Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-01 / 283. szám
Ï0. oldal Önkormányzatok Négy Eve - Nógrád Megyei Közgyűlés 1994. december 1., csütörtök Vállalható és továbbépíthető az örökség A megyei önkormányzatok - benne Nógrád megye - négyéves munkájának érvekkel is igazolható legnagyobb eredménye, hogy ma már érdemben semmi nem kérdőjelezi meg a létüket - fogalmazott a négy évet összegző beszélgetésünk elején Korill Ferenc, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke.- Mára megszűnt a megyékből összetákolt - köztársasági megbízott vezette - régiórendszer és a kistérségi-városkörnyéki társulásokról is kiderült, hogy - bár nagyon fontos szerepük van - nem csereszabatosak az önkormányzati megyével. Ami a folyamat lényege: a megye nem politikai iszapbirkózásban maradt fenn, hanem teljesítményével igazolta létjogosultságát. A legsúlyosabb gondunk mindvégig az volt, hogy a köz- igazgatási középszintre és benne az önkormányzati megyére nézve alapvetően elhibázott volt az önkormányzati törvény. A megye ebben a konstrukcióban nem más, mint egy intézményfenntartó kényszertársulás, ráadásul kizárólag a központi költségvetés jársza- lagjára kötve. Ebből adódott az a fura helyzet, hogy önkormányzatként igazán a nem kötelező feladatainkban voltunk jelen Nógrád megye életében.- Melyek voltak ezek?- Részben vagy egészben önként vállalt feladataink voltak, például: a közművelődési központ és a pedagógiai intézet adott módon történő működtetése, a kultúra és a sport alapítványi támogatása, a területfejlesztésben az ivóvízprogram, a vállalkozásfejlesztési alapítvány létrehozása, a megyei gazdaságfejlesztési tervezés osztrák segítséggel történő beindítása vagy Nógrád megye nemzetközi kapcsolatainak bővítése. Ami szorosan idetartozik, hogy ezek a munkák - bár jelentős többletterhet róttak a megyei önkormányzatra - nem mentek a kötelező feladatok rovására. Mi olyan működőképes, fejleszthető intézményhálózatot adunk át a következő testületnek, amelyik az adott feltételek közepette igen jó szakmai teljesítményre képes.- Nógrád megyét gazdasági-szociális válság sújtja. Mit tett, mit tehetett ez ellen a megyei önkormányzat?- Az ténykérdés, hogy a megyét teljesen elszakították a gazdaságtól és az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatási feladatoktól. Ezek döntően állami kézben maradtak mind a jogosítványokat, mind a pénzügyi eszközöket tekintve. Amit mi megtehettünk, azt megtettük az önként vállalt feladataink körében. Ez természetesen kevés, hiszen az említett válság az elmúlt négy évben tovább mélyült és a megyét valóban fenyegeti a gazdasági-szociális gettósodás! Engem személy szerint persze nem boldogít, hogy a felelősség nem a miénk, hanem azoké, akik a megyét másodlagos, kiegészítő szerepkörre ítélték. A legfőbb problémát abban látom, hogy a területi válságkezelésnek, fejlesztésnek mind a mai napig nincs felelős gazdája, működő intézményrendszere, a piacgazdasággal összhangban lévő módszertana és legfőképpen nincsenek kiszámítható, érdemi forrásai.- Es mi a szerepe a Nógrád Legnagyobb sikerünk a gyermek- A nehézségek ellenére szakmai oldalról nem történt visszalépés, sőt egyes területeken szakmai fejlődésről is említést tehetek - kezdte beszélgetésünket Jakubecz József, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke.- A megye egészségügyi ellátásában speciális szerepe van a nógrádgárdonyi megyei tüdőgyógyintézetnek és a salgótarjáni megyei Madzsar József kórháznak. A kötelező feladatok mellett a megyei önkormányzat alapítvány létrehozásával támogatta az egészségnevelés és az egészségkultúra fejlesztését. A jogviták ellenére a lakosság gyógyszerellátása zavartalan.- A megyei kórháznál sor került speciális szakellátás bevezetésére, fejlesztésére - folytatta a bizottság elnöke. - így az urológiai osztály, a művese- ál lomás beindítására, új műszerek beszerzésére. Fejlődés, hogy a megyei kórházban a struktúraátszervezés folytán (a Jakubecz József szakellátások kórházba való behozatala) javítani tudtuk a személyi és tárgyi feltételeket, és zökkenőmentesebb lett a beMegyei Regionális Tanácsnak?- Ez az intézmény - a benne szereplők jószándékától, tenni- akarásától függetlenül — működésképtelen. Sem a jogosítványai, sem a kötelezettségei és legfőképpen az eszközei nem tisztázottak, illetve nincsenek.- Az önkormányzatokban gyakran dúltak pártcsaták. A megyei önkormányzatban hogyan alakult ez?- Eredményeink egyik alapja és záloga, hogy a kezdetek „olKorill Ferenc: A megye igazolta létjogosultságát csó, zűrös komédiái” után nem foglalkoztunk ideológiai-politikai kérdésekkel. Az önkormányzatoknak nem ez a dolga és meggyőződésem szerint nem is működhet a napi pártpolitikáktól vezérelve. A megyei közgyűlési tagok döntő többségének józansága, tisztessége és pótcselekvések elutasítása nem adtak teret a törzsi pártharcoknak.- Milyen volt a megye viszonya a településekkel?-A választások után rengeteg előítélet, gyanakvás és számos politikai heccscampány terhelte ezt a kapcsolatot. Ez idővel sokat oldódott, javult, de a megye és a települések kapcsolatában nem ez a döntő tényező, mert ez a viszony nem szerelmi kérdés. A vitákat egyrészt lezárta, hogy a megyei vállalatok települési önkormányzati kézbe kerültek, illetve oda kerülnek (lásd Colonia- pharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat). Másrészt érdemi kapcsolatot jelentett, hogy a különböző települési fejlesztésekhez a megyei szakember- gárda érdemi szakmai segítséget adott és a megyei önkormányzat volt az egyik kezdeményezője a kistérségi társulásoknak is. Ami viszont nem ment és a jövőben sem lehetséges, hogy a megye pénz- beni segítséget adjon a különböző települési fejlesztésekhez, működéshez. A megyét az újraelosztásból politikai döntéssel kizárták és ezt illenék mindenkinek tudomásul venni az összes következményeivel együtt.- Ha osztályoznia kellene a megyei közgyűlés munkáját, hányast adna?- Az a helyzet, hogy nem én osztályozom a megyei közgyűlést, hanem ők engem. A megyei közgyűlés megítélésében pedig csak Nógrád megye választópolgárai jogosultak, az önkormányzat nekik tartozik felelősséggel. De ha belemegyek a játékba, akkor négyesre, azaz jóra értékelem a négyéves munkát. Mindezt azért tehetem, mert összességében működőképes, vállalható és továbbépíthető önkormányzati örökséget hagyunk a következő közgyűlésre, kisebb adóssággal, mint ahogyan mi kaptuk. és ifjúságvédelem átszervezése tegellátás. Rendkívül nagy probléma volt és hátráltatta is a munkánkat a diagnosztikai részleg korszerűtlensége. Ezt a ciklus végére sikerül: beindítani. A megyei önkormányzat pénzügyi lehetőségeit kiegészítve a négy év alatt több száz millió forintot sikerült szereznünk pályázatokon.-A megyei tüdőgyógyintézet bronchológiai részlegére új műszereket szereztünk be, ez nagy előrelépés korunk rendkívül veszélyes betegsége, a tüdődaganat gyógyítása terén, ahol sokat jelent az időben történő diagnosztizálás. Megnőtt a tbc-s megbetegedések gyakorisága, ezért új küzdelmet kell folytatnunk a megelőzés, gyógyítás terén. Az intézel: szakmailag erre felkészült.-Nőtt a megyében az elhelyezésre váró idősek száma. Mi történt ezen a téren?- Az idősekről való gondoskodás éppen a szociális otthonok férőhelyeinek jelenlegi száma miatt okozott nagy gondot. A ludányhalászi otthonban lényegesen csökkent a sorbán- állás száma a 40 férőhelyes pavilon átadásával, de ez nem vált tendenciává, sőt ma közel 300-an várnak elhelyezésre. Talán ezen a téren lesz legnagyobb feladata a következő közgyűlésnek.-Minőségi változás történt az elmúlt négy évben a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményhálózaton belül.-Ebben értük el a legnagyobb sikert országos szakmai szervek és a minisztérium támogatásával. Nagy intézményi rendszerek helyett családias nevelésben próbáljuk visszavezetni a gyerekeket a társadalomba. Szakemberek szerint így hatékonyabb, sikeresebb a a családjukat vesztett gyermekek gondozása, nevelése. Ma már szinte minden nógrádi jó ivóvizet ihat A törvény kötelező feladatként nem írta elő a megyei önkormányzat számára a térségi feladatok ellátását, így erre normatív támogatást sem biztosított. A közgyűlés önként vállalta a műszaki infrastruktúra kiépítését, az épített és természeti környezet védelmét. Gréczy-Zsoldos Miklóssal, a területfejlesztési bizottság elnökével beszélgettünk.-Két részre bontanám a négy évet - mondta a bizottsági elnök. - Az első másfél évben a volt tanácsi alapítású vállalatok vagyonátadása, a megmaradók átszervezése zajlott. Ez fontos és eredményes időszak volt, de egy ügyben most sem vagyok nyugodt: a megyei víz- és csatornamű vállalat átszervezésében - a Vagyonátadó Bizottság ezt a települési ön- kormányzatoknak adta át, amelynek alapítási jogait a három város, Balassagyarmat, Bátonyterenye és Salgótarján kapta. A közgyűlés már az első időben felismerte, hogy bizonyos területeken nagyon kevés pénze van, de a műemlék- és környezetvédelmi alapítványból 20-200 ezer forinGréczy-Zsoldos Miklós tos támogatásokat tudtunk juttatni különböző címekre, a héhalmi faluháztól a hollókői várig. A közgyűlés alapítója a Hollókő Bizottságnak.- A műszaki infrastruktúra fejlesztésében a közgyűlés a leglátványosabb eredményt az ivóvízhálózat teljes körű kiépítésében érte el. A ciklus végére a települések 92, a lakosság 97 százaléka vált ellátottá. Megvalósult a dunai vízátvezetés, és átadásra került Nyugat-Nógrád teljes főművi távvezeték hálózata, a közgyűlés elkészíttette az egész megyére kiterjedő szennyvízkezelési koncepciót és a települések rendelkezésére bocsátotta. Működik az intézményhálózat Nagy Mihály Az önkormányzati törvény meglehetősen szűk mozgásteret biztosított a megyei ön- kormányzatok részére. Az egészségügyi-szociális, oktatási-művelődési, gyermek és ifjúságvédelmi intézmények fenntartásán, működtetésén túl önként vállalt feladatokat végzett el az önkormányzat - hallottuk Nagy Mihálytól, a költségvetési és gazdálkodási bizottság elnökétől.- A megyei közgyűlés megalakulása óta minden évben költségvetési hiánnyal küszködött, és 1994-ig a hiány növekvő tendenciát mutatott. Már 1991-ben sem fedezte a normatív állami támogatás a kiadásokat, de a rendszer jónak volt értékelhető.- 1992-ben a bér- és dologi automatizmus nem ellensúlyozta az inflációt. A normatív támogatási rendszer hiányosságai nagy hangsúllyal jelentek meg 1993-ban és 1994-ben, s a hiány mértéke több száz millió forintra növekedett. Ennek ellenére az intézményhálózat működőképessége egyetlen percig sem forgott veszélyben, noha időközben Salgótarján város több intézmény működtetését átadta a megyének.- Sajnálatos, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben a szükségesnél lényegesen kevesebbet fordíthattunk intézményeink és azok berendezéseinek karbantartására és felújítására.- Fejlesztésekre, infrastrukturális beruházásokra szintén nagyon kevés jutott az elmúlt években. Ezek realizálásához is hitelt kellett felvenni, de minden esetben jó szívvel tettem erre javaslatot. Hiszen a hitelből megvalósított fejlesztés egy későbbi állapot megelőlegezése, s javaslataimat a közgyűlés is támogatta.- A megyei közgyűlés négyéves tevékenységét összefoglalva, úgy érzem, nincs szégyenkeznivalónk. A gazdasági helyzet ellenére a kulturális életben nem volt drasztikus visszaesés A közoktatási és művelődési bizottság, mint a közgyűlés döntéselőkészítő, koordináló, döntéshozó és ellenőrző szerve a megalakulása óta sikeresen működött - összegzett dr. Rozgonyi József, a bizottság elnöke.- A közoktatás, a közművelődés, a közgyűjteményi, a művészeti tevékenység területén, valamint a több települést érintő feladatok ellátásában ad lehetőséget és kötelezettségeket az ön- kormányzati törvény a közgyűlésnek és a bizottságnak.-Nézzük az oktatás és kultúra területeit részletesebben!- Az alapfokú oktatásban csupán a gyógypedagógiai intézmények fenntartása a kötelező feladat, ezen túl azonban nevelési tanácsadási, valamint tanulói képességvizsgálatot is felvállalt az önkormányzat.- A középfokú oktatásban elsősorban a továbbtanulási lehetőségek koordinálása, a diákok elhelyezésének biztosítása a közgyűlés fő feladata. 1991-től azonban két középfokú intézet, a Borbély Lajos Műszaki Középiskola és a Lo- rántffy Zsuzsanna Leánykollégium működtetését is átvette. Ezen túl részt vett - pedagógiai intézetek és más szervei útján - a pedagógusok tovább- és átképzésében. A könyvtári munka terén a Balassi Bálint Könyvtárnak Salgótarján várossal való közös fenntartása révén nem csak helyi, de bizonyos körzeti és speciális szolgáltatásokat is ellátott. A megyei múzeumi szervezet e szorító anyagi gondok ellenére fenntartotta szolgáltatásai minőségét, tradicionális rendezvényeit, sőt bizonyos téren bővült a tevékenysége. így a megújult Palóc Múzeum birtokbavétele illetve a salgótarjáni bányamúzeum álvétele új feladatokat is hozott. A levéltári tevékenység szolgáltatási körének kibővülését két tényező: a kárpótlással összefüggő igények megnövekedése, valamint a felszámolás alatt lévő cégek iratainak megmentése indokolja. A Nógrád Megyei Levéltár elhelyezési és működési feltételei javultak, de a kutató és publikációs tevékenysége is kibővült.- A közgyűjteményi kötelező feladatokat meghaladóan a közgyűlés intézményesen - a Közművelődési Központ segítségével - önként felvállalt kistérségi hagyományápoló, fejlesztő, kultúraközvetítő tevéRozgonyi József: A közgyűlés kérte véleményünket kenységet, amelyek nagyban járultak hozzá tradicionális tevékenységek, rendezvények továbbéléséhez. A művészeti alkotóműhelyek támogatásában sajnos, a folyamatos visszavonulás állapotát éltük az elmúlt négy évben. Ugyanakkor feltétlenül pozitívan kell kiemelnünk a Nógrádi Mecénás Alapítvány működését, amely száz százalékig közgyűlési támogatásból létezik. Az alapítvány pályázatain négy év alatt közel 19 millió forint támogatást ítéltek oda a 379 díjazott pályázatra. A megye mintegy ötven településén működő kulturális vagy művészeti tevékenység kapott némi anyagi támogatást.- Hogyan működött a bizottság?- Mint a fentebbiekből kitűnt, a közoktatási és művelődési bizottság szakmai területén működik a közgyűlés intézményeinek nagy része. Ezek működőképességének megőrzése, sőt némelyikének emelése nem kis erőfeszítést igényelt az elmúlt négy év során. A bizottság döntéshozó, javaslattevő tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a megye kulturális életében - a nehezülő gazdasági viszonyok ellenére - sem volt drasztikus visszaesés. A közgyűlés mindvégig támaszkodott ránk: igényelte véleményünket, figyelembe vette javaslatainkat döntéseiben. Igen jó kapcsolatunk alakult ki a hivatal szakmailag illetékes osztályával, valamint az intézmények vezetőivel. A bizottság tagjainak szakmai, korosztályi összetétele, felkészültsége és tapasztalata sokoldalúan hasznosult az állásfoglalások kialakításában. A korrekt vitatkozás, a megegyezésre törekvés, a kompromisszumkészség mellett a kisebbségi vélemény tisztelete is jellemezte tevékenységünket.
