Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-23 / 302. szám

6. oldal Ünnepi Készülődés 1994. december 23., péntek FRANCIAORSZÁG, GRÖNLAND, DÁNIA MEG A TÖBBI - AHÁNY ORSZÁG, ANNYI SZOKÁS Karácsonyok a nagyvilágban Az alábbiakban összeállítást nyújtunk át olvasóinknak arról, ho­gyan ünnepelnek embertársaink a világ különböző tájain. Grönland: Cumik és cigaretták Télapónak Grönland szigetén földalatti jégbarlangban él a Télapó. Aki nem hiszi, járjon utána, s írjon neki. A borítékra csak azt kell felírni, hogy Grönland, mert Julianehaab városka postásai tudják, hol a barlang és kikézbesítik a levelet. Télapó évente mintegy 50 ezer levelet kap a világ minden részéről és valamennyit lelkiismerete­sen megválaszolja. Még kis ajándékokat is mellékel hozzájuk. Télapó is kap ajándékokat, elsősorban a skandináv országokból küldik a gyerekek a cumijukat, ezzel érzékeltetve, hogy kinőttek a csecsemő korból. A címzett egy nagy üvegharangban őrzi ezeket a cumikat, s a gyűjtemény megtekinthető a julianehaabi postán. Ez adta Télapónak a nagy ötletet, amelyet az idén a grönlandi posta tudomására hozott: a felnőttektől is szívesen elfogad ajándékot, amennyiben az az illető utolsó cigarettája! Télapó karácsonykor személyesen is megjelenik a városka pos­tahivatalában és átveszi a neki szánt küldeményeket. Az ajtó előtt állítja meg a szánját. Ez az oka annak, hogy karácsonykor sok grönlandi gyerek keresi fel a postát. Ha szerencséjük van, megsi­mogathatják Rudolfot, a repülő rénszarvasfogat vezérállatát. Ha sötét az éjszaka, vagy rossz az idő, Rudolf orra világít, akár a fény­szóró, hogy Télapó ne tévessze el az utat. Amerika: Egész december a Mikulásé Karácsonyi díszben a csodált metropolis, New York A prémmel szegélyezett vörös palást nem éppen ideális viselet a Mexikói-öböl decemberben is meleg partján, de egy valamit is ma­gára adó Mikulás némán tűr és szenved eme nemes ügy érdekében. Ilyenkor nincs olyan amerikai áruház Alaszkától Kaliforniáig, amely ne alkalmazna egy vagy akár több Mikulást, mert minden amerikai család fotóalbumának dísze az a felvétel, amelyen a leg­ifjabbak a Mikulás ölében ülnek. Mikulás ugyanis - ellentétben az európai gyakorlattal - nem csak december 6-án éjjel jelenik meg, hanem az egész hónap az övé. Az amerikai gyerekhit szerint nem a mennyből érkezik, hanem egyenesen az északi sarkról. A csúcs- forgalom miatt gyakran kénytelen a szán helyett autón járni, s a forgalmas sarkokon állva kedvezményre jogosító vásárlási utalvá­nyokat osztogat, vagy éppenséggel pénzt gyűjt az üdvhadsereg számára. Bostonban a minap felbukkant egy rejtélyes Mikulás, ezüstszínű Lincoln luxusautóval és 50 dolláros bankjegyeket nyomott a járó­kelők kezébe! A helyi sajtó valósággal a nép jótevőjeként ünne­pelte, mígnem kiderült, hogy Mikulásunk lemezlovas, aki rádióál­lomásának igyekezett új hallgatókat szerezni. Hiába, egy igazi amerikai Mikulás üzletembernek sem utolsó... Franciaország: A világ legnagyobb jászola A jászol Párizsban, a Szajna partján, a városháza előtti téren áll. Óriási fehér sátor borul 250 figurája fölé, amelyek 70 centiméter magasak. S 20 baba mozog és beszél a látogatókhoz - kompjuterrel vezérelve. Félóránként hangszalagról megszólal Marcello Mastroianni, a világhírű színész és elmeséli az 500 éves Jézus-szobor, valamint Velence történetét, mert ebben a városban készült a jászol. A sá­torba - átszámítva - 600 forint a belépődíj: a bevételt a francia gye­reksegélyező szervezetek javára fordítják. Az Orkney-szigetek: Tömegfoci Igencsak sportosan ünnepük karácsonyt a Skóciától északra fekvő Orkney-szigeteken. Kirkwall városában december 25-én délután egy órakor kezdődik az úgynevezett „ba”, a tömegfutball. Közel másfél száz éve több mint 200 szigetlakó két csapatra osztva játszik egymás ellen: a Fel végiek és az A1 végiek. A mérkő­zés akkor ér véget, ha az Alvégieknek sikerül a labdát a kikötőig elvinniük, vagy a Felvégiek a templomig jutnak vele. A győztes csapat egy évre megkapja a kupát. Dánia: Óvakodj a manóktól! * Dániában karácsony táján elérkezik a kissé rosszindulatú piros­sapkás manók ideje. Keményen ellenálltak a keresztény térítésnek, ők a viking idők utolsó emlékei. Év közben alig hallani róluk, de karácsonykor elvárják, hogy megtiszteljék őket. Ezért meg is dol­goztatják a dánokat, mert az éhes manókat egy tál tejberizzsel kell megkínálni. A karácsonyfa alá nem jászolt állítanak, hanem berendezik a manószobát. Aki megfeledkezik erről, az magára vessen, mert a mérges manók felforgatják a lakást. Még rosszabbul járnak azok, akik nem tartják meg a karácsonyt, mert a legalább félezer éves manók a hátuk mögött dióval dobálják meg őket. Óvakodj a manóktól! - ez a dánok számára a legfőbb parancso­lat karácsony idején. Olaszország: Jézuska megáldja az Örök Várost Amikor szenteste a római Santa Maria Aracoeli templom ha­rangja éjfelet kondit, lehull a fehér lepel és az oltáron láthatóvá vá­lik a több mint 400 esztendős Santo Bambino, a Szent Kisded. A templom hajójában felragyognak a kristály csillárok és a hívők él­jenzése közepette viszi a pap a Szent Kisded szobrát a főoltárról a mellékoltáron berendezett jászolba. Az orgona fortisszimóban har­sog, gomolyog a tömjénfüst. Az Örök Város szívében 112 lépcső vezet fel a rómaiak kedvenc templomához és hatalmas tömeg láto- gat el Jézuskához. A szobor a legenda szerint Getszemáné kertjé­nek olajfájából készült. A kerek gyerekfejet korona díszíti. Ruhája csupa ékszer: drágakő, nyaklánc, karkötő, gyűrű, hálából adták azok, akiket megsegített. Karácsony idején a jászollal szemben kis szószéket állítanak fel, s a hat-tízéves gyerekek ott prédikálhatnak, vagy verseket olvas­hatnak fel szüleiknek. Miközben a gyerekek prédikálnak, a lépcső­kön dudakoncertet adnak az abruzzoi pásztorok, ezzel kedves­kedve a Szent Kisdednek. Mexikó: Kolibri varázsló helyett Szent Család Mexikóban általában a spanyol karácsonyi szokások honosodtak meg, de sok minden emlékeztet a hódítás előtti indián kultúrára, ilyen például a szálláskérés (posadas) szokása. A régi mexikóiak télen ünnepelték Huitzilipochtli napistennek és hadistennek, a Kolibri Varázslónak megérkezését. Valószínű, hogy a spanyol hódítókkal együtt érkező Agoston-rendi barátok öt­lete volt az, hogy Huitzilipochtlit behelyettesítik Máriával, József­fel és Jézus születésével. Azóta december 16. és 24. között évről évre megrendezik a szálláskeresés rítusát: a díszesen öltözött és régi verseket szavaló szálláskeresőket pompásan megvendégelik és tűzijátékkal is kedveskednek nekik. A posada fénypontja az, amikor egy díszes agyagedényt, ame­lyet gyümölccsel és édességgel töltenek meg, behunyt szemmel kell összetörni. Inkább az edény törjön, mint a vendéglátók szeren­cséje... Anglia: Kilencmillió pulyka végnapja A brit Télapó - legalábbis a kilencévesek több mint 90 százaléka szerint - meglehetősen későn, december 25-én éjszaka érkezik, ajándékokkal megrakodva, a kéményen át. A felnőttek nem annyira Télapónak, mint inkább a pompás va­csorának örülnek. A díszesen megterített asztalokra szerény becs­lés szerint kilencmillió pulyka kerül, fűszeres töltelékkel, kolbász­szál, krumplival körítve. Ezt követi a brandyval flambírozott kará­csonyi puding, amelyhez egy pohár sherry is jár. Az asztalnál ülők papírkoronát nyomnak a fejükbe és durranó cukorkákkal ijesztge­tik egymást. Oroszország: Ortodox karácsony - január 7-én Amikor mi szentestén körbeálljuk a karácsonyfát, az oroszok még az utolsó karácsonyi bevásárlásokat végzik. Az orosz ortodox keresztények ugyanis november 28-tól böjtölnek és csak január 7- én ünnepük a karácsonyt. A tokiói akváriumban egy lelkes fiatalember a víz alatt karácsonyfát helyezett el a halaknak Fotó: FEB-Reuters A legtöbb orosz a karácsonyt a szilveszterrel együtt ünnepli az év utolsó napján. Az erre az alkalomra gazdagon megterített asztal mellett áll a karácsonyfa. A „rossz szellemek” távoltartása érdeké­ben mindenki kidobja az ünnepi kalács egy darabkáját az ablakon és kevéske bort is kiönt utána. A karácsonyfa Nagy Péter idején honosodott meg Oroszország­ban és az ország legnagyobb karácsonyfája a Kreml nagytermét dí­szíti. Az isztrinszkiji erdei kolhozban kiválasztott, 15 méter magas, 70 esztendős fenyőt december 23-án vágják ki, s a csúcsából hat métert lefűrészelnek. Az orosz karácsony elképzelhetetlen Fagy Apó és unokája, Hó­fehérke nélkül. Sok szülő házhoz hívja ezt a párost, hogy ők adják át az ajándékokat a gyerekeknek. A lányok január 7-én, vagyis az ortodox karácsony reggelén cse­resznyevirággal díszítik a templomok ikonjait. Az ágakat Szent Katalin napján, december 7-én vágják le. Mások szánkón keresik fel a házakat, s karácsonyi rigmusokkal köszöntik fel a lakókat. A hagyományos karácsonyi ételek közé tartozik a „kútja”, amely édes kukoricából és mazsolából készül, továbbá a „vszvar”, a gyümölcskompót. Ukrajna: Kereszt fából és kereszt jégből Ukrajna katolikus részében december 24-én kezdődik a kará­csonyünnep, akkor, amikor feltűnik az első csillag az égen. Addig böjtölnek és rendbeteszik a házat. A gyerekek fából faragott csilla­got visznek énekelve házról házra és az éjféli mise után egy fiú ma­roknyi gabonát szór minden kapu elé. Az ország ortodox részében január 7-e és 9-e között ünnepük a karácsonyt. A falvakban szénát terítenek az ünnepi asztal alá, hogy jó legyen a takarmánytermés és fokhagymát is szórnak a földre, hogy mindenki legyen egészséges. A szentestén mindkét hit hívei vacsora előtt elmondják a „Krisz­tus megszületett” kezdetű imát, majd elfogyasztják a híres mézes süteményeket. Ha a falunak van folyója, keresztalakú darabot vág­nak ki a jégből, vörösrépa lével megöntözik és megáldatják a pap­pal. A karácsonyi ünnepnek és Jézus megkeresztelésének ez a kombinációja megvédi a falut az áradásoktól. Grúzia: Január 2-a a házasságok napja A karácsonyt errefelé január 13-ról 14-re virradóra ünnepük meg. Akárcsak Oroszországban, itt is az istentisztelet a legfonto­sabb - a grúzok állva hallgatják végig a több óráig tartó misét. Az ajándékokat december 31-én adják oda. Legalább egy új ru­hadarabot illik ajándékozni, mert ez a szerencsés esztendő jelképe. Január 2-a a jövő napja, ilyenkor kötik a legtöbb házasságot. Baltikum: Halpikkely a pénztárcában A balti államokban - Észtroszágban, Lettországban és Litvániá­ban - szenteste sonkát tálalnak fel. A családok magukban ünnepel­nek, nem hívnak vendéget, az éttermek is zárva vannak. Karácsony első napján roskadoznak az asztalok a finomságoktól és - Oroszországgal ellentétben - az utcákat is feldíszítik. Az aján­dékokra váró gyerekek ezüst csillagokkal díszített piros csizmákat tesznek ki az ablakba és esténként mindenütt gyertyákat égetnek - ősi pogány szokás, így segítenek éjszaka a Napnak. Ilyenkor édes forralt bort isznak. A szilveszteri ponty egyik pikkelyét a pénztár­cába teszik: ez a jövő évi gazdagság záloga. (Makai György összeállítása) Mit hozzon a Jézuska a rosszcsontoknak? Téved, aki azt gondolja, hogy a karácsonyi ajándékok gondját- örömét pénzzel könnyű megoldani. Az anyagiak persze fonto­sak, de sok szülő a karácsonyi rejtett pénztartalékkal a zsebé­ben is nehezen tudja eldönteni, mit tegyen a fa alá. A karácsony egyik íratlan szabálya, hogy az ajándék kü­lönbözzön a névnapi, születés- napi, ballagási és egyéb szemé­lyes évfordulókhoz kötődő fi­gyelmességektől. Most nem az ajándék értéke, emlékjellege vagy éppen praktikus mivolta a fontos, hanem az, hogy örömöt szerezzen. A tinik sok apróbb- nagyobb vágyat dédelgetnek, divatos holmit, játékot vagy akár különféle csacskaságot szeretnének kapni. Ezúttal pró­báljunk engedni saját ízlésmér- ' cénkből: a nekünk nemigen tet­sző göncöket, csingi-lingiket, „menő cuccokat” egyes egye­dül az minősíti, hogy örömöt szerzünk-e vele annak, aki kapja. A szeretet ünnepének fontos hangulati eleme a meglepetés. Ügyeljünk rá, hogy gyertya- gyújtásig, az ajándékok családi bontogatásáig ne tudják meg a legfiatalabbak, hogy mit rejte­getnek a nevükre szóló aján­dékcsomagok. Már csak azért se, hogy amikor lehull-a „titok­ról” a lepel, szeméből, arcáról leolvashassuk: eltaláltuk-e szíve vágyát... Amit nyomatékkai szeret­nénk az apukák, anyukák fi­gyelmébe ajánlani: karácsony­kor rendszerint még a szó va­lódi értelmében háborúban álló felek is fegyverszünetet tarta­nak. A családon belül is ássuk el a csatabárdot. Hatásosabb, ha nem ajándékmegvonással, fej­mosással vagy fokozott szigor­ral, inkább megbocsátó szere­tettel, figyelemmel tesszük em­lékezetessé a rosszcsontoknak is az ünnepet. Segítsünk abban - ne csak megemelt zsebpénzzel, hanem okos szóval, tanáccsal is -, hogy maguk is megízleljék az érzést: nemcsak kapni jó, ha­nem adni is. A családtagok tit­kos vágyainak kipuhatolására, az együttes tervezgetésre és vá­sárlásra kötött alkalmi szövet­ség maga is szívmelengető ka­rácsonyi ajándék - szülőknek, gyerekeknek egyaránt. • • Ünnepi üzenet: Békességet az embernek A karácsony mindenütt benső­séges ünnep, de a Szentföldön különleges hangulata van. Ha mindenütt másutt a betlehe- mező gyermekek csengetnek be a kapukon, itt közeli és tá­voli tájakról érkező zarándo­kok magát Betlehemet keresik fel. Hosszú sorok várják tü­relmesen, hogy a pirosas mészkőlépcsőkön a Szent Bar­langhoz jussanak, ahol az oltár előtt a földön ezüstcsillag jelzi a hajdani jászol helyét. A Szü­letés Temploma előtt pedig a híres meghajló fa a mindenki karácsonyfája: ez a vidék nem a fenyők birodalma. A Genezáreth-tó északnyu­gati partvidékén, ahol a Biblia szerint Jézus a vizen járt, most fürge kirándulóhajók követik a csodák útvonalát. Amikor feltűnik Capernaum, ahol Pé­ter házát tudták valamikor, a tó legízletesebb halfajtáját szolgálják fel, amely termé­szetesen Szent Péter nevét vi­seli. Csakhogy minden adagot meg kell fizetni: hol van Tabqha csodatétele, amikor két hallal és öt kenyérrel la­kattá jól az ötezres sokaságot a Megváltó. Betlehemet, a szü­letés helyét és az utolsó utat je­lentő jeruzsálemi Via Doloro- sát mindössze tizenegy kilo­méter választja el egymástól. Kétezer évvel ezelőtt talán gyorsabban lehetett megtenni ezt a szakaszt, mint a mai csúcsforgalomban. Béke? Néhány éve, a Biz­tonsági Tanácsban folyó pa­rázs szócsatában, az izraeli nagykövet azzal is tromfolt, hogy Jeruzsálemnek, a Béke városának a nevét a Bibliában 656 alkalommal többször em­lítik, mint El Kudsét (ez Jeru­zsálemnek a Szentséget je­lentő mohamedán elnevezése) a Koránban. A bibliai tájakon ma sincs még igazán béke, de fél évszázad óta először csil­lant meg a remény a valódi ki­bontakozásra. A jászol helyén levő ezüst­csillag az idén a régmúlt em­lékei mellett, a jelen és a kö­zeljövő biztató ígéreteit is sej­tetni engedi: most végre van rá esély, hogy éppen ezen a vi­déken ne maradjon üres szó­lam a karácsonyi üzenet: „bé­kességet az embernek”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom