Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-20 / 299. szám

1994. december 20., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Az építőmunkás kenyere Nem tagadom, hogy rokon­szenvezek az olyan emberek­kel, mint amilyen a Borsosbe- rényben lakó Pincze Zoltán. Csodálom a testi és lelki ere­jét, mert ötvennégy éves kora ellenére, még mindig bírja nehéz, kenyérkereső életmód­jának rettenetes terhelését. Bírnia kell, nem tehet mást, mert több is talán, mint har­minc éve, gyerekfejjel, a vas­betonszerelő szakmába szere- tett^bele. Építőmunkás, akinek min­den építkezés befejezése után < megváltozik a munkahelye. Mostanában meg, hiába is ke­resne a falujához közeli épít­kezést, vagy nézne valami­ig lyen más állást magának, úgysem találna. A Nógrád megyei kisköz­ség legalább hatvan kilomé­terre fekszik Budapesttől. A régi nagyvállalatok, a nagy építkezések korában, amikor még kapva kaptak az építő- munkásokon, pláne az iparág J krémjéhez tartozó vasasokon, • akik az ácsoknál, kőműve- a seknél is többet kerestek, s {külön munkásjáratokat kül­• idött értük reggelenként a nagyvállalat. A mai kisvállalkozó, aki szintén Budapesten ad mun­kát, ezt nem tudná megen­gedni magának. • Ezért Pincze Zoltánnak, ínapi 16-17 órát kell távol lennie az otthonától. Télen nyolc órát dolgozik, nyáron meg tízet. Berényből hajnali négy óra tizenhét perckor in­dul a vonata Vácra, ahol át kell szállnia a pestire. Az reg­gel hat óra húsz perckor fut be a Nyugati pályaudvarra. Hét­kor kezdheti a munkát, dél­után négykor teszi le a szer­számot, este hétkor ér vissza az otthoni állomásra.- Miért nem vesz lakást j Pesten, ha úgyis ott dolgozik - kérdezhettem volna tőle, ha nem tudnám, hogy a fővárosi hajlékok árát nem az építő­munkások fizetéséhez mérik. Pincze Zoltán sem visz haza többet havi húszezernél, ami a család megélhetéséhez is ke­vés^. Építőmunkás. Mit szól ah­hoz, kérdeztem a találkozá­sunk napján, hogy mostaná­ban tervezik megtartani az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete kongresszusát, amiről ő tőlem hallott először.- A nagyvállalatnál volt szakszervezet, nálunk nincs. Nem is akadna olyan ember, aki merné vállalni a megszer­vezését, vagy bizalmi lenne - válaszolta, s törődötten bó­biskolt tovább a hajnali vonat félhomályos kocsijában. Nagy szívfájdalmam, hogy a Pincze Zoltánok nagyon so­kan vannak ebben az ország­ban. Kovács T. István 19 Jövőre fix összegű támogatás  mezőgazdasági termékek exportjáról Azokat a mezőgazdasági termékeket kívánják exporttámoga­tásban részesíteni a jövő évben, amelyek révén gazdaságosan növelhető az élelmiszergazdaság exportbevétele. Lényeges vál­tozás, hogy a jelenlegi százalékos támogatási formáról át kíván­nak térni az érintett tárcák az úgynevezett mennyiségi egység­hez kötött fix összegű támogatási rendszerre. Ezt Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal elnökhelyettese mondta el a kö­zelmúltban az Agrárgazdaság '95 konferencián.-1 Úgy vélekedett: a termelőket jelenleg leginkább a kiviteli támogatások rendszerének ala­kulása érdekli, mert csak ex­portjuk révén érhetnek el több­letbevételeket. A kidolgozás alatt lévő szabályozásról el­mondta: a cél, hogy azok a ter­mékek kapjanak jelentősebb támogatást, amelyek jól eladha­tók a piacon és fontos cikkek­nek minősülnek, amelyek meg­felelő mennyiségben és minő­ségben állíthatók elő és adhatók el külpiacokon. A célzott támogatást az is in­dokolja, hogy - bár a jövő évre 35 milliárd forintot hagytak jóvá exporttámogatás címén - ez a pénzmennyiség reálérték­ben kevesebb mint az idei, a pótköltségvetés által biztosítot­tal együtt. Botos Károly elnökhelyettes véleménye szerint az állati ter­mékek piaca jövőre kedvezően alakulhat, mivel Kelet-Európá- ban is visszaesett az ágazat. Gá­tat vethet a kivitelnek ugyanak­kor az, hogy kevés a tenyészál­lat, és így a minőségi szempon­tok nehezen érvényesíthetők. A növénytermesztésben ugyancsak vannak kedvező pi­aci kilátások, ám lényeges a minőségi követelmények szigo­rúbb alkalmazása. Szükség lenne a feldolgozó- ipar és a növénytermesztés fo­kozottabb integrálására, mivel a termelők döntő többsége tőke­hiánnyal küzd, és nem tudja ki­várni az exportbevételek reali­zálódását. Az új támogatási rendszer minden bizonnyal kedvező fo­gadtatásra lel a megye, köztük Rétság és környéke mezőgaz­dasággal foglalkozó üzemeiben és magántermelői körében. ÖTVEN DOLGOZÓVAL KEZDTE MEG TERMELÉSÉT AZ ÜZEM Exportképes fagyálló lapok Romhányból Az elmúlt években sokan kritizálták a volt Romhányi Építési síkúak, cserép jellegűek voltak. Kerámiagyár felszámolását, privatizációját. Talán nem vélet- Az új lapokat fröcskölt színe­ién, hiszen annak idején éppen emiatt lett sok munkanélküli a zéssel állítjuk elő. Ezzel moz- térségben. galmasabb felületi hatást érünk Az újraindított üzemben nagyméretű, fagyálló burkolólapokat gyártanak A gyár alapvetően három termelő gazdasági társasággá alakult. Ám a három esztendeje történt magánosítás nem min­den egységnek hozta meg a re­mélt szebb jövőt. Közülük pél­dául a fagyálló burkolólapok gyártására specializálódott Ro- nik Rt. tavaly év végén már le­állította a termelést. Tiszavirág élete után a kiárusítás sorsára jutott. Majd jött két fiatalember és gazdasági társaságuk, a Si­mon és Társa Kerámiaipari Kft. megvásárolta a részvénytársa­ság eszközvagyonát.- A termeld egység sorozatos kudarca után szakismeret, vagy bátorság kellett a vásárláshoz?- Mindkettőre szükség volt- mondja Simon László, a kft. ügyvezetője.-Miután én több mint tíz évig a gyár anyaggazdálkodási osztályán dolgoztam kellően ismerem az üzemet, az itt ké­szült terméket és annak piacát. Megítélésünk szerint a korábbi garnitúra nem hozta ki a gyár­tósorból a lehetőségeket. Mi fantáziát láttunk a termelésben. Helyiek lévén fájt az is, hogy itt áll egy termelésre alkalmas üzem, s az embereknek meg nincs munkájuk.- Hogyan, milyen változtatá­sokkal indították a termelést?- Vásárlást követően a gyár­tócsarnok tetőszerkezete olyan rossz állapotban volt, hogy ve­szélyeztette az épület állagát és a benne lévő nagy értékű be­rendezéseket. A tetőszerkezet felújítására, szigetelésére 9 mil­lió forintot költöttünk. Ezt kö­vetően októberben ötven fővel beindítottuk a termelést. A gyártást illetően két fontos változtatást is eszközöltünk. Korábban az 5x5 és a 10xl0-es méretű csempéket gyártották. Akkor a belföldi piacon nem volt keresett ez a méret. Mi vál­toztattunk a burkolólapok mé­retén és az igényeknek jobban megfelelő 10x20-ás méretben gyártjuk. Változtattunk a lapok vastagságán is, bár műszakilag ez nem volt indokolt. De a ve­vők számára a vastagabb ter­mék tetszetősebb. A másik lényeges változta­tást a színezésnél alkalmaztuk. A korábbi színek túlzottan egy­el. Minőségileg közel azonos lett termékünk az olasz lapok­kal. Úgy tűnik így rugalmasan alkalmazkodtunk a piaci igé­nyekhez, hiszen termékeink ke­resettek.- Milyen kapacitású az üzem?-A hazai fagyálló burkoló lapok értékesítése évente kö­rülbelül 10 millió négyzetmé­ter. A gyártósor termelése 400 ezer négyzetméter. Ez a meny- nyiség a piaci részesedés négy százalékát teszi ki. Ebben a mé­retben viszont nem túl nagy a kínálat. Termékünk exportké­pes. A burkolólapok vízfelvé­tele három százalék alatt van.- Hogyan történik az értéke­sítés?- Alapelvünk, hogy sokat foglalkozunk a piaccal. Hely­ben sáját mintaboltunk van. A közeljövőben hasonlót szeret­nénk nyitni Budapesten is. Ezen kívül az ország különböző területein magánkereskedőkkel is alakítunk ki kapcsolatot. Kedvező áraink ugyancsak se­gítik az értékesítést. Surányi János Megalakulásától nyereséges a társaság FELSÖPETÉNY. A dombok közé épült bányaüzem bejá­rata fölött még csapkodja a hűvös szél a régi dicsőséget hirdető élüzem-táblát. Pedig azóta már történt egy és más az agyagbánya életében. Hi­szen már a második gazdál­kodási évét zárja az Agyag, Ásvány Bányászati Kft.- Csaknem nyolcvan ember­nek ad munkát az üzem - tájé­koztat Kuris Mihály igazgató.-Tavaly két millió forint nyereséggel zárta első évét a kft. Ezt elsősorban a stabil piaci helyzetnek, valamint a költség­kímélő gazdálkodásnak tudhat­juk be. Legnagyobb partnereink sorából nem hiányzik ma sem az Alföldi Porcelángyár, a Pi­etra, és ott vannak a Romhányi Kerámiából alakult egységek is. Mellettük számos gazdasági társasággal kerültünk üzleti kapcsolatba. így a föld alatti bányából és a külszíni területről kikerülő termékek mennyiségét a kereslet szerint növeltük. A minőségi követelmények­nek is maximálisan eleget tu­dunk tenni. Új jelenség az üzleti kapcso­latunkban, hogy partnereink korábbi többhónapos anyag­készletezés helyett csak egy-két napos tartalékkal dolgoznak. Ahhoz, hogy igényeiket azon­nal kielégíthessük, egy új kész­lettározót alakítottunk ki. Évi nyereség várhatóan 6 millió lesz. Rétság és környéke RÖVIDEN SZÁTOK. A település munkaképes lakossága a kétszáz főt sem éri el. Többségük korábban a termelőszövetkezet helyi egységeiben, vagy a szom­szédos romhányi üzemek­ben kapott munkát. Ám azok felszámolása után az utcára kerültek. MegélheJ tésüket döntően most a munkanélküli segély vagy az önkormányzat fizette! munkanélküli jövedelem- pótló támogatás jelenti. A község munkanélküli lakói közül többen az! eléggé bizonytalan jöve­delmet adó mezőgazdaság­ban próbálnak szerencsét. Bizonyítja ezt az is, hogy a kárpótlásra kijelölt földte­rület nyolcvan százalékát vásárolták meg helyben. NŐTINCS. A lakosság é§ a polgármesteri hivatal ősz- szefogásával járda készült a temetőhöz vezető Szabad­ság úton. A százötven méJ ternyi szakasz földmunkáit, a kőterítést és a betonozást társadalmi munkában a la­kók végezték el. Az önkor­mányzat pedig a szükséges építőanyagokat vásárolta nteg a halaszthatatlan és nagyon fontos járdaépítés­hez. KÉTBODONY. Sok kör nyékbeli ember kedvelt pi­henőhelye lett az utóbbi években e kis település. Se­gített a kötődés kialakulásá­ban az is, hogy a horgász tó körül korábban százötven zártkertet alakítottak ki. Ezek többségén ma már ta­karos hétvégi házak emel­kednek. Az önkormányzat gondol a terület fejleszté­sére is. Azt tervezi, hogy az üdülőövezetben kiépítteti a vezetékes víz- és a villany- hálózatot. Az oldalt szerkesztette Surányi János Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke Képeslap készült Kétbodonyról Kétbodony egyre jobban bekapcso­lódik az országos és a nemzetközi idegenforga­lomba. Tekintet­tel a növekvő tu­rizmusra, színes képeslap készült I a településről. Az ezer példányban I megjelent kiad- j vány képeit la­punk fotóripor­tere, Rigó Tibor készítette. A ké­peslapon a hor­gásztóról, a kas­télyról, a község központjában ta­lálható templom­ról készült felvé­tel és egy régi fa­lusi ház fotója i kapott helyet. GYERTYA MELLETT GÁZLÁNG IS LESZ KARÁCSONYKOR Zsebhez méretezett belépő Alsópetényben Egy település képe jelentős mértékben függ az ott élő em­berek szorgalmától. Gyara­podás, fejlődés csak a közös­ség támogatása, munkája nyomán képzelhető el. Éveken keresztül társközségi függőségben sínylődő aprófal­vak egyike volt Alsópetény is. A visszakapott önállósággal új életformát választó, élni kíván­kozó településnek új arca lát­szik kibontakozni.-Behoznivaló akadt nálunk bőven az elmúlt négy esztendő alatt - mondja Kiss Ernöné pol­gármester. - Ebből fakadóan kijutott a munkából is. Az em­berek hamar belátták, hogy magunknak építünk és a falu gyarapodása az életkörülmé­nyeink javítását is szolgálja. Sokan dolgoztak lakóhelyün­kért. Jó minőségű vezetékes ivóvize lett a településnek, út, járda épült, javítottuk a keres­kedelmi ellátást, az intézmé­nyeket felújítottuk, bővítettük. Közös munkánk jutalmaként karácsonyra remélem átvehetik legszebb ajándékukat az itt élők. Ekkorra az üzembehelye­zett vezetékes gázt is szeret­nénk meggyújtani. Korábban hét település fo­gott össze, hogy a térségben gazdaságosabb, tisztább ener­gia érkezhessék. Eddig három településen már üzembe he­lyezték a rendszert. Alsópetényben ez év augusz­tusában kezdte meg a kivitele­zést a Fővárosi Gázművek. Szakembereik dicséretes szak- szerűséggel határidőre befeje­zik a munkát. Ha az időjárás is úgy akarja, karácsony előtt megtörténhet a műszaki átadás. Felméréseink szerint csak­nem száz fogyasztó még ebben az évben szeretné igénybe venni a gázszolgáltatást. Eddig az itt élők csaknem nyolcvan százaléka fizette be az 50 ezer forint érdekeltségi hozzájáru­lást, melynek tizenöt százalékát már visszafizette az önkor­mányzat. így a családonkénti belépőt talán elviseli az embe­rek zsebe. A beruházás teljes költségének negyven százaléka az állam kasszájából került ki. Arra büszke vagyok, hogy az eddigi fejlesztéseket úgy sike­rült megvalósítani, hogy nincs tartozása az önkormányzatnak. Alsópetényben tehát nem késlekedtek a falu fejlődését segítő munkálatokkal. Nem vé­letlen, hogy Kiss Emőnének újabb négy esztendőre szavaz­tak bizalmat a választók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom