Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-16 / 296. szám

2. oldal Mozaik 1994. december 16., péntek Radovan Karadzic rendezési javaslatai Oxigénre bukkantak a Ganymedes nevű holdon Karadzic boszniai szerb vezető hatpontos - területi „engedmé­nyeket” is kilátásba helyező - javaslatot terjesztett elő a bosz­niai konfliktus megoldására. A CNN hírtelevíziónak adott nyi­latkozatában egyúttal bejelen­tette, hogy reménye szerint Jimmy Carter volt amerikai el­nök közvetítést vállal a szerbek és a muzulmánok között. Karadzic az alábbi pontok­ban összegezte kezdeményezé­sének lényegét: az ENSZ-kon- vojok szabad mozgásának biz­tosítása a boszniai területeken; az összes feltartóztatott ENSZ-kéksisakos elengedése; a tizenkilenc éven aluli muzul­mán katonák szabadon bocsá­tása; azonnali tűzszünet kihir­detése Szarajevóban és környé­kén; a szarajevói repülőtér megnyitása; az emberi jogok Tegnap Moszkvában meg­kezdte ülését a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés előmozdítására létre­hozott orosz-amerikai kor­mányközi vegyes bizottság. A plenáris ülés után a szakembe­rek bizottságokban tekintik át az együttműködés kérdéseit. Előzőleg Gore Ribkinnel, a duma elnökével találkozva biztosítása most és a jövőben. Karadzic kijelentette, hogy szinte biztosra veszi: Carter vállalkozik a boszniai közvetí­tésre. - Ez egy jó alkalom, hogy megvitassuk a helyzetet, és be­bizonyítsuk, hogy itt az ideje az áttörésnek. Remélem, hogy hamarosan eljön (Carter), és felkeres bennünket is, meg a muzulmánokat is - mondta. A volt elnök az interjú el­hangzása után telefonon kö­zölte a hírtelevízióval: valóban elképzelhető, hogy elmegy Boszniába, de kizárólag ma­gánszemélyként, az atlantai Carter-központ képviselője­ként, nem pedig a kormány megbízottjaként. Elmondta, hogy aznap több órán át tár­gyalt a boszniai szerbek küldöt­teivel, akik „egy sor egyoldalú koncessziót helyeztek kilátásba megértéséről biztosította a NATO-bővítéssel kapcsolatos orosz aggodalmakat, és azt mondta: nincs semmiféle me­netrend az új tagok NATO-fel- vételére vonatkozóan. A moszkvai ülésen az egyik fő téma az űregyüttműködés, így a közös űrállomás létreho­zása. Szó van az energetikai és technológiai együttműködés a harcok beszüntetésére”. Köz­lése szerint Karadzic biztosí­totta őt arról, hogy a boszniai szerbek készek haladéktalanul megtenni a kézzelfogható lépé­seket, bizonyítandó, hogy be­tartják az ígéreteiket. Carter közölte, hogy a szerb megbízottakkal folytatott meg­beszélések után tájékoztatta Clinton elnököt, aki „óvatos de­rűlátással” fogadta a híreket. A Fehér Ház megerősítette: a volt elnök érintkezésbe lépett Clintonnal. Dee Dee Myers szóvivő nyilatkozata szerint noha az amerikai kormányzat általánosságban fenntartással szemléli a boszniai szerbek szándékait, az általuk felvetett ígéretek valóra váltása kétség­kívül csökkentené a katonai-po­litikai feszültséget, enyhítené az emberi szenvedést. mellett a hadiipar polgári célú átalakításáról, az egészségügyi és környezetvédelmi együtt­működésről, illetve a magán- vállalkozások fejlesztéséről. Gore az ülés előtt derűlátóan nyilatkozott, mondván, már a tavalyi vancouveri amerikai­orosz csúcstalálkozón létreho­zott bizottság eddigi ülésein is sikerült eredményeket elérni. A Földön kívül először találtak molekulárisán kötött oxigént a Naprendszer egyik bolygójának holdján. Azt, hogy a Jupiter legnagyobb holdján, a Gany- medesen oxigén található, a holdról jövő fény spektrumana­lízisével állapította meg egy amerikai kutatónő. A felfede­zésről a „New Scientist” szá­molt be. A cikket a DPA idézte. A holdon az oxigén jelenléte a Jupitertől eredő részecskesu­gárzás következménye, amely a A közvélemény és a sajtó ár­gus szemekkel figyeli egy-egy privatizálásra kerülő vállalat adásvételét - de azt már keve­sebben követik nyomon, hogy mi történik hónapokkal vagy évekkel a tulajdonosváltás után. A Pécsi Dohánygyár ezt a próbát is kiállja: a vállalatot 1992-ben tisztességes áron vá­sárolta meg a Britisch-Ameri- can Tobacco Company (BAT), amely azóta is számta­lan fejlesztést hajtott végre. Rácz Gábor, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatokért felelős szaki­jégből és kőzetből álló hold je­géből oxigént szabadít fel. A kutatónő becslései szerint a Ganymedesen található összes vízmennyiségben a molekuláris oxigén aránya egy százalék. A hold felszínének hőmér­séklete mínusz 194 és mínusz 134 fok között van, átmérője pedig 5270 kilométer. Ezzel a Ganymedes megközelíti a Mars méreteit, s nagyobb a Föld kísé­rőjénél, a 3500 kilométer átmé­rőjű Holdnál is. gazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy rögtön a priva­tizáció után egy hároméves modernizációs programba fog­tak. 25 millió fontot - akkori árfolyamon több mint három- milliárd forintot - fektettek be új, modem berendezések, gyártósorok vásárlásába, és te­lepítésébe. A fejlesztésnek kö­szönhetően a gyár kapacitása harminc százalékkal növeke­dett. Legkeresettebb termékeik a Sopianae és a Pali Mail család, továbbá a szintén közismert Lucky Strike. A nemzetközi ENSZ-engedély szérum kivitelére Az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyezte 12 ezer adag, dif- téria elleni szérum kivitelét Ju­goszláviából. A testület az ENSZ gyermeksegély-szerve- zetének, az UNICEF-nek sür­gős kérésére hozta a döntést, amely ebben az esetben kivételt jelent a Jugoszlávia elleni em­bargó végrehajtásában - közöl­ték ENSZ-források. A vérkészítményt, amellyel a torokgyíkban már megbetege­dett személyeket lehet kezelni, kizárólag a belgrádi Toriak cég gyártja. trendeknek megfelelően egyre több „könnyű” terméket gyár­tanak - a Pall Mall Lights kát­ránytartalma például az Euró­pában megengedett értéknek kevesebb, mint fele. A vállalat következetesen magyar ügynökségekkel és beszállítókkal dolgoztat, ami­kor csak lehetséges. Két év alatt jókora marketing- és ér­tékesítési láncot építettek ki: százfős területi képviselőgár­dájuk 25 ezer üzletet látogat. Nem csak szállítják a termé­keket, hanem átadják a legkor­szerűbb piaci és kereskedelmi ismereteket, a boltok jellegé­hez igazodva árukínáló polco­kat, állványokat adnak. A kapcsolat természetesen két­oldalú: a kereskedőktől érkező visszajelzéseket közvetítik a gyár felé, hogy a vállalat to­vábbi munkája megfeleljen a vásárlók igényeinek. Mivel egy dohánygyár fo­kozottan tűzveszélyes üzem, ráadásul az épületek a város szívében helyezkednek el, a vállalat jelentős tűzvédelmi és környezetvédelmi programot dolgozott ki. A rendszert gyakran tesztelik, próbariadók formájában. A BAT ennél többet is tesz a környezetéért. Pécsett pél- ' dául szponzorálták egy nem­rég átadott, csúcstechnikával felszerelt egészségügyi léte­sítményt, a Regionális Diag­nosztikai Központot, illetve a márciusban megnyitott Nem­zetközi Angol Központot, és segítettek a gyermeksebészeti klinika rehabilitációs torna­termének létrehozásában is. Támogatták a Janus Panno­nius Tudományegyetem kép­zőművészeti mesteriskoláját, és a Budapest Könyvesházat. A vállalat a tavalyi év során 18,6 milliárd forint adót fize­tett be az államnak. J.Gy.fx) Az EU gazdasági növekedéséről Az Európai Unióban a gazdasági növekedés át­lagosan 3-3,5 százalékos lesz az évtized máso­dik felében, és 10 millió új állás jön létre - ál­lítja az Európai Bizottság 1995-re szóló éves gazdasági jelentésében. A Reuter ismertetése alapján az új munkahelyek révén az EU-tagál- lamok átlagát tekintve 7 százalékra lehet leszo­rítani a munkanélküliek arányát az évezred vé­gére. A brit hírügynökség megjegyzi, hogy a múlt heti esseni EU-csúcstalálkozón Henning Christophersen - az Európai Bizottság gazda­sági ügyekben illetékese - konkrétabb adattal szolgált: 3,4 százalékos átlagnövekedést jöven­dölt az elkövetkező 5 évre. Ismét lesz villamos Londonban Az utolsó 42 esztendeje jött, a következőre vi­szont még négy évet kell várni - de 1998-ban ismét megindul a villamosközlekedés London utcáin. A kormány döntése alapján a csaknem 30 kilométeres új pálya négy kerület - Croy­don, Merton, Bromley és Sutton - tömegközle­kedését szolgálja majd. A London Transport - a brit főváros BKV-je - reméli, hogy a Croydon Tramlink csak az első lesz a többi hasonló be­ruházás közül. A 154 millió font sterlinges - közel negyedmilliárd dolláros - beruházást igénylő londoni villamosvonalon az előzetes számítások szerint évente 25 milliónyian utaz­nak majd. A brit fővárosban 1952-ben ment el az utolsó villamos, azóta a felszíni tömegközle­kedés a híres, emeletes piros buszokból áll, amelyek csúcsidőben - vagyis reggeltől estig - reménytelen dugókban vesztegelnek az autók­kal együtt. Hongkong megőrzi fontos szerepét Hongkong a kínai hatalomátvétel után is meg­őrzi szabadkikötői státusát, szabadkereske­delmi rendszerét és a nemzetközi pénzügyi életben játszott kiemelkedő szerepét - biztosí­totta a brit koronagyarmaton befektető külföldi vállalkozókat Vu Ji kínai külkereskedelmi és külgazdasági miniszter. A Hongkongban mű­ködő külföldi kereskedelmi kamarák közös küldöttsége találkozott az odalátogató kínai miniszterasszonnyal, és felvetette előtte aggá­lyait a két és fél év múlva esedékes hatalomvál­tást illetően. Vu biztosította a külföldi cégeket, hogy nem éri kár üzletmenetüket a kínai hata­lomátvétellel. Mélypontra estek a kávéárak... Féléves mélypontra estek a kávéárak azt köve­tően, hogy az amerikai mezőgazdasági minisz­térium a hét elején nyilvánosságra hozta a világ kávétermelésére vonatkozó legújabb becslését. Eszerint a kieső brazil kávétermést részben el­lensúlyozza a világ más részén, így például Af­rikában várható jobb terméseredmény - jelen­tette az AP-DJ. A márciusi szállításra lekötött kávébab fontonkénti ára 153,6 dollárcent volt, június óta a legalacsonyabb. Gore az orosz aggodalmak eloszlatásáért Privatizációs sikertörténet Szántó László: Egy éjszaka a piros lámpás házban Negyedik fejezet - Az apa újabb története 3. Beálltunk az Ausztria fe­lőli parko­lóba.- Mit te­gyünk, Ta­más? Hall­gatlak - mondtam halványan.- Fogal­mam sincs, talán meg kellene próbálni a másik határátkelőt.- Mi lenne, ha felhívnánk a magyar nagykövetséget? Meg­engednének egy telefont?-Nem tudom, de nincs ér­telme.-Miért nincs? - kérdeztem dühösen, szinte kétségbe esve.- Azért, mert ezek németek, precízek és következetesek.- És ha visszamennénk és megpróbálnánk elmagyarázni, hogy nekünk nagyon fontos, hogy tovább menjünk? Ha megpróbálnánk megértetni ve­lük, hogy ez életbevágó?- Semmi értelme.- De hát miért nincs értelme? Csak ezt tudod szajkózni, az is­tenit!-Ezek németek, értsd már meg végre! Igen, kezdem megérteni. Összeroskadva ülök a kocsiban, holtfáradtan. Eszembe jutott apám. Kovács volt és egy alka­lommal vett Csabán 20 kiló ko­vácsszenet. Vonatra már nem maradt pénze, ezért elindult gyalog, keresztül Újbékásra. Mi úgy mondjuk, keresztül jön az, aki gyalog a rövidebb földu- tat választja. A szén egyre ne­hezebb lett, ám ő kitartóan bal­lagott. Már jó darabon eljött, amikor utolérte egy lovaskocsi. Ismerős volt, békási.- Aggyon Isten, Imre!- Aggyon Isten!- Na, viszed, viszed - köpte a szavakat a bakról, fentről, mert szekéren a kocsis legalább egy fejjel magasabb volt. Apám nem szólt semmit. Ha megsza­kadt volna se jön ki a száján, hogy - vegyen föl, bátyám, el­fáradtam. A paraszt meg nem hívta. Itt a megalázkodást nem ismerő büszkeség, ott a buta­ság. Hogy miért jutott eszembe mindez? Azt hiszem - ha Ta­más nem beszél le róla - én megalázkodtam volna. Keservesen, fogcsikorgatva, de visszamentem volna könyö­rögni, meghajolni. Utólag kö­szönetét mondok a fiúnak, ami­ért nem engedte. Megfordultunk, ismét Linz felé haladunk, hogy megpróbál­junk a másik határátkelőn Né­metországba jutni. Nagyon fá­radtnak érzem magam, de nincs megállás, oda kell érnünk, meg­ígértem, várnak. Erősödött a forgalom, balról mindkét sáv­ban egymást előzve suhantak a szebbnél szebb kocsik. Ezeket az autócsodákat akarom én el­csúfítani a Dáciámmal? Mi­csoda pofátlanság! El voltam keseredve. Megesküdtem, hogy soha többet nem jövök Német­országba, csak akkor, ha lega­lább egy Mercedes vagy BMW gépkocsival szerencséltet meg a sors. Itt így mérik az embert, alkalmazkodnom kell. Félő, ha erre várok, most voltam utol­jára ezen a tájon. Passau határátkelőhely köze­ledett. Kezdett elfogni a nyug­talanság. Nem volt nagy zsú­foltság, besoroltunk. Nyuga­lom, itt sikerülni fog - mondo­gattam szorgalmasan magam­ban. Mindketten derűsen néz­tünk előre, de merev arccal, be­lül pattanásig feszült idegekkel. Útlevélvizsgálat. A határőr intett, álljunk félre. Mit akar­hat? Csak nem küld ez is visz- sza? Bement a fülkébe, valamit ügyködött. Rövidesen vissza­jött, átadta az útleveleket és megkérdezte, mennyi márkánk van. Vagyonúnkat készségesen megmutattam. Közben újabb kocsik érkeztek, németek, oszt­rákok, jugoszlávok, magyarok, különféle nyugati márkák. Vá­rakozás nélkül engedték át őket. Mehettünk mi is. Sikerült! Mégiscsak sikerült! Itt vagyunk hát végre, annyi megpróbáltatás és némi meg­aláztatás után Németországban. Pihenő nélkül hajtottunk to­vább. Az idő sürgetett, azt már láttam, hogy a délutáni bonni érkezésből semmi nem lesz. Nagyon igyekezni kell, hogy legalább a kora esti órákban ott legyünk. Végig autópályán ha­ladtunk: 3-4 sáv, leágazások, majd újabb autópályák. Precíz, pontos munka, egy nagy óramű, egy hidegen ketyegő szerkezet. Csodálatos, de fé­lelmetes, a kelet-európai em­bernek szokatlan lépték egyre erősödő forgalommal. Fárasztó az örökös tekintge- tés, egyre sűrűbben kell előzni, állandóan figyelve mindhárom visszapillantó tükröt és persze az utat. Megállunk valahol. Ki­csit sétálni kell, kinyújtani a lá­bamat, mert húzza a görcs. Az idő riasztóan halad, a kilométe­rek viszont csak lassan kopnak. Mindegy, itt vagyunk Németor­szágban, nincs több határ előt­tünk, nincs több kockázat. In­dulás! Újra be az ördögi forga­lomba. Itt minden idegen, lega­lább látnánk egy magyar rend­számot. Az egy kis biztonság- érzetet adna. Hiába, sehol egy honi rendszám, sehol egy Dá­cia. Csak a mienk rója a kilo­métereket - hál’Istennek - ki­tartóan. A tábla Frankfurt felé jelez letérőt. Végigszalad a hátamon a hideg. Nem tudok jó szívvel rágondolni. Még szerencse, hogy az autópálya - mint min­den lakott helyet - ezt is elke­rüli. De milyen a szerencsém? Rossz helyre sorolok be, téve­désemet már nem tudom korri­gálni: letérek Frankfurt irá­nyába. Képtelen vagyok meg­fordulni akár szabálytalanul is, mert nem engedi a választókor­lát. Bár ebben a forgalomban egyébként is kockázatos lenne. Megadom magam a sorsnak - szerencsére 4—5 kilométer után végre visszafordulhatok. Félszemmel Tamást figyelem, mély lélegzeteket vesz, így foghatja vissza magát, nehogy megjegyzést tegyen a maflasá- gomra. Jó teszi, mert ebben az idegállapotban szörnyű vá­laszra lennék képes. Ismét a főútvonalon va­gyunk. Hullafáradtan ülök a vo­lán mögött, de nem állok meg. Hajt a mihamarabbi odaérkezés reménye. Majd Bonnban kipi­henjük magunkat. A sebesség változtatásával próbálom elte­relni a fáradtságomról a fi­gyelmemet: 5-6 kilométert 110—120-szal hajtok, majd ugyanennyit 70-80-nal. A kis sebesség talán még pihentet is. Öt óra után végre feltűnik a nagyon várt jelzés: Bonn 17 ki­lométer. Közel járunk az 1500 kilométerhez, de félő, hogy ez az utolsó 17 km hosszabb lesz minden eddiginél. Benn vagyunk a fővárosban, illetve valahol a szélén, ki tudja, merre. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom