/316- 476-os faxszámon. Magyarországon partnert ke­resnek: 95/1. Szlovák műanyag-fel­dolgozó cég kínál forgalma­zásra és/vagy felhasználásra PVC-ből, polietilénből és egyéb műanyagokból készült:- vezetékeket (víz, gáz), csa­tornákat, csöveket és tartozéka­ikat, fóliatermékeket,- műanyag öntözőberende­zéseket, hordókat, szigetelő- anyagokat. 95/2. Német konyhai eszkö­zöket gyártó cég importőröket/ forgalmazókat keres Magyaror­szágon a következő termékeire: -mechanikus konyhai eszkö- zök„(szűrő, reszelő, nyitó, vá­góeszközök) __ - fémedények, serpenyők. (Érdekli ilyen termékeket gyártó cégek beszállítási aján­lata is.) 95/3. Izraeli importőr, diszt­ribútor cég áruházak számára venne: női, férfi és gyermek alsó- és felsőruházati cikkeket, kötöttárut, bőrdíszműt, táskát, pénztárcát. 95/5. Bahreini cég a követ­kező termékeket importálná (elsősorban gyártókhoz keres kapcsolatot): üvegszerű porce­lán szanitet áruk, fürdőszoba felszerelések és kiegészítők, fürdőszoba szerelvények, ke­rámiacsempék és burkolólapok, rétegelt falemez (4 mm, 6 mm, 12 mm, 18 mm x 4 x 80 fehér fenyőfélék (puhafa), rézcsövek, sárgaréz fittingek. Elkezdődtek a személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos tennivalók A| magánszemélyek 1995. ja- nüár 15-éig írásos nyilatko­zatban közölték munkáltató­jukkal, hogy adóbevallást nyújtanak be, vagy munkál­tatójukat bízzák meg az 1994. évi adókötelezettségük elszá­molásával. Ezen nyilatkozat alapján jelentkező feladatok kapcsán az APEH megyei igazgatósága az alábbi teen­dőkre hívja fel az állampol­gárok figyelmét. Azoknak a magánszemé­lyeknek - akik úgy nyilatkoz­nak, hogy bevallást tesznek, a munkáltató 1995. január 31-éig köteles kiadni a jövedelemiga­zolást. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató minden dolgozójá­nak január 15-éig kiadja az iga­zolást, és annak másolati pél­dányán kérje a dolgozó nyilat­kozatát a bevallásra vagy az el­számolásra vonatkozóan. Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltató felé nyilatkozni kell arról, hogy adóbevallás benyújtására köte­lezett, ennek alapján a jövede­lemigazolást valamennyi mun­káltatónak ki kell adnia. A munkáltató annak a ma­gánszemélynek adhat igazolást, aki 1994. december 31-én még nála állt munkaviszonyban. Az igazolásnak jogcímen­ként részletezve kell tartalmaz­nia azokat az összevonás alá eső adóköteles jövedelmeket, melyeket a munkáltató a ma­gánszemély nevére 1994-ben kifizetett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek ösz- szegét és az előleg levonásánál figyelembe vett összjövedelmet csökkentő kiadásokat. Az igazoláson fel kell tün­tetni a törvényben meghatáro­zott forrásadó alá eső kifizeté­seket is. Az adózás rendjéről szóló tv. rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatók­nak az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatniuk az egyes adóköteles jövedelmek kifize­téséről. Az adatszolgáltatás határi­deje nyomtatványon vagy lepo­rellón 1995. március 31., mág­neses adathordozókon 1995. április 20. Az adatszolgáltatás­hoz minden esetben mellékelni kell az adatkísérő lapot, amely egyben átvétel igazolás is. Sze­retnénk felhívni a kifizetők és munkáltatók figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásokon a személyi szám használata köte­lező, ennek hiányában akadá­lyokba ütközik a bevallás fel­dolgozása, amely pénzbírságot von maga után. Az adatszolgáltatáshoz szük­séges nyomtatványok a nyom­tatványboltokban szerezhetők be. A tudnivalókat az Adó El­lenőrzési Értesítő 1995. évi 1. sz. tartalmazza. Mit kell tudni a nyugellátások megállapításának változásairól? (1.) Az alábbiakban elkezdjük közölni dr. Viczián Gyulának, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjének cikksorozatát, abból a célból, hogy segítünk tájékozódni a témában érdekelt olvasóinknak a nyugdíjmegállapítás terü­letén történt változásokban. Az igény érvényesítése Öregségi nyugdíjat legkoráb­ban attól a naptól kezdődően lehet megállapítani, amelyen az igénylő az öregségi nyug­díjkorhatárt betöltötte, s a szükséges szolgálati időt meg­szerezte. A jelenleg érvényes korhatár férfiaknál 60, nők esetében még 1995-ben is 55 év. A nők tehát ez évben még választhatnak, s igénybe vehe­tik a nyugellátást az említett életkor betöltésekor. A szervezet fokozott igény- bevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártal­mas munkát végzők - a vo­natkozó külön jogszabályok előírásai szerint - természete­sen továbbra is korkedvez­ményben részesülnek, s a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően vonulhatnak nyugállományba. Az öregségi teljes nyugdíj­hoz 20 év, résznyugdíj megál­lapításához legalább 15 év szolgálati idő megszerzése szükséges. Érdemes azonban külön is megemlíteni, hogy a nyugdíj a fent említett feltételek teljesü­lése esetén is csak attól a nap­tól jár, amelyiktől az igénylő keresetben, táppénzsegélye­zésben már nem részesül. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyugellátást - a megfelelő nyomtatványok kitöltésével - igényelni kell, mégpedig a la­kóhely szerint illetékes me­gyei nyugdíjbiztosítási igazga­tóságnál vagy kirendeltségnél. Érdemes ezt időben megtenni, mert az ellátás visszamenőleg az igénybejelentés időpontját megelőző legfeljebb hatodik hónap első napjától állapítható meg, akkor is, ha a jogosultság feltételei már annál korábban beálltak volna. Az igényérvényesítés emlí­tett szabályai - kisebb eltéré­sekkel - a rokkantsági nyugdí­jaknál is érvényesek. Többek érdeklődésére tekintettel itt csak megemlítem, hogy ezek az ellátások a korhatár betöl­tése után nem kerülnek „át­számításra” öregségi nyug­díjjá, azokat tehát változatlan összegben folyósítják tovább, újra igényelni nem szükséges. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom