Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
1995. január 17., kedd Mozaik 7. oldal Kulturális érdekességek a világból Botrányos írónő Vitatott személyiség az 1935-ben Buenos Airesben született Esther Vilar írónő, aki 1971-ben óriási vihart kavart Az idomított férfi című írásával. Az évek során elsősorban a feministákat sokkolta, szerinte ugyanis a nők a végsőkig kihasználják a férfiakat. Úgy véli, maga a házasságkötés is erkölcstelen, mert a nők ezzel ugyanúgy eladják magukat, mint a kurvák. Csak rafináltabban . . . Legújabb sikerdarabjában az amerikai elnök, Clinton házasságáról rántotta le a leplet. Vilar szerint Hillary megzsarolta a férjét: vagy elválik tőle a sorozatos félrelépések miatt, vagy a férje hatalomhoz juttatja őt is. Amikor feltették neki a kérdést, nem hallott-e még érzelmekről, Esther Vilar kifejtette: - Hogyne hallottam volna. Ám a szerelem ellentmond a tiszta logikának. Asterix hősei Asterix és Obelix - melyik iskolás gyerek ne ismémé a két rettenthetetlen gall harcos kalandjait a rómaiak ellen? Nem csoda, hogy a történelmi adatok felhasználásával készült comi- csok és rajzfilmek szerte a világban híressé váltak. A különös hősök éppen harmincöt évvel ezelőtt születtek, s azóta generációk történelemképét formálták. Nem véletlen, hogy éppen most készült el a hamburgi egyetem két nyelvész kutatója, Solveig Ma- lastrait és Kai Nerge tanulmánya, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy ki kell egészíteni az Asterix-füzetekben és filmekben szereplő adatokat. Arra a kérdésre, ki volt például Vercingétorix, csak a gyerekek tizenkét százaléka tudott helyesen felelni. Ötvenhét százalék tudta ugyan, hogy a gladiátorok harcosok voltak, de alig akadt olyan, aki megjegyezte volna, hogy rabszolgasorsban éltek. Az ismeretek hiányát a kutatók azzal magyarázzák, hogy a történelmi hűségről a látványos kalandok elterelik a figyelmet, mégpedig indokolatlanul. Ami a régészeti ismereteket illeti, az egykori Róma egészen másként nézett ki, mint ahogyan azt Albert Uderzo papírra vetette. Minden gyerek megjegyzi magának a Colosseumot - vetik az alkotók szemére a tudósok - holott azt Cézár idején még csak fel sem építették. A híres épületre több mint kétszáz évet kellett még várni. Ami a híres, máig is emlegetett latin nyelvű idézeteket illeti, megérte Asterixet és Obe- lixet a gyerekeknek bemutatni. A két legismertebb mondást, a „Kocka el van vetve” és a „Jöttem, láttam, győztem” mondást a diákok nagy része megjegyezte, attól függetlenül, tanul- tak-e valaha latint az iskolában? Fekete kultúra Már a rabszolgaság idején kiemeltek Amerikában egyes tehetséges feketéket a megvetett tömegből. Azt mondták nekik, hogy ők mások, mint a többiek. A faji egyenjogúság harcosai szerint lényegében ma is ez történik: egyes fekete írókat, művészeket elismer, befogad a fehér társadalom. Ám a színesek nagy többsége, a „közönséges” feketék továbbra is elkülönülten élnek. A rasszizmus fennmarad, s a nyomor is, miközben a bűntudatos fehér többség azzal nyugtatja a lelkiismeretét, hogy néhány kiugróan tehetséges fekete énekesért, színészért lelkesedik. Szamárparadicsom Ki gondolná, hogy Kenyában van a legjobb dolguk a szamaraknak. Márpedig ez a helyzet. Ebben az országban megbecsülik a ritka állatokat, óvják, gondozzák őket. Hogy mást ne is említsünk: rendszeres orvosi felügyelet alatt állnak. Hálások a megkülönböztetett bánásmódért a nagy fülűek, hiszen teherhordóként nagyon sokat kibírnak. BRONZKORI FALU HÉHALOM HATÁRÁBAN Beleszerelmesedett a bikába a régész Kató Sára véletlenül került Nógrádba Fiatal korunkban sokunk fejében megfordult, hogy régészek leszünk. Megannyi izgalmat képzeltünk ezen szakma mellé. Kató Sára is gyerekkorától régész szeretett volna lenni, de ő meg is valósította álmait. Elvégezte a szegedi egyetem történelem-régészet szakát. Aztán valahogy erre a vidékre hozta a sors, jelenleg a szé- csényi Kubinyi Ferenc Múzeum régészeként dolgozik Állás nélkül maradt-Hogyan jutott eszébe Szé- csénybe jönni?- Egyetemista korom óta részt vettem a Balaton környéki feltárásokban. Amikor ott megszűnt a kutatás, nagy hirtelen állás nélkül maradtam. Mit tehettem, végigtelefonáltam Magyarország ösz- szes múzeumát. Az akkori igazgató, dr. Praznovszky Mihály hívott ide.- Ismerte ezt a vidéket?- Dehogy, azt sem tudtam igazán, hogy merre található Nógrád megye. Őszintén be kell vallanom, még a táj régészeti kultúráját sem ismertem. Mindegy, bejöttem a múzeumba, és megláttam a bikát. Ez egy bika alakú edény, kerámiából készült. Első látásra beleszerettem ebbe a tárgyba. Aztán elindultam a bika nyomában. így kötöttem ki Csesztvén.- Csesztvén, de pontosan hol?- A kúria mögötti dombról beszélek. Elkezdtem ásni, akkor még folyamatosan volt ásatási pénzem.-A laikus számára látványos munka a régészet.- Való igaz, nekünk is látványos, ha például sírokat tárunk fel. De én Csesztvén terepkutatást végeztem. Ez egy nagyon nehéz, hosszú munkafázis: házak, kerítőárkok bukkannak elő. Hatalmas területen dolgozunk, egy életbe telik míg egy régész egy ilyet teljesen feltár.- Ha Csesztve, akkor kökor- szakbeli neolit?- Köznapi nyelven úgy nevezik ezt, hogy lengyeli kultúra, habár a lengyelekhez ennek semmi köze. A Tolna megyei Lengyel község határában tártak fel ilyen lelőhelyet- innen a név.- A nógrádi dombvidéken is elterjedt ez a kultúra, bizonyítja ezt, hogy az őskorban ez a vidék kapcsolódott a Dunántúlhoz. Vissza a kőkorszakba- Mit talált?-Őskori falurészletek bukkantak elő. Házak, gödrök, árkok, rengeteg kerámia, kőeszközök.- Említette, hogy akkor még volt pénz. Most nincs?- Az elmúlt három évben sajnos, már semmi pénz nem jutott ásatásra. A múzeum eljutott arra a pontra, hogy még tudományos és kutatási munkára sem telik. Elkezdtem pályázni, kaptam a Mecénástól Álapítványtól pénzt. Tavaly viszont már senki sem támogatta ezt a fajta tevékenységet.- Hova kerültek a feltárt tárgyak?- Ez a fantasztikus régészeti anyag ott áll a raktárban, nincs pénz restaurálásra.-Máshol is ásott?- Egyszer Héhalomból felkeresett két fiatalember, azt mondták: az a hiedelem járja a faluban, hogy a temető dombon régen templom volt. Beleástak, zacskóban hozták a leleteket. Jól le akartam szúrni őket. Invitáltak, menjek ki, nézzem meg azt a helyet.- Beadta a derekát?- Mondtam, hogy nincs pénz ásatásra. Azt hitték, nekem kellenek a kemény ezresek. Elmondtam nekik, oda le kell költözni, ásatási segédmunkások kellenek. Csörgő madár- Csak megnézte a helyet?-Mentem a domb felé, s fantasztikus látvány tárult elém: ott volt egy bronzkori lakóhalom. Mikor megmutattam a kolléganőmnek, sikoltozott az örömtől. Azt gondoltam, ezt a területet meg kell szondázni.- Hozzálátott a munkához?- Igen. Annál is inkább, mert a polgármester teljes szívvel támogatta a feltárást, munkásokat is adott. Két hónapon keresztül csináltunk egy ötször ötös szondát. Öt házrészletet találtunk, szenzációs anyagra leltünk.- Mégis, mit találtak? -Például egy madár alakú csörgőt, számtalan edénydarabot, na és persze a házrészleteket .. .- Dokumentálta a feltárást? -Természetesen, marad róla videofilm, fotó, rajz és leírás is. Ádám Tamás Argentin kamasz és a dinoszaurusz 91 millió évesre becsült dinoszaurusz-maradványokra bukkant egy kamaszfiú Argentínában. A 13 éves Ignacio Cerda figyelmét kedvenc filmje, a Jurassic Park keltette fel és elhatározta, hogy műkedvelő paleontológiái kutatásokba kezd. Argentína Patagónia néven ismert vidékén, Rio Negro tartományban, Buenos Airestől 1200 kilométerre délnyugatra óriási megkövesedett csontmaradványokat talált. S bár barátai azt tanácsolták, adja el e darabokat, inkább elküldte őket a szakembereknek. A tudósok kiderítették, hogy a fiú egy, a Gasparinisaurus Cincosaltensi- sek közé tartozó dinoszaurusz fosszilis farkcsigolyáira bukkant. Az őslény mintegy 91 millió évvel ezelőtt, a felső krétakorban élt. A Nacho becenevű fiú, ezután eldöntötte, hogy paleontológus lesz. Elbúcsúzott a német operacsillag Több mint három évtized után befejezte énekesi karrierjét Brigitte Fassbaender, a világ szinte minden operaszínpadán ünnepelt csillag.-Hangom teljében akartam abbahagyni és nem akkor, amikor már lassan megkopik - indokolta meg visszalépését az 1939-ben Berlinben született művésznő. Tavaly, december 19-én adta utolsó dalestjét a Bonn melletti Rolandseckben. Az operaszínpadtól már egy évvel ezelőtt búcsúzott a New York-i Metropolitanban Richard Strauss Elektrájában.-A jövőben rendezői munkámra akarok összpontosítani - mondotta a művésznő, aki lemondta az erre az évre előirányzott összes koncertfellépéseit is. Sajátos módon éppen „művészi hazájával”, Münchennel kapcsolatban vannak nem minden tekintetben kellemes emlékei. Angol-francia fagyöngyháború Rágondolni is borzalmas! Még hogy angolok csókolóz- zanak francia fagyöngy alatt? Ki hallott már ilyet? A sokféle háború - vajháború, borháború, húsháború stb. - után ugyanis angol-francia fagyöngyháború van kibontakozóban.-A franciák olyan mennyiségben küldenek fagyöngyöt, hogy elárasztják vele a piacot és lenyomják az árakat - panaszolta az ÁP tudósítójának Nick Champion, Anglia legnagyobb fagyöngypiacának ámtőzsdése Tenbury Wellsben. Az angol farmerek véleményét pedig Brian Smith fejezte ki tömören, amikor leszögezte:- Ők (a franciák) nem akarják megvenni tőlünk szarvas- marháinkat és juhainkat, de készségesen eladják nekünk a fagyöngyöt. (Emlékezetes, hogy három évvel ezelőtt a konkurenciát nem kedvelő francia farmerek az országutakon elevenen égették el a Tenbury Wellsből, ebből a XIX. századi angol fürdővárosból exportált juhokat.) A fagyöngyöt Nagy-Britannia egyes vidékein a druidák leszármazottai még ma is használják a termékenység elősegítését célzó rítusokon. De ennél sokkal általánosabb az a múltból fennmaradt gyakorlat, hogy az emberek a házak kapuja fölött függő fagyöngykoszorúk alatt megcsókolják egymást a béke jeleként. Innen eredt a múltban az a szokás, hogy csókkal fogadtak minden látogatót. A fagyöngy olyan évelő növény, amely előszeretettel öreg almafák kérgén telepszik meg. Magvait madarak szórják szét. Megtalálható az Egyesült Államokban és Eszak-Európá- ban is. Tenbury Wells környékén még ma is nagy mennyiségben található, főleg a harmincévesnél öregebb almafák kérgén. Csakhogy Nagy-Bri- tanniában lassan eltűnnek az almafák - három évtized alatt két harmadával csökkent a gyümölcsösök száma. Feltehetően ezt a helyzetet ismerték fel a francia fagyöngy-exportőrök - no meg azt. hogy a nagy tekintélynek örvendő angol Botanikus Társaság felhívást tett közzé, amelyben kéri az embereket, a tél folyamán kutassák fel azokat a helyeket, ahol fagyöngy nő. Kincskeresők - Mauritius szigete hosszú időn keresztül a kalózok paradicsoma volt. Sokan ide mentették zsákmányaikat is. Van, aki már 35 éve ás itt aranyak után.
