Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-09 / 290. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság • Választások 1994. december 9., péntek Korrektségre törekszenek a Nógrád Volánnál A Nógrád Volán Rt. az elmúlt években is, de különösen a közelmúltban, számos intézkedést tett az utaskiszolgálás javítására, az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodásra, valamint - a működést éppen csak fedező - a társaságot jogosan megillető menetdíjbevételek realizálására. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több a „bliccelő”, fondorlatos trükköket kitaláló, nem fizető utas, akik ezáltal nemcsak társaságunkat, hanem közvetett módon utastársait is megkárosítja. Az elmaradt bevételek - a növekvő működési és fenntartási költségek mellett - a szolgáltatási színvonal megtartását is megnehezítik. Mindanyiunk közös érdeke, hogy ezekhez a bevételekhez is hozzájusson társaságunk! Amikor 1992-ben a helyi járati közlekedésben áttértünk az „első ajtós rendszerre”, például Salgótarjánban közel 50 százalékkal növekedtek a helyi menetjegyes bevételek, emellett a bérletes utasok számának csökkenése is lelassult. Az elmúlt hónapokban autó- buszvezetőink és ellenőreink egyre több hamisított bérlettel találkoztak, amelyeket el kellett kobozni. Salgótarjánban a hatóság több ezer hamis menetjegyet foglalt le. A további hamisítások elkerülése érdekében nemrég új típusú bérletjegyeket és helyi menetjegyeket hoztunk forgalomba. A változtatások hatásait figyeljük, elemezzük, szükség esetén újabb intézkedést teszünk. Tartalmában, módszereiben és szemléletében korszerűsítettük ellenőreink tevékenységét is. A komplex közúti ellenőrzés fókuszában továbbra is az utas szerepel az első helyen, de kiterjed az autóbuszvezetőre és magára az autóbuszra is. A hatékonyság további fokozására megyén kívüli ellenőrző apparátust is bevontunk, amely nem egyenruhában, hanem polgári öltözékben ellenőriz, fokozva ezáltal a meglepetésszerűséget. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az utazóközönség túlnyomó többsége rendelkezett érvényes, megfelelő menetjeggyel, és autóbuszvezetőink - elenyésző kivételtől eltekintve - szabályszerűen, lelkiismeretesen, becsülettel látják el feladataikat. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a Nógrád Megyei Hírlap november 28-i számának „Kíváncsiskodó” rovatában megjelent kérdés azt is sugalmazta - általánosított véleményként -, hogy autóbuszvezetőink jelentős része nem szolgáltatja ki a nála megvásárolt menetjegyet. A hamis kép kialakulásának megelőzése érdekében az ilyen fajta, a konkrétumokat nélkülöző kérdéseket a jövőben kénytelenek leszünk visszautasítani! Társaságunk szigorúan bünteti azokat az alkalmazottakat, akik visszaéléseket követnek el. Szándékos, bizonyított esetekben (többek között a menetjeggyel való visszaéléskor is) a dolgozót rendkívüli felmondással sújtjuk. Az ellenőrök által feltárt esetekben az autóbuszvezetői mulasztást jóval meghaladja azon esetek száma, amikor az utas nem rendelkezett érvényes menetjeggyel, bérlettel. Az idén autóbuszvezetőt 22 alkalommal vontunk felelősségre, ugyanakkor utassal szemben 253 esetben kellett pótdíjazást kezdeményezni. Ezúton is szeretnénk felhívni az utazóközönség figyelmét, hogy az érvényben lévő utazási feltételek alapján: „Érvényes utazási igazolvánnyal nem rendelkező utasnak legkésőbb az utazás megkezdésekor felhívás nélkül, menetjegyet kell váltani, illetve azt kezelni vagy kezeltetni és azt az utazás tartama alatt meg kell őrizni. Annak az utasnak, aki a menetjegy váltását, kezelését elmulasztotta, továbbá aki az ellenőrzés vagy a leszállás alkalmával érvényes menetjegyet vagy utazási igazolványt felmutatni nem tud az általa megtett útvonalra, ha pedig az utas kiindulási állomása nem állapítható meg, a járat által már megtett egész útvonalra esedékes menetdíjat és pótdíjat kell megfizetnie”. Az utólagos viták elkerülése érdekében kérjük, hogy amikor a viteldíjat kifizették, minden esetben ragaszkodjanak a kifizetett díjjal azonos értékű menetjegy átadásához, és azt az utazás végéig őrizzék is meg! A pótdíjazásra akkor is sor kerül, ha az utas „állítása” szerint az autóbuszvezető nem adott részére menetjegyet. Az ellenőrzések szigorítása nem a döntő többségében becsületes autóbuszvezetők, illetve az utasok ellen irányul, hanem az a célja, hogy kiszűrjük azokat a visszaélőket, akik magatartásukkal, tevékenységükkel nemcsak a Nógrád Volán Részvénytársaságot, hanem a megyei tömegközlekedés egészét károsítják. Javasoljuk és kérjük, hogy a jövőben bármilyen jellegű észrevétel, kérdés, utaspanasz, vagy kritika jelenik meg ránk vonatkozóan, úgy azt konkrétan (időpont, hely, forgalmi rendszám, autóbuszvezető neve stb.) szíveskedjenek jelezni, így tudunk igazán hatékonyan és korrekten intézkedni. Gazda László termelési vezérigazgató-h. Több új autóbuszra volna szüksége a Nógrád Volánnak, s az utasok is ezt igényelnék (archív felvétel) Új lehetőség teremtődött a falusi vendéglátásban A megalakult a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetségének fizető-vendéglátó tagozatával jelentősen bővült a falusi, tanyasi vendéglátás tevékenységi köre - mondta Csáky Csaba, a szövetség elnöke. Az új tagozat feladata, hogy a vidéki városokban található zöldövezeti szálláshelyeket is bevonja a vidéki turizmus fejlesztésébe. A nagyobb vidéki településeken ugyanis mintegy 100 ezer szálláshellyel lehet még számolni. További előnyt jelent az, hogy amennyiben a vidéki vendéglátók e köre is szervezetten bekapcsolódik a falusi turizmusba, úgy az állam mintegy 1,5 milliárd forintnyi többlet adóbevételhez juthat. A vendéglátók ugyanis 1995. január 1-jétől választhatják a kedvezőbb átalányadózási formát, így a továbbiakban nem kényszerülnek feketén kiadni szobáikat, mivel mostantól legálisan is, megfelelő haszonnal tehetik meg. A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetsége e körbe tartozó szálláskiadóknak is felajánlja segítségét a piaci tevékenység megszervezésében és a vendégkör szélesítésében. A jövő év elején a polgár- mesterek bevonásával országos értekezletet szeretnének szervezni e témában. Ezt megelőzően azonban még december közepén tanácskozást hívnak össze a vidéki vendég- fogadás minőségi feltételeinek jobbítása érdekében. Fekete Attila Pásztó 8.sz. választó- kerületének párton kívüli, független képviselőjelöltje vagyok, 43 éves vegyipari gépész üzemmérnök. Nős, feleségem pedagógus, két gyermekünk van. Jelenleg egy vállalkozás ügyvezető igazgatójaként dolgozom. 1980. nyara óta élek Pásztón, a család, a barátok és a város sze- retete köt a településhez. Évekig résztvevője voltam a város dinamikus fejlődésének. Céljaim között szerepel:- tulajdonosi szemléletű és szolgáltató jellegű önkormányzat, az eladósodás megállítása - az infrastruktúra komplex fejlesztése - az új helyi adó- és kereskedelmi rendszer kialakítása a lakosság érdekében - új szociális támogatási rendszer az idősek, a betegek és a kisjövedelműek érdekében - új támogatási rendszer a fiatalok minél előbbi lakáshoz juttatása érdekében - az intézményhálózat fejlesztése, új iskolai struktúra kialakítása - Pásztó kertváros jellegének megőrzése, kulturáltságának fokozása. A jelölteket ajánló szervezetek, a Mezőgazdasági Termelők Nógrád Megyei Szövetsége és a Közép-magyarországi Agrárkamara tevékenységéről Mindkét szervezet a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét, érdekvédelmét látja el. A Teszöv többévtizedes hagyományokkal rendelkezik, míg az Agrárkamara 1991-ben alakult, a mintegy 3,5 milliós lakosú régióban Budapest, Pest- és Nógrád megye részvételével. Születését a magyar nemzetgazdaság korszerű piac- gazdasággá alakulása indokolta, mely csak úgy valósulhat meg igazán, ha az államigazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek, a gazdaság szereplői által alakított önkormányzatok segítik az átalakulást. A Teszöv legfontosabb feladata a tagszervezetek, a mező- gazdasági szervezetek, gazdasági társaságok, mezőgazdasági vállalkozások gazdasági érdekeinek védelme, piaci kiszolgáltatottságuk mérséklése, a monopol helyzetben lévő termeltető, felhasználó, feldolgozó, szolgáltató szervezetekkel folytatott üzleti kapcsolatokban. A Közép-magyarországi Agrárkamara e feladatokon túl az agrárvertikum összehangolásán és egy korszerű kamarai törvény előkészítésén munkálkodott. A törvény megalkotása, tapasztalataink, kapcsolataink sokszínűsége alapot biztosít arra, hogy a törvény szellemében, új struktúrában folytassuk elképzeléseink megvalósítását. E munkához 500 tagszervezet nyújt segítséget. A Teszöv és az Agrárkamara minden megyei erő összefogására ösztönöz annak elérésére, hogy a gazdaságilag elmaradott, kedvezőtlen mezőgazda- sági adottságú térségek - így Nógrád problémáinak kezelésére - a kormányzat sürgősen dolgozzon ki regionális térség- fejlesztési programot és általános támogatással segítse a gazdasági felzárkózást, ill. a leszakadás megakadályozását. A két szervezet azon munkálkodik, hogy minden mező- gazdasági vállalkozó, tevékenységéből Nógrád megyében Dr. Halaj Ignác 1945-ben születtem Érsekvad- kerten. Négy gyermekem van. Mosonmagyaróváron és Gödöllőn kaptam agrármérnöki, majd szakmérnöki diplomát. Később a Közgazdaságtudományi Egyetemen mémök-agrár-köz- gazda diplomát szereztem, 1984-ben doktoráltam. Valamennyi munkahelyem szervesen kapcsolódott a mezőgazdasághoz. A többi között voltam termelőszövetkezeti ágazatvezető és elnökhelyettes, megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető, termelési és ellátási főosztály- vezető, az Agrárkamara irodavezetője és néhány napja a Köis tisztességgel megéljen, szociális, kulturális színvonala emelkedjék, hogy a mezőgazdaság is járuljon hozzá a termézép-magyarországi Agrárkamara ügyvezető alelnöke. A megye mezőgazdaságáért tenni akarók segítségével szeretném ráébreszteni a kormányt arra az objektív tényre, hogy Nógrád megye mezőgazdasági területe az országos átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb adottságú, ezért a nemzetgazdaságilag is szükséges (export) termékekhez jól érzékelhető támogatásra van szükség. Munkám során el kívánom érni, hogy Nógrád megye ne tartozzék az ország elmaradott régiójához, hogy értékeinket még inkább ki tudjuk használni, hogy a nógrádi emberek akaratával ne „csupán támogatottak” legyünk, hanem versenytársai is az ország más megyéinek. szeti környezet megvédéséhez, és ahhoz, hogy falun is lehessen egyre színvonalasabban, emberhez méltóan élni. Ha Ön is érzi a felsoroltak megvalósulásának szükségességét, kérjük, szavazatával támogassa kislistás jelöltjeinket. Dr. Sümegi Sándor 1946-ban születtem Szécsényben. Szüleim 1960-ig egyénileg gazdálkodó parasztok voltak. Nős vagyok. Két gyermekünk van. Szécsényben elvégeztem a mezőgazdasági technikumot, Gödöllőn mezőgazdasági mérnök lettem. A diploma megszerzése után különböző beosztásokban a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mg. Tsz-ben dolgoztam. 1989-től a tsz elnöke vagyok. Szakmérnöki diplomát, mezőgazdasági tudományi doktori címet szereztem. Több mint húsz éve folyamatosan részt veszek a városi közéletben, mint tanácstag. Legfőbb feladatomnak tartom, hogy a mezőgazdaság és ezen belül a nagy és elismert múlttal rendelkező szécsényi termelőszövetkezet működőképessége megmaradjon és fejlődjön. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a korszerű mezőgazdaságot jelentő Szécsény kisugárzó ereje tovább növekedjék. Pongrácz József 1939-ben Nézsán születtem. Nős vagyok, két felnőtt gyermekünk van. Agrármérnöki diplomát Gödöllőn szereztem. Munkám végzése során dolgoztam beosztott növénytermesztőként, majd állattenyésztőként és huzamosabb ideig főagronó- musként. 1978 óta dolgozom a rétsági mezőgazdasági ipari- és szolgáltató szövetkezetben. Jelenleg az igazgatóság elnöke vagyok. A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése mellett kiemelten kezeltem a háztáji gazdálkodást, valamint a kistermelést, és annak integrálását. Ismerve a megye agrárgazdálkodásának átlagostól kedvezőtlenebb körülményeit, ezen belül az értékarányos árak hiányát, az agrárolló folyamatos nyílását, alapvető feladatnak tartom a megye mezőgazdaságában dolgozók érdekeit képviselni. Ezen kívül a vidéki lakosság szociális problémáinak megoldásáért is munkálkodni kívánok. Baksa Sándor 1951-ben születtem Salgótarjánban. Parasztcsalád gyermekeként nőttem fel. 1974-ben szereztem mezőgazdasági üzemmérnöki diplomát Gyöngyösön, azóta folyamatosan mezőgazdasági pályán dolgozom. Nős vagyok, két gyermekünk van. Gábor fiam 20 éves, velünk, a gazdaságunkban tevékenykedik. Adrienn lányunk 15 éves, tanuló. Életelemem a gazdálkodás. Alapvető feladatnak tartom a mezőgazdaság becsületének visszaszerzését, a modem élelmiszer-gazdaság megteremtését, az emberek élelmiszer-ellátásának zavartalan biztosítását, a kulturált, esztétikus falusi élet megteremtését és annak megismertetését másokkal. A mezőgazdaság jövőjét a vegyes gazdálkodás megszervezésében látom, célom ennek megvalósítása. Megyénk bővelkedik természeti szépségekben, ennek megőrzéséért, minden talpalatnyi föld megműveléséért kész vagyok tenni. Deák Pál 1940-ben születtem Endrefalván. Nős vagyok, 2 fiunk van. Gödöllőn szereztem agrármérnöki, majd üzem- és vállalatgazdálkodási szakmérnöki diplomát. Az egyetem elvégzésétől dolgozom a megye mezőgazdaságában. Például a balassagyarmati termelőszövetkezet főagronómusaként, a mezőgazdasági szövetkezetek megyei érdekképviseleti szervezeténél termelésfejlesztési osztályvezetőként. 1985-től a mezőgazdasági termelők megyei érdekképviseleti szervezetének titkáraként tevékenykedtem. Kulcsfontosságú: a kedvezőtlen adottságokból eredő, önhibájukon kívül eladósodott szövetkezetek, tönkrement vállalkozók központi segítséggel talpra álljanak, és tevékeny részesei legyenek megyénk mezőgazdaságának felvirágoztatásában. Alapvető feladatnak tartom e célok mielőbbi megvalósulását, mert ez az ágazat rangjának elnyerését eredményezheti. *