Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-31-1995-01-01 / 308. szám

1994. december 31 - január 1., szombat - vasárnap Évzáró Magazin • Ünnepi Vegvestál 7. oldal Ledér Lídia, „csak” a hétvégéken K Keresztbe teszi formás, fekete harisnyába bújtatott lábait, köz­ben a fehér miniszoknyából kivillan a bugyija. Mosolygós, sö­tétvörösre festi a haját, szeme barna és közelebb jár a harminc­hoz, mint a húszhoz. Alkalmi nőnek tartja magát, nem hivatá­sosnak. Az egyszerűség kedvéért nevezzük Ledér Lídiának.- Harisnyanadrág van raj­tad. Az ember a fúrnék és a fo­tók alapján nem ilyennek kép­zeli a szexi munkaruhát...- Tudod, hogy milyen hónap van? Decemberben azért nem járhatok meztelen fenékkel... Egyébként eléggé ritkán szok­tam én úgy „dolgozni”, amiről te hallani szeretnél!- Amikor melegebb van, meztelen fe­nékkel jársz?- Bugyi mindig van rajtam...- Milyen fa­zont szeretsz?-Tudod, hogy mi az a szuszpenzor? Három vé­kony, gumíro­zott pánt, elől meg egy csip­kebetétes, te­nyérnyi há­romszög alakú textil. Az em­ber fenekén nem látszik meg a fehérnemű körvonala. Szerin­tem izgatóbb az ilyen szerelés, mint bármi más.-Úgy tudom, hogy főállásod is van az „alkalmi” mellett.- Szeretném, ha csak a főál­lásom lenne, de abból nem jön­nék ki. Tisztán kézhez kapok 12 ezret, a főnököm zsebből tí­zet szokott adni mellé - a tb miatt neki így jobban megéri. Ez a pénz, amit napi nyolc, tíz, néha még ennél is több órai kemény munkáért kapok, kö­rülbelül elég a három évvel ez­előtt felvett OTP-kölcsön tör­lesztésére, a lakás rezsijére, meg a fiam óvodájára. Ha min­den számlámat kifizetem, csak három-négyezer forintunk ma­rad egy hónapra.- Az „ üzletszerű kéjelgés- ből" mennyivel tudod kiegészí­teni a jövedelmedet?- Ne gondolj túlságosan sokra. Azokon a hétvégéken já­rok szállodázni, amikor a négy­éves fiamat rábízhatom anyámra. Havonta kétszer, jó esetben háromszor van ilyen.-Mit jelent az, hogy szállo­dázni jársz?- Az érdekel, hogyan csiná­lom? Pénteken este felmegyek Pestre, lakik ott egy barátnőm, nála van a „főhadiszállásom”. Átöltözöm - bőr miniruha, szinte nem is látható, de nagyon erotikus fehérnemű és hosszú szárú csizma-, kikészítem az arcomat, elmegyek valamelyik jobb szállodába, és beülök a bárba valami ital mellé. Azért járunk a szállodákba, mert ott helyben van a szoba. Lehetőség szerint viszem magammal a ba­rátnőmet is, egyedül ugyanis nem életbiztosítás.-A hivatásos stricik mit szólnak a placcon megjelenő idegen lányokhoz?- Nem szabad gyakran járni ugyanarra a helyre. Ha néhány havonta egyszer elvetődünk egy helyre, az nem szúr szemet. En csak a bárban ismerkedem, és lehetőség szerint külföldiek­kel. Az ő pénztárcájukhoz ké­pest olcsó vagyok, és valószí­nűleg utána sosem találkozom velük. Kerülöm viszont az ara­bokat, meg a többi színes bőrűt. Nem vagyok fajgyűlölő, de az idejáró oroszok, ukránok, ro­mánok mind bűnözők. A maffi­ával meg ugye nem ajánlatos intim kapcsolatba kerülni. A német, osztrák, olasz, holland, belga meg mindenféle skandi­náv férfiak a legjobbak. Nekik tényleg csak egyetlen éjszakára kellek, a szex kedvéért.- Stricivel biztosan jobban menne az üzlet. . .- Éppen üzlettársat keresek. Esetleg te vállalkoznál rá?-Anyagilag biztosan jobban járnék, mint az újságírással. Viszont még mindig nem mond­tad meg, hogy jól fizetnek-e.- Erősen változó, sok függ attól, hogy milyenek a kilátá­saim. Ha korán van, és más üz­let is kinéz, akkor persze drá­gább. Az éjszaka vége felé akár azért is, hogy kifizessék az ita­lomat ... Á forintot jobban szeretem, mint a márkát vagy a dollárt: az ötezresen rögtön ész- revenném, ha hamis lenne. A tarifa úgy általában öt-tízezer forint.-Nekem mennyiért számíta­nád meg?- Húszezer egy egész éjsza­kára. Ha sokallod, akkor vegyél fel rá kölcsönt. Egyébként a nyugatiaknak az a száz-kétszáz márkának megfelelő forint nem különösebben nagy összeg. Sok külföldi fiú csak a szex mi­att jár hozzánk: nálunk még vi­szonylag tiszták a lányok, és a nyugati orszá­gokhoz képest kevés itt az AIDS-es meg a kábítós.- A fertőzés­től nem félsz?- Attól min­denki tart. Óv­szer nélkül én nem is vagyok hajlandó közö­sülni senkivel.- Hány fordulót bonyolítasz éjszakánként?-Egyet. Amint már mond­tam, nem vagyok hivatásos ... Gyakran előfordul az is, hogy hiába ülök a szálloda bárjában egész éjjel, nem jön össze semmi. Eléggé sokan vagyunk már a placcon ...- Először hogy csináltad?- Az érdekes volt. Két évvel ezelőtt a főnökömmel Pesten voltunk. Ajánlatot tett, azután meg kivett egy szállodai szobát. Kénytelen voltam ingyen lefe­küdni vele, csak azért, hogy az állásom megmaradjon. Becsü­letére legyen mondva, adott érte egy ötezrest is.- Tart vele a viszonyod?- Igen.- A szülök, a család és a gye­rek tud a mellékállásodról?- Még csak az kéne! Azt szoktam otthon mondani, hogy munkahelyi elfoglaltságom van. Amióta ez a „zsebbőlfize- tősdi” rendszeressé vált min­denhol, ez nem feltűnő ...-A fiadnak mit fogsz mon­dani tíz év múlva?- Remélem, hogy soha nem tudja meg. Egyébként azért is csinálom, hogy neki enni tudjak adni . . . Faragó Zoltán Képünk nem a cikk szereplőjéről készült Karácsony-lányok karácsonyi ikerkoccanás Egészen különleges eset történt ka­rácsonykor Angliában. Egy 31 esz­tendős női ikerpár egymás otthona felé autózott, az ajándékaikat akar­ták egymásnak átadni, s a keskeny és jeges országúton összeütköztek. Az eset külön érdekessége, hogy a hölgyeket Karácsonynak hívják: Lorraine és Levinia Christmas ka­rambolozott egymással. Az ikerpár egyébként nem szen­vedett súlyos sérüléseket, de a ka­rácsonyt egy norfolki kórházban kellett töltenie. Édesanyjuk, Joan Christmas megjegyezte: az ikrek mindent egyszerre csinálnak, így a karambol nem túl meglepő. De az, hogy a Karácsony-lányok éppen karácsonykor törjék össze magukat karácsonyi ajándékaik eljuttatása miatt, az mégis kicsit furcsa. Keanu Reeves különös házassága Siratják a lányok Világszerte sokkolta a rajon­gók - elsősorban a hölgyek - nagy táborát az a hír, mely a nemzetközi show-business első homoszexuális esküvőjé­ről érkezett. A fiatalabb korosztály egyik bálványa, Keanu Reeves „férj­hez ment” David Geffen milli­árdoshoz, az egyik legnagyobb amerikai lemezkiadó tulajdo­nosához. Bár az esküvő már több mint három hete lezajlott, mind az érintettek, mind a ta­nuk és vendégek idáig őrizték a titkot. Az esküvő az egyik diva­tos Los Angeles-i étteremben zajlott le. A szertartást egy rabbi vezette, a meghívottak között pedig nem kisebb vi­lágsztárok voltak, mint Claudia Schiffer, Cindy Crawford, Ste­ven Spielberg és Liz Taylor. Az 51 éves „vőlegény” fe­kete szmokingot, a 29 éves „menyasszony” fehér szmo­kingkabátot és fekete nadrágot viselt. A lakodalom hajnali há­romig tartott. A rockcsászár homoszexuá­lis hajlama eddig is közismert volt a szórakoztatóipar berkei­ben, az Otthonom, Idaho, a Kis Buddha, avagy a Féktelenül vi­lágsztár hőséről, a nők bálvá­nyáról azonban senki sem sej­tette, hogy „férjhez megy”. Hisz' viszonyát Sharon Stone- nal, Sofia Coppolával, vagy Paula Abdullal a botránysajtó is bőven szellőztette. Most viszont kiderült: kap­csolata Geffennel ugyancsak 1993-ban kezdődött, a Los An­geles-i földrengés után. A ter­mészeti katasztrófában Keanu háza rommá dőlt, szinte minde­nét elvesztette és földönfutóvá vált. Geffen ekkor ajánlotta fel neki háza egy részét. Az együtt­lakás során felfedezték egymás iránti vonzalmukat is. Amíg a kan ereje végére ér ... Inszeminátor. Nem mindennapi foglalkozás. Csodálkozha- tunk-e azon, hogy az egyszerű falusi gazdák és gazdasszonyok nyelve beletörik a szóba, és a mestert fogadva insteminőrt meg inkvizítort emlegetnek. A salgótarjáni Mede Barnabás, pár hó­nap híján, negyedszázada foglalkozik mesterséges megtermé­kenyítéssel. Mint ügyes szarvasmarha-tenyésztő technikust szemelte ki a kényes feladatra hajdani szövetkezeti vezetője. Az állatok mesterséges meg­termékenyítése általában két irányú tevékenység. Egyrészt spermát kell termelni az apaál­latoktól, másrészt inszeminálni, azaz megtermékenyíteni. Az előbbi elsősorban laboratóri­umhoz kötődő tevékenység, azt a mi inszeminátorunk nem csi­nálja. De látott már ilyen műve­letet. Az ám a kutya munka! Képzeljenek el egy felindult sertéskant, amint ráront az elébe táruló mükocára, és irtó­zatos kedvvel me g gyömöszöli. Bánja is az úrfi, hogy célt té­vesztett! Ámbár ezt nem is tudja, mert az igazi disznóbőr­rel letakart vasváz-koca alatt megbúvó technikus markában legalább olyan jól érzi magát, mint a hüvelyben. Az a furfan­gos mesterember meg még rá is játszik. A markában vergődő szerszámon a megfelelő ütemre lazít-szorít, lazít-szorít, míg a kan ereje végére nem ér, és zá­poresőként ki nem lövelli ma­gából az élet nedvét. Egyenesen bele egy körülbelül két decis laboratóriumi pohárba, amelyet a technikus szabadon maradt kesztyűs kezével odatart. A szarvasmarhák körében bonyolultabb és veszélyesebb is a művelet. Egy bika 10-12 mázsa is megvan. Egy ilyen nagy állatot keményen kell megtartani. A közreműködésre kiszemelt tehenek nem is bírták a napi 5-6 fordulót, noha csak állniuk kellett a bika alatt. Most már bika bikára ugrik. A tech­nikus itt is érti a dolgát. A bikák - nyilván érzik a rájuk váró fel­adatot - olyan örömmel enge­delmeskednek, mintha bálba mennének. Fickósan lépeget­nek, sűrűn bőgnek. A csalibika mellett meglapuló technikus, mintegy bűvész, ügyes mozdu­latokkal a bika dorongjára ve­zeti a duplafalú gumihüvelyt, melyet körülbelül 35-37 fokos melegvíz tölt ki. Közben leve­gőt is fújnak rá, hogy fesze­sebb, szorosabb legyen a mű­hüvely. így aztán az inszeminá­tor valósággal lefeji a bikát. Hozzánk legközelebb ilyen műveleteket Gödöllőn végez­nek, az Országos Mesterséges Termékenyítő Vállalatnál. Ül­lői telephelyén a sertésspermát állítják elő. Egy-egy mestersé­ges megtermékenyítés általá­ban ezer forintba kerül, függet­lenül attól, sertésről vagy szar­vasmarháról van-e szó. Persze a távolság emeli a költségeket. Mégsem mindegy, Vizslásra kell-e kimenni, vagy Var- sányba. Salgótarján és Szé- csény környékén 55 település tartozik Mede Barnabáshoz, az 1991 óta önálló vállalkozóhoz. Mostanában jóval kevesebb a munkája. Nincs elég állat! Tíz éve még évi négyezer szarvas- marhát és kétszáz sertést ter­mékenyített meg. Az idén vár­hatóan csak négyszázat, illetve százat. - ok ­A tehenek kidőltek, most már bika bikára ugrik Januártól újdonságok a társkereső rovatban Kedves társkeresők! Rova­tunk negyedéves működésé­nek mérlege jónak mondható. Három hónap alatt levélben és telefonon mintegy száz ér­deklődő keresett meg. Rova­tunkhoz mintegy nyolcvan le­vél érkezett, a 316-455-ös társkereső telefonon pedig több mint ötven beszélgetés hangzott el. Ne számoljanak utána a kételkedők, az adatok nem tévesek, ugyanis számos társkereső többször is jelent­kezett. Azt hiszem nem túlzók, ha működési időnk legemlékeze­tesebb sikerének könyveljük el a december 17-én megtartott társkereső klubestet, ahol a sal­gótarjáni egyedül állóak klub­jának tagjaival összesen min­tegy nyolcvanan vettek részt. Áz új év hatásosabb munkája érdekében arra kérem társkere­sőinket, hogy kritikusan írják meg tapasztalataikat, jót és ke­vésbé jót egyaránt. Nagy öröm lenne számomra, ha minél töb­ben ragadnának tollat és az öt­leteiket, javaslataikat sem felej­tenék ki a levélből. Számomra ez olyan kellemes új évi meg­lepetés lenne, amelyet mind­annyiunk érdekében lehetne gyümölcsöztetni. Az új esztendőben néhány újítást vezetünk be a társkereső rovat működésében. Az első ilyen a klubforma kialakítása. Ezáltal erősíteni akarjuk a rovat működését, lehetőséget aka­runk teremteni arra, hogy ne csak telefonon és levélben „ta­lálkozzunk”, hanem legalább havonta egyszer személyesen is. Az eddigi tapasztalatok is erre ösztönöznek, a decemberi klubesten pedig a jelenlévő társkeresők egyöntetűen állást foglaltak a klub létrehozása mellett. Januártól minden társkeresőt arra kérünk, hogy a jelentkezé­sekor töltsön ki egy kérdőívet, s mellékeljen ehhez egy fényké­pet is. Ugyanezt kérjük azoktól a társkeresőktől is, akik már be­jelentkeztek hozzám. Nekik postán juttatjuk el a kérdőívet. Számítógépes adatbázisunkat - amely gyorsabbá és pontosabbá teszi a társkeresést - csak a be­érkezett kérdőívek alapján tud­juk elkészíteni. Itt kell újra em­lítenem a diszkréciót, ami eddig is alapelvem volt a társkeresési tevékenységben. Végül a jeligékről és haszná­latukról. Néhány társkeresőnk nem adott jeligét. Ez különösen akkor gond, ha egy másik társ­keresőnek szánták üzenetüket. Mindezek azonban közös aka­rattal rendbe hozhatóak az új évben, amihez mindannyiuk- nak sok boldogságot és társat kívánok! Péter Ezt suttogja falu, város AJagyon 1 y rosszak mostanában az emberek. Még a Jézuskát is kikezdik. Pedig - biztos vagyok benne - senkit nem hanyagolt el, mindenki­nek hozott valami apróságot. És mégis, van, aki elégedet­len. No, nem azért, mert netán kevesellte volna azt a több ezerforintos csomagot, amit karácsony alkalmából intéz­ményétől kapott. Azzal maxi­málisan elégedett. A begyeket csak az szúrja, hogy a diri jó­val többet kapott. 0 annyit, hogy azt - a pénzmagot - egy­szerűen csak zsebre kellett vágni. A bolt ugyanis, ahol az ajándékcsomagokat megvásá­rolták, nem maradt hálátlan a kiválasztásáért, megjutal­mazta - tíz százalékkal - az in­tézményvezetőt. Az igazgató ezt, nem először életében, leg­nagyobb természetességgel fogadta: végtére is ö tárgyalt mindvégig az ügyben, igazán megérdemli azt a több mint félmilliócskát. Nem tudom, miért kerítenek tényleg olyan nagy feneket az emberek az ilyesminek. A fő­nök az főnök, a beosztott meg beosztott. Ehhez tartsa min­denki magát. De nem; csak áskálódnak továbbra is. Kép­zeljék: ugyanerről az igazga­tóról terjesztik, hogy jobban szeret fizetni a gyógyászati eszközökért, mint azokat ala­mizsnaként elfogadni. Mond­ják, az intézmény ingyen meg­kapta volna azt a speciális szerkentyűt, amit most pénzért vesznek meg, ha kiraktak volna egy nemzetközileg favo­rizált feliratot a falra. Igen ám, de akkor a vezér nem ve­hetné fel a vásárlásért járó ju­talékot a gyártó-szállító cég­től. Hát nem világos? Miért rakták volna ki? No, ezeknek a mende-mon­dáknak a terjesztéséhez kell aztán a rossz indulat! Meg annak az állításához, hogy a rendőrség nem szolgáltat Önöknek pontos információt, noha Önöknek pontosan kell tájékoztatniuk az olvasóikat. Hát ha nem, akkor nem. Akkor kénytelenek azt megírni, amit az utcán hallanak. Ugye, ked­ves olvasó? A z a rendőrség pechje az­tán, ha a sok duma való­ságnak bizonyul; ergo nyu­godtan elhallgathatta a törté­netet. Persze azt továbbra sem tudni, miért. Miért akarja ró­zsaszínűbbre festeni az eget? - Üsse kő, így talán ebbéli igye­kezetükben még azt is megérik, hogy az újságból értesülnek majd a betörésekről. Apolka

Next

/
Oldalképek
Tartalom