Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
6. oldal Életmód - Szabadidő 1995. január 3., kedd Rákszűrés otthon és rendelőben A mammográfiás emlővizsgálaton évente egyszer minden 35-40 év feletti nőnek ajánlott részt venni. Ellenálló baktériumok Emlő- és méhnyakrák. Ez a két leggyakoribb nőgyógyászati daganatos megbetegedés, a- melynek veszélyességét enyhíti, hogy mindkettő már a kezdet kezdetén felismerhető, s így gyógyítható. A szűrés tehát döntő eleme a betegség elleni harc sikerének. Az emlőrákszűrést mindenki otthon elvégezheti. Havonta csupán néhány perc, de ennyit feltétlenül érdemes rászánni, már csak azért is, mert ez a leggyakoribb női daganatos betegség. Az önvizsgálat menete a következő: A menses elmúltával fej fölé emelt, majd test mellé eresztett karral nézzük meg magunkat a tükörben, s figyeljük meg, nincs-e az emlőkön méretbeli, színbeli elváltozás. Ezután feküdjünk kényelmesen a hátunkra. Egyik karunkat emeljük fej fölé és másik kezünkkel a hónaljárkot valamint az emlőt lassan tapintsuk át. Ugyanezt tegyük meg a másik oldalon is. Ha csomót, duzzanatot, a narancshéjra emlékeztető bőrelváltozást, bimbó körüli bőrbehúzódást nem találunk, a havonkénti rákszűrést befejezettnek tekinthetjük. Ha azt tapasztaljuk, hogy az emlő váladékos, vagy bizonytalanok vagyunk saját vizsgálati leletünkben, forduljunk nőgyógyászhoz, aki röntgen, ultrahang stb. segítségével az elváltozásokat biztonságosan meg tudja majd ítélni. A méhnyakrákszűrés szintén fájdalom nélküli vizsgálat, amely a nőgyógyászati szakrendelőben végezhető el. Nem jár több kellemetlenséggel, mint egy egyszerű nőgyógyászati kontroll. Lényege, hogy az orvos - műanyag lapocska vagy vattás pálca segítségével - a hüvelyen át a méhnyakról sejteket nyer. Mikroszkópos vizsgálattal megállapítható, hogy a sejtek egészségesek-e vagy tapasztalható valamilyen elváltozás, ami a később kialakuló méhnyakrákra előre figyelmeztet. A vizsgálat a hüvely gombás, illetve bakteriális fertőzött- ségét is megmutatja, amit - még tünetek és panaszok hiányában is — célszerű kezelni. Ez magyarázza, hogy a vizsgálatot esetenként, a gyógyszeres kezelést követően is meg kell ismételni. Ha a kontroll is kóros sejteket talál, az azt jelenti, hogy fennáll a betegség kialakulásának veszélye és a pontos diagnózishoz további vizsgálatok szükségesek. Ha a rákszűrés eredménye negatív s a páciensnek nincs panasza, elegendő egy év múlva megismételni a vizsgálatot. Az idejében fölfedett méhnyakrák csaknem 100 százalékban gyógyítható, ám ha már a betegség tünetei jelentkeznek, sajnos erősen csökkennek a terápiás eredmények. Az antibiotikumokkal kapcsolatos korábbi remények összeomlását jelentheti, hogy egyre több, kezelésre nem reagáló baktériumtörzs jelenik meg világszerte. A Lancetben megjelent cikkükkel amerikai kutatók arra a régen sejtett összefüggésre hívják fel a figyelmet, hogy az orvosoknak önmérsékletet kellene tanúsítaniuk az antibiotikumok lépten-nyomon történő felírásánál, különben Azok az úgynevezett panoráma röntgenfelvételek, amelyekkel a fogorvosok rutinszerűen ellenőrzik pácienseik fogazatát, sokat segíthetnek a meszesedés okozta nyaki érszűkületek idejekorán történő felderítésében - áll az Amerikai Fogász Szövetség újságjának most megjelent számában. A Reuter ismertetése alapján az orvosok csaknem háromszáz 55 év feletti személy vizsgálata nyomán jutottak a következtetésre. A pácienscsoport 3 százalékánál a pusztán fogászati szempontból készült panoráma-felvételek - amelyek 360 fokos „szögben”, azaz egy teljes egy idő múlva az eddig használatos szerek teljesen hatástalanná válnak. A baktériummutációk gyors kifejlődésével véget ér az antibiotikumok korlátlan használatának korszaka — vélik a szakértők. Az antibiotikumokkal szemben ellenálló, acinetobacter baumanii-nak nevezett baktériumok főleg a kórházakban a legyengült szervezetű betegek körében jelentenek nagy problémát. kört leírva készülnek - láthatóan kimutatták a meszesedés miatti nyaki érszűkületet, jóllehet az illetők betegségükről nem tudtak, az panaszt - még - nem okozott nekik, és semmilyen érszűkületre utaló tünetet nem produkáltak. A tíz beteg közül egy esetében műtétre volt szükség, a többi kilenc viszont - akiknél a meszesedés még nem volt olyan súlyos - kezeléssel szabadult meg betegségétől, amely nagyon köny- nyen agyvérzést okozhat. Az Egyesült Államokban évente 150 ezren halnak meg emiatt, közülük 85 ezren nyaki ereik el- meszesedésének következményeképpen. A gutaütés ellen Új oltóanyag Szívbeteg angol nők A dohányzás térhódításával párhuzamosan nő a szívbetegek száma is a nők körében. Ez a tendencia világszerte érvényes és az évezred végére szinte járványszerű méreteket ölt, hacsak a felvilágosító munka nem ér el gyors sikereket ezen a téren - állapította meg egy szívbetegségekkel foglalkozó brit szervezet. A brit adatokra támaszkodó jelentés szerint Nagy-Bri- tanniában minden negyedik nő már ma is szívbetegségben hal meg. Ez a szám kevéssé terjedt el a köztudatban, az orvosi felvilágosító munka főként az úgynevezett női daganatos betegségekre terjed ki. Ugyanakkor míg a két vezető halálokként számon tartott mell- és • méhnyakrák évente kevéssel több mint 17 ezer halálos áldozatot követel, a szív- és érrendszeri betegségek ennek több mint négyszeresét, 76 ezret. A szívbetegségek számának növekedésében és az ezekkel ösz- szefüggő halálozás gyors emelkedésében a jelentés nagy szerepet tulajdonít a dohányzás terjedésének a nők körében. Hatásosnak bizonyult a malária elleni harcban az az oltóanyag, amelyet SPf66 néven próbáltak ki Tanzániában. A közel hatszáz gyerek bevonásával elvégzett kísérlet során a vizsgált csoportban mintegy egyharma- dával esett vissza a maláriás megbetegedések száma. Az oltóanyagot Kolumbiában fejlesztette ki Manuel Patarroyo - egy bogotai kórház immunológiai intézetének igazgatója - és kutatócsoportja. Az új oltóanyagért Patarroyo - egy német kutatóval megosztva - elnyerte az 1994. évi Robert Koch-díjat. Ajánlott mindenkinek - az orvoslás kézikönyve Igazi szenzáció az MSD Orvosi kézikönyv magyar kiadása. 95 évvel az első megjelenés után, a rendszeresen felújított angol nyelvű kötet 16. kiadását fordít- tatta magyarra és jelentette meg az MSD, a Medinfo és a Melánia Kiadó. Tizenöt nyelven, több mint egymillió példányban kelt el eddig az egészségügyben dolgozók bibliájaként emlegetett kötet. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló mű felöleli a jelenlegi orvosi tudás lényegét, tartalmazza az anatómia, az élettan, a molekuláris biológia és a gyógyszertan legszükségesebb részeit. A magyar változat teljesen naprakész, olyan új fejezeteket is tartalmaz, mint a genetikai értékelés és tanácsadás kérdései, a gyermekkori HIV-fertőzés, a gyógyszeradagolás szabályai. Csodákra képesek a kézsebészek Szenzációként értékelte a sajtó azt a hírt: a nyíregyházi kórházban visszavárnák egy balesetben megsérült ember teljes alkarját. A hír valóban szenzációs, de hadd legyünk igazságosak: a kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetének szakorvosai is büszkélkedhetnek már ilyen sikerrel. Néhány napja Kecskeméten is végrehajtottak egy hasonló műtétet, egy teljes alkart, csuklót, ujjakat varrtak vissza. Sőt, már harmincnál több sikeres, különböző végtag-visszavarrásos műtét áll a kecskeméti szakemberek háta mögött. Sikereikben nagy szerepet játszott az osztály ma már nyugdíjas profesz- szora, dr. Dömötör Endre, s a traumatológia mai vezetője: dr. Fröhlich Péter, az orvostudomány kandidátusa. A kézsebészeti munkacsoport három éve alakult a kórház baleseti sebészeti osztályán, s ma már önálló részlegként dolgozik. Az orvoscsoport tagjai: dr. Kertész Gábor kézsebész szakorvos, dr. Horváth Zsolt és dr. Zakupszky Zoltán. Vírus okozza a cukorbajt? Inzulininjekciózás otthon. Reménytkeltőek az új kutatási eredmények. Az Egyesült Államokban körülbelül egymillió cukorbeteg kénytelen naponta inzulinnal injekciózni magát. Ezért is keltett nagy érdeklődést egy kutatóorvosnak az a feltételezése, hogy a cukorbaj legsúlyosabb fajtáját, a fiatalkori cukorbajt vírus okozza. Ezzel a betegséggel kapcsolatban nem tudják megállapítani a tudósok, hogy az immunrendszer miért pusztítja el a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeit. Dr. Massimo Trucco, a Pittsburgh! Egyetem kutatója a Nature című folyóiratban ismertetett tanulmányában arra következtet, hogy az immunrendszert olyan fehérje készteti támadásra, amely a hasnyálmirigy sejtjeinek a felszínén foglal helyet, és a sejtekben fellépő fertőzésből ered. Ha ez így van, és a vírus azonosítható, akkor a tudósok megfelelő oltóanyagot tudnak kifejleszteni. A fiatalkori cukorbaj általában gyermek- vagy serdülőkorban jelentkezik, és sokkal súlyosabb, mint a felnőttkori, amely 30 éves kor felett alakul ki, és könnyen kezelhető diétával, testmozgással, szükség esetén vércukorcsökkentő tablettával. A fiatalkori cukorbetegségben a gének játszanak szerepet. Dr. Trucco szerint a vírus csak azoknak okoz bajt, akiknek a génjei fogékonnyá teszik őket erre a betegségre. Kutatók már korábban is feltételezték, hogy vírus idézi, elő az immunrendszer támadását, de aztán felhagytak ezzel az elképzeléssel. A nemrég közölt tanulmány most új kihívás, amelyet további kutatások követnek majd. Dr. Massino Trucco más tudósokkal együtt megvizsgált két, cukorbajban közvetlenül a diagnózis után elhunyt kisfiútól származó sejteket, az immun- rendszer úgynevezett T sejtjeit. Az elemzés azzal az eredménynyel kecsegtet, hogy megtalálják a cukorbajt okozó vírust. Ha ez sikerül, akkor kikísérleteznek egy olyan oltóanyagot, amelyet újszülötteknek adnak be. Az ő immunrendszerük ugyanis még kialakulóban van, és az oltás hatására kiküszöböli azokat a T sejteket, amelyek később megtámadnák az inzulinsejteket. Szérumkivitel - engedélyezve Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a napokban mégiscsak engedélyezte 12 ezer adag, diftéria elleni szérum kivitelét Jugoszláviából. A testület az ENSZ gyer- meksegély-szervezetének, az UNICEF-nek sürgős kérésére hozta a döntést, amely ebben az esetben kivételt jelent a Jugoszlávia elleni embargó végrehajtásában - közölték a múlt héten ENSZ-források. A vérkészítményt, amellyel a torokgyíkban már megbetegedett személyeket lehet kezelni, kizárólag a belgrádi Toriak cég gyártja. Az UNICEF kérésében a torokgyík-megbetegedések jelentős növekedésére hivatkozott a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban és Kelet-Euró- pában. Ezekben az országokban ugyanis a tavalyi 19 ezerrel szemben az idén már 40 ezer diftériás esetet regisztráltak. A könnyen elérhető difté- ria-oltóanyaggal szemben a szérum előállítása az éppen csak kitört betegség kezeléséhez elengedhetetlenül fontos. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter A kézsebészet önálló részlegként működik a megyei kórház traumatológiai osztályán. Felvételünkön dr. Kertész Gábor kézsebész szakorvos.
