Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-16 / 296. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. december 16., péntek CIPŐK NÉMET PIACRA. A salgótarjáni Salgó szövetkezetben német piacra is készítenek lábbelit. Képünkön Galbács Imréné és Horváth Nándorné a csizmák belső bélését varrja. MAGAS A HAZAI FOGYASZTÁSI CIKKEK KIVITELI ARÁNYA IS Több magyar áru az amerikai piacokon A magyar-amerikai áruforgalom szerkezetében 1994 első ki­lenc hónapjában az előző év hasonló időszakához képest jelen­tős eltolódás mutatkozik. A magyar kivitel 19,7 százalékkal nö­vekedett: 252,6 millió dollárról 302,6 millió dollárra. Jövőre több lesz a sertés Az idén várhatóan 40-50 százalékkal több tenyészkocát értéke­sítenek a törzstenyésztők mint 1993-ban. A tenyészkan-értéke­sítés pedig 5-6 százalékkal nő. Ezt Horváth Ernő, a Hústerme­lést Szervező Rt. (ISV) vezérigazgatója, a Magyar Sertéste­nyésztők Szövetségének elnöke mondta. INNEN-ONNAN Dunaholding-közgyűlés Az eddig bemutatóra szóló részvényeinek névre szólóvá változtatásáról dön­tött a Dunaholding Rész­vénytársaság rendkívüli közgyűlése csütörtökön. A részvényátalakítás során az eddig 10 ezer forint névér­tékű részvényeket az alap­tőke változatlanul hagyása mellett 1000 forint névérté­kűre változtatják. Cégautók adózása A Magyar Autókölcsön­zők Szövetségének közgyű­lése tiltakozik az ellen, hogy a módosított személyi jöve­delemadó-törvény a cégau­tók adózásáról szóló része nem rendelkezik az autó- kölcsönzők adómentességé­ről. Az autókölcsönző cégek ugyanis nem nyújtanak ter­mészetbeni juttatást a gép­kocsik bérlőinek. Karácsonyfa Zalából Az ország egyik legna­gyobb szállítója Zala me­gye, ahol hozzávetőleg 120 ezer darab fenyőt termelnek ki. A nagy tételben vásárló viszonteladóknak a lucfe­nyőt méterenként 150-165 forintos, az ezüstfenyőt 600-650 , a lombtartó Dug- las- és a normanfenyőt 480- 495, illetve 850-880 forin­tos áfás áron adják el. KPMG Hungária Az ősszel véget ért üzleti évben 20 százalékkal nőtt a KPMG Hungária Kft. árbe­vétele, és elérte a 10 millió dollárt. A könyvvizsgáló és tanácsadó világcég magyar- országi irodája egyre több hazai munkatársat szeretne alkalmazni. VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 172,52 176,00 Ausztrál dollár 86,09 87,69 Dán korona 17,93 18,29 Finn márka 22,60 23,06 Francia frank 20,38 20,80 Görög drachma (100) 45,49 46,41 Holland forint 62,80 64,06 ír font 169,73 173,19 Japán yen (100) 110,21 112,41 Kanadai dollár 79,68 81,26 Kuvaiti dinár 368,38 375,62 Német márka 70,32 71,74 Norvég korona 16,11 16,43 Olasz líra (1000) 67,50 68,90 Oszt. schilling 9,99 10,19 Spanyol peseta (100) 83,57 85,29 Svájci frank 83,21 84,91 Svéd korona 14,60 14,90 USA dollár 110,53 112,67 ECU (Közös Piac) 133,92 136,64 Az USÁ-ból származó beho­zatal majdnem ugyanilyen arányban, 18,2 százalékkal csökkent: 1993 első kilenc hó­napjában még 423,4 millió dol­lár volt, az import 1994-ben 346,4 millió dollárra esett visz- sza - tájékoztatott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Főleg félkésztermékek A magyar kivitel szerkezeté­ben az idén legnagyobb, 37,3 százalékos részaránnyal az anyagok, félkésztermékek és A bankrendszer összesített mérleg főösszege a fél év végére 129,7 milliárd forinttal növeke­dett, ami 4,8 százalékkal haladja meg a december végi helyzetet. A minősített követelésállomány a december végi 1825,9 milliárd forintról 1961,6 milliárd forintra bővült. Ezen belül azonban kis mértékben csökkent az átlag alatti, a kétes és a rossz követe­lések részaránya, és növekedett a problémamentes követelések hányada. A fél év során a bank- rendszer 47,5 milliárd forint át­lag alatti, 101,8 milliárd forint alkatrészek szerepelnek. Ezek exportja nőtt a leginkább, 1993-hoz képest 29 százalék­kal: 87,35 millió dollárról 112,85 millió dollárra. Hasonlóan magas a fogyasz­tási cikkek aránya: mintegy 36 százalék. Legkisebb, mindösz- sze 9,3 százalék az élelmiszeri- pari anyagok, élőállatok és élelmiszerek részaránya a kivi­telben. Az Amerikai Egyesült Álla­mokból származó behozatal több mint felét, 51 százalékát a gépek, szállítóeszközök és al­kétes és 255,1 milliárd forint rossz követeléssel rendelkezett. Az első fél évben a legcseké­lyebb mértékben - 0,1 százalék­kal - a nagybankok mérlegének főösszege emelkedett. Ezek a pénzintézetek jelentős céltarta­lékokkal rendelkeznek. Gyorsan növekedtek viszont a vegyes tu­lajdonban lévő bankok. A ve­gyes bankoknál a mérlegének főösszeg bővülése a fél év során 20,3 százalékos volt. Az állam a nagybankok közül háromnál a konszolidáció második üteme keretében összesen 13.6 milliárd katrészek teszik ki. Ugyanak­kor 1993 hasonló időszakához képest ezen termékek behoza­tala jelentős mértékben, 30 szá­zalékkal csökkent: 254 millió dollárról 176,8 millió dollárra. Nőtt az élelmiszer-behozatal Magas még az anyagok, fél­késztermékek és alkatrészek 31 százalékos behozatali részará­nya. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripari anyagok élőál­latok és élelmiszerek csoport­jának behozatali aránya mind­össze 5,6 százalék, 1993-hoz képest ezen termékek behoza­tala nőtt a legjobban, 13 száza­lékkal: 17,2 millió dollárról 19,4 millió dollárra. forint tőkeemelést hajtott végre. Enélkül az érintett bankok mér­leg főösszegében a kismértékű növekedés helyett csökkenés következett volna be. A bankrendszer összesített nyeresége a takarékszövetkeze­tekkel együtt az első fél év vé­gén 21,9 milliárd forint volt. A takarékszövetkezeteket nem számítva a nyereség 21,5 milli­árd forintot ért el. A pénzintéze­tek közül 9 bank továbbra is veszteséges volt. A javuló jöve­delmezőség részben azzal ma­gyarázható, hogy a bankok többségét az idén már nem ter­helte a tavalyihoz hasonló mér­tékű céltartalék-képzési kötele­zettség. Emellett a pénzintéze­tek kamataikat jelentősen növel­ték, s így a korábbinál nagyobb bevételekre tettek szert. A sertéságazatban - a ren­delkezésre álló adatok alapján - ismét fejlődés tapasztalható. Míg 1992-ben a törzs- és ellen­őrzött tenyészetekben 21 ezer kocát tartottak, számuk 1993-ban 22 ezerre nőtt, és az idén ez a szám elérheti a 23 ez­ret. A tenyészállatok számának növekedése jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy 1995-96-ban mi­nimálisan 20, ám jó esetben 30 százalékkal is nagyobb legyen a sertésállomány az idei 5 mil­liónál. A jó minőségű genetikai háttér ehhez rendelkezésre áll. Az állománynöveléshez és a vágósertés-előállításhoz a ta­karmány és a vágókapacitás adott az országban. Jövőre nem lesz szükség vágósertés-im­portra, sőt, exportárualapra is A sertések takarmányozása egyedenként programozható számítógéppel akkor is, ha cso­portosan tartják az állományt. Valamennyi állat nyakára, vagy a bőre alá helyeznek egy kis érzékelőt, amely jelzi a szá­mítógépes központnak, hogy éppen mi hiányzik a sertés szer­vezetének. Különösen a vemhes állat esetében ajánlatos, hiszen számíthatnak a kereskedők. Ehhez azonban feltétlenül szükség van arra, hogy a jelen­legi tenyészállat-importra és a törzstenyészetekben folyó munkára vonatkozó állami tá­mogatás érvényben maradjon, és összege ne csökkenjen reál­értékben. A tenyésztőszövetség szakemberei még azt is fontos­nak tartják, hogy ne csak a mi­nőségi állománycserét támo­gassa az állam, hanem a kocaál­lomány növelése is a támoga­tott kategóriába tartozzon. Jelenleg egyébként átlagosan egy-egy koca tenyésztésbe állí­tásához 5 ezer forintot kapnak az államtól a gazdálkodók. Or­szágosan a kocaállomány 380 ezer, amely akár 460 ezerre is növekedhet két év alatt. az utódok állapotában meghatá­rozó a takarmány összetétele. Ez a svéd módszer nálunk még csak utópia. A hazai állat- tenyésztésben a legnagyobb gond, hogy az elmúlt évek ész­szerűden intézkedései miatt le­csökkent a sertésállomány. Ezt kellene most növelni úgy, hogy a sertéstenyésztés gazdaságossá és exportképessé váljon. RAGASZTOTT SZÉLVÉDŐK. A salgótarjáni Glasu- nion Üvegipari Kft. az esztergomi Suzuki gyár számára ragasztott szélvédő üvegeket gyárt. Képünkön Gregus Ferencné és Gregor Józsefné. Fotó: Gyurián Tibor I _____________________________________________________I H ÁROM ESETBEN TŐKEEMELÉST HAJTOTT VÉGRE AZ ÁLLAM Összességében nyereségesek a bankok A konszolidációs folyamat hatására a Magyarországon működő bankok eredményei javultak, és az idén az első fél évben a bankrendszer már említésre méltó nyereséget mutatott ki. A múlt évben még a kereskedelmi bankok összességében vesztesé­gesen működtek. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank legújabb elemzése állapítja meg. Takarmányozás számítógéppel r~ PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótarján tojás 12-13 Ft/db 12-14 Ft/db 11-12 Ft/db 10-12 Ft/db burgonya 40 Ft/kg 35-40 Ft/kg 15-30 Ft/kg 45 Ft/kg sárgarépa 30-40 Ft/kg 35-40 Ft/kg 3540 Ft/kg 60 Ft/kg petr. gyökér 40-50 Ft/kg 40-50 Ft/kg 45-60 Ft/kg 70 Ft/kg vöröshagyma 40 Ft/kg 3645 Ft/kg 30-50 Ft/kg 40 Ft/kg fokhagyma 140 Ft/kg 150 Ft/kg 150-180 Ft/kg 160 Ft/kg fejes káposzta 36-40 Ft/kg 3540 Ft/kg 40 Ft/kg 40 Ft/kg kelkáposzta 50 Ft/kg 60 Ft/kg 50-60 Ft/kg 60 Ft/kg karfiol 120 Ft/kg 60 Ft/kg­­karalábé 30 Ft/kg 40 Ft/kg 40 Ft/kg 60 Ft/kg uborka 180 Ft/kg 180 Ft/kg­180 Ft/kg zöldpaprika 160-180 Ft/kg 250 Ft/kg 10-15 Ft/db 45 Ft/db paradicsom >60-280 Ft/kg 240 Ft/kg­­szőlő >00-240 Ft/kg 80 Ft/kg­­alma 36-50 Ft/kg 38-70 Ft/kg 38 Ft/kg 40-80 Ft/kg körte 120 Ft/Kg 100-120 Ft/kg 70-90 Ft/kg 60-99 Ft/kg Természetes a születőben lévő iparág vámvédelme A Magyar Suzuki Rt. természetesnek tartja és üdvözli, hogy a kormányzat fontolgatja a gépkocsiimport vámtételének emelé­sét. Ezt Lepsényi István, a cég vezérigazgató-helyettese nyilat­kozta a tömegtájékoztatásnak. Hozzátette: ez az intézkedés sem a GATT szabályait, sem az Európai Unióval kötött társulási szerződést nem sértené, a nemzetközi gyakorlattal összhangban áll, hogy meghatározott időre vámvédelmet biztosítanak egy születőben lévő iparágnak. A vezérigazgató-helyettes a Gépjármű-importőrök Egyesü­letének azon vádjaira reagált, amelyek szerint - a Magyar Suzuki kezdeményezésére - diszkriminatív intézkedések meghozatalára készül a kor­mányzat. Lepsényi István emlékezte­tett arra, hogy a magyarországi járműgyártás újraélesztését vál­laló cégek jelentős beruházást eszközöltek, s közülük a Suzuki nem csak a gyártásban, hanem sokkal szélesebb körben, sok­ezer embernek biztosít munka- lehetőséget. Ma már az újautó­piac harminc százalékát adja a hazai gyártók termelése, az alsó- és középkategóriában ez az arány mintegy ötven száza­lék. Ebből is pontosan látszik, hogy az importvám emelése fő­leg a többmilliós luxuskocsik vásárlóit érintené kedvezőtle­nül. Egyébként a velünk nagy­jából egy kategóriában lévő or­szágok (így például Csehország és Lengyelország) már jóval korábban megtették ezt a lé­pést, s a most nálunk tervbe vettnél még magasabb vámokat állapítottak meg. A Magyar Suzuki Rt. egyébként a közelmúltban érté­kelte a cég idei teljesítményét, s egyúttal bemutatta a sajtó kép­viselőinek a magyar autógyár új „zászlóshajóját”, a 16 szele­pes 1.6 literes Suzuki Sedant. A látott személygépkocsi meg­nyerte a jelenlévők tetszését. A cég a terveknek megfele­lően fejlődik. Idén 11 hónap alatt 14 199 magyar gyártmá­nyú és 715 import Suzukit érté­kesített a hazai piacon. Kül­földre eddig 2 228 Suzukit szál­lítottak. Az ország 38 cége, vál­lalkozója az autó értékének 50 százalékát állítja elő, az új cél az, hogy egy-két éven belül a magyar érték 60 százalékra nö­vekedjék. Kedvezően fogadták Japán­ban a magyar alkatrészek első szállítmányait, így a jövőben folyamatosan építenek be ki­sebb alkatrészeket a Suzuki-vi­lágbirodalom gyáraiban ké­szülő csaknem valamennyi tí­pusba. Az export az olasz, a német, a belga, a kínai, az ukrán piac után Angliába és Írországba is megindult, ehhez ki kellett fej­leszteni az autó jobbkormányos változatát. Jelenleg már tíz alaptípus készül, nyolcfajta színben Esztergomban, s vá­lasztható légkondicionálóval, illetőleg automata sebességvál­tóval gyártott autó is. Az új, bemutatott 1,6-os Se­dan ára 1 498 000 forint, ezzel a luxuskategória alsó sávjában messze olcsóbb vetélytársainál. Gyártásának beindításával a Magyar Suzuki Rt. nem titkol­tan a hamarosan elfogadásra kerülő közbeszerzési törvényt tartotta szem előtt: immár mi­nisztériumok. közintézmények igényeit is kielégítheti a hazai gyártású Suzuki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom