Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-07 / 288. szám

2. oldal Önkormányzati Melléklet 1994. december 7., szerda Az MSZP salgótarjáni önkormányzati jelöltjei Puszta Béla, az MSZP polgármesterjelöltje Salgótarján helyzete válságos. Az utóbbi időben felhalmozódott és kiéleződött problémák külön-külön is nehezen kezel­hetőek, kölcsönhatásukban felerősítik egymást. Alig van olyan család, melynek az inf­láció, a sorozatos áremelések következté­ben amúgyis leromlott helyzetét ne nehe­zítenék tovább a tarjáni iparmedence gondjai: a kilátástalan helyzetben lévő vállalatok sora, a korán kialakult és igen magas arányú munkanélküliség. De önmagához, saját lehetőségeihez képest is romlott a város helyzete. Az ön- kormányzat vezetése teljes érdektelensé­get tanúsított a helyi gazdasági problémák iránt, képtelenek voltak a távlatokban való gondolkodásra. Az eladósodás mértéke a város gazdasági csődjének közvetlen ve­szélyével fenyeget. Kialakulatlan és bi­zonytalan az önkormányzat kapcsolat- rendszere a lakossággal, a város területén működő vállalatokkal, vállalkozókkal, a civil szervezetekkel, érdekképviseletek­kel, a sajtóval, de még saját intézményei­vel is. A következő időszakban a legfontosabb tennivalónak a felgyorsított ütemű vál­ságmenedzselést tartom. Minden lehetsé­ges eszközzel segíteni a szerkezetváltást és modernizációt. Ennek a programnak a sikere határozza meg városunk, az itt élő polgárok jövőjét. A sikeres válságmenedzselés eredmé­nyezheti a működő tőke beáramlását, új munkahelyek létesítését, a már működő vállalatok, vállalkozások megerősödését. Mindezek pedig új lehetőségeket teremt­hetnének az oktatási, kultúrális, szociális problémák megoldásában. A válságkezeléshez központi támoga­tásra van szükség. Önerőből nem tudunk úrrá lenni gondjainkon. A következő ön- kormányzatnak meg kell változtatnia a gazdasági és erkölcsi csődhelyzetet, és eredményesebben kell kihasználnia Salgó­tarján határvárosi fekvéséből, Budapest közelségéből, és az infrastruktúra viszony­lagos fejlettségéből adódó lehetőségeit, mindezek érdekében mozgósítani kell a város szellemi és anyagi erőforrásait. Olyan önkormányzatra van szükség, mely nyilvános várospolitikát folytat. Döntései a város hosszútávú érdekeit szolgálják, és sokkal szélesebb szakmai kör véleményén alapulnak, és a közigaz­gatási munka során képes a lakosság ügye­inek gyors és szakszerű intézésére, a bü­rokrácia, a korrupció visszaszorítására. Olyan lakáskoncepciót kívánunk kidol­gozni, amely otthont, emberibb környeze­tet teremt, amely preferálja az első lakás- hozjutást, és kedvezményes telkek biztosí­tásával támogatja a magánerős építkező­ket. Az önkormányzatnak olyan közoktatást és szakképzést kell szerveznie, amely nem a holnap munkanélküliségét termeli újra, amely egyéni arculatú iskolákra épül és megfelelő körülményeket, tisztességes anyagi feltételeket biztosít a pedagógu­soknak, megbecsüli a tudást, a tudás ter­jesztőjét. Olyan szociális intézkedésekre kell ké­szülnünk, amelyek illő gondoskodást nyújtanak az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereknek, a város sze­gényeinek. Ezenkívül stabil és kiegyensúlyozott szolgáltatásra van szükség a város minden területén, a peremkerületeken is. Igénye­sebb, színesebb kulturális programkíná­latra, az idegenforgalmi adottságaink jobb kihasználására kell törekednünk a követ­kező időszakban. Hatékonyabb koordiná­cióval kell törekednünk környezetünk megóvására. Tisztelt Választópolgár! A válsághelyzet sokféle negatív hatás­sal jár együtt, mint például a cselekvőkép­telenség, a beletörődés, a problémák előli menekülés. De a fenyegető körülményeink mozgó­síthatják a Salgótarján jövőjét féltő, a vá­ros megújításában, új fejlődési pályára ál­lításában érdekelt polgárokat. Az Ón szavazatán is múlik, hogy a bé­nultság, vagy az előrevivő program ha­tása lesz-e az erőteljesebb. December 11-i szavazatával így válik Ön is városunk jö­vőjének alakítójává! Kovács Árpád ll.vk./ 1925-ben születtem Salgótar­jánban. 1949-től élek Baglyasalján, a gondokkal küsz­ködő munkásembe­rek és nyugdíjasok között. Ha képvise­lővé választanak, az ő érdekükben aka­rok dolgozni. Leg­fontosabbnak azt tartom, hogy legyen szorosabb, közvetlenebb kapcsolatunk a várossal. Ennek érdekében út­csatlakozást kell építeni a 21-es fő­útvonalhoz, hogy a forgalom kikerül­hesse a vasúti so­rompót. Az út-, te­lefon-, víz- és szennyvízhálózat kiépítését, továbbá a közvilágítás kor­szerűsítését szor­galmazom. Podos Gyula lO.vk./ 1949-ben születtem Salgótar­jánban. Okleveles gépészmérnökként jelenleg az Öblös- üveggyárban dol­gozom. A budapesti Műszaki Egyete­men szereztem me­nedzser-gazdasági mérnök diplomát. A legfontosabb fel­adat a Forgách-telepen élők életfeltételeinek lényeges javí­tása. Az egész körzetben elen­gedhetetlen a köz­műfejlesztések folytatása, bővítése, a gáz, telefon, köz- világítás korszerűsí­tése. Igen sürgős Som­lyó szennyvízprob­lémájának tervszerű rendezése, a Tar- ján-patak kitisztí­tása. Nagy József 13.vk./ 1947-ben születtem Salgótar­jánban. Felsőfokú szakképesítések megszerzése után lettem a Társaság Humánpolitikai osztályvezetője 1994-ben. A város vezetése elsőrangú kötelezettségének kell tekintse, hogy szakemberek, vállalkozók be­vonásával, a kormányzati tá­mogatás megnyerésével gazda­sági válságkezelő tervet dolgozzon ki, amelynek megvaló­sításával csökkenne a munkanélküliek száma. A tervnek tartalmaznia kell azokat a konkrét el­képzeléseket, ame­lyek segítségével megállhatna az ipar további leromlása. Szalay Miklós 8.vk./ 1946. de­cember 6-án szület­tem Salgótarjánban. A Testnevelési Fő­iskola labdarúgó szakedző szakán szereztem diplomát és NB I-es labdarú­góként 1968-ban a Mexikói Olimpián aranyérmet nyert válogatott tagja le­hettem. A Gagarin Általános Iskolá­ban testnevelő tanárként dolgo­zom. Az egészséges életre nevelést már az óvodában cél­szerű kezdeni, terv­szerű koordináció­val folytatni. A Rokkant sajátos jel­legére való tekintet­tel az idősekkel való törődés, segí­tés programom meghatározója. Sarló Béla 7. vk./ 1947-ben születtem Bag­lyasalján. A közgazdasági egyetemen kap­tam közgazdász diplomát. 1988-ban pályá­zat elnyerésével lettem a Nógrád Megyei Sütői­pari Vállalat igazgatója. Ma a jogutód Palóctáj Kft. ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa vagyok. Képviselőként elsősorban a város válságmenedzselésével szeretnék foglalkozni. Már év elején kezdeményez­tem a régió gazdasági helyzeté­nek elemzését. Részt kívánok venni egy Nógrád megyére és a vá­rosra kidolgozott területpolitika megvalósításában. Ennek során alap­vető feladatnak ér­zem olyan beruhá­zások elindítását, amelyek megvalósí­tása során időtál- lóan új munkahe­lyek és otthonok teremtődnek. Hiszem, hogy a város leépü­lése megállítható, fejlődése megindítható. Dr. Szabó Lajos 5.vk./ Borsod me­gyében születtem, 1960-tól a salgó­tarjáni Acélgyár üzemi orvosa, majd főorvosa let­tem. 1993-tól nyugdíj mellett a pásztói kórház üzemegészségü­gyi szakrendelését látom el. Progra­mom alapelvei: bizalom, biztonság, rend, tisz­taság, egészség! Lakókörze­temben a rend, a komfort, tisz­taság ügyében kívánok dol­gozni a közegészség moderni­zálásáért, a betegségek megelő­zéséért. Különö­sen fontosnak tar­tom a körzet nyugdíjasainak érdekvédelmét, szociális, egész­ségügyi problé­máik megoldásá­nak segítését. Cselekedni kívá­nok a Dolinka ügyében. Sürgős rendezésre, véde­lemre szorul a Salgó út, a Zagyvái rakodó kolónia, a Pin­tér-telep fejlődése. Dr. Horváthné Győri Magdolna 14. vk./ 1944-ben születtem Salgó­tarjánban. A Ga­garin Általános Iskola igazgatója vagyok. A tennia- karás miatt vállal­koztam arra, hogy velem egyformán érző, gondolkodó és cselekvő embe­rekkel közösen segítsünk önma­gunkon. Az a meggyőződésem, hogy a tisztaság az első köve­telmény, amelyet teljesítenünk kell. Tisztaság a fejekben, hogy megértsük a körülöttünk zajló életet és tisztaság szükséges az ut­cák, terek, s a környezetünk, a természet vé­delme miatt is. Pálfalva történel­mében mindig nagy súllyal volt jelen az öntevé­kenység, amellyel megszerveződött az itt lakók közös­ségi és kulturális élete. Ilyen körülmények között ajánlom közös cselekvésünk vezérfona­lául: a tisztaság, az öntevékeny­ség, a szociális érzékenység megvalósítható programját. Angyal János 1947-ben születtem Somoskőújfaluban. 1990 óta az AP REKORD Kft. ügyvezetőjeként dolgozom. Verse­nyigazgatóként nyolcadik alka­lommal voltam fő­rendezője a nem­zetközi atlétikai ug­rógálának. Szeret­nék Somos, Somoskő, Salgó összehangolt fejlesztésében te­vékenykedni. Somoskőújfalu az ország egyik ka­puja, ezért lehető­séget kell találni a gazdasági előnyök jobb kihasználá­sára. Nemzetközi kapcsolataim révén segíteni kívánom Salgó és Somoskő természeti szépsé­geinek jobb ismert­ségét. 6.vk./ 1958-ban születtem Pásztón. Műszaki főiskolán 1979-ben szereztem diplomát. 1994. no­vemberétől az OTP Ingatlan Rt. Nógrád megyei főmérnök­ségén dolgozom. Ha képviselővé vá­lasztanak, nyílt, emberközeli köz­Sándor Tibor szolgálatra törekszem. Körzetem modernizációs programjának legsürgetőbb tennivalója a beépí­tési tervezés és fi­nanszírozás előké­szítésének megva­lósítása. Mindehhez nél­külözhetetlen a közműfejlesztés, a szennyvízhálózat továbbépítése, érté­kesíthető telkek kia­lakítása. Karakasev Anna 2. vk./ 1962-ben születtem. A Tán­csics Mihály Köz- gazdasági és Ke­reskedelmi Szakkö­zépiskola tanára vagyok. 1975-ben költöztünk a Besz­terce lakótelepre. Ahhoz, hogy szebb, emberibb le­gyen a környezet, fontosnak tartom a lakótelep parkjainak, útjainak rendbetéte­lét, a Tarján-patak kitisztítását, a Tóstrand körüli sétány kialakítását, a sportközpont to­vábbépítését, az If­júsági tábor, a volt MHSZ pálya felújí­tását, az úgyneve- zetttt KGST-piac modernizálását, a Kercseg dűlői ví- kendtelkek önerős közműfejlesztését. körzetem sporttevékenységé­nek szervezésében, a környe­zetvédelem terén, a vállalko­zásfejlesztés köré­ben kívánok dol­gozni. Szorgalma­zom a Tarján-patak medrének kitisztítá­sát. A gazdaságé­lénkítést az ingatla­nok, szanálásra váró területek hasz­nosításával tartom megvalósíthatónak. Eisler Ferenc 3. vk./ 1943-ban születtem Salgótar­jánban. Labdarúgó voltam az SKSE, Karhatalmi Dózsa, Öblös, Somos, NB III -as csapatában. Az Acélgyárban művezetőhelyettes vagyok. Elsősorban lakó­Baglyasné Földi Nóra 4. vk./ 1962-ben születtem Salgótar­jánban. Képesíté­sem könyvelő, vál­lalati tervező és sta­tisztikus. A Népjó­léti Képzési Köz­pontban dolgozom. Megítélésem sze­rint a munkanélkü­liséget csak új munkahelyek te­remtésével és nem a szociális támogatá­sok bővítésével le­het segíteni. Ke­resni kellene közér­dekű megoldást az Ötvözetgyár gazda­sági újrahasznosítá­sára. Rossz az utak állapota. delmi szempontból legsürgő­sebb az igen elhanyagolt vásár­téri vasút-kömyék és patakpart gazdátlanságának megváltoztatása, lepusztulásának megállítása. A Rá­kóczi úti iskola sportudvarát úgy kell felújítani, hogy a gyerekek, fiata­lok, idősek egy­aránt szívesen használják. Uramecz János 9.vk./ 1959-ben születtem Salgótar­jánban. Születésem óta a Vásártéren. Ha képviselővé vá­lasztanak, elsősor­ban a vásártéri el­szegényedő nyugdí­jasok érdekében kí­vánok tenni. Kömyezetvé­Szentpéteri Ferenc 12. vk./ 1959-ben születtem Zagyva- pálfalván. Üzem­mérnöki diplomát szereztem, majd ta­nár lettem. A Stromfeld Aurél Műszaki Középis­kolában dolgozom. Körzetemben fon­tos feladatnak tar­tom a városi átlagot is megha­ladó munkanélküliség csökken­tését, a munkahelyteremtő kez­deményezéseket. A Hősök úti kolóniák és a Zöldfa út sza­nálását a Bercsényi út kiépítését. A kul­turális és sportélet fellendítésével, a lakókörnyezet szebbé tételével növelni lehetne az otthonosság érzetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom