Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-17-18 / 297. szám
8. oldal Hétvégi Magazin • Közélet 1994. december 17-18., szombat - vasárnap Ellentmondások egy nem létező osztály körül Egyre több jelzés érkezik az általános iskolákból Balassagyarmaton: nagy hiba volt az önkormányzat részéről, hogy nem indított a városban úgynevezett felzárkóztató osztályt. Nem keverendő össze ez az oktatási forma a gyógypedagógiai osztályokkal. Azokról a gyerekekről van szó, akik valamilyen oknál fogva nem képesek lépést tartani a többiekkel, nem haladnak a tananyaggal. S ez egyik félnek sem jó. Kalcsó István: Ha valahol jelezték volna, akkor nem gördítünk akadályt ilyen kezdeményezés elé Arra keressük a választ, miért nincs ebben a tanévben felzárkóztató osztály a városban. A kérdésekre elsőként Kalcsó István, a polgármesteri hivatal főtanácsosa válaszol.- Miért?- Miért, hol kellett volna indítani?-Hát Balassagyarmat valamelyik iskolájában.-Azért nem indult kis létszámú felzárkóztató osztály, mert legalább 10—15 olyan gyerek kellett volna, akiknél ez a megállapítás szerepel. Másrészt hely is kell ehhez. A harmadik pedig, hogy egy gyógypedagógus sem ártott volna.- Voltaképpen kinek a feladata a gyerekek felmérése?- Óvodai és nevelési tanácsadói szakvéleménnyel iratkoznak be az első osztályos tanulók.-Ha ez így működik, miért maradt el az osztály indítása?- Nyilván, ha lett volna annyi gyerek, és ezt valahol jelezték volna az érintettek, akkor nem gördítünk akadályt ilyen kezdeményezés elé.-Én úgy tudom, kezdeményezték ezt az oktatásiformát.- Nem tudok erről. Egyedül a Szabó Lőrinc Általános Iskola jelzett felénk, de ők sem kimondottan kis létszámú felzárkóztató osztály indítását kérték. Ők mindenféleképpen szerettek volna a jelenlegi hu- szonhetes létszámmal két első osztályt indítani. Hangsúlyozom, nem kimondottan korrekciós jelleggel.- Most már végképp nem értem az egészet, hiszen több jelzés érkezett...- Kiktől?- Több iskolából is.- Mondom, az igazság az, ha megvan a szakvélemény, ha a nevelési tanácsadó megnézte a gyereket, és azt javasolják, hogy felzárkóztató osztályba való, akkor nyilván elindítottuk volna az osztályt.- Tehát a nevelési tanácsadó senkit nem javasolt?- Senkit nem javasoltak. Itt eljárási szabályok vannak. Amikor a beiratkozások zajlanak, az óvoda a szülővel megállapodik abban, hogy esetleg a gyerek vár még az iskolával. Amikor vita van kettőjük között, elküldik a nevelési tanácsadóba. Ott a pszichológusok szakmai véleményt adnak, és ekkor kerül rá a beiratkozási lapra a javaslat. Sokat kiszűrtek, csak ők az Ady úti gyógypedagógiai osztályba kerültek.-Most nem ezekről beszélünk, hanem a felzárkóztató osztályról.- Ha valóban össze lehetne szedni körülbelül tíz-tizenöt fős létszámot, akkor el kellene gondolkodni az indításon. Egyébként korábban folyamatosan működött a rendszer.- Akkor most miért nem működik?- így alakult az iskolai szerkezet.- Csak év elején lehet indítani ilyen osztályt?- Nem hiszem, hogy szerencsés lenne év közben megbolygatni az osztályokat.- Nem lehet, hogy nem akart költeni erre az önkormányzat?-Ha szakmailag megalapozott az igény, mindenképpen indítunk ilyen osztályt. Ez nem csak pénz kérdése. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet Balassagyarmaton működő Nevelési Tanácsadó Intézete több helyen működött az elmúlt évtized alatt. Ez azonban egyáltalán nem befolyásolta a tartalmas munkát. Dr. Muraközy Ferencné pszichológus huszonegy éve vesz részt az iskolaérettségi vizsgálatokban. Már akkor is végezte a szűrést, amikor még nem volt nevelési tanácsadó a városban.- Nem idegenkednek a szülők elhozni a gyerekeket a nevelési tanácsadóba?- Való igaz, sok szülőt bántja maga az a tény is, hogy a gyereke nem iskolaérett. Szerencsére kedvezően változik a szemlélet. A korábbi évekkel ellentétben már nagyon sokan megértik, miért van szükség a vizsgálatokra. Hiszen nem arról van itt szó, hogy az ide küldött gyerekek szellemileg visszama- radottak. Akiket felzárkóztató osztályokba javasolunk, valamilyen oknál fogva még nem iskolaérettek. Meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy közepes képességű gyermekkel is köny- nyebben lehet dolgozni az iskolában, ha az érettsége, terhelhetősége megfelelő, mint egy jó képességű gyerekkel, aki nem képes 45 percig figyelni.-Hogy kerülnek önökhöz a gyerekek?- Az óvodában már látható, kik azok a gyerekek, akik esetleg még nem alkalmasak egy nagy létszámú első osztályban a tanulásra. Őket küldik hozzánk a vizsgálatra. A szülők természetesen elkísérik a csöppségeket.- A felmérés után mi a teendő?- Elsősorban a szülőkkel beszéljük meg az eredményt és azt elküldjük az óvodába, vagy a polgármesteri hivatalba, a tennivalókról szóló javaslatot.- Ha nem járt egy gyerek óvodába, nem tudható, hogy iskolaérett vagy sem!- Akkor feltétlenül meg kell „ismerkednünk” vele, hiszen ők is tankötelesek, de nem tudjuk, hogy beiskolázásukra mi volna a legmegfelelőbb.-Hány vizsgálatot végeztek az idén a tanév megkezdése előtt?-A környező településekkel együtt 118 esetben vizsgáltuk az érettséget, 33 gyarmati volt.- Balassagyarmaton hány gyereket javasoltak felzárkóztató osztályba?- Tízet.- A szülők egyetértettek?-Mindig ők mondták ki a végső szót. Kivétel nélkül mindegyikük elfogadta a végeredményt, és a felzárkóztató osztályba beíratta volna gyermekét.- Feltéve, ha az önkormányzat indított volna ilyen osztályt!- Hát igen, az idén ez elmaradt. Pedig a Szabó Lőrinc Általános Iskola szívesen működtette volna az osztályt. így most ez a tíz kisgyermek a nagy létszámú osztályokban kínlódik -, és velük együtt az osztálytársak és a pedagógusok is.- Miért maradt el?- A polgármesteri hivatal egyik munkatársa arról tájékoztatott, hogy nincs rá pénz.- Megtudhatom, ki mondta ezt?- Kalcsó István.- Ön szerint kevés a tízfős létszám egy felzárkóztató osztályba?- Szerintem ideális. Mindenki látja az ellentmondásokat. Jó lenne, ha senki nem feledné: nem kellő odafigyeléssel egy életre szóló lelki törést okozhatunk a gyerekeknek. És a felzárkóztató osztály nem lehet csupán pénz kérdése. (Ádám) Dr. Muraközy Ferencné: Elsősorban a szülőkkel beszéljük meg az eredményt Fotó: Rigó Választási tanulságok Ö nkormányzati rendszerünk elfogadottságát a választói részvétel igazolhatja. Nógrád megyében a jogosultak fele elment szavazni. A falusi választók 55 százalékos részvétele örvendetes tény. Legalább ennyire elgondolkodtató a városiak majd kétharmadának távolmaradása. A községi önkormányzatok érdemben befolyásolják a faluk fejlődését, közösségi életét. A városi önkormányzatok viszont - pénz hiányában - erődgondnoki szerepet játszhatnak. Ilyen értékítéletet fejez ki az eltérő részvételi arány. Aki igazán községi polgár- mester akart maradni, többnyire meg is választották. Falujukat talpon tudták tartani. Válságos helyzetben ez komoly sikernek számít. Lélegzethez jutottak a falvak az utóbbi négy esztendőben. Önállóbban gazdálkodhattak, legtöbb helyen még szerény fejlesztésre is jutott. Talán egységesebbé válnak a polgármesterek mögött álló testületek, és javulni fog közös munkájuk. Először választották közvetlen szavazással a városi polgármestereket. Ha nincs ez a változás, még kisebb a városokban a szavazók aránya. Itt már nagyobb volt a cserélődés. Négy esztendeig óriási terhet viseltek. Mindegyik nógrádi város egy-két- százmilliós adósságcsapdából szabadult. Közben nehezen tudta fenntartani és saját kézben megtartani fontos önkormányzati kezelésű intézményeit. A városi választók csak részben méltányolták ezt a tisztes teljesítményt. Városi testületeinkre most még nehezebb négy esztendő vár. A módosított önkormányzati törvény kegyelméből a nagyobb politikai pártok szinte monopolhelyzetbe jutottak. Megyei közgyűlési tag bárki csak listás választással lehet és a városi pártlistákról is sok helyi képviselő küldhető az önkormányzati testületbe. Pásztón ennek ellenére független jelölt lett a polgármester. Legtöbb esetben azonban a pártlisták és a pártjelöltek győztek. A következő ciklusban fog eldőlni, milyen hatékonyan tudnak dolgozni az erősen pártosodon városi, megyei önkormányzatok. Remélhetően ritkán fog sérülni politikai ellentétek miatt a települési, területi érdek. Nem okoztak igazi meglepetést a személyi, politikai változások. A megyeszékhelyen legfeljebb a polgári pártok vezetőit döbbentette meg a baloldali polgármester győzelmének aránya. Érdekesebbek a polgármester úr nyilatkozatai: a Munkáspárttal nyíltan vállalt közösségben kívánja kormányozni Salgótarjánt. Ez politikai unikum. Hasonló gyöngyszemnek számít, hogy Tarjánban három polgári ellenjelöltet állítottak az egységes baloldali befutó ellenében. Egyáltalán kinek a győzelmében voltak érdekeltek a megyeszékhely polgári pártjainak vezetői? Bátonyterenyén és Rétságon minden tekintetben hasonlóan alakult a helyzet és az eredmény. Balassagyarmaton, Pásztón és Szécsényben győzött a konzervatív polgári választók akarata. Az említett pártok Gyarmaton és Szécsényben jelölésükben alkalmazkodtak támogatóik elvárásaihoz. Pásztón bölcsebbnek tűnnek a polgárok, mint a polgári pártok: ők ugyanis a polgári értékeket képviselő polgármestert választották újra, nem a hadakozó pártjelölteket. Szécsényben vesztett az MSZP-SZDSZ közös polgármesterjelöltje. Balassagyarmaton egyetlen egyéni jelöltet sem juttatott a testületbe a helyi MSZP. Nógrád megye közgyűlése most 40 tagú. Közülük 13 szocialista, 4 munkáspárti; vagyis a baloldal nincs többségben. Listáikra együtt 39 százalékot kaptak, ez nagyjából a májusi parlamenti választáshoz hasonló arány. Az MSZP támogatottsága valamit gyengült, a Munkáspárté önmagához képest erősödött. Mellettük 2 mandátumhoz jutott a Községi Önkormányzatok Szövetsége. A konzervatív pártok (FKgP-KDNP-MDF) közös megyei listájáról 11 képviselő jutott a megyei közgyűlésbe. A konzervatívok szavazati aránya a májusihoz hasonló. A közös indulás az MDF-nek kedvezett, mert elleplezte a fórum megyén belüli tragikus állapotát. A Fidesz komoly kockázatot vállalva önálló megyei listát indított. Választási eredményük május óta 17 százalékot javult. Csak 6 képviselői székhez jutott az SZDSZ. Szavazataránya májushoz mérten jó 20 százalékkal csökkent. Nem nehéz észrevenni, hogy a kormánykoalíciós részvételüket ellenző választóik ezúttal átszavaztak a fiatal demokratákra. A megyei SZDSZ most dönti el hosszú évekre önmaga sorsát: az MSZP-vel szövetkezik-e a megyében, vagy együttműködik a többi polgári párttal? Huszonegy mandátummal többséggel rendelkeznek a konzervatív és liberális pártok a megyei közgyűlésben. Összefogásuk esetén ők adhatják a megyei közgyűlés elnökét és alelnökeit. Választóik üzenete egyértelmű: polgári összefogást akarnak. M egyénk választópolgárai tisztes arányban vettek részt az önkormányzati választáson. Most a megválasztottakon és pártjaikon a bizonyítás sora. Igazolják választóik bizalmát: vezessék jó irányba a településeket és a megyét, egész Nógrádot. Bilecz Endre ZÖLDI LÁSZLÓ „MACSKAKÖRÖMPÖRKÖLTJE” A pénzről mondják... Kis pénz, kis foci A labdarúgásban sok a duma és kevés a pénz. - Puskás Ferenc Öcsi bácsi és volt szövetségi kapitány, az egykori Aranycsapat kapitánya, a Budapesti Honvéd és a Reál Madrid volt balösszekötője. Foghíjas a színészcsapat Sokan már nem engedhetik meg maguknak, hogy egy meccsért vagy edzésért lemondjanak olyan munkákat, amelyekért pénzt kapnak. - Eperjes Károly színész, a budapesti Művész Színház tagja, a magyar színész fociválogatott műkedvelő középcsatára. Jé! A munkával pénzt lehet keresni. - Mikó István színész, a soproni Petőfi Színház igazgatója. Dicsérni jöttem, nem temetni! Újra mágnesezték az iránytűt A kincstári pesszimizmusról híres közművelődési dolgozók úgy döntöttek: újra meg kell húzni a veszélyt jelző harangot a művelődési értékek védelmében. Országos művelődési otthoni konferenciát rendeztek nemrég Kecskeméten. Hasonló összejövetelt tíz-tizenöt évenként szerveznek a szakma, a képzés és az irányítás legjobbjainak részvételével. A két nap során átrostálták a művelődési intézményeket sújtó problémákat, és igyekeztek olyan értékeket megfogalmazni, amelyek mellett bátran kiállhatnak az ország 2500 művelődési otthonában. Persze, nem afféle kulturális tízparancsolatot gyűjtöttek egybe, hanem újra mágnesezték az iránytűt, amely segíti eligazodni az intézmények, egyesületek, közösségek szakembereit. Száz háznak ötven a fele A művelődési otthonok tíz százalékát érintő felméréssel készült a Magyar Népművelők Egyesületének vezetősége a nagyszabású összejövetelre. A hívó szóra közel ötszázan mentek el Kecskemétre. Sajnos, jó néhány településen bezárták, átalakították, diszkóbárrá fokozták le a kultúra elárvult hajlékát. Pedig egyértelmű, hogy az önkormányzatok feladata a művelődési intézmények működtetése, fejlesztése. Szomorú, hogy ezeknek csak a fele dolgozik megfelelő színvonalú épületben, ezek is inkább a városi polgárok tulajdonai. Ahol az emberek igényeihez igazodott a művelődési ház tevékenysége, programkínálata, ott - a felmérés adatai is jól mutatják - felértékelődött a helyi társadalom közösségeinek színtere. Az is elhangzott a tanácskozáson, hogy egyre több településen alapítványok segítik a költségvetés bővítését, az anyagi lehetőségek gazdagítását. A bálás kultúra virágkora Vajon hogyan emlegetik majd az intézmények elmúlt hat-nyolc évét, ha a korszakot kívánja majd meghatározni a kíméletlen utókor? A sokféle vásár, böngészde, ruhaturka összefoglaló neve reméljük nem ez marad: a bálás kultúra virágkora! A napi kereskedelmi szolgálatatások igényt, pontosabban szükségletet elégítenek ki. Talán nem is akkora probléma, ha a terembérletekből származó bevételek a csoportok és rendezvények kiadásaihoz járulnak hozzá. A konferencián kérdésként merült fel: milyen a kapcsolata az állami intézményeknek és a civil szerveződéseknek? Inkább hasznos együttműködésről beszéltek a megszólított csoportok képviselői, de nem hallgatták el az esetenként előforduló ellentéteket sem. Nem szabad az állami költségvetésre mindig nagyobb és nagyobb mértékben támaszkodni, mert a politika annál jobban igyekszik befolyásolni a művelődési életet - tanácsolták a messzebbre tekintők. így is rátelepszik a pénzügyi irányítás a kultúra és a művészet különböző területeire. A művelődési otthonok piacképessége nem merülhet ki a munkatársak üzletelési hajlamában. A kulturális intézményekben a menedzserszemlélet azt jelenti, hogy a közösségi ház legyen nyitott a település lakónak igényeire. Sok törvény közművelőt győz A közalkalmazotti törvény - már tudjuk - fedezet nélküli csekk - ez is elhangzott Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Egyesek szerint a nagy lehetőség, a megvalósítás helyett egyenesen a feszültség forrása a törvény. A merev kategóriákkal szabályozó rendeletnek az a legfőbb hiányossága, hogy nem a teljesítményt honorálja. Beskatulyázza a közalkalmazottat, azután ott felejti, és még rá is szól a jogalkotó: mosolyogni tessék! A közművelődési törvényről nem mondtak jót az érintettek. A legfinomabb kifejezés volt az „elavult” és az „úgy rossz, ahogy van”. Nem véletlenül javasolták a konferencia hozzászólói: most már nem törvény, hanem megfelelő feltételek kellenek. A művelődési otthonokról szóló országos tanácskozás legfontosabb gondolata: nem temetni, hanem erősíteni, ha kell, gyógyítani célszerű az intézményeket. A társadalmi változás szele ne a tevékenységi formát, inkább a működés egyes tartalmi elemeit kell, hogy kisöpörje. De ledönteni a művelődési otthont, csak azért, mert már tíz, húsz, ötven éve is működött, nos, ez csupán a kultúra újkeletű szerencselovagjainak lehet álomképe. Kruzslicz „Ledönteni a művelődési otthont, ez csupán a kultúra újkeletű szerencselovagjainak torz álomképe...”