Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-30 / 307. szám
1994. december 30., péntek JÁTSSZON VELÜNK! 11. oldal Volt egyszer egy vetélkedő: Ki tud többet Magyarországról? Kellemes játékot kívánunk! izonyára sokan emlékeznek még a Magyar Televízió „Ki tud többet Magyarországról?" című honismereti vetélkedő 18. adására, amelyet a salgótarjáni József Attila Művelődési Központból közvetítettek élőben a közelmúltban. Antal Imre játékvezető kedves megjegyzése szerint: „A hegyes-völgyes Nóg- rád s a Palócföld fővárosa az ország alighanem legkülönösebb városa." Hogy miért? Ezt tudták meg azon az estén az érdeklődők az egymással vetélkedő két családtól és baráti körétől. Csak emlékeztetőül jegyezzük meg: Frics Gyula mérnök, illetve Szabó János szállodavezető családja s baráti köre voltak a versengők. Frics Gyuláék jutottak tovább a jövő márciusi fordulóba. De a versengésnek nem volt vesztese. Mindannyian gyarapodhattunk tudásban, ismeretben. Ezúttal -fölidézve az egész Salgótarjánt és (talán) a megyét megmozgató játék hangulatát is - azt a lehetőséget kínáljuk olvasóinknak, ha van kedvük, ismételten játsszanak kicsit. Ezért adjuk közre azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek Salgótarjánban is elhangoztak. Mindenki ellenőrizheti, vajon tudta volna-e a helyes választ a kérdésekre. Jfellemes szellemi játékot XY kívánunk! A régi és az új Salgótarján A régi Fő' utca Salgótarjánban Nyomozzunk! Nem akármi után, hanem épületekre kell emlékezni. Kérdések: 1. / Csillagházak 2. / „SZMT” székház 3. / Fő tér, Karancs Szálló 4. / Garzonházak 5. / ÉVI II. üzletközpont 6./ Csillagház előtti park Válaszok: 1. / Zsinagóga 2. / Fő tér, Both-féle üzlettel 3. / Fő tér, üzletekkel^ 4. / Erzsébet tér az Őrangyal patikával 5. / Városháza /régi/ 6. / Jankovich-kúria Kastélyok, kúriák, várak Nógrád az ország egyik legkisebb megyéje, mégis itt van a legtöbb kastély és kúria. Rengeteg a vár (vármaradvány) is. Igaz történetek, történelmi események, mondák, legendák, irodalomtörténeti emlékek fűződnek hozzájuk. Kérdések: 1. / Hány kastély és kúria van Nógrádban? 2. / A litkei emlékpark tábláján Vörösmarty idézet: „Emlékek nélkül a népeknek híre csak árnyék!” Hány tölgyet ültettek ide a milleniumkor? 3. / A csesztvei kúriában készült föl Madách Imre, majd a sztregovai apai kastély dolgozó- szobájában, az „Oroszlánbarlangban” írta meg 1859-60-ban „Az ember tragédiájáét. Mikor és hol volt a Tragédia ősbemutatója, s részt vett-e rajta a költő? 4./ Egy-egy idézet egy-egy nógrádi várra vonatkozik. Tompa Mihály: „Török tábor, mint a tenger mozdul lomhán/ de vész Ali, s jobban, jobban korbácsolván:/ Szécsénnek dől, mint dagály dől a szigetnek...” Tinódi Lantos Sebestyén: „Az Ali basának nagy csudája vagyon,/ az Buják várának erős fala vagyon...” Evlija Cselebi: „A hitetlenek kezén volt, de az 1663. évben, amikor Káplán basa Nógrád várát ostromolta, az ellenség ezt elhagyván, elfutott...” Tinódi Lantos Sebestyén: „Kit ha hallanátok, megbeszéllenék,/ Hollókőben egy jámbor vitéz lakik, hogy kit hívnak az jó Kapitán Györgynek...” Petőfi Sándor: „Itt ált Salgóvár, mint egy óriás...”. Válaszok: 1. / Ötvenhét kastély és kúria. 2. / Hét tölgyet ültettek, a hét vezérre emlékeztetve. 3. / A Tragédiát 1883-ban a Nemzeti Színházban vitte először színre Paulay Ede. Madách már 19 éve nem élt, tehát nem vehetett részt műve ősbemutatóján. 4. / A várak az idézetek sorrendjében: Szécsény, Buják, Nógrád, Hollókő, Salgó. Nógrád várát is bevette a török Palócok és a néprajz Hollókó'-Ófalu a világörökség része Ha valaki azt hallja, Nógrád, és azt, hogy népművészet, mindenki azonnal rávágja: palóc. Hogy ez a szó mit jelent, s honnan ered, az régi vita tárgya. Viszont tény, ha valaki palóc viseletét akar látni, nem kell föltétlenül elmennie a balassagyarmati Palóc Múzeumba, ahol a leggazdagabb ilyen gyűjtemény van. „Élőben” is láthat ilyen viseletét például Bujákon, Rimó- con. Hollókőn, Kazáron és másutt. Gazdag ez a tájék a népépítészet emlékeiben és népszokásokban is. Kérdések: 1. / Mi a kiszehajtás? 2. / Mi a mancsozás? 3. / Miről nevezetes Hollókő? 4. / Mi a „hérész”? 5./ Palóc találós kérdés: ha kilenc gyertya közül hetet eloltanak, hány marad az asztalon? Válaszok: 1. / A kiszehajtás téltemetés. A bábu eredeti neve, kisze, annyi mint savanyú, böjti leves (szlovák). Virágvasámapkor az asszonyruhába öltöztetett szalmabábut a falu szélén levetkőztették, vízbe dobták - ússzon el messzire a tél és a betegség. Máskor elégették, ugyanezen célból. 2. / Népi, sajátosan palóc gyermekjáték. 3. / A kulturális világörökség része. 4. / A menyasszony vendégeinek látogatása a vőlegényes háznál. 5. / Hét, mert kettő tövig ég. A kazári népviselet az egyik leghíresebb... Szklabonya - Mikszáthfalva Nógrád nagy fiát, a ,jó palócokat” irodalmi rangra emelő Mikszáth Kálmánt élete alkonyán az egész ország ünnepelte. A Horpács melletti pusztát és erdőt a nemzet megvásárolta és neki ajándékozta. Szülőfaluja, Szklabonya nevét pedig Mikszáthfalvára változtatták. Kérdés: Milyen alkalomból történt mindez? Válasz: Mikszáth 40 éves írói jubileuma alkalmából 1909- 1910-ben. Az író az ünnepség- sorozat közben hunyt el. Mikszáth-emlékmúzeum Horpácson Példás faluszépítők, világhírű leletek Van Nógrádban egy alig ezerlelkes kis falu, ahol hat év óta faluszépítő egyesület működik, s tesz csodás dolgokat: önerőből helyrehozza műemlékeit, helytörténeti kiadványokat, kalendáriumokat jelentet meg, a falu legszebb épületeiről képeslapokat ad ki gyermekrajzokkal, és így tovább. Szépen helyrehozták az 1770-ben épült Kubi- nyi-Prónay kúriát is. Az önkéntes faluszépítés motorja Pinczés Rudolfné Kiss Klára tanítónő. Kérdés: Melyik ez a falu? Válasz: Ságújfalu Világhírű leletek: régi kihalt állatok mintegy 1500 lábnyomát őrzi az ipolytar- nóci homokkő. Kérdések: 1. / Hány évvel ezelőtt éltek itt ezek az állatok? 2. / E helyen valaha tenger lehetett, hiszen a közeli Ipoly- tamócon tengeri üledékekre és egy tengeri halfajta több száz fogára bukkantak. Milyen haléra? Válaszok: 1. / 20 millió évvel ezelőtt 2. / Cápáéra Bányászkodás és nehézipar A föld alatti bányamúzeum bejárata Salgótarjánban Szent Borbála, a bányászok védőszentje nem tudta megóvni védenceit, a bányászkodás Nógrádban megszűnt. A Nógrádi Történeti Múzeum azonban gondoskodik az emlékek megőrzéséről. Európában csak Hollandiában és Németországban létezik olyan föld alatti bányamúzeum, mint Salgótarjánban. Kérdések: 1. / Mire használták a klopacs- kát vagy lármafát? 2. / A hajdani bányakolóniák lakásainak kelléke volt egy különös kis „házikó”. Mi célt szolgált? 3. / A tarjáni bányában dolgozott Zsuzsi, a bányaló. Az évek alatt megvakult a sötétben. Hat csillét volt hajlandó elhúzni. Honnan tudta, ha többel akarták megterhelni? 4. / Az ácsolatot a régi időkben miért akácfából készítették? 5. / Kiről mintázta Jókai Mór a Fekete gyémántok főhősét? Válaszok: 1. / Különböző jelzésekre (munkakezdés, -befejezés, veszélyhelyzet). 2. / Éléskamrának használták, alul kutyaól, középen élelemtároló, felül macska- vagy galambház. 3. / A csilléket lánc kötötte ösz- sze, a ló megmozdította a csillesort, s a mozdítástól sorra megfeszülő láncok csattanásából tudta, hány csillét kötöttek össze (öt kattanás, hat csille). 4. / Túlterhelés esetén az akácfa recsegni kezd, hangadással maga jelez, amit például a fenyő nem csinál. 5.1 Több magyarázat is van. Egyik szerint gróf Andrássy Manóról, a „vasgróf’-ról, a salgótarjáni Vasmű Rt. acélgyárának alapítójáról. Másik szerint Zsig- mond Vilmos bányamérnökről. Harmadik szerint Hantken Miksa geológusról. A történész véleménye A vetélkedő zsűrijében dr. Kapros Márta etnográfus, dr. Kovács Anna irodalomtörténész és dr. Horváth István történész, a zsűri elnöke tevékenykedett. Dr. Horváth Istvánt arról kérdeztük, mi a jelentősége ennek a honismereti vetélkedőnek?- A közvetlen környezetünk történetével, múltjával, műemlékeivel, néprajzi, irodalmi hagyományaival, szokásvilágával, sportjával stb. való foglalkozás mindenkor fontos követelmény - mondotta. - Ez a vetéíkedősoro- zat, amely még tovább folytatódik, jól szolgálja a honismereti, helytörténeti tevékenység céljait, az ismeretek gyarapítását. Nem csak egy-egy település, hanem a táj, az egész Nógrád múltjából merítették a kérdéseket a rendezők-Mi volt a verseny érdekessége?-A versengés önmagában is izgalmas volt. Egyik érdekessége talán az lehetett, hogy ezúttal kisebb közösség, egy-egy család és baráti köre vetélkedett.- Teljes képet kaphattak-e a televízió nézői Nógrádról?- Természetesen egy-egy vetélkedő nem képes átfogó képet adni Nógrád megye történetéről. De nem is ez volt a cél. A televíziósok hangsúlyokat alakítottak ki. Ezek elsősorban a bányászkodáshoz, a néprajzi és az irodalmi hagyományokhoz, kisebb részben a műemlékekhez, a sporthoz kapcsolódtak. Fontos: J ami elhangzott, valóban az ér- | tékekre vonatkozott. Ezért volt hasznos és jó. -th
