Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-20 / 299. szám
1994. december 20., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Az építőmunkás kenyere Nem tagadom, hogy rokonszenvezek az olyan emberekkel, mint amilyen a Borsosbe- rényben lakó Pincze Zoltán. Csodálom a testi és lelki erejét, mert ötvennégy éves kora ellenére, még mindig bírja nehéz, kenyérkereső életmódjának rettenetes terhelését. Bírnia kell, nem tehet mást, mert több is talán, mint harminc éve, gyerekfejjel, a vasbetonszerelő szakmába szere- tett^bele. Építőmunkás, akinek minden építkezés befejezése után < megváltozik a munkahelye. Mostanában meg, hiába is keresne a falujához közeli építkezést, vagy nézne valamiig lyen más állást magának, úgysem találna. A Nógrád megyei kisközség legalább hatvan kilométerre fekszik Budapesttől. A régi nagyvállalatok, a nagy építkezések korában, amikor még kapva kaptak az építő- munkásokon, pláne az iparág J krémjéhez tartozó vasasokon, • akik az ácsoknál, kőműve- a seknél is többet kerestek, s {külön munkásjáratokat kül• idött értük reggelenként a nagyvállalat. A mai kisvállalkozó, aki szintén Budapesten ad munkát, ezt nem tudná megengedni magának. • Ezért Pincze Zoltánnak, ínapi 16-17 órát kell távol lennie az otthonától. Télen nyolc órát dolgozik, nyáron meg tízet. Berényből hajnali négy óra tizenhét perckor indul a vonata Vácra, ahol át kell szállnia a pestire. Az reggel hat óra húsz perckor fut be a Nyugati pályaudvarra. Hétkor kezdheti a munkát, délután négykor teszi le a szerszámot, este hétkor ér vissza az otthoni állomásra.- Miért nem vesz lakást j Pesten, ha úgyis ott dolgozik - kérdezhettem volna tőle, ha nem tudnám, hogy a fővárosi hajlékok árát nem az építőmunkások fizetéséhez mérik. Pincze Zoltán sem visz haza többet havi húszezernél, ami a család megélhetéséhez is kevés^. Építőmunkás. Mit szól ahhoz, kérdeztem a találkozásunk napján, hogy mostanában tervezik megtartani az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete kongresszusát, amiről ő tőlem hallott először.- A nagyvállalatnál volt szakszervezet, nálunk nincs. Nem is akadna olyan ember, aki merné vállalni a megszervezését, vagy bizalmi lenne - válaszolta, s törődötten bóbiskolt tovább a hajnali vonat félhomályos kocsijában. Nagy szívfájdalmam, hogy a Pincze Zoltánok nagyon sokan vannak ebben az országban. Kovács T. István 19 Jövőre fix összegű támogatás  mezőgazdasági termékek exportjáról Azokat a mezőgazdasági termékeket kívánják exporttámogatásban részesíteni a jövő évben, amelyek révén gazdaságosan növelhető az élelmiszergazdaság exportbevétele. Lényeges változás, hogy a jelenlegi százalékos támogatási formáról át kívánnak térni az érintett tárcák az úgynevezett mennyiségi egységhez kötött fix összegű támogatási rendszerre. Ezt Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal elnökhelyettese mondta el a közelmúltban az Agrárgazdaság '95 konferencián.-1 Úgy vélekedett: a termelőket jelenleg leginkább a kiviteli támogatások rendszerének alakulása érdekli, mert csak exportjuk révén érhetnek el többletbevételeket. A kidolgozás alatt lévő szabályozásról elmondta: a cél, hogy azok a termékek kapjanak jelentősebb támogatást, amelyek jól eladhatók a piacon és fontos cikkeknek minősülnek, amelyek megfelelő mennyiségben és minőségben állíthatók elő és adhatók el külpiacokon. A célzott támogatást az is indokolja, hogy - bár a jövő évre 35 milliárd forintot hagytak jóvá exporttámogatás címén - ez a pénzmennyiség reálértékben kevesebb mint az idei, a pótköltségvetés által biztosítottal együtt. Botos Károly elnökhelyettes véleménye szerint az állati termékek piaca jövőre kedvezően alakulhat, mivel Kelet-Európá- ban is visszaesett az ágazat. Gátat vethet a kivitelnek ugyanakkor az, hogy kevés a tenyészállat, és így a minőségi szempontok nehezen érvényesíthetők. A növénytermesztésben ugyancsak vannak kedvező piaci kilátások, ám lényeges a minőségi követelmények szigorúbb alkalmazása. Szükség lenne a feldolgozó- ipar és a növénytermesztés fokozottabb integrálására, mivel a termelők döntő többsége tőkehiánnyal küzd, és nem tudja kivárni az exportbevételek realizálódását. Az új támogatási rendszer minden bizonnyal kedvező fogadtatásra lel a megye, köztük Rétság és környéke mezőgazdasággal foglalkozó üzemeiben és magántermelői körében. ÖTVEN DOLGOZÓVAL KEZDTE MEG TERMELÉSÉT AZ ÜZEM Exportképes fagyálló lapok Romhányból Az elmúlt években sokan kritizálták a volt Romhányi Építési síkúak, cserép jellegűek voltak. Kerámiagyár felszámolását, privatizációját. Talán nem vélet- Az új lapokat fröcskölt színeién, hiszen annak idején éppen emiatt lett sok munkanélküli a zéssel állítjuk elő. Ezzel moz- térségben. galmasabb felületi hatást érünk Az újraindított üzemben nagyméretű, fagyálló burkolólapokat gyártanak A gyár alapvetően három termelő gazdasági társasággá alakult. Ám a három esztendeje történt magánosítás nem minden egységnek hozta meg a remélt szebb jövőt. Közülük például a fagyálló burkolólapok gyártására specializálódott Ro- nik Rt. tavaly év végén már leállította a termelést. Tiszavirág élete után a kiárusítás sorsára jutott. Majd jött két fiatalember és gazdasági társaságuk, a Simon és Társa Kerámiaipari Kft. megvásárolta a részvénytársaság eszközvagyonát.- A termeld egység sorozatos kudarca után szakismeret, vagy bátorság kellett a vásárláshoz?- Mindkettőre szükség volt- mondja Simon László, a kft. ügyvezetője.-Miután én több mint tíz évig a gyár anyaggazdálkodási osztályán dolgoztam kellően ismerem az üzemet, az itt készült terméket és annak piacát. Megítélésünk szerint a korábbi garnitúra nem hozta ki a gyártósorból a lehetőségeket. Mi fantáziát láttunk a termelésben. Helyiek lévén fájt az is, hogy itt áll egy termelésre alkalmas üzem, s az embereknek meg nincs munkájuk.- Hogyan, milyen változtatásokkal indították a termelést?- Vásárlást követően a gyártócsarnok tetőszerkezete olyan rossz állapotban volt, hogy veszélyeztette az épület állagát és a benne lévő nagy értékű berendezéseket. A tetőszerkezet felújítására, szigetelésére 9 millió forintot költöttünk. Ezt követően októberben ötven fővel beindítottuk a termelést. A gyártást illetően két fontos változtatást is eszközöltünk. Korábban az 5x5 és a 10xl0-es méretű csempéket gyártották. Akkor a belföldi piacon nem volt keresett ez a méret. Mi változtattunk a burkolólapok méretén és az igényeknek jobban megfelelő 10x20-ás méretben gyártjuk. Változtattunk a lapok vastagságán is, bár műszakilag ez nem volt indokolt. De a vevők számára a vastagabb termék tetszetősebb. A másik lényeges változtatást a színezésnél alkalmaztuk. A korábbi színek túlzottan egyel. Minőségileg közel azonos lett termékünk az olasz lapokkal. Úgy tűnik így rugalmasan alkalmazkodtunk a piaci igényekhez, hiszen termékeink keresettek.- Milyen kapacitású az üzem?-A hazai fagyálló burkoló lapok értékesítése évente körülbelül 10 millió négyzetméter. A gyártósor termelése 400 ezer négyzetméter. Ez a meny- nyiség a piaci részesedés négy százalékát teszi ki. Ebben a méretben viszont nem túl nagy a kínálat. Termékünk exportképes. A burkolólapok vízfelvétele három százalék alatt van.- Hogyan történik az értékesítés?- Alapelvünk, hogy sokat foglalkozunk a piaccal. Helyben sáját mintaboltunk van. A közeljövőben hasonlót szeretnénk nyitni Budapesten is. Ezen kívül az ország különböző területein magánkereskedőkkel is alakítunk ki kapcsolatot. Kedvező áraink ugyancsak segítik az értékesítést. Surányi János Megalakulásától nyereséges a társaság FELSÖPETÉNY. A dombok közé épült bányaüzem bejárata fölött még csapkodja a hűvös szél a régi dicsőséget hirdető élüzem-táblát. Pedig azóta már történt egy és más az agyagbánya életében. Hiszen már a második gazdálkodási évét zárja az Agyag, Ásvány Bányászati Kft.- Csaknem nyolcvan embernek ad munkát az üzem - tájékoztat Kuris Mihály igazgató.-Tavaly két millió forint nyereséggel zárta első évét a kft. Ezt elsősorban a stabil piaci helyzetnek, valamint a költségkímélő gazdálkodásnak tudhatjuk be. Legnagyobb partnereink sorából nem hiányzik ma sem az Alföldi Porcelángyár, a Pietra, és ott vannak a Romhányi Kerámiából alakult egységek is. Mellettük számos gazdasági társasággal kerültünk üzleti kapcsolatba. így a föld alatti bányából és a külszíni területről kikerülő termékek mennyiségét a kereslet szerint növeltük. A minőségi követelményeknek is maximálisan eleget tudunk tenni. Új jelenség az üzleti kapcsolatunkban, hogy partnereink korábbi többhónapos anyagkészletezés helyett csak egy-két napos tartalékkal dolgoznak. Ahhoz, hogy igényeiket azonnal kielégíthessük, egy új készlettározót alakítottunk ki. Évi nyereség várhatóan 6 millió lesz. Rétság és környéke RÖVIDEN SZÁTOK. A település munkaképes lakossága a kétszáz főt sem éri el. Többségük korábban a termelőszövetkezet helyi egységeiben, vagy a szomszédos romhányi üzemekben kapott munkát. Ám azok felszámolása után az utcára kerültek. MegélheJ tésüket döntően most a munkanélküli segély vagy az önkormányzat fizette! munkanélküli jövedelem- pótló támogatás jelenti. A község munkanélküli lakói közül többen az! eléggé bizonytalan jövedelmet adó mezőgazdaságban próbálnak szerencsét. Bizonyítja ezt az is, hogy a kárpótlásra kijelölt földterület nyolcvan százalékát vásárolták meg helyben. NŐTINCS. A lakosság é§ a polgármesteri hivatal ősz- szefogásával járda készült a temetőhöz vezető Szabadság úton. A százötven méJ ternyi szakasz földmunkáit, a kőterítést és a betonozást társadalmi munkában a lakók végezték el. Az önkormányzat pedig a szükséges építőanyagokat vásárolta nteg a halaszthatatlan és nagyon fontos járdaépítéshez. KÉTBODONY. Sok kör nyékbeli ember kedvelt pihenőhelye lett az utóbbi években e kis település. Segített a kötődés kialakulásában az is, hogy a horgász tó körül korábban százötven zártkertet alakítottak ki. Ezek többségén ma már takaros hétvégi házak emelkednek. Az önkormányzat gondol a terület fejlesztésére is. Azt tervezi, hogy az üdülőövezetben kiépítteti a vezetékes víz- és a villany- hálózatot. Az oldalt szerkesztette Surányi János Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke Képeslap készült Kétbodonyról Kétbodony egyre jobban bekapcsolódik az országos és a nemzetközi idegenforgalomba. Tekintettel a növekvő turizmusra, színes képeslap készült I a településről. Az ezer példányban I megjelent kiad- j vány képeit lapunk fotóriportere, Rigó Tibor készítette. A képeslapon a horgásztóról, a kastélyról, a község központjában található templomról készült felvétel és egy régi falusi ház fotója i kapott helyet. GYERTYA MELLETT GÁZLÁNG IS LESZ KARÁCSONYKOR Zsebhez méretezett belépő Alsópetényben Egy település képe jelentős mértékben függ az ott élő emberek szorgalmától. Gyarapodás, fejlődés csak a közösség támogatása, munkája nyomán képzelhető el. Éveken keresztül társközségi függőségben sínylődő aprófalvak egyike volt Alsópetény is. A visszakapott önállósággal új életformát választó, élni kívánkozó településnek új arca látszik kibontakozni.-Behoznivaló akadt nálunk bőven az elmúlt négy esztendő alatt - mondja Kiss Ernöné polgármester. - Ebből fakadóan kijutott a munkából is. Az emberek hamar belátták, hogy magunknak építünk és a falu gyarapodása az életkörülményeink javítását is szolgálja. Sokan dolgoztak lakóhelyünkért. Jó minőségű vezetékes ivóvize lett a településnek, út, járda épült, javítottuk a kereskedelmi ellátást, az intézményeket felújítottuk, bővítettük. Közös munkánk jutalmaként karácsonyra remélem átvehetik legszebb ajándékukat az itt élők. Ekkorra az üzembehelyezett vezetékes gázt is szeretnénk meggyújtani. Korábban hét település fogott össze, hogy a térségben gazdaságosabb, tisztább energia érkezhessék. Eddig három településen már üzembe helyezték a rendszert. Alsópetényben ez év augusztusában kezdte meg a kivitelezést a Fővárosi Gázművek. Szakembereik dicséretes szak- szerűséggel határidőre befejezik a munkát. Ha az időjárás is úgy akarja, karácsony előtt megtörténhet a műszaki átadás. Felméréseink szerint csaknem száz fogyasztó még ebben az évben szeretné igénybe venni a gázszolgáltatást. Eddig az itt élők csaknem nyolcvan százaléka fizette be az 50 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást, melynek tizenöt százalékát már visszafizette az önkormányzat. így a családonkénti belépőt talán elviseli az emberek zsebe. A beruházás teljes költségének negyven százaléka az állam kasszájából került ki. Arra büszke vagyok, hogy az eddigi fejlesztéseket úgy sikerült megvalósítani, hogy nincs tartozása az önkormányzatnak. Alsópetényben tehát nem késlekedtek a falu fejlődését segítő munkálatokkal. Nem véletlen, hogy Kiss Emőnének újabb négy esztendőre szavaztak bizalmat a választók.
