Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-07 / 288. szám

4. oldal Önkormányzati Melléklet 1994. december 7., szerda ZJ5ÉDELY LAJOS SZÉCSÉNYI POLGÁRMESTERJELÖLT Én a valósághoz hü akarok maradni Az önkormányzati választá­sokra készülve, a jelöltek köte­lessége a választópolgárok elé állni és elmondani, hogy mi­lyen szándékkal vállalták el a jelöltséget. Engem az MSZP és az SZDSZ jelölt, arra törek­szem, hogy Szécsény város polgármesterévé válasszanak. Zsédely Lajos vagyok, negy­venhét éves nős, két gyermek édesapja. Huszonöt éve dolgo­zom Szécsény térségében, 11 éve a városban. Matematika ta­nári és közgazdaságtudományi egyetemi diplomám van. Jelen­leg az „Industria-Szécsény” Kft. ügyvezetője vagyok. Fog­lalkoztat a város polgárainak a jövője, Szécsény gondjai, mivel úgy tapasztaltam, hogy az alap­vető kérdésekben nem sikerült számottevő áttörést elérni. Mire gondolok? A nyo­masztó munkanélküliségre, az emberek egyre rosszabb szociá­lis helyzetére, az intézmények működési zavaraira, a város szétzilált gazdasági állapotára. Ezeket a gondokat elhall­gatni, a valóságot megszépí­teni, nem célravezető dolog. Az elmúlt napokban, több helyről - többek között a Nógrád Megyei Hírlap hasábjairól is -, értesül­hettünk arról, hogy milyen helyzetben van a város, milyen eredmények születtek az elmúlt négy év során. Úgy tűnik azon­ban, hogy a visszatekintők egy sajátos - a választások előtt rendszeresen előforduló - ál­láspontba kerültek: csak a szépre emlékeznek. Igaz az, hogy elkészült a városi gázve­zeték, bővült a szennyvízháló­zat, korszerűsödött a távbeszélő hálózat, hogy ilyen szemponból fejlődött Szécsény. De az is igaz, hogy a csatornahálózat át­adása az elmúlt év augusztusá­tól a mai napig halasztódik, az önkormányzat nem megfelelő szerződéskötése és folyamatos ellenőrzés hiánya miatt. És az is igaz, hogy az utcák és járdák nagy része szörnyű, hasznave­hetetlen állapotban van. Nem lenne szabad elhallgatni, hogy a város fejlesztése csak nagy adósság árán jutott el eddig, a fejlesztésekhez a lakosság szinte erején felül járult hozzá. Ezt a lakossági áldozatvállalást bizony illenék megköszönni. Helyes lett volna a lakossá­got tájékoztatni, hogy igazak-e azok az állítások, amelyek a nem ésszerű gazdálkodás pél­dáiról terjengenek a városban. Ilyenek a népkonyháról, a több mint tíz millió forint késedelmi kamat fizetési kötelezettségről, a vállalkozás fejlesztési irodák létrehozására nyújtott hatmillió forint felhasználásáról szóló hí­rek. Igaz az, hogy Pösténypuszta fejlesztésével foglalkozott az önkormányzat, de mindössze 701 ezer forint erejéig, miköz­ben a kistelepülésre évente több millió forint költségvetési tá­mogatást kap a város. A napok­ban jártam Pösténypusztán. El­rettenve tapasztaltam, hogy om­ladozik, tárva-nyitva van a mű­velődési ház. A település igényt tart a gáz bevezetésére, a műve­lődési otthonuk emberhez méltó rendbetételére, a sporté­let nagyobb támogatására. Igaz az is, hogy a város és térségi önkormányzatok közös összefogásának vannak ered­ményei. De az is igaz, hogy nem erősödött a társönkor­mányzatokkal a kapcsolat, ha­nem többségükkel megromlott. Ennek a következménye, hogy az önkormányzatok többsége nem fizette be a már megépült gáz gerincvezetékhez a reá eső hozzájárulást. Információink szerint mindennek az az oka, hogy a társönkormányzatok úgy érzik, hogy a szécsényi ön- kormányzat nem tekinti őket egyenlő partnernek. A térségi problémák együttes megoldás- keresésének pedig az alapvető feltétele a partnerség. Sok minden mást is sorol­hatnék még, amellyel bizonyít­ható, hogy a valóságot megszé­píti bizonyos tények elhallga­tása. Ha engem megválasztanak, nagyon fontos feladatomnak tekintem, hogy a választópolgá­rokkal való kapcsolattartás ér­demi és rendszeres legyen. En­nek érdekében tervezem, egy polgármesteri tanácsadó testü­let létrehozását, amelynek a la­kosság körében köztiszteletben álló, szakmájukban elismertsé­get szerzett, tapasztalt polgárok lennének a tagjai, politikai ho­vatartozástól függetlenül. Szándékomban áll évente, lega­lább egyszer városrészenként beszámolót tartani a lakosság részére az önkormányzat tevé­kenységéről, elképzeléseiről, ahol a polgárok is véleményt mondhatnának, javaslatokat te­hetnének. Sokkal erőteljesebben kell bevonni a lakossággal való kommunikációba a városi kábel televíziós hálózatot. Lehetővé kívánom tenni, hogy Benczúr- falva és Pösténypuszta - amennyiben ottani lakos nem kerül a képviselőtestületbe - olyan általuk szabadon válasz­tott szószólóval képviseltesse magát az önkormányzatban, aki a szavazati jog kivételével a megválasztott képviselők min­den lehetőségével rendelkezni fog. A város és környékének leg­nagyobb gondja, a gazdasági élet rendkívül rossz állapota, a munkahely hiánya, a bérek ala­csony színvonala, az elszegé­nyedési folyamat mélyülése. Ennek megállítása, Szécsény és környékének a perifériáról a gazdasági fejlődés irányába való elmozdítása nagyon mun­kaigényes és sokrétű feladat. Az önkormányzatok ebben úgy tudnak eredményesen részt- venni, ha a gazdaságélénkülés­hez megfelelő helyi feltételeket teremtenek. Ennek nagyon fon­tos összetevője, a város és kör­nyéke gazdasági társadalmának összefogását, a közös célok ér­dekében való együttműködését megszervezni. Csak így lehet a térség gazdasági életét beinteg­rálni a megye gazdasági folya­mataiba, illetve keresni az or­szágos vagy nemzetközi kap­csolódás lehetőségeit. Ehhez szorosan együtt kell működni a megyei közgyűléssel, illetve kamarákkal, valamint a kor­mányzati szervekkel. Úgy gondolom, hogy jó esé­lyünk van a kormányzati szer­vek támogató segítségét meg­szerezni. Ebben a munkában számítunk a Szécsényből el­származott személyiségek lo­kálpatrióta közreműködésére is. A munkanélküliség növeke­désének megállítására, illetve a későbbiekben csökkentésére csak ilyen szemléletmóddal, il­letve gondolkodással és össze­fogással van esély. A segély a közhasznú munka és a hasonló módszerek csak tüneti kezelés­ként, átmeneti megoldásként foghatók fel. Tudjuk, hogy az elkövetkező időszak nem a grandiózus fej­lesztési álmok megvalósításá­nak időszaka lesz. Ennek igen erős korlátokat szab a város el­adósodottsága, a központi költ­ségvetés egyensúlyi zavarai, il­letve a város lakosságának már eddig is erőn felül igénybe vett teherviselő képessége. Amit re­ális célként kitűzhetünk, az a már meglévő intézmények biz­tonságos működtetése, illetve a folyamatban lévő beruházások rendben történő befejezése. Ezen kívül természetesen meg kell oldani azokat a komplettí- rozó feladatokat, amelyek nagymértékben befolyásolják a városlakók közérzetét. Normá­lisan járhatóvá kell tenni az utakat és a járdákat. Kulturál­tabbá és biztonságosabbá tehe­tők az autóbuszmegállók. Meg­fontolás tárgyává kell tenni, az igénylők viszonylag nagy ará­nyára való tekintettel Pöstény- pusztának a gázhálózatba való bekapcsolását is. Fontosnak tar­tom, hogy segíteni tudjuk azo­kat az embertársainkat, akik önhibájukon kívül jutottak ne­héz élethelyzetbe. Énnek érde­kében egy emberközpontibb szociálpolitikát képzelek el, amely erőteljesen támaszkodik a társadalom civil szerveződé­seire, az egyházakra is. Tiszta közéletet akarok, szakszerű irá­nyítást s fejlődő várost! Ha megválasztanak, ezt meg is va­lósítom. Hazatérne az asszonykórus egykori ve zetöje Kovács Márta nem ismeretlen a nógrádiak előtt. Az ő vezeté­sével nyerte meg egykor a Repülj pávát a hollókői asszonykó­rus, s mint előadóművész is gyakran állt a megye kulturális rendezvényein a közönség elé. Aztán hosszú ideig csak azt tudhattuk róla, hogy Budapestre került, előbb népművelő­ként, majd reklám-marketing szakemberként dolgozott. Neve most bukkant fel újra, amikor sokak meglepetésére bejelen­tette, hogy független jelöltként indul a polgármesteri székért szülőfalujában, Hollókőn.-Évekkel ezelőtt elkerül­tem Hollókőből, de a kapcso­latom az otthoniakkal soha nem szakadt meg. Ott élnek most is a szüleim, rokonaim, rendszeresen hazajárok, s is­merem ma is a község összes gondját, baját. Én még ma is „felmegyek” Pestre, és „ha­zamegyek” Hollókőbe.- Biztos egzisztenciája, jó állása, szépen berendezett la­kása van Budapesten. Divatos szakmában dolgozik, népszerű újságok, ismert televíziós pro­dukciók adnak Önnek állandó megbízásokat. Miért akarja mindezt feladni, egy több ve- szödséggel járó, kisebb jöve­delmet ígérő polgármestersé­gért?-Mert látom, hogy a Hol- lókőiek segítségre szorulnak. Tapasztalom velük együtt, hogy a rendszerváltás a falu­ban csak néhány embernek hozott nagyobb darab kenye­ret, jobb megélhetést, a több­ség hoppon maradt. S látom, tudom, hogy ezt lehetne más­ként is csinálni.- Miért nem hagyja ezt azokra, akik otthon élnek?- Hollókő a világörökség része. Bár alig több mint öt­száz lakosa van, mégis valami olyat tud, amit rajta kívül egyetlen más település sem a földön. Ez hatalmas érték, de ezzel jól kellene gazdálkodni. Azt akarom, hogy ne múzeum, ha­nem élő község legyen, de olyan, amire sok százezer ide­gen is kíváncsi. Olyanok, akik még pénzt is hajlandók ezért fizetni. Akik a hagyománya­inkra kíváncsiak, de nem ide­genforgalmi kirakodóvásárt akarnak látni.- Ehhez a programhoz nem elegendő az elhivatottság, sok­féle szakismeret is kell...-Amióta dolgozom, min­dig azzal foglalkoztam, hogy értelmes terveket csináljak, s azok megvalósításához embe­reket, szervezeteket, pénzes támogatókat találjak. Erre van szüksége szerintem most Hol­lókőnek is. Amit megismer­tem a nagyvilágban, azt a falu javára szeretném kamatoz­tatni. Amikor elindultam on­nan, nagyon sokat kaptam az ott élőktől. Eljött az ideje, hogy visszaadjak belőle vala­mit én is.- Kevés a környékben a munkahely, rossz az infra­struktúra, folyamatosan csök­ken a lakosság száma. Mit le­het ilyen körülmények között a programban ígérni?- Ha jelentősebb idegen- forgalmat tudunk csinálni, több lesz a munkahely, jut pénz az infrastruktúrára is. Az, hogy Hollókő kicsi, nem fel­tétlen hátrány. Lehet éppen j ebből erényt is kovácsolni. Azt szeretném, hogy a köz­ségháza szolgáltató intézmény legyen, ahová a választók bármikor bizalommal mehet­nek.- Pártonkívüliként lehet-e esélye a többiekkel szemben?- Soha nem voltam még semmilyen pártnak sem tagja, de élvezem a szocialisták és a kisgazdák hollókői szerveze­tének támogatását is. Azt sze­retném, ha nem a pártok jelen­léte, hanem a jelöltek prog­ramja alapján választanák ki a következő polgármestert a hollókői polgárok. Nem érzem, hogy hátrány­ban lennék másokkal szem­ben. Bár, nem itt dolgozom, a kapcsolatomat nem szakítot­tam meg. C.P. Herczeg Ferenc Független jelölt va­gyok Pásztón, geoló­gus technikus. Hi­szem és vallom, hogy az egyéni jólét a biz­tonság és a társa­dalmi megbékélés mielőbbi eléréséhez saját arcú, kiegyensú­lyozott és döntéské­pes képviselők kelle­nek. Negyven éve élek családommal a választó- körzetben. A megyei mezőgaz­dasági szakszervezet (ME- DOSZ) titkáraként dolgozom. Tudom, hogy ügyeket elintézni, fontos összefüggéseket felis­merni csak az tudhat, aki nem­csak a „fenti” dolgokat ismeri, de azt is tudja, hogy mi van „odalent”. Két­gyermekes csa­ládapaként és nagypapaként tapasztalatból tudom, mekkora erőfeszítést igé­nyel a megélhe­tés, a háztartás vezetése, a fiata­lok taníttatása, munkához jutta­tása és a családalapítás. Elhatá­rozott szándékom, hogy a kis­jövedelmű és munkanélküli emberek, a nagyszámú nyugdí­jas, és minden rászoruló helyze­tén Önökkel együtt javítsak. Virág József MDF-es cigány származású képvise­lőjelölt vagyok Mo- horán. Nyíltan val­lom származásom, 1954-ben születtem többgyermekes bá­nyászcsaládban, apám korán meghalt, anyám egyedül ne­velt bennünket, akit mélységesen tisztelek és szeretek. 1972-ben kerültem a községbe, mert családot alapí­tottam. Feleségem is cigány­származású, családja becsületes állampolgárok. Három gyer­mekem van, két kiskorú van háztartásomban, s tudom mit je­lentett a múltban, jelenben bő­rünk színe. Az is igaz, a társada­lom perifériájára mi közülünk ke­rültek ki a leg­többen. S ezt a tényt kezelni kellene vala­hogy. Azt is tu­dom, ehhez mindkét fél kellő hozzáál­lása, kompromisszuma, támo­gatása szükséges. Nem akarok próféta lenni, csupán ha egy fa­luközösségben élünk, megta­lálni a megoldás lehetőségét. Miklós Gyuláné A salgótarjáni 3. sz. választóke­rület munkáspárti képviselője­löltje vagyok. 1949-ben szület­tem Salgótarjánban. Két gyer­mekem és két unokám van. 1964-től dolgozom az öblös- üveggyárban, több év óta a gyár szakszervezeti bizottságán. Ez a munkakör, hivatás sok lehető­I _________________I____■ sé get ad a munkások napi gond­jainak megismerésére és segíté­sére. Képviselőként elsősorban a munkanélküliség, költségve­tési hiány, szociális problémák foglalkoztatnának. A konkrét problémák alapján olyan képvi­selői program összeállítására törekednék, amelyhez meg­nyerhető az ott lakók támoga­tása. Messzemenően tartózkodnék a testületben olyan előterjeszté­sek megszavazásától, amelyek a kisemberek terheit növelnék, vagy erkölcsi szempontból ki­fogásolhatók. Névjegyzék, jelölés, szavazás - Amit az önkormányzati választásokról tudni kell A választói névjegyzékek összeállítása, illetve karbantartása már augusztusban elkezdődött. A jegyzékeknek a mostani ön- kormányzati választáson sokkal nagyobb jelentőségük van, mint az előzőn, hiszen a településeken igen szoros választási eredmények várhatók, s előfordulhat, hogy egv-két szavazat dönt a polgármesteri tisztség sorsáról. Mindenütt számítógéppel nyilvántartott lista van, ame­lyen a változások - elköltözés, elhalálozás, 18. év betöltése, hazatelepülés - könnyen átve- zethetők. Szigorodtak a jelöltállítás feltételei. Kislistás, vagy egyéni választókerületben a vá­lasztók 3 százalékának ajánlá­sát kell összegyűjteni, megyei listát az a szervezet állíthat, amelyik a választópolgárok 0,5%-ának ajánlásával rendel­kezik. Polgármesterjelölt az le­het, akit a 10 000-nél kevesebb lakosú településen a polgárok 5 százaléka, a 100 000-nél keve­sebb lakosúban 3 százaléka, a 100 000-nél népesebb települé­sek választóinak pedig 2 száza­léka támogat. Az ajánlás módja A szigorítás szoros össze­függésben van az egyfordulós rendszerrel illetve az érvényes­ségi küszöb eltörlésével. Minél kevesebb jelölt indul ugyanis egy tisztségért, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a győztesek a szavazatok na­gyobb százalékát kapják meg. Minél több a jelölt, annál na­gyobb lehet a szóródás, és le­het, hogy valaki néhány szava­zattal lesz polgármester. A törvény két féle ajánlási rendszert vezet be. Az egyik az ajánlólevél szerinti ajánlás: a pártok, társadalmi szervezetek, kisebbségek, függetlenek jogo­sultak arra, hogy íven ajánláso­kat gyűjtsenek. Ezeken az íve­ken a polgárok személyi ada­taik feltüntetése mellett aláírá­sukkal támogathatják a jelöltet. Egy-egy választópolgár ezúttal több ajánlóívet is aláírhat, mert a gyűjtés idején még nem köte­les senki eldönteni, kire fog szavazni. Feltehetően ezzel az új szabállyal csökkenni fog a visszaélések és azok gyanújá­nak száma. A másik módszer: a titkos ajánlás. Aki ezzel kíván élni, keresse fel a polgármesteri hi­vatalt, igazolja, hogy a terüle­ten lakik, majd egy urnába dobja be az ajánlólapját. Titko­san is lehet több személyt aján­lani, de mindenki csak egyszer élhet a titkos ajánlás jogával. Szavazókor változatlan A tavaszi parlamenti válasz­tásokon kialakított szavazókö­rök gyakorlatilag nem változ­nak, a szervezők azt szeretnék, ha a választópolgárok mindig ugyanoda, a már megszokott helyre mennének szavazni. Azoknak a kedvéért, akik idő­közben költöztek új lakóhe­lyükre, vagy életkoruk miatt korábban nem választhattak, az értesítőlapon szerepel a szava­zóhelyiség pontos címe is. 1835 kis településünk van, amelyekben csak egy szavazó­kor működik majd, mert a tör­vény értelmében a szavazókö­röket úgy kell megállapítani, hogy mindegyikhez mintegy 600 - 1200 állampolgár tartoz­zék, de minden községben le­gyen legalább egy szavazókor. A szavazatszámláló bizott­ságokban ezúttal is azok mű­ködnek majd, akik a tavaszi vá­lasztásokon. Ezt a mintegy 50 ezer embert nem kell újra meg­választani, ismerik a lebonyolí­tás szabályait, bár ezúttal új fel­adatok is várnak rájuk. Telepü­lésenként polgármestert és ön- kormányzatot választanak, ezért most 3200 településen he­lyi választási bizottságot is kell alakítani, amelyek hivatalosan megállapítják majd a választás eredményét. Szavazás és szavazatszámlálás Az egy szavazókörös helyi­ségekben célszerűnek tűnik, hogy a szavazatszámláló bi­zottság és a helyi választási bi­zottság munkáját ugyanazok lássák el. A választási szervek tagjai­nak egy részét - mint ahogyan tavasszal is - az önkormányza­tok, másokat a pártok és a tár­sadalmi szervek delegálják. (koós)

Next

/
Oldalképek
Tartalom