Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-17-18 / 297. szám

8. oldal Hétvégi Magazin • Közélet 1994. december 17-18., szombat - vasárnap Ellentmondások egy nem létező osztály körül Egyre több jelzés érkezik az általános iskolákból Balassagyar­maton: nagy hiba volt az önkormányzat részéről, hogy nem in­dított a városban úgynevezett felzárkóztató osztályt. Nem keve­rendő össze ez az oktatási forma a gyógypedagógiai osztályok­kal. Azokról a gyerekekről van szó, akik valamilyen oknál fogva nem képesek lépést tartani a többiekkel, nem haladnak a tananyaggal. S ez egyik félnek sem jó. Kalcsó István: Ha valahol jelez­ték volna, akkor nem gördítünk akadályt ilyen kezdeményezés elé Arra keressük a választ, mi­ért nincs ebben a tanévben fel­zárkóztató osztály a városban. A kérdésekre elsőként Kalcsó István, a polgármesteri hivatal főtanácsosa válaszol.- Miért?- Miért, hol kellett volna in­dítani?-Hát Balassagyarmat vala­melyik iskolájában.-Azért nem indult kis lét­számú felzárkóztató osztály, mert legalább 10—15 olyan gye­rek kellett volna, akiknél ez a megállapítás szerepel. Másrészt hely is kell ehhez. A harmadik pedig, hogy egy gyógypedagó­gus sem ártott volna.- Voltaképpen kinek a fel­adata a gyerekek felmérése?- Óvodai és nevelési tanács­adói szakvéleménnyel iratkoz­nak be az első osztályos tanu­lók.-Ha ez így működik, miért maradt el az osz­tály indítása?- Nyilván, ha lett volna annyi gyerek, és ezt valahol jelezték volna az érintettek, ak­kor nem gördítünk aka­dályt ilyen kezdeménye­zés elé.-Én úgy tudom, kez­deményezték ezt az okta­tásiformát.- Nem tudok erről. Egyedül a Szabó Lőrinc Általános Iskola jelzett felénk, de ők sem ki­mondottan kis létszámú felzárkóztató osztály in­dítását kérték. Ők min­denféleképpen szerettek volna a jelenlegi hu- szonhetes létszámmal két első osztályt indítani. Hangsúlyozom, nem kimondottan korrekciós jelleg­gel.- Most már végképp nem ér­tem az egészet, hiszen több jel­zés érkezett...- Kiktől?- Több iskolából is.- Mondom, az igazság az, ha megvan a szakvélemény, ha a nevelési tanácsadó megnézte a gyereket, és azt javasolják, hogy felzárkóztató osztályba való, akkor nyilván elindítottuk volna az osztályt.- Tehát a nevelési tanácsadó senkit nem javasolt?- Senkit nem javasoltak. Itt eljárási szabályok vannak. Amikor a beiratkozások zajla­nak, az óvoda a szülővel megál­lapodik abban, hogy esetleg a gyerek vár még az iskolával. Amikor vita van kettőjük kö­zött, elküldik a nevelési tanács­adóba. Ott a pszichológusok szakmai véleményt adnak, és ekkor kerül rá a beiratkozási lapra a javaslat. Sokat kiszűr­tek, csak ők az Ady úti gyógy­pedagógiai osztályba kerültek.-Most nem ezekről beszé­lünk, hanem a felzárkóztató osztályról.- Ha valóban össze lehetne szedni körülbelül tíz-tizenöt fős létszámot, akkor el kellene gondolkodni az indításon. Egyébként korábban folyama­tosan működött a rendszer.- Akkor most miért nem mű­ködik?- így alakult az iskolai szer­kezet.- Csak év elején lehet indí­tani ilyen osztályt?- Nem hiszem, hogy szeren­csés lenne év közben megboly­gatni az osztályokat.- Nem lehet, hogy nem akart költeni erre az önkormányzat?-Ha szakmailag megalapo­zott az igény, mindenképpen indítunk ilyen osztályt. Ez nem csak pénz kérdése. A Nógrád Megyei Pedagó­giai Intézet Balassagyarmaton működő Nevelési Tanácsadó Intézete több helyen működött az elmúlt évtized alatt. Ez azonban egyáltalán nem befo­lyásolta a tartalmas munkát. Dr. Muraközy Ferencné pszi­chológus huszonegy éve vesz részt az iskolaérettségi vizsgá­latokban. Már akkor is végezte a szűrést, amikor még nem volt nevelési tanácsadó a városban.- Nem idegenkednek a szülők elhozni a gyerekeket a nevelési tanácsadóba?- Való igaz, sok szülőt bántja maga az a tény is, hogy a gyereke nem iskolaérett. Sze­rencsére kedvezően változik a szemlélet. A korábbi évekkel ellentétben már nagyon sokan megértik, miért van szükség a vizsgálatokra. Hiszen nem arról van itt szó, hogy az ide küldött gyerekek szellemileg visszama- radottak. Akiket felzárkóztató osztályokba javasolunk, vala­milyen oknál fogva még nem iskolaérettek. Meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy közepes képességű gyermekkel is köny- nyebben lehet dolgozni az isko­lában, ha az érettsége, terhelhe­tősége megfelelő, mint egy jó képességű gyerekkel, aki nem képes 45 percig figyelni.-Hogy kerülnek önökhöz a gyerekek?- Az óvodában már látható, kik azok a gyerekek, akik eset­leg még nem alkalmasak egy nagy létszámú első osztályban a tanulásra. Őket küldik hozzánk a vizsgálatra. A szülők természetesen el­kísérik a csöppségeket.- A felmérés után mi a teendő?- Elsősorban a szü­lőkkel beszéljük meg az eredményt és azt elküld­jük az óvodába, vagy a polgármesteri hivatalba, a tennivalókról szóló ja­vaslatot.- Ha nem járt egy gyerek óvodába, nem tudható, hogy iskolaérett vagy sem!- Akkor feltétlenül meg kell „ismerked­nünk” vele, hiszen ők is tankötelesek, de nem tudjuk, hogy beiskolázá­sukra mi volna a legmegfele­lőbb.-Hány vizsgálatot végeztek az idén a tanév megkezdése előtt?-A környező településekkel együtt 118 esetben vizsgáltuk az érettséget, 33 gyarmati volt.- Balassagyarmaton hány gyereket javasoltak felzárkóz­tató osztályba?- Tízet.- A szülők egyetértettek?-Mindig ők mondták ki a végső szót. Kivétel nélkül mindegyikük elfogadta a vég­eredményt, és a felzárkóztató osztályba beíratta volna gyer­mekét.- Feltéve, ha az önkormány­zat indított volna ilyen osztályt!- Hát igen, az idén ez elma­radt. Pedig a Szabó Lőrinc Ál­talános Iskola szívesen működ­tette volna az osztályt. így most ez a tíz kisgyermek a nagy lét­számú osztályokban kínlódik -, és velük együtt az osztálytársak és a pedagógusok is.- Miért maradt el?- A polgármesteri hivatal egyik munkatársa arról tájékoz­tatott, hogy nincs rá pénz.- Megtudhatom, ki mondta ezt?- Kalcsó István.- Ön szerint kevés a tízfős létszám egy felzárkóztató osz­tályba?- Szerintem ideális. Mindenki látja az ellentmon­dásokat. Jó lenne, ha senki nem feledné: nem kellő odafigyelés­sel egy életre szóló lelki törést okozhatunk a gyerekeknek. És a felzárkóztató osztály nem le­het csupán pénz kérdése. (Ádám) Dr. Muraközy Ferencné: Első­sorban a szülőkkel beszéljük meg az eredményt Fotó: Rigó Választási tanulságok Ö nkormányzati rendszerünk elfogadottságát a választói részvétel igazolhatja. Nógrád megyében a jogosultak fele el­ment szavazni. A falusi válasz­tók 55 százalékos részvétele ör­vendetes tény. Legalább ennyire elgondolkodtató a városiak majd kétharmadának távolmaradása. A községi önkormányzatok ér­demben befolyásolják a faluk fejlődését, közösségi életét. A városi önkormányzatok viszont - pénz hiányában - erődgondnoki szerepet játszhatnak. Ilyen érték­ítéletet fejez ki az eltérő részvé­teli arány. Aki igazán községi polgár- mester akart maradni, többnyire meg is választották. Falujukat talpon tudták tartani. Válságos helyzetben ez komoly sikernek számít. Lélegzethez jutottak a falvak az utóbbi négy esztendő­ben. Önállóbban gazdálkodhat­tak, legtöbb helyen még szerény fejlesztésre is jutott. Talán egy­ségesebbé válnak a polgármeste­rek mögött álló testületek, és ja­vulni fog közös munkájuk. Először választották közvetlen szavazással a városi polgármes­tereket. Ha nincs ez a változás, még kisebb a városokban a sza­vazók aránya. Itt már nagyobb volt a cserélődés. Négy eszten­deig óriási terhet viseltek. Mind­egyik nógrádi város egy-két- százmilliós adósságcsapdából szabadult. Közben nehezen tudta fenntartani és saját kézben meg­tartani fontos önkormányzati ke­zelésű intézményeit. A városi vá­lasztók csak részben méltányol­ták ezt a tisztes teljesítményt. Városi testületeinkre most még nehezebb négy esztendő vár. A módosított önkormányzati törvény kegyelméből a nagyobb politikai pártok szinte monopol­helyzetbe jutottak. Megyei köz­gyűlési tag bárki csak listás vá­lasztással lehet és a városi párt­listákról is sok helyi képviselő küldhető az önkormányzati testü­letbe. Pásztón ennek ellenére függet­len jelölt lett a polgármester. Legtöbb esetben azonban a párt­listák és a pártjelöltek győztek. A következő ciklusban fog eldőlni, milyen hatékonyan tudnak dol­gozni az erősen pártosodon vá­rosi, megyei önkormányzatok. Remélhetően ritkán fog sérülni politikai ellentétek miatt a tele­pülési, területi érdek. Nem okoztak igazi meglepe­tést a személyi, politikai változá­sok. A megyeszékhelyen legfel­jebb a polgári pártok vezetőit döbbentette meg a baloldali pol­gármester győzelmének aránya. Érdekesebbek a polgármester úr nyilatkozatai: a Munkáspárttal nyíltan vállalt közösségben kí­vánja kormányozni Salgótarjánt. Ez politikai unikum. Hasonló gyöngyszemnek számít, hogy Tarjánban három polgári ellenje­löltet állítottak az egységes bal­oldali befutó ellenében. Egyálta­lán kinek a győzelmében voltak érdekeltek a megyeszékhely pol­gári pártjainak vezetői? Bátonyterenyén és Rétságon minden tekintetben hasonlóan alakult a helyzet és az eredmény. Balassagyarmaton, Pásztón és Szécsényben győzött a konzerva­tív polgári választók akarata. Az említett pártok Gyarmaton és Szécsényben jelölésükben al­kalmazkodtak támogatóik elvá­rásaihoz. Pásztón bölcsebbnek tűnnek a polgárok, mint a polgári pártok: ők ugyanis a polgári értékeket képviselő polgármestert válasz­tották újra, nem a hadakozó párt­jelölteket. Szécsényben vesztett az MSZP-SZDSZ közös pol­gármesterjelöltje. Balassagyar­maton egyetlen egyéni jelöltet sem juttatott a testületbe a helyi MSZP. Nógrád megye közgyűlése most 40 tagú. Közülük 13 szocia­lista, 4 munkáspárti; vagyis a baloldal nincs többségben. Listá­ikra együtt 39 százalékot kaptak, ez nagyjából a májusi parlamenti választáshoz hasonló arány. Az MSZP támogatottsága valamit gyengült, a Munkáspárté önma­gához képest erősödött. Mellet­tük 2 mandátumhoz jutott a Köz­ségi Önkormányzatok Szövet­sége. A konzervatív pártok (FKgP-KDNP-MDF) közös me­gyei listájáról 11 képviselő jutott a megyei közgyűlésbe. A kon­zervatívok szavazati aránya a májusihoz hasonló. A közös in­dulás az MDF-nek kedvezett, mert elleplezte a fórum megyén belüli tragikus állapotát. A Fidesz komoly kockázatot vállalva önálló megyei listát in­dított. Választási eredményük május óta 17 százalékot javult. Csak 6 képviselői székhez ju­tott az SZDSZ. Szavazataránya májushoz mérten jó 20 százalék­kal csökkent. Nem nehéz észre­venni, hogy a kormánykoalíciós részvételüket ellenző választóik ezúttal átszavaztak a fiatal de­mokratákra. A megyei SZDSZ most dönti el hosszú évekre ön­maga sorsát: az MSZP-vel szö­vetkezik-e a megyében, vagy együttműködik a többi polgári párttal? Huszonegy mandátummal többséggel rendelkeznek a kon­zervatív és liberális pártok a me­gyei közgyűlésben. Összefogá­suk esetén ők adhatják a megyei közgyűlés elnökét és alelnökeit. Választóik üzenete egyértelmű: polgári összefogást akarnak. M egyénk választópolgárai tisztes arányban vettek részt az önkormányzati választá­son. Most a megválasztottakon és pártjaikon a bizonyítás sora. Igazolják választóik bizalmát: vezessék jó irányba a települése­ket és a megyét, egész Nógrádot. Bilecz Endre ZÖLDI LÁSZLÓ „MACSKAKÖRÖMPÖRKÖLTJE” A pénzről mondják... Kis pénz, kis foci A labdarúgásban sok a duma és kevés a pénz. - Puskás Ferenc Öcsi bácsi és volt szövetségi kapi­tány, az egykori Aranycsapat kapi­tánya, a Budapesti Honvéd és a Reál Madrid volt balösszekötője. Foghíjas a színészcsapat Sokan már nem engedhetik meg maguknak, hogy egy meccsért vagy edzésért le­mondjanak olyan munkákat, amelyekért pénzt kapnak. - Eperjes Károly színész, a buda­pesti Művész Színház tagja, a ma­gyar színész fociválogatott műked­velő középcsatára. Jé! A munkával pénzt lehet ke­resni. - Mikó István színész, a soproni Petőfi Színház igazgatója. Dicsérni jöttem, nem temetni! Újra mágnesezték az iránytűt A kincstári pesszimizmusról híres közművelődési dolgozók úgy döntöttek: újra meg kell húzni a veszélyt jelző harangot a műve­lődési értékek védelmében. Országos művelődési otthoni konfe­renciát rendeztek nemrég Kecskeméten. Hasonló összejövetelt tíz-tizenöt évenként szerveznek a szakma, a képzés és az irányí­tás legjobbjainak részvételével. A két nap során átrostálták a művelődési intézményeket sújtó problémákat, és igyekez­tek olyan értékeket megfogal­mazni, amelyek mellett bátran kiállhatnak az ország 2500 mű­velődési otthonában. Persze, nem afféle kulturális tízparancsolatot gyűjtöttek egybe, hanem újra mágnesezték az iránytűt, amely segíti eliga­zodni az intézmények, egyesü­letek, közösségek szakembe­reit. Száz háznak ötven a fele A művelődési otthonok tíz százalékát érintő felméréssel készült a Magyar Népművelők Egyesületének vezetősége a nagyszabású összejövetelre. A hívó szóra közel ötszázan men­tek el Kecskemétre. Sajnos, jó néhány települé­sen bezárták, átalakították, diszkóbárrá fokozták le a kul­túra elárvult hajlékát. Pedig egyértelmű, hogy az önkor­mányzatok feladata a művelő­dési intézmények működtetése, fejlesztése. Szomorú, hogy ezeknek csak a fele dolgozik megfelelő színvonalú épület­ben, ezek is inkább a városi polgárok tulajdonai. Ahol az emberek igényeihez igazodott a művelődési ház te­vékenysége, programkínálata, ott - a felmérés adatai is jól mu­tatják - felértékelődött a helyi társadalom közösségeinek szín­tere. Az is elhangzott a tanács­kozáson, hogy egyre több tele­pülésen alapítványok segítik a költségvetés bővítését, az anyagi lehetőségek gazdagítá­sát. A bálás kultúra virágkora Vajon hogyan emlegetik majd az intézmények elmúlt hat-nyolc évét, ha a korszakot kívánja majd meghatározni a kíméletlen utókor? A sokféle vásár, böngészde, ruhaturka összefoglaló neve reméljük nem ez marad: a bálás kultúra virágkora! A napi kereskedelmi szolgálatatások igényt, ponto­sabban szükségletet elégítenek ki. Talán nem is akkora prob­léma, ha a terembérletekből származó bevételek a csoportok és rendezvények kiadásaihoz járulnak hozzá. A konferencián kérdésként merült fel: milyen a kapcsolata az állami intézményeknek és a civil szerveződéseknek? Inkább hasznos együttműködésről be­széltek a megszólított csopor­tok képviselői, de nem hallgat­ták el az esetenként előforduló ellentéteket sem. Nem szabad az állami költ­ségvetésre mindig nagyobb és nagyobb mértékben támasz­kodni, mert a politika annál jobban igyekszik befolyásolni a művelődési életet - tanácsolták a messzebbre tekintők. így is rátelepszik a pénzügyi irányítás a kultúra és a művészet külön­böző területeire. A művelődési otthonok pi­acképessége nem merülhet ki a munkatársak üzletelési hajla­mában. A kulturális intézmé­nyekben a menedzserszemlélet azt jelenti, hogy a közösségi ház legyen nyitott a település lakónak igényeire. Sok törvény közművelőt győz A közalkalmazotti törvény - már tudjuk - fedezet nélküli csekk - ez is elhangzott Kecs­keméten az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban. Egyesek szerint a nagy lehetőség, a megvalósítás helyett egyenesen a feszültség forrása a törvény. A merev kategóriákkal szabá­lyozó rendeletnek az a legfőbb hiányossága, hogy nem a telje­sítményt honorálja. Beskatu­lyázza a közalkalmazottat, az­után ott felejti, és még rá is szól a jogalkotó: mosolyogni tessék! A közművelődési törvényről nem mondtak jót az érintettek. A legfinomabb kifejezés volt az „elavult” és az „úgy rossz, ahogy van”. Nem véletlenül ja­vasolták a konferencia hozzá­szólói: most már nem törvény, hanem megfelelő feltételek kel­lenek. A művelődési otthonokról szóló országos tanácskozás leg­fontosabb gondolata: nem te­metni, hanem erősíteni, ha kell, gyógyítani célszerű az intéz­ményeket. A társadalmi válto­zás szele ne a tevékenységi formát, inkább a működés egyes tartalmi elemeit kell, hogy kisöpörje. De ledönteni a művelődési otthont, csak azért, mert már tíz, húsz, ötven éve is működött, nos, ez csupán a kul­túra újkeletű szerencselovagja­inak lehet álomképe. Kruzslicz „Ledönteni a művelődési otthont, ez csupán a kultúra új­keletű szerencselovagjainak torz álomképe...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom