Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. december 15., csütörtök Ember, bízz a szlovák-vasútban! Sivár látvány, a kihalt határállomás INNEN-ONNAN Az év utolsó napján be­zárja kapuit, megszünteti a termelést az ország egyik legnagyobb, több mint fél­ezer dolgozót foglalkoz­tató élelmiszeripari üzeme, a Miskolci Húskombinát. A cég azért kénytelen el­bocsátani dolgozóit, mert a felszámoló, a Takarék Részvénytársaság állás­pontjával ellentétben a hi­telezői választmány így döntött. ** A magyar libamáj kivitelét ismét engedélyhez kellene kötni, mert az idén beveze­tett liberalizáció miatt meg­ugrott az export mennyisége és zuhantak az eladási árak — vélték a Baromfi Termék- tanács hét eleji ülésén. A ti­zenkét legnagyobb feldol­gozó üzem szerint 1200 tonnában kellene maximálni a libamájkivitelt az idei vár­ható 1800 torma helyett. ** Félmilliárdos forgalomra számít az idén az Intransz- mas, amely december 14-én ünnepli alapításának 30. év­fordulóját. Az anyagmozga­tással és raktárgazdálkodás­sal foglalkozó állami válla­lat jövőre valószínűleg gaz­dasági társasággá alakul, és privatizálják. ** Hagyomány és megújulás címmel nyílt meg a napok­ban a keszthelyi Feste- tics-kastélyban a Zsolnay Porcelángyár terméktörté­neti kiállítása. A XIX. szá­zadi muzeális vázáktól és használati eszközöktől a legújabb egyedi étkészlete­kig és dísztárgyakig össze­sen 110 darabból álló kol­lekció mutatja be a pécsi porcelán mestereinek alko­tásait, termékeit. Van elegendő zöldségféle A gyökérzöldségek, a káposzta- félék, valamint a torma felsze­désével és tárolásával befeje­ződött az idei zöldségtermesz­tési szezon. A gazdák megkezd­ték a hajtatás és a korai szabad­földi termesztés előkészítését. A szakemberek szerint a fű­szerpaprika-feldolgozás körül csillapodtak a kedélyek, az őr­lemény zárjeggyel ellátott cso­magolásban megjelent a bol­tokban. Az ellátás a fűszerpap­rikából megfelelő, az időleges hiány nem okozott számottevő problémát. Zöldségfélékből a piacokon a felhozatal jónak mondható, azonban a kereslet gyengébb az előző évekénél. Az árak viszont általában magasabbak. Különö­sen a burgonyánál volt jelentős árnövekedés. Az ipolvtarnóci téglagyár be­zárt. A litkei erdészet Szé- csénybe került. A ludányi tsz megszűnt. A mezőgazdaság csődbe ment. A határt lezár­ták. Olyan ez a vonal, hogy még a vonat is visszafordul... Nógrádszakálban mégis re­ménykednek. Bíznak a szlovák­kapcsolatban. Az államközi szerződésben, amely kimondja: az Ipolytamóc - Nógrádszakál vonalszakaszt a MÁV és a ZSR közösen használja. A napi tíz tehervonat garantált: a strácini szénbánya és a nagykürtösi Skoda-gyár teljes gőzzel mű­ködik. Egyébként a szlovák vo­natok nem is mehetnek más­felé: Nagykürtös-Losonc kö­zött az egyetlen út Magyaror­szágon - Ipolytamócon - át ve­zet. — Addig jó nekünk — mondja Puszta András, az állomásfő- nök-helyettes. - Ha a szlovákok nem lennének, nem tudom, mire mennénk... Alighanem tönkre. Eltűnnének, mint minden, ami még éltette ezt a vonalat. A téeszek, az üzemek után most maga a vasút következik. És akkor baj lesz, mert Ipolytamóc - Szécsény között alig jár busz. Egy sze­mélyvonat simán elvisz 100- 150 embert is egyszerre. A busz már aligha. Ha sor kerülne erre a vonalra is, 3^100 - zömmel be- és haza­járó - utast kellene átvenni a Volánnak. Ráadásul kis távol­ságon belül a vonat olcsóbb, A megállapodás szerint az érintett nyolc bánya (Dudar, Edelény, Fekete-völgy, Len­cse-hegy, Rudolfbánya, Put- nok, Várpalota, Szászvár) jö­vőre 8,85 petajoule hőértékű szenet szállít az erőműveknek. A következő két évben évi 7 pe- tajoule-ra csökken az együttes így az utasok jó része anyagilag (is) rosszul járna.- Maradnak?- Csak azt tudom, amit az új­ságok írtak. Semmi többet.- Hányán dolgoznak itt?- Szakáiban hatan. A teljes vonalon 54-en.- Az egész vasút egy nagy csődtömeg. Miben reményked­nek? /l- Majd ha mi válogatunk az ámk között, akkor lesz jó - mondja Puszta András. - Ma még mindent el kell vinni, amit csak idehoznak. Akkor is, ha nem éri meg. Könnyű és töré­keny árut szállítani például kész ráfizetés.-És a személyszállítás?- Ha a határ végre meg­nyílna, nagyon megugrana a forgalom.- Mégis mennyivel?- Nézze, ha a jelenlegi nulla helyett egy ember megy át a ha­mennyiség. A megállapodás rögzíti a szén átvételi árát, amely számol az éves termelői inflációval is. Az elfogadott dokumentum kitér a bányatársaságok tb- és adótartozásának rendezésére is. A kormány könnyítést kér az Országos Egészségbiztosítási táron, már az is 100%-os növe­kedés... * A pálya olyan - amilyen. Rossz. Legutóbb Ipolytamóc előtt szakadt le egy híd - egye­lőre félig. Újra kellene építeni az egészet.- Kint voltak a pályafenntar­tók is, azt vizsgálták, járhat-e még itt vonat.- És mire jutottak?- Egyelőre járhat. De csak tízzel. A budapesti üzemigazgató­sághoz és a váci pályafenntar­táshoz tartozó vonal legutóbb akkor látott felújítást, amikor Litke és Rárós között cserélni kellett egy egész kanyarívet. Azóta semmi.- Ha leállna itt a közlekedés, pár hét alatt eltűnne az összes sín, de még az épület is.- Csak nem?- Ludányhalászit már szét­dobták. A talpfával egyébként jól lehet tüzelni, a sín jó lesz födémgerendának, a betonalj meg kerítésoszlopnak. Szóval nem vész kárba semmi... Legfeljebb maga a vasút. Zajlik az élet errefelé. Volt már közös állásfoglalás, tünte­tés, aláírásgyűjtés meg sok más egyéb. Mindenki szeretne segí­teni. Lehet, hogy hiába? A MAV-vezérigazgatóság for­galmi osztályán mindenesetre úgy tudják, hogy az ipolytar- nóci vonalat mindenképpen be­zárják. Tatán Nógrádszakálig megmarad... S.J.F. Pénztártól, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól és az APEH- től a bányatársaságok számára. Felkéri az említett hivatalokat, hogy tekintsenek el a késedel­mes befizetés miatt keletkező büntetőkamatoktól, és járulja­nak hozzá, hogy a fennálló tő­ketartozást 3 év alatt, egyenlő részletekben törlesszék a bá­nyatársaságok. A két fél egyetért abban, hogy munkahely-áthelyezési támogatásban részesüljenek a balinkai bányászok, akik ké­sőbb Oroszlányban vállalnak munkát. Az utolsó átjáró a határ előtt Megállapodás az integráción kívüli bányákról Aláírták a közeli napokban az integráción kívüli széntársasá­gok energetikai szénszállításairól szóló megállapodást a kor­mány és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége sztrájkbizottságának képviselői. A megállapodás rögzíti a nyolc érintett bánya szénszállításának mennyiségét és árát. A BDSZ sztrájkbizottsága ezért vállalja, hogy a kormány által garantált kérdésekben iparági szintű sztrájkot nem kezdeményez. A törvény a minőségre ügyel Szorul a hurok a borhamisítók nyaka körül A kormány a közelmúltban elfogadta a hegyközségi szervezetekről szóló tör­vényjavaslatot és azt kivéte­les sürgős eljárással az Or­szággyűlés elé terjesztette. A jogszabály érvénybe lé­pése fontos állomása lehet a hazai szőlő- és bortermelés fejlődésének. Az első lépést hazánk már márciusban meg­tette, amikor az Európa Unió­val megkötötte a bormegne­vezések kölcsönös védelmé­ről szóló megállapodást. A hegyközségekről most be­nyújtott törvény a hazai borok minőség- és eredetvédelmé­nek szervezeti kereteit hiva­tott megteremteni. A T. Ház előtt fekvő terve­zet szerint a hegyközségek olyan állami hatósági jogkör­rel felruházott szakmai ön- kormányzatok lesznek, ame­lyek átfogják a területükön fo­lyó termelés - feldolgozás - értékesítés folyamatát, és szi­gorúan őrködnek a minőség­és eredetvédelem szabályai­nak betartása felett. Ugyan­akkor ellátnak a szőlő és bor­termeléssel kapcsolatos olyan közfeladatokat is, amelyeket jelenleg az állam vagy a helyi önkormányzatok végeznek. A javaslatban részletesen meg­található azoknak a borvidé­keknek és szőlőtermő terüle­teknek a felsorolása, ahol létre kell hozni a köztestületi formában működő hegykö­zségi szervezeteket. Az elképzelések szerint minden 1500 négyzetméter­nél nagyobb szőlőterületet birtokló termelő számára kö­telező lesz a köztestületi tag­ság. A borvidéki szervezetek - a javaslat törvényerőre emelkedése után - garantálják majd a területükről származó borok minőségét, igazolják származásukat, eredetüket. A törvény beterjesztője, a föld­művelésügyi tárca illetékese szerint a mostani jogszabályt már külföldön is nagyon vár­ják, hiszen az utóbbi időben elterjedt a magyar borok ha­misítása. A mostani jogszabály azon túlmenően, hogy szabályozza a hazai bortermelést, igazodik az EU-országok jogrendsze­réhez, illetve kereskedelmi gyakorlatához is. (újvári) Új tetőfedési módszer hazánkban Új tetőfedési módszert szeretne meghonosítani Magyarorszá­gon a ContacTrade Kereske­delmi Kft., amely megalakulása óta 1500 házat fedett be az ál­tala forgalmazott kanadai bitu­men-zsindellyel. Az ajánlott Comfort tető­rendszer főként a tetőtéri laká­sok szigetelésére kínál hatásos megoldást: megóvja az ottho­nokat a nyári túlmelegedéstől, a dohosodástól és a páralecsapó­dás miatti átnedvesedéstől. A technológia 100 éves múltra tekint vissza, és világ­szerte rendkívül népszerű. Az eljárás lényege, hogy a könnyű- szerkezetű zsindely alatt a Ma­gyarországon eddig alkalma­zottnál jóval nagyobb, mintegy 25 centiméteres légrést hagy­nak, ahol sokkal szabadabban járhat a levegő. A módszert az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet is jóváhagyta. HÉTKÖZNAPI PERPATVARAINK - A JOGASZ VÁLASZOL Mit érdemel az az adós, akinek a záloga a kezemben van? Olvasónk írja: 100 000 forintot adott kölcsön a szomszédjá­nak, aki szerződésben vállalta, hogy a pénzt egy éven belül visszafizeti. A szerződésben kikötötték, hogy biztosítékul a szomszéd zálogba adja 5 éves Zsiguliját. A kölcsön visszafize­tésének határideje már két hónapja letelt. Hogyan jusson hozzá a pénzéhez? Eladhatja a szomszéd tulajdonát képező autót vagy sem? A zálogjog olyan szerződést biztosító mellékkötelezettség, amellyel a jogosult - követelé­sének behajtása érdekében - j előre gondoskodik megfelelő j fedezetről. A zálogjog egyik formája az úgynevezett kézizá­log, amikor a hitelező valami­lyen vagyontárgyat, mondjuk egy autót köt le biztosítékul. Ha az adós határidőre nem tel­jesíti fizetési kötelezettségét, az elzálogosított gépkocsi árá­ból kiveheti a maga jussát a hi- t»le»ő. • ff <v ■ tv,‘c. De ezt nem teheti meg önké­nyesen. Nem viheti ki mondjuk az autópiacra, nem adhatja el egy kereskedőnek. Bírósághoz kell fordulnia, meg kell várnia az ítéletet, majd egy végrehaj­tási eljárás után a végrehajtó­nak lesz lehetősége pénzzé tenni a zálogtárgyat. A zálogjogból következően a kölcsönbeadót csak a gépko­csi birtoklásának joga illeti meg, minden más jog a tulaj­donosé. A zálogjog azonban -kötelezettséggel isvjáy, ám} azt jelenti, hogy például a zálogba adott autót épségben meg kell őriznie, megfelelően kezelnie kell annak, aki zálogba kapta. Vigyáznia kell, nehogy ellop­ják, ne tegye tönkre a rozsda. Előfordulhat, hogy az autó őr­zéséért és kezelésért fizetni kell, például garázsbérlet, vagy időnként szervizeltetnie kell, hogy működőképes maradjon. Ezt a kiadást természetesen hozzá lehet számítani az ere­deti követelés összegéhez. Ezen azonban nem is érdemes takarékoskodni, mert a jogsza­bály szerint, ha a zálogtárgy el­pusztul, vagy használhatat­lanná válik, a zálogszerződés megszűnik, az adós nem köte­lezhető arra, hogy másik zálog­tárgyat adjon. Kivéve azt az esetet, ha a-bekövetkegetf hglyy zetért ő a felelős. Némiképp egyszerűsödik a dolog, ha pél­dául az ellopott kocsi biztosítva volt, mert ebben az esetben a kifizetett kártérítés lép az ere­deti zálogtárgy helyébe: a hite­lező zsebre teheti az őt megil­lető pénzt, de a maradékot vissza kell adnia a tulajdonos­nak és az egész ügylet végére pontot lehet tenni. Az esetek többségében sem a hitelezők, sem a kölcsönre szorulók nem szeretnek bíró­sági tárgyalásokra járni, ezért a jog lehetőséget ad a békés megegyezésre is. Ha a kölcsön visszafizetésének határideje már lejárt, a felek írásban meg­állapodhatnak egymással, hogy a zálogtárgyat közösen értéke­sítik. Ilyenkor a szerződésben ki kell tűzni egy -megfelelő -ba-r táridőt. Ha ez alatt nem sikerül a közösen megállapított áron vevőt találni a zálogtárgyra, a megállapodás hatályát veszíti. Ha a zálogszerződést erede­tileg közjegyző előtt kötötték meg, akkor a kölcsönbeadónak- ezen írásos szerződés alapján- lehetősége van közvetlenül, külön bírósági procedúra nél­kül végrehajtási eljárást indí­tani. A végrehajtó értékesíti a példánkban szereplő gépkocsit, a befolyt vételárból kifizeti a kölcsön összegét, a kamatot és a késedelmi kamatot, az idő­közben felmerült kiadásokat, a végrehajtási eljárás költségeit a hitelezőnek. Ha még ezek után is maradt valamennyi pénz a befolyt vételárból, az a gépko­csi volt tulajdonosát illeti meg. Dr. Layer Erikajr Rába-bemutató A Rába Rt. legújabb produktu­mát, a 258 lóerős teljesítményű, turbófeltöltővel felszerelt dízel­motort is felvonultatták a cég minapi bemutatóján. Ez a motor megfelel az 1996-tól N y ugat-Európában érvényes Euro 2-es környezet­védelmi normáknak - mondta Zalán Barnabás vezérigazgató. A szabadtéri kiállítás főszerep­lői egyébként a Rába katonai járművei voltak, köztük azok a típusok, amelyek hadműveleti szállításokra alkalmasak. A konstrukciós kínálat meg­újításánál felhasználták a cég csaknem egyévszázados jármű­építési hagyományait és a szakmai partnerektől szerzett tapasztalatokat. Kijelentette: a Rába továbbra is vállalja a Ma­gyar Honvédelem igényeihez igazodó fejlesztő munkát, ele­get tud tenni a honvédség, a ha­tárőrség, a rendőrség, a tűzoltó­ság speciális elvárásainak. Családi költségvetés 1995-re

Next

/
Oldalképek
Tartalom