Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-09 / 290. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság • Választások 1994. december 9., péntek Korrektségre törekszenek a Nógrád Volánnál A Nógrád Volán Rt. az elmúlt években is, de különösen a kö­zelmúltban, számos intézkedést tett az utaskiszolgálás javítá­sára, az ésszerűbb, takaréko­sabb gazdálkodásra, valamint - a működést éppen csak fedező - a társaságot jogosan megil­lető menetdíjbevételek realizá­lására. Az utóbbi időben azt tapasz­taltuk, hogy egyre több a „blic­celő”, fondorlatos trükköket ki­találó, nem fizető utas, akik ez­által nemcsak társaságunkat, hanem közvetett módon utas­társait is megkárosítja. Az el­maradt bevételek - a növekvő működési és fenntartási költsé­gek mellett - a szolgáltatási színvonal megtartását is meg­nehezítik. Mindanyiunk közös érdeke, hogy ezekhez a bevételekhez is hozzájusson társaságunk! Amikor 1992-ben a helyi já­rati közlekedésben áttértünk az „első ajtós rendszerre”, például Salgótarjánban közel 50 száza­lékkal növekedtek a helyi me­netjegyes bevételek, emellett a bérletes utasok számának csök­kenése is lelassult. Az elmúlt hónapokban autó- buszvezetőink és ellenőreink egyre több hamisított bérlettel találkoztak, amelyeket el kellett kobozni. Salgótarjánban a ható­ság több ezer hamis menetje­gyet foglalt le. A további hami­sítások elkerülése érdekében nemrég új típusú bérletjegyeket és helyi menetjegyeket hoztunk forgalomba. A változtatások hatásait figyeljük, elemezzük, szükség esetén újabb intézke­dést teszünk. Tartalmában, módszereiben és szemléletében korszerűsítet­tük ellenőreink tevékenységét is. A komplex közúti ellenőrzés fókuszában továbbra is az utas szerepel az első helyen, de ki­terjed az autóbuszvezetőre és magára az autóbuszra is. A ha­tékonyság további fokozására megyén kívüli ellenőrző appa­rátust is bevontunk, amely nem egyenruhában, hanem polgári öltözékben ellenőriz, fokozva ezáltal a meglepetésszerűséget. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az utazókö­zönség túlnyomó többsége ren­delkezett érvényes, megfelelő menetjeggyel, és autóbuszveze­tőink - elenyésző kivételtől el­tekintve - szabályszerűen, lel­kiismeretesen, becsülettel lát­ják el feladataikat. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a Nógrád Megyei Hírlap november 28-i számának „Kí­váncsiskodó” rovatában megje­lent kérdés azt is sugalmazta - általánosított véleményként -, hogy autóbuszvezetőink jelen­tős része nem szolgáltatja ki a nála megvásárolt menetjegyet. A hamis kép kialakulásának megelőzése érdekében az ilyen fajta, a konkrétumokat nélkü­löző kérdéseket a jövőben kénytelenek leszünk visszauta­sítani! Társaságunk szigorúan bün­teti azokat az alkalmazottakat, akik visszaéléseket követnek el. Szándékos, bizonyított esetek­ben (többek között a menet­jeggyel való visszaéléskor is) a dolgozót rendkívüli felmondás­sal sújtjuk. Az ellenőrök által feltárt ese­tekben az autóbuszvezetői mu­lasztást jóval meghaladja azon esetek száma, amikor az utas nem rendelkezett érvényes me­netjeggyel, bérlettel. Az idén autóbuszvezetőt 22 alkalommal vontunk felelős­ségre, ugyanakkor utassal szemben 253 esetben kellett pótdíjazást kezdeményezni. Ezúton is szeretnénk felhívni az utazóközönség figyelmét, hogy az érvényben lévő utazási feltételek alapján: „Érvényes utazási igazol­vánnyal nem rendelkező utas­nak legkésőbb az utazás meg­kezdésekor felhívás nélkül, menetjegyet kell váltani, illetve azt kezelni vagy kezeltetni és azt az utazás tartama alatt meg kell őrizni. Annak az utasnak, aki a menetjegy váltását, keze­lését elmulasztotta, továbbá aki az ellenőrzés vagy a leszállás alkalmával érvényes menetje­gyet vagy utazási igazolványt felmutatni nem tud az általa megtett útvonalra, ha pedig az utas kiindulási állomása nem állapítható meg, a járat által már megtett egész útvonalra esedékes menetdíjat és pótdíjat kell megfizetnie”. Az utólagos viták elkerülése érdekében kérjük, hogy amikor a viteldíjat kifizették, minden esetben ragaszkodjanak a kifi­zetett díjjal azonos értékű me­netjegy átadásához, és azt az utazás végéig őrizzék is meg! A pótdíjazásra akkor is sor kerül, ha az utas „állítása” sze­rint az autóbuszvezető nem adott részére menetjegyet. Az ellenőrzések szigorítása nem a döntő többségében be­csületes autóbuszvezetők, il­letve az utasok ellen irányul, hanem az a célja, hogy kiszűr­jük azokat a visszaélőket, akik magatartásukkal, tevékenysé­gükkel nemcsak a Nógrád Vo­lán Részvénytársaságot, hanem a megyei tömegközlekedés egészét károsítják. Javasoljuk és kérjük, hogy a jövőben bármilyen jellegű ész­revétel, kérdés, utaspanasz, vagy kritika jelenik meg ránk vonatkozóan, úgy azt konkrétan (időpont, hely, forgalmi rend­szám, autóbuszvezető neve stb.) szíveskedjenek jelezni, így tudunk igazán hatékonyan és korrekten intézkedni. Gazda László termelési vezérigazgató-h. Több új autóbuszra volna szüksége a Nógrád Volánnak, s az utasok is ezt igényelnék (archív felvétel) Új lehetőség teremtődött a falusi vendéglátásban A megalakult a Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetségének fizető-vendég­látó tagozatával jelentősen bővült a falusi, tanyasi ven­déglátás tevékenységi köre - mondta Csáky Csaba, a szö­vetség elnöke. Az új tagozat feladata, hogy a vidéki váro­sokban található zöldövezeti szálláshelyeket is bevonja a vidéki turizmus fejlesztésébe. A nagyobb vidéki települé­seken ugyanis mintegy 100 ezer szálláshellyel lehet még számolni. További előnyt je­lent az, hogy amennyiben a vidéki vendéglátók e köre is szervezetten bekapcsolódik a falusi turizmusba, úgy az ál­lam mintegy 1,5 milliárd fo­rintnyi többlet adóbevételhez juthat. A vendéglátók ugyanis 1995. január 1-jétől választ­hatják a kedvezőbb átalánya­dózási formát, így a további­akban nem kényszerülnek fe­ketén kiadni szobáikat, mivel mostantól legálisan is, megfe­lelő haszonnal tehetik meg. A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Ér­dekképviseleti Szövetsége e körbe tartozó szálláskiadók­nak is felajánlja segítségét a piaci tevékenység megszer­vezésében és a vendégkör szélesítésében. A jövő év elején a polgár- mesterek bevonásával orszá­gos értekezletet szeretnének szervezni e témában. Ezt megelőzően azonban még de­cember közepén tanácskozást hívnak össze a vidéki vendég- fogadás minőségi feltételei­nek jobbítása érdekében. Fekete Attila Pásztó 8.sz. választó- kerületének párton kívüli, független képviselőjelöltje va­gyok, 43 éves vegy­ipari gépész üzem­mérnök. Nős, felesé­gem pedagógus, két gyermekünk van. Je­lenleg egy vállalko­zás ügyvezető igaz­gatójaként dolgozom. 1980. nyara óta élek Pásztón, a család, a barátok és a város sze- retete köt a településhez. Éve­kig résztvevője voltam a város dinamikus fejlődésének. Céljaim között szerepel:- tulajdonosi szemléletű és szolgáltató jellegű önkormány­zat, az eladósodás megállítása - az infrastruktúra komplex fej­lesztése - az új helyi adó- és ke­reskedelmi rendszer kialakí­tása a lakosság érdekében - új szociális támo­gatási rendszer az idősek, a be­tegek és a kisjö­vedelműek ér­dekében - új támogatási rendszer a fiatalok minél előbbi lakáshoz juttatása érdekében - az intézményháló­zat fejlesztése, új iskolai struk­túra kialakítása - Pásztó kertvá­ros jellegének megőrzése, kul­turáltságának fokozása. A jelölteket ajánló szervezetek, a Mezőgazdasági Termelők Nógrád Megyei Szövetsége és a Közép-magyarországi Agrárkamara tevékenységéről Mindkét szervezet a mezőgaz­dasági termelők érdekképvise­letét, érdekvédelmét látja el. A Teszöv többévtizedes ha­gyományokkal rendelkezik, míg az Agrárkamara 1991-ben alakult, a mintegy 3,5 milliós lakosú régióban Budapest, Pest- és Nógrád megye részvé­telével. Születését a magyar nemzetgazdaság korszerű piac- gazdasággá alakulása indo­kolta, mely csak úgy valósulhat meg igazán, ha az államigazga­tás szerveitől elkülönülten mű­ködő szervezetek, a gazdaság szereplői által alakított önkor­mányzatok segítik az átalaku­lást. A Teszöv legfontosabb fel­adata a tagszervezetek, a mező- gazdasági szervezetek, gazda­sági társaságok, mezőgazdasági vállalkozások gazdasági érde­keinek védelme, piaci kiszol­gáltatottságuk mérséklése, a monopol helyzetben lévő ter­meltető, felhasználó, feldol­gozó, szolgáltató szervezetek­kel folytatott üzleti kapcsola­tokban. A Közép-magyarországi Ag­rárkamara e feladatokon túl az agrárvertikum összehangolásán és egy korszerű kamarai tör­vény előkészítésén munkálko­dott. A törvény megalkotása, ta­pasztalataink, kapcsolataink sokszínűsége alapot biztosít arra, hogy a törvény szellemé­ben, új struktúrában folytassuk elképzeléseink megvalósítását. E munkához 500 tagszervezet nyújt segítséget. A Teszöv és az Agrárkamara minden megyei erő összefogá­sára ösztönöz annak elérésére, hogy a gazdaságilag elmara­dott, kedvezőtlen mezőgazda- sági adottságú térségek - így Nógrád problémáinak kezelé­sére - a kormányzat sürgősen dolgozzon ki regionális térség- fejlesztési programot és általá­nos támogatással segítse a gaz­dasági felzárkózást, ill. a lesza­kadás megakadályozását. A két szervezet azon mun­kálkodik, hogy minden mező- gazdasági vállalkozó, tevé­kenységéből Nógrád megyében Dr. Halaj Ignác 1945-ben születtem Érsekvad- kerten. Négy gyermekem van. Mosonmagyaróváron és Gödöl­lőn kaptam agrármérnöki, majd szakmérnöki diplomát. Később a Közgazdaságtudományi Egyetemen mémök-agrár-köz- gazda diplomát szereztem, 1984-ben doktoráltam. Valamennyi munkahelyem szervesen kapcsolódott a me­zőgazdasághoz. A többi között voltam termelőszövetkezeti ágazatvezető és elnökhelyettes, megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető, termelési és ellátási főosztály- vezető, az Agrárkamara iroda­vezetője és néhány napja a Kö­is tisztességgel megéljen, szo­ciális, kulturális színvonala emelkedjék, hogy a mezőgaz­daság is járuljon hozzá a termé­zép-magyarországi Agrárka­mara ügyvezető alelnöke. A megye mezőgazdaságáért tenni akarók segítségével sze­retném ráébreszteni a kormányt arra az objektív tényre, hogy Nógrád megye mezőgazdasági területe az országos átlagnál lé­nyegesen kedvezőtlenebb adottságú, ezért a nemzetgaz­daságilag is szükséges (export) termékekhez jól érzékelhető támogatásra van szükség. Munkám során el kívánom érni, hogy Nógrád megye ne tartozzék az ország elmaradott régiójához, hogy értékeinket még inkább ki tudjuk használni, hogy a nógrádi emberek akara­tával ne „csupán támogatottak” legyünk, hanem versenytársai is az ország más megyéinek. szeti környezet megvédéséhez, és ahhoz, hogy falun is lehessen egyre színvonalasabban, em­berhez méltóan élni. Ha Ön is érzi a felsoroltak megvalósulásának szükséges­ségét, kérjük, szavazatával tá­mogassa kislistás jelöltjeinket. Dr. Sümegi Sándor 1946-ban születtem Szécsényben. Szü­leim 1960-ig egyéni­leg gazdálkodó pa­rasztok voltak. Nős vagyok. Két gyerme­künk van. Szécsény­ben elvégeztem a mezőgazdasági tech­nikumot, Gödöllőn mezőgazdasági mérnök lettem. A diploma megszerzése után különböző beosztásokban a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mg. Tsz-ben dolgoztam. 1989-től a tsz elnöke vagyok. Szakmérnöki diplomát, mező­gazdasági tudományi doktori címet szereztem. Több mint húsz éve folyama­tosan részt ve­szek a városi közéletben, mint tanácstag. Legfőbb fel­adatomnak tar­tom, hogy a me­zőgazdaság és ezen belül a nagy és elismert múlttal rendel­kező szécsényi termelőszövetkezet működőké­pessége megmaradjon és fej­lődjön. Szeretnék hozzájárulni ah­hoz, hogy a korszerű mezőgaz­daságot jelentő Szécsény kisu­gárzó ereje tovább növekedjék. Pongrácz József 1939-ben Nézsán születtem. Nős va­gyok, két felnőtt gyermekünk van. Agrármérnöki dip­lomát Gödöllőn sze­reztem. Munkám végzése során dolgoztam be­osztott növényter­mesztőként, majd ál­lattenyésztőként és huzamosabb ideig főagronó- musként. 1978 óta dolgozom a rétsági mezőgazdasági ipari- és szolgáltató szövetkezetben. Je­lenleg az igazgatóság elnöke vagyok. A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése mellett kiemelten kezeltem a háztáji gazdálko­dást, valamint a kistermelést, és annak integrálá­sát. Ismerve a megye agrár­gazdálkodásá­nak átlagostól kedvezőtlenebb körülményeit, ezen belül az ér­tékarányos árak hiányát, az ag­rárolló folyama­tos nyílását, alapvető feladat­nak tartom a megye mezőgaz­daságában dolgozók érdekeit képviselni. Ezen kívül a vidéki lakosság szociális problémái­nak megoldásáért is munkál­kodni kívánok. Baksa Sándor 1951-ben születtem Salgótarjánban. Pa­rasztcsalád gyerme­keként nőttem fel. 1974-ben szereztem mezőgazdasági üzemmérnöki diplo­mát Gyöngyösön, azóta folyamatosan mezőgazdasági pá­lyán dolgozom. Nős vagyok, két gyermekünk van. Gábor fiam 20 éves, velünk, a gazdasá­gunkban tevékenykedik. Adri­enn lányunk 15 éves, tanuló. Életelemem a gazdálkodás. Alapvető feladatnak tartom a mezőgazdaság becsületének visszaszerzését, a modem élel­miszer-gazdaság megteremté­sét, az emberek élelmiszer-el­látásának zavar­talan biztosítá­sát, a kulturált, esztétikus falusi élet megterem­tését és annak megismertetését másokkal. A mezőgaz­daság jövőjét a vegyes gazdál­kodás megszer­vezésében látom, célom ennek megvalósítása. Megyénk bővelkedik termé­szeti szépségekben, ennek megőrzéséért, minden talpalat­nyi föld megműveléséért kész vagyok tenni. Deák Pál 1940-ben születtem Endrefalván. Nős va­gyok, 2 fiunk van. Gödöllőn szereztem agrármérnöki, majd üzem- és vállalatgaz­dálkodási szakmér­nöki diplomát. Az egyetem elvég­zésétől dolgozom a megye mezőgazda­ságában. Például a balassagyarmati termelőszö­vetkezet főagronómusaként, a mezőgazdasági szövetkezetek megyei érdekképviseleti szer­vezeténél termelésfejlesztési osztályvezetőként. 1985-től a mezőgazdasági termelők me­gyei érdekképviseleti szerveze­tének titkáraként tevékenyked­tem. Kulcsfontos­ságú: a kedve­zőtlen adottsá­gokból eredő, önhibájukon kí­vül eladósodott szövetkezetek, tönkrement vál­lalkozók köz­ponti segítség­gel talpra állja­nak, és tevékeny részesei legyenek megyénk mezőgazdaságának felvirágoz­tatásában. Alapvető feladatnak tartom e célok mielőbbi megvalósulását, mert ez az ágazat rangjának el­nyerését eredményezheti. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom