Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-06 / 287. szám
1994. december 6., kedd Hírlap - Olvasószolgálat 11. oldal Ipiuln« Hegedűs Bálint Salgótarjánban, az Úttörők útján lakik. Mellette Juhászné Kincses Helén, a Vöröskereszt megyei titkára Hírlap-Mikulás járta a megyét Juhász Bernadett ötödikes kislánynak (középen) nem várt boldogságot szereztek osztálytársai azzal, hogy meghívták hozzá a Mikulást a zagyvapálfalvai Arany János Iskolába. Bernadett jobbján dr. Tanka László, lapunk főszerkesztője ígéretéhez híven a Hírlap-Mikulás a beteg gyerekekhez kopogtatott be tegnap délután. Nehéz is, könnyű is volt a dolga, hiszen a gyógykezelésre szoruló kisebbek és nagyobbak - a Gyermekekért Alapítvány, a Vöröskereszt megyei szervezete, valamint lapunk felhívására - levélben „érkeztek” a kívánságok szerkesztőségünkhöz. Másrészt rengeteg hívásnak kellett eleget tennie. Az ajándékok egy része küldeményként jutott el a címzettekhez, és sok gyerek személyesen is találkozhatott a nagy szakállú, piros köntösbe bújt, barátságos Hírlap-Mikulással. Bekopogtatott például a salgótarjáni Arany János Általános Iskolába, hogy az ötödikes Juhász Bernadettnek átadja az áhított ajándékokat. A műtéten átesett kislány nem is sejtette, hogy osztálytársai mennyire szívükön viselik a sorsát, tollat fognak, hogy az átéltek után kellemes perceket szerezzenek neki.. Pásztón az Általános Iskola és Diákotthon elsős-másodikos foglalkoztató csoportjához kopogtatott be. Egy-két apróság riadtan bújt a tanárnénihez, de az ajándékcsomagok láttán hamar megvigasztalódtak, s buzgó énekléssel búcsúztatták a Télapót. Szebeni Adámot Bátonyte- renyén kereste meg a Mikulás. A kisfiú az öt évesek őszinteségével csodálkozott rá a csupa piros, furcsa jövevényre, aki egy kismozdony- nyal köszöntötte őt. A Mátra Lakótelepen Makó Vivien és testvérei is tágra nyílt szemmel követték a „jóságos bácsi” mozdulatait, amint sorra eléjük rakta a játékokat és az édességeket. Megajándékozzuk, akiket szeretünk Amikor a keresztény vallás és az egyház a karácsonyt egyre inkább családi ünneppé és a gyermekek ünnepévé tette, legáltalánosabb szokássá a családtagok és a gyermekek megajándékozása vált. Általánosan elterjedt hiedelem volt, hogy az ajándékot földön túli lény hozza. A 16. századtól német területen terjedt el a Mikulás, akinek a naptár szerint külön ünnepnapja van december 6-án. Szent Miklós püspök a középkorban népszerű volt. A legenda szerint három szegény lány ablakába éjjel három zacskó aranyat tett, hogy tisztességesen férjhez mehessenek. Az ő tettének emlékére azután december 6-a előestéjén megajándékozzák a gyermekeket. Országonként változik azonban a szokás, vannak-e kísérői vagy sem, megjelenik-e ő maga, vagy csak ajándékát hagyja cipőben, facipciben, harisnyában, amit számára a gyerekek kikészítettek. Ha vannak kísérői, igen gyakran ördögnek öltözött, ijesztő figurák, s ilyenkor a Mikulás jutalmaz és büntet is. Hazánkban is szokás, hogy zajos, álarcos kísérettel, krampuszokkal érkezik a Mikulás a házakhoz, kísérői láncokat rázogat- nak, s bizony meg-megcsapják azt a gyereket, aki nem tanult rendesen. A Mikulás általában prémes kabátot, süveget, csizmát visel, öltözete a püspökök ruhájára emlékeztet. A Mikulást azután a német protestantizmus korában az 1600-as évek elejétől kiszorította a Kisjézuska vagy Jézuska (Jesuskind, le Petit Jesus). 1 '-~f ^ 1 J£2§; Á&p-' Aj ß N «1 Nagyon megörültek a télapónak a Pásztói Általános Iskola és Diákotthon elsősei és másodikosai Szebeni Ádámhoz (5 éves) Bátonyterenyén kopogott be ajándékokkal a kedves nagyszakállú Szent Miklós püspök - az igazi Mikulás „Szent Miklós a hulló hóbanI puttonyával körbejár. Bekopogtat minden házba/ Minden szegényt megtalálj Öröm ül az öreg arcán,/ Merre ö megy, hull a hó/ Röpíti szél, szánkó” - éneklik kicsik és nagyobbak. De kire is emlékeztet a kedves ifjúsági ének, melyhez sokszor gitárkíséret is társul? Szent Miklós püspök - azaz az ő nevében a világ minden égtáján december 5-6-án érkező puttonyos Mikulás - a valóságban nem egyetlen személy volt, hanem két történelmi alak tulajdonságai ötvöződnek benne. A mi Mikulásunk sokkal inkább emlékezett a negyedik században élt kis-ázsiai püspökre, mint a kétszáz évvel később ismertté vált, ugyancsak kis-ázsiai apátra, noha mindkettőjüket már életükben legendák övezték. Szent Miklós annak idején bőkezűségéről lett híres. Feljegyezték, milyen gazdagon megajándékozott három lánytestvért, akiknek apjuk nem akart hozományt adni s így bordélyházban végezhették volna. Csodálatos módon állítólag három, hordóban agyonkín- zott diákot is életre keltett, sőt, hajósokat is megóvott a biztos veszedelemtől. Miklós püspök székhelyén feljegyeztek olyan legendát is, amely arról szól, hogyan mentette meg a városlakókat az éhhaláltól? Nem csoda, hogy Miklós püspök olasz rajongói odáig mentek, hogy 1087-ben ellopták (!) a szentföldi maradványait Mirából, s az éj leple alatt áthajóztak vele a szemközti olasz városba, Bariba, ahol gyönyörű síremléket emeltek neki. Európai tisztelete elsősorban innen terjedt el s jutott el többek között Magyarországra is. A drámai hatást növelendő, időközben a Mikulás alakjához különböző kísérőfigurákat is kitaláltak. így lett állandó kísérője az ördög vagy a krampusz és létfontosságú ruhadarabja a téli hátizsák, valamint a hatalmas bot, a nagy fehér szakáll és a szánkó. Az ünnepélyes mikulásozás Luther idejében terjedt el. December elején, feltételezett halála napján, a szent életű püspök az arra érdemeseknek - kicsiknek és nagyoknak is - apró ajándékokat tesz az ablakába vagy az előtte gondosan kitisztított cipőkbe, csizmákba. A jóságos püspök a művészettörténetbe is bevonult. A tudósok szerint annak idején gomba módra szaporodtak el a szent nevét felvevő templomok és kápolnák. Bizáncból terjedt el tisztelete Oroszországban is, ahol Nyikoláj néven az orosz-ortodox egyház legközkedveltebb szentjévé vált, aki az országot a tatár veszedelem elől is hathatósan védte. Északnyugat-Európában a kikötővárosok mindegyikében épült Szent Miklós templom. A püspököt többek között megfestette Firenzében Fra Angelico és Giotto is. Szent Miklós emlékét ma nemcsak a festmények elevenítik fel. A kicsiknek az elővarázsolt ajándékok szereznek örömet. Makó Vivien a bátonyterenyei Mátra-lakótelepen fogadta a Mikulást. A kislány testvérei körében örül az ajándéknak. Finnországban él a püspök utóda? Ilyenkor, Mikulás táján Helsinkitől 30 kilométerre keletre az emberek tömege lepi el Ior Bock birtokát és annak környékét, hogy megtalálja Mikulás rejtett kincsét. Ez nem mese: Ior Bock 51 éves finn idegenvezető, az immár világméretű Positive Foundation vezetője szilárdan állítja, hogy ő a szentéletű püspök utolsó leszármazottja és rejtett kincsének várományosa! Bármennyire meglepő - Mikulás tulajdonképpen skandináv volt, Necklasnak hívták és ő a Bock-család őse! A püspököt először a néphit, majd a pápa minősítette a gyerekek védőszentjévé, de a középkorban patrónusa lett a hajósoknak, a kereskedőknek, és a pékeknek is. Csak jóval később ült fel Télapóként a rénszarvas szánra. Az újmódi Mikulás-mozgalom híveinek számát nem utolsósorban az a hit gyarapítja, hogy a Bock-család birtoka közelében rejlik a föld alatt a fantasztikus Mikulás-kincs! A finn hatóságoknak már meg is gyűlt a baja azzal az elszánt csoporttal, amely Kajaani műemlékké nyilvánított várának udvarán akarta kiásni az Ior Bock által állandóan emlegetett 1288 kilós „arany bakot”. Immár 1987 óta folyik Mikulás kincsének kutatása, s a hatóságok figyelmeztetése ellenére az idén december 6-án is nekiveselkednek a kincskeresők. Hivatalosan bejelentették, hogy az idén is behatolnak a föld mélyébe.
