Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-19 / 298. szám
1994. december 19., hétfő Olvasóktól - Olvasóknak 7. oldal 96 Pf A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nívódíjas gépkocsivezető a Volánnál Kovács Attila, még csak 36 éves, de ebből tizenhetet már a kormány mögött töltött. Az elmúlt tíz éve a Nógrád Volánnál telt el. Az ő életében is igaz az a közmondás, hogy az alma nem esik messze fájától, hiszen édes- Kovács Attila édesapja apja is négy- nyomdokaiba szeretne lépni ven even keresztül taposta a gázpedált a Volánnál. Jelenleg a Salgótarján - Miskolc között közlekedő járaton teljesít szolgálatot. Utasai türelmes, udvarias gépkocsivezetőnek ismerik. S hogy mi ennek a titka? - tettük fel neki a kérdést. -Nyugodt kiegyensúlyozott családi élet és a szakma sze- retete - volt a válasz. Felettesei becsületes, jó munkája elismeréseként, valamint, baleset- mentes vezetéséért nivódíjban részesítették. Takács Lajosné Salgótarján ÖTVEN ESZTENDEJE TÖRTÉNT Bátor tett volt a turbina megmentése! Ötven éve annak, hogy 1944. december 12-én, hazánk legvészterhesebb napjaiban, a német megszállás és nyilas uralom idején a Rimamu- rány-salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni acélgyárában egy kis csoport olyan tettet hajtott végre, amely az egyik legkiemelkedőbb ellenállási esemény volt a megyében. Ezen a napon kellett a gyár szívét jelentő áramfejlesztő gőzturbina-egységet nyugati elszállításra bevagonírozni. Egyszerű gyári szakmunkások a gyár területén lévő „kavicsbányába” rejtették el a gőzturbina-egységet és tartozékait, s helyette ócskavassal rakták meg az előkészített vagont. Nekik köszönhetően 1945. január 3-án a gyár gőzturbinája már az életet jelentő áramot tudta termelni, s villamosenergiával látta el az egész várost, a szénmedence bányáit, a zagy- vapálfalvai gépműhelyt, sőt még Fülek is acélgyári árammal üzemelt a vízválasztói erőmű beindulásáig. Az évforduló alkalmából, a csoport tagjai megérdemlik, hogy tiszteletünk jeleként név szerint említsük őket: Hlinka János (villamosmester), Pam- purik Béla (lakatos előmunkás), Jakabos István, András István, Horváth Gyula (lakatos), Szöcs Pál, Godó József, Olaj Géza (ács), Szakmár Rezső és Tóth Sándor (turbinagépészek). Mucsi Lajos Salgótarján EZ A HELY EZER FORINTOT ER - KÜLDJÖN EGY TÖRTÉNETET Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra Orvos ismerősünk egy baráti összejövetelen talán a kelleténél több alkoholt fogyasztott, mikor eszébe jutott, hogy gépkocsival van. Az idő is már elég későre illetve koránra járt. Hajnali három óra volt.-Talán a „kertek alatt” (mellékutcák) haza tudok menni úgy, hogy a közbiztonságot ne zavarjam, illetve őreivel ne találkozzam - morfondírozott magában. - így hát beült féltve őrzött, fehér Ford kocsijába, s elindult hazafelé. Útját azonban egy baleset I akadályozta meg. A színhelyen két rendőrségi kocsi, I majdnem féltucat rendőr volt, az úttest szélén a földön sérült ] férfi ült. Ismerősöm szabályosan in- dekszelt jobbra, kiszállt a kocsiból, odaszaladt a vérző férfihez és felajánlotta segítségét, közölvén, hogy ő orvos, kötelessége segíteni. Az egyik rendőr közbeszólt, és tudtára adta, hogy hamarosan megérkezik a mentő, s nem is túlságosan súlyos a sérülés. Megköszönték I a felajánlott segítségnyújtást, s javasolták, jobb lesz ha ha- j zamegy kipihenni magát, I mert észrevették, hogy kissé illuminált állapotban van. Ismerősünk tudomásul vette a rendőr intését, félrevonult, a kocsiban még megvárta a mentő érkezését. Látván, hogy a rendőrök el vannak foglalva, szépen hazament és lefeküdt. Körülbelül másfél óra múlva csengetésre ébredt. Ajtót nyitott, s a legnagyobb meglepetésére két rendőr állt ott azok közül, akik a baleset helyszínén voltak. Megkérdezték tőle, mivel jött haza a balesettől. Barátunk töredelmesen elmondta, hogy kocsival, s ő vezetett. Azt is bevallotta, hogy ittas volt és vállalja a büntetés kifizetését. A rendőrök ettől sokkal kíváncsibbak lettek, mert kérték mutassa meg a gépkocsit, amivel hazajött.- Természetesen megmutatom, hozom a garázs kulcsát, a kocsival oda álltam be. Kinyitotta az ajtót, s mit gondolnak, mi állt a garázsban? Egy fehér Ford kocsi Rendőrség felirattal. Gondolom, nem kell magyarázatot fűznöm ahhoz, hogy miként került a rendőrség tulajdonát képező gépkocsi a magángarázsba. Törőcsik Józsefné Bátonyterenye Az oldalt szerkesztette: Kovács Margit Kellemes meglepetés a szeretet ünnepe előtt A Nógrád Megyei Madzsar József Kórház és Rendelőintézet folyosóján december első napjaiban nagy volt a nyüzsgés. Az ott dolgozó emberek csomagokat cipeltek. De ez egy örömteli munkának számított, s nem olyannak, amit megszokhattunk a szürke hétköznapjainkon. Az alkalmazottak legtöbbje 25 kg-os csomagot kapott, 5000 forint értékben, amelyek tartalma: minden, ami egy konyhába és a karácsonyi ünnepekre kell. Csak azok nem kapták ezt meg, akik sajnos betegség miatt hosszabb táppénzre kényszerültek. A köszönet legjobb tudomásom szerint kijár dr. Sándor Margit főorvos asszonynak és dr. Reichard Jenő igazgató úrnak, továbbá még sok-sok dolgozónak, akik a rendelésben, a szállításban és csomagolásban részt vettek. Az ember e rohanó világban oly feledékenynek és látszólag hálátlannak is tűnik, mert néha elfelejt bizonyos dolgokat megköszönni. De ennek ellenére a szívét csodálatos melegség járja át, mint éppen ezekben a napokban. Köszönjük a figyelmességet! A kórház dolgozói nevében: Racsné Gecse Ágnes Homokterenye ígérjük, nem kell nélkülözniük lapunkat A salgóbányai öregek otthonában vagyok, mint gondozott. A napokban úgy hallottam, hogy már nem fogjuk kapni a Nógrád Megyei Hírlapot, mert az otthon vezetője lemondta azt. Nekünk pedig nagyon jólesett, hogy valaki gondolt ránk. Sérelmezzük, hogy az illetékes nem, hogy megköszönte volna a patronálásunkat, még az ingyen újságot is lemondta. Pedig mi nagyon szerettük olvasgatni, mivel sok jó olvasmányt találtunk benne. Kis nyugdíjunkból viszont nem tudnánk megrendelni azt. Mi, gondozottak szeretnénk, ha továbbra is küldenék a már nagyon megszokott Hírlapot. Bozó józsefné és még húsz társa * Kedves Gondozottak! ígérjük, nem kell megválni megszokott lapjuktól. Intézkedünk, hogy minél előbb újra eljusson otthonukba a megyei lap. Balra fordul Salgótarján!? Megtörtént hát, amit vártunk, Salgótarján népe új összetételű városvezetést választott. De milyet? Ebben megint kilóg a sorból a város, a topplista még csak nem is hasonlít az országos átlaghoz. Kezdjük egy kis számtannal. A 24 tagú testületből a Szocialista Párt 10, a Munkáspár 5 helyet szerzett, ez együtt 15. Ha létrejön a két párt koalíciója, kialakul egy kényelmes baloldali többségű testület, baloldali polgármesterrel. Úgy tűnik, a mi városunkban nem képzelhető el a kormánykoalíció, az MSZP nem teheti meg, hogy ne a Munkáspárttal lépjen koalícióra. Az SZDSZ a maga 5 főjével személyi okok miatt, valamint az elmúlt négy évben nyújtott teljesítményével nem nyerő partner. (Több, de legalább két labdát kaptak az elmúlt ciklusban, ezzel nem tudtak mit kezdeni). Nem hagyható ki a Munkáspárt azért sem, mert ők a választáskor adtak a szocialistáknak (támogatták a polgár- mester jelöltjüket), most a szocialistákon a sor. Nem utolsó szempont, hogy a Munkáspárt képviselői a leköszönő testületben nem égették le magukat. (Utólag világos, ha a két baloldali párt ügyesebb, és nem indítanak egymásra jelölteket, magasabb arányban nyerhettek volna, elsősorban a liberálisok ellenében.) Hogy a választók váltani akartak, az abból is kiderül, hogy nem díjazták a jobboldali összefogást. A két volt alpolgármester nagy önbizalommal elindult a polgármesteri címért folyó versenyben, de mindketten könnyűnek találtattak. Megroggyant az MDF, a Fidesz — egy képviselőre jutott erejükből. Őrzi pozícióját a KDNP - egy képviselője volt, ez meg is maradt. A választók tehát váltani akarták a vezetőket, testületet. Ez sikerült is. A vezetők, képviselők egyike-másika azonban ügyesen visszacsempészte magát a testületbe. Különösen szembetűnő azok esete, akik még az egyéni megmérettetést sem vállalták, de kikövetelték maguknak, hogy a listák élére kerüljenek. Mit várhatunk az új helyzettől? Egy biztos. A négyéves vergődés, kínlódás után felfelé vezet az út. Széli József Salgótarján Aligha a park a reklám helye Salgótarjánban, a Tarján vendéglő mellett létesült egy park, az ott lakók, és az arra sétálók nagy örömére. Éppen ezért nem tudják mosolygós képpel elviselni, hogy egy nagy reklámtáblával csúfították azt el, arról már nem is beszélve, hogy a plakátanyag cseréjénél a ragasztást végző dolgozók a zöld gyepet autójuk parkolójának használják. E pihenőhelyet az ott élő emberek a városgazdálkodási vállalat munkásaival közösen gondozzák, s nem szeretnék, hogy mások tönkretegyék azt. A reklámnak számtalan más területet is találhatnak a táblát elhelyezők, hát keressék azt meg. Kérjük panaszunk kivizsgálását, és a park eredeti állapotba való visszaállítását. Gordos Zoltán Salgótarján íme a park, és szemben az éppen oda nem illő' reklámtábla F: Gyurién Tibor OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL A bírósági végrehajtásról Lapunk hasábjaink korábban már két alkalommal is foglalkoztam a bírósági végrehajtással. Először 1993. október 18-án, amikor még az 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet (Vht.) volt érvényben, majd 1994. szeptember 19-én, az új 1994. évi Lili. törvény (Vht.) életbe lépése után. A mai nehéz gazdasági (megélhetési) viszonyok között többek szorgalmazzák a jogerős ítélettel vagy határozattal megállapított követeléseik végrehajtását és egyre nehezebben viselik el az e téren is tapasztalható hosszadalmas eljárást, de még inkább ezek eredménytelenségét. Emiatt egyre több olvasónk fordul hozzánk is panaszával segítséget remélve és nem szívesen veszik tudomásul, hogy végrehajtási ügyben nincs jogunk és lehetőségünk érdemi segítségnyújtásra. Csupán azt tehetjük, hogy ismertetjük a vonatkozó jogszabályi előírásokat és azok érvényesíthetőségének megkönnyítése reményében adunk jogi tanácsokat. Az alábbiakban is ezt teszem. Fentebb már hivatkoztam a Magyar Közlöny 1994. május 11 -i számában közzétett és 1994. szeptember 1-jén hatályba lépett 1994. évi Lili. számú új végrehajtási törvényre. Ennek végrehajtása tárgyában több igazságügyi miniszteri rendelet jelent meg. Ezek közül kiemelném a 11/1994. (IX. 8.) IM. sz. rendeletet, melynek rendelkezései folytán életre hívott új bírósági végrehajtói szervezet kialakítása remélhetőleg már a befejezés előtt áll. A szervezet újdonsága, hogy a bírósági végrehajtók túlnyomó részben vállalkozói alapon folytatják a végrehajtói tevékenységüket. Az önálló bírósági végrehajtó meghatározott helyi bíróság mellett működik. Székhelye és illetékességi területe megegyezik a meghatározott helyi bíróság székhelyével és illetékességi területével. Ha ugyanazon helyi bíróság mellett több önálló végrehajtó működik, akkor ügycsoportok szerint látják el a végrehajtási feladataikat. Megemlítem, hogy fennmarad a megyei bírósági végrehajtói rendszer is, de feladataik a korábbiakhoz képest jelentősen szűkülnek, mivel feladatuk csak azon költségek behajtása marad, melyek polgári ügyekben az állam által előlegezett költség, illetve egyéb jogcímek alapján illetik meg az államot vagy az Igazságügyi Minisztériumot. Amint már előbb rámutattam, az önálló bírósági végrehajtó vállalkozási alapon fejti ki tevékenységét. Remélhetőleg emelkedni fog a végrehajtási eljárás színvonala is, gyorsabb és eredményesebb lesz, de ezzel együtt nő a végrehajtási eljárás költsége is. A konkrét ügyekben a bírósági végrehajtó a költségek várható összegét ismertetni fogja a végrehajtást kérővel és az adóssal is. A feleknek lehetőségük lesz arra, hogy a várható költségek ismeretében döntsék el, hogy szük- séges-e a végrehajtási eljárás lefolytatása. Remélhetőleg az adósok egy része a jelzett költségekre figyelemmel eljárás nélkül teljesíteni fogja kötelezettségét. Ha nem, abban az esetben a végrehajtási eljárással felmerülő - a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM. sz. rendeletben meghatározott - költségeket is viselnie kell. A végrehajtási költségek olyan magasak lehetnek, hogy ösztönözni fogja az adósokat az eljárás lefolytatása nélküli teljesítésre. Tudni kell, hogy a végrehajtói díj egy része akkor is jár a végrehajtónak, ha a megkísérelt végrehajtás nem járt eredménnyel. Ezek a végrehajtói munkadíj, a költségátalány és a készkiadások. Kiemelem a behajtási jutalékot, mely az ösztönzés célját szolgálja. Ez a végrehajtási díj csak eredményes végrehajtás esetén illeti meg a végrehajtót, ezért a jövőben számolni kell azzal, hogy az önálló bírósági végrehajtó radikálisabban intézkedik az eredményesség érdekében. Talán ez az, amivel az érdeklődő olvasóinkat is megnyugtathatom, illetve reményeiket táplálhatom. Dr. Verebélyi Gyula i(?01 4 ón Kfßi iftni 13X8 D3T3 X83I )XO>l