Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

Páriámét és nyilvánosság Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke lapunk­nak a széles nyilvánosság, a sajtó fontos sze­repéről nyilatkozik. (3. oldal) Százezer kéményt sepernek Ha a kémény eldugul, megfulladhatnak az em­berek. Ha rossz a karbantartás, felgyullad a ház. Ettől óvnak a kéményseprők. (5. oldal) NOGRAD SBÍTC: a csodák csodája L._ Az SBTC a bennmaradás reményében vá­gott neki az NB II-nek, s most a második he­lyen tanyáznak. Mi a titkuk? (10. oldal) MEGYEI HÍRLAP Lehet, hogy nálunk megtalálja a szerencséjét BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1995. JANUAR 2., HÉTFŐ VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 18,80 FORINT ff« 1 a Nógrád Hirdessen Hírlapban! ÚJABB BOTRÁNY VAN KILÁTÁSBAN Lucfalván is újra választanak? Információink szerint Lucfalván, a nemzetiségi településen is óvást emeltek a december 11-i választásokkal kapcsolatban. A szlovák kisebbségi önkormányzat tagjai több mindent kifogá­soltak, például a voksok titkos leadását. Úgy hírlik, hogy a szavazó­helyen néhány afféle lokálpat­rióta arra biztatta a polgárok egyikét-másikát, hogy fülkén kívül szavazzanak, a kitöltött szavazócédulákkal teli boríté­kot pedig ragasztatlanul dobják be az urnába. Beszélik azt is, hogy az ad­digi polgármesternek olyan fo- gadatlan prókátora akadt, aki a szavazópolgárok szájába rágta, a régi lesz jó újnak is. Ki tudja, mennyit ért a rábe­szélés a szavazás végeredmé­nyét illetően. Egy biztos, hogy az maradt a falu első embere, aki eddig is volt. Sokan azonban furcsállják a községben, hogy a győztes és az utána következő jelölt között mindössze két szavazatnyi kü­lönbség döntött, s hogy a tucat­nyi érvénytelen szavazólapon a második helyre befutott sze­mély neve is szerepel... A jól értesültek szerint Luc­falván is - mint ahogy Kazáron - újra urnák elé lép a nép. Áz új szavazás kiírásának azonban - ahogy mondják - nem az iméntiek lesznek a leg­főbb indokai, hanem a szava­zatszámláló bizottság egyik tagjának az összeférhetetlen­sége, lévén, egyenesági rokon­sági fokban a jelöltek egyiké­vel. (t. k.) Tizenhat uj ifjú jövevény Budapesten két, vidéken pedig tizennégy baba született január elsején 0 óra és 1 óra között. Ennyi újszülött érkezését jelentet­ték be a kórházak az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. buda­pesti ügyfélszolgálati irodájában levő élő telefonvonalakon haj­nali 0 óra és 2 óra között. A biztosító munkatársai - közjegyző jelenlétében - sorso­lással döntötték el, hogy For­tuna istenasszony kegyeltjeként ki lesz az az egy szerencsés bu­dapesti és négy vidéki baba, aki ezután az ÁB-bébik népes csa­ládjába tartozhat. Horváth Kriszti a budapesti XIV. kerületi Uzsoki utcai kór­házban, Máté Péter a kunhe- gyesi szülőotthonban, Kispál István, a mezőkövesdi szülő­otthonban, Tóth Noémi Ivett a nyíregyházi Megyei Kórház­ban, Oster Bálint pedig a Tolna Megyei Önkormányzat szek­szárdi kórházában született. Az ÁB-bébik az ÁB-Aegon Biztosító Rt.-től 100-100 ezer forint kezdeti biztosítási ösz- szegű, Aranyfonal életbiztosí­tást kaptak. A biztosítási kötvényt már tegnap elvitték a babáknak és az édesanyáknak a kórházakba. Előfizetőknek változatlan áron Közöljük Tisztelt Olvasóink­kal, hogy a Nógrád Megyei Hír­lap előfizetési ára továbbra is változatlan marad, így lapunk hűséges barátai az idén is a ko­rábbi áron juthatnak az újság­hoz. Akik viszont az elárusító- helyeken vásárolják, azok szá­mára mától lapunk 18,80 fo­rintba kerül. így köszöntött megyénkre az új esztendő Vidám óévbúcsú. A tarjáni városházán (balra) népes társaság vigadott. A Malom bárban (jobbra) is megadták a módját Minden esztendőnek van egy olyan napja (történetesen épp az utolsó), amikor ébren illik megvárni a következőt. Szilveszter­kor legtöbben családi, baráti körben, társaságban, otthon vagy szórakozóhelyen mulatják-múlatják az esztendő utolsó perceit. Van, aki felhőtlenül vigadva fürkészik bele a jövőbe, másnak pihenést vagy legalábbis kikapcsolódást jelentenek az új esz­tendő első percei, órái. De sajnos, tragédiák is előfordulnak. Körképünkben szétnéztünk az izgalmas helyeken: a rendőrsé­gen, a kijózanítóban, a mulatókban. S becsengettünk néhány család otthonába, hogy megkérdezzük: ők hogyan búcsúztak el az óesztendötől, s hogyan köszöntötték ezt a vadonatújat. Halott fiúk az autóban Hiába minden szilveszterkor a sok-sok felhívás, hogy óva­kodjunk az alkoholtól. Ugyanis alighanem az italozás számlá­jára írható az a tragédia, amely­ről a rendőrséget 31-én délelőtt értesítették. Salgótarján egyik garázsában találtak rá arra a két fiatalem­berre, akik - feltehetően ittasan - beültek az ott álló autóba, be­indították a motort és meleged­tek. Az odaérkező mentősök és a rendőrségi helyszínelők már halva találták a fiatalokat, akik­nek halálát valószínűleg szén- monoxid-mérgezés okozta. Az ügyben még folyik a rendőrségi vizsgálat. Súlyos közlekedési baleset történt a Rimóc és Szécsény közötti útszakaszon. Egy kivi- lágítatlan kerékpárral közle­kedő személy áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, és összeütközött egy személygép­kocsival. A baleset következté­ben a kerékpáros nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett. Ketten kerültek kijózanítóba Úgy tűnik, kevesebb a pén­zük az embereknek. Sok min­denre kevesebb fillér jut, mint régebben. De azért ne szomo­rodjunk, mert minden rosszban van valami jó. A salgótarjáni kórházban működő detoxikáló ügyeletesétől megtudtuk, hogy ’94 és ’95 fordulóján mindösz- sze két páciensük volt, akik még elsején délután elhagyhat­ták a kijózanítót. A Balassagyarmathoz tar­tozó körzetben még a megye másik felénél is „józanabban” virrasztónak, a kórházi statisz­tika legalábbis ezt mutatja. A gyarmati kórházba ugyanis egy ittas ember nem sok, annyit sem szállítottak be az ünnepek alatt. Egy baba született Nógrád megye legfiatalabb ál­lampolgárát Várvölgyi Dániel­nek hívják. A fiúcska a pásztói kórház szülészetén jött világra 1995. január 1-én, reggel nyolc előtt három perccel. Mamája, Hor­váth Katalin és a papa, Várvöl­gyi István és a kicsi Dániel Mátraszőlősön, a Csillag úton élnek. A megye másik két kór­házában, mint megtudtuk, egyetlen anya sem adott új em­berkének életet még idén, s mint a szülészeti osztályok ügyeletesei elmondták, a nap hátralévő idejében sem számí­tanak újszülöttekre. Hogyan telt a szilveszter? Tegnap becsengettünk né­hány család otthonába, s arról faggatóztunk: hogyan telt el az idei szilveszter? Dr. Farkas Imrének, Nógrád megye főjegyzőjének nem esett nehezére az ébredés. Általában társaságban szokott szilveszte­rezni, de idén salgótarjáni ott­honában, feleségével töltötte (Folytatás a 3. oldalon) GÖNCZ ÁRPÁD KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE Kis fürt szőlő, madárlátta kenyér Göncz Árpád köztársasági elnök röviddel az új esztendő beköszönte után beszédet mondott a te­levízióban. Az elnök elő­ször is számot vetett az elmúlt I esztendővel: Jövőnk záloga: a család- Kezdjük azzal: 1994-ben kétszer választottunk. Elsőként az országgyűlési képviselőin­ket. Az ország megnyugtató többséggel nyilvánította ki, hogy mit kíván és mit nem. Ezzel hitet tett a parlamenti demokrácia folyamatossága mellett. Az önkormányzati vá­lasztásokon a polgármesterek majd kétharmadát újraválasz­tottuk, ami arra vall: az ország magáénak érzi az önkormány­zatokat, s a polgármesternek nem a pártállását, hanem em­beri tisztességét, rátermettsé­gét veszi figyelembe. Göncz Árpád az esztendő politikai sikerének ítélte a he­lyi önkormányzatok mellett a félezemyi nemzetiségi önkor­mányzat létrejöttét, majd az or­szág, a lakosság mindennapi életéről szólván így folytatta:- Mindennapjaink 1994-ben nem lettek könnyebbek: sok család sok mindenről volt kénytelen lemondani, hogy hétköznapjai törékeny egyen­súlyát, fiai-lányai tanulását, olykor napi betevő falatját biz­tosítsa. Az ország nyugati és keleti fele közt sem csökkent a különbség. Mint ahogy nem csökkent a leggazdagabbak és legszegényebbek közt az anyagi különbség sem.- 1994-et az ENSZ a Család évének minősítette - emlékez­tetett az elnök. - Ideje hát tu­domásul vennünk, hogy gazda­ságpolitika, iparpolitika, la­káspolitika, oktatáspolitika, if­júságpolitika, foglalkoztatás­politika, egészségpolitika, szo­ciálpolitika mind egyetlen egy­ség, amelynek valamennyi eleme végsősoron közös célt kell, hogy szolgáljon: az em­beri kis közösség, a család ér­dekét, amely egyaránt nyújt védelmet munkaadónak és munkavállalónak, fiatalnak- öregnek, a jövőnek, amelynek gyermekeink - sajnos, egyre fogyatkozó számú gyermeke­ink - a letéteményesei. Európába visz ez az út Göncz Árpád szólott az Eu­rópához való csatlakozásról:-Helyzetünk a világban a javunkra változott. Részesei vagyunk egy történelmi fo­lyamatnak, az európai egység létrejöttének. Napról napra, visszafordíthatatlanul közelebb kerülünk az Európai Unióhoz. Szomszédainkkal közösen, a történelmi kényszer nyomása alatt, mindinkább érezzük an­nak szükségét, hogy rendezzük végre közös dolgainkat. S ez magában foglalja határainkon kívül élő véreink sorsát.- Ez a gyorsuló, mindannyiun­kat, mindennap nehezen elfo­gadható és nehezen irányítható feladatok elé állító átalakulási folyamat határozza meg évek óta társadalmunk állapotát és közérzetét. Ami rosszabb, mint az állapota. Mert a kialakulat­lan versenytársadalom létbi­zonytalanságát, a kényszerű alkalmazkodás szorongását, a jövőkép hiányát tükrözi. Göncz Árpád ezután a gaz­daság helyzetéről szólt. Vége a hosszú hanyatlásnak Az elnök kiemelte: hosszú és meredek hanyatlás után ipari termelésünk közel 10 százalékkal emelkedett. Me­zőgazdaságunk eredménye ja­vult. A lakossági megtakarítá­sok 20, a beruházások 25 szá­zalékkal emelkedtek. A mun­kanélküliség csökkent. A tér­ségben ismét hozzánk érkezett a legtöbb befektetés. Az egy főre jutó bruttó hazai összter­mék 3-3,5 százalékkal emel­kedik. Kétségtelen: a költség- vetés hiánya igen magas, amely megköveteli az állami kiadások visszafogását. De az, hogy gazdaságunk növekedés­nek indult, azt is megköveteli, hogy gondoljuk végig a fejlő­dést szolgáló, hosszú távú gaz­dasági stratégiánkat is.- Végezetül hadd mondjam meg Önöknek - folytatta -, hogy Önök a hétköznapok hő­sei. Akik jószerint az első vi- j lágháború óta tanulják, hogyan | lehet, hogyan kell önmagun­kon s egymáson segíteni. Hadd kérjem Önöktől az új év első perceiben: ne csak az erejük­kel, szűk anyagi eszközeikkel éljenek megfontoltan, gazdál­kodjanak jól a reménység- és türelemtartalékaikkal 1995- J ben is. Nem lesz könnyű év, de \ semmi okom azt hinni, hogy a I végre-valahára megindult ked­vező gazdasági folyamat zök­kenve megáll. Higgyék el ne­kem, lesz itt még szőlő - kez­detben kicsi fürt -, ha nem is rögtön lágy, de legalább ma­dárlátta kenyérrel. Amit a ma­gunk munkájával termelünk meg. Ehhez kívánok az új esz­tendőben erőt, egészséget, s ehhez kérem mindannyiukra Isten nélkülözhetetlen áldását! t K

Next

/
Oldalképek
Tartalom