Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-12 / 292. szám

4. oldal Látóhatár 1994. december 12., hétfő INNEN-ONNAN A regisztrált munkanélkü­liek száma november végén 522 ezer 400 volt, 7200-zal kevesebb, mint egy hónap­pal korábban. *A gazdasági­lag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékra alakult. Az Országos Munkaügyi Központ prognózisa szerint 1995 első fél évének végére további 30-60 ezerrel csök­kenhet az állásnélküliek száma hazánkban. ** Mintegy 900 állami tulaj­donban lévő cég vár még ér­tékesítésre. A befektetők tá­jékoztatására a Privinfo című lap külön kiadványt bocsátott ki, amelyben az AVÜ 104 privatizációra váró cég adatait ismerteti. ** Az eddiginél erőteljesebb piac- és iparvédelemre van szükség - fogalmazták meg a hatvanöt vegyipari vállala­tot tömörítő Magyar Vegy­ipari Szövetség minapi köz­gyűlésén. A szövetség tagjai úgy vélték: az utóbbi évek vegyipari termelésének csökkenését, azon belül is a műtrágyagyártás 60, a nö­vényvédő szer gyártás 50 százalékos visszaesését nemcsak a mezőgazdasági igények mérséklődése, ha­nem az import-liberalizáció gyors, át nem gondolt beve­zetése okozta. ** Az UNICEF Magyar Nem­zeti Bizottsága adomány- gyűjtő akciót szervez a többszörösen hátrányos helyzetű gyerekek képzésé- j vei foglalkozó speciális szakiskolák támogatására. Hamarosan 200 ezer figye­lemfelhívó levelet küldenek cl cégekhez, vállalatokhoz. Nagyobb forgalom, több nyereség az áfészeknél A fogyasztási szövetkezetek eredményesebb évet zárnak, mint 1993-ban — mondotta Dá­vid Ferenc, az ÁFEOSZ titkára a sajtó képviselőinek. Az év első háromnegyed évében az áfészek forgalma csaknem elérte a 86 milliárd fo­rintot, szemben az 1993 első ki­lenc hónapjában bevételként elkönyvelt mintegy 79 milliárd forinttal. A nyereségük az 1,3 milliárd forintról 1,7 milliárd forintra növekedett. A veszte­séges áfészek száma 70-ről ről 59-re csökkent. Nem indult az idén az áfészek ellen sem fel- számolási, sem csődeljárás. Az ÁFEOSZ-titkár hozzá­fűzte: számukra kedvezőtlen a vállalkozások gépkocsijainak tervezett megadóztatása, de üd- vözlik a Wruházások ösztönzé­sét, valamint a társasági nyere­ségadó értékének leszállítását. CÉLUNK A MÁV MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK MEGTARTÁSA Egységes hálózat marad a vasút Nagy vihart kavart a hír, miszerint a MÁV átszervezése során számos vasútvonalat megszüntetnek. Nógrád több területe is az elsők között szenvedné el a feltételezett vonal „amputálást”. Dr. Lotz Károly közlekedési miniszter a vidéki napilapok közül szinte elsőként nekünk nyilatkozott, s cáfolta, hogy megszüntetnék a vasútvonala­kat. Most Rigó Zoltán, a Ma­gyar Államvasutak Rt. vezéri­gazgatója beszél lapunkban. Hiábavaló létszámleépítés- A problémák megoldása többéves, nehéz munkát igé­nyel - kezdte. - Azzal nem mondok újat, ha kijelentem, hogy a MÁV válságos helyzet­ben van. Maga az állapot 10 éves kedvezőtlen folyamat „eredménye”. Időközben vég­rehajtottunk jó néhány korrek­ciót, ugyanis láttuk a kialakuló helyzetet. Az alkalmazott mód­szerek egy része azonban nem bizonyult sikeresnek. Megtaka­rításaink kényszer-megtakarítá­sok voltak, elsősorban a felújí­tás és a beruházás kárára. Áz 1991 -es nagy létszámleépítés sem érte el a kívánt célt, mivel párhuzamosan csökkent a szol­gáltatások színvonala és nagy­ságrendje is. Ez pedig bevétel- csökkenéssel járt.- Ma a MÁV alapfinanszíro­zása a legnagyobb probléma - folytatta -, ezen belül elsősor­ban a személyszállítás okozza a legtöbb gondot. Itt minden ed­digi kezdeményezés csak „fel­ületi megoldás” volt. A haté­kony szervezeti átalakítás el­maradása esetén csak a vonalak csökkentése jelentené az egyet­len lehetséges lépést. Ezt pedig közülünk egyetlen érintett sem akarja. Szerencsére úgy tűnik, a MÁV-ra hosszú távon szüksége van az országnak, s ez bizalmat ad mindannyiunknak. Naponta mintegy félmillió ember utazik vonaton, és átlagosan 200-300, ezer tonna a napi árufeladás,-Kiemelten fontos a nem­zetközi és a tranzitforgalom - folytatta Rigó Zoltán. - A vasút nélkül egyes települések közle­kedés nélkül maradnának. Ez megalapozza a további létezé­sünket, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy csak akkor maradunk talpon, ha rendezzük a sorainkat. Működésünket fi­nanszírozási és belső gazdálko­dási rendszerünk átalakítása biztosíthatja, és ehhez a hu­mánpolitikai lépéseket is meg kell tennünk. Természetesen vasutasok nélkül ezután sem lehet dolgozni, tehát senki sem akarja felszámolni a vasutassá- got. Az viszont ezután egyre inkább nem mindegy, hogy személy szerint ki, milyen mi­Rigó Zoltán: A MÁV erőfeszítéseket igénylő, válságos helyzetben van nőségű munkát végez.-Mindebből is kitűnik: cé­lunk tehát nem a felszámolás, hanem jól működő, az ország, minden megye, minden telepü­lés igényeit kielégítő, gazdasá­gos vasútüzem működtetése. Ebbe a magántársaságokat és az önkormányzatokat társként kívánjuk bevonni. Tőkés társakat keresnek- A vállalkozók tőkéjére ugyanúgy szükségünk lesz, mint a helyi önkormányzatok partneri szándékára - folytatta. - S hogy jó Úton járunk, bizo­nyítja, hogy máris kilenc figye­lemre méltó pályázat érkezett olyan térségekből, amelyek tar­tanak az esetleges megszünte­téstől. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy egy-egy falusi önkormányzat üzemeltemé a területén lévő vonalrészt, de ezután természetesnek kell, hogy legyen, hogy ahol igényt tartanak a vasútra, ott a gondok egy részét is fel kell vállalni. Az üzemeltetés pedig profi tár­saságok feladata lesz. Ez nem új dolog, hiszen régen, a ma­gyar vasúti közlekedés helyi érdekű társaságok egymás mel­letti, jól szervezett rendszerét jelentette. Ennek a rendszernek a híre és rangja ma is él a köz­tudatban.- Biztosíthatok mindenkit arról, hogy a vasutat nem fogja szétszabdalni senki. A pálya egységes „kincstári” tulajdon marad, amelyen több­féle üzemeltetési mód jelenik meg. Aligha vitatható, hogy az érintett településeken kell dönteni arról, mi­lyen legyen az átfor­mált, helyi érdekű vasút, amely mellett a MÁV természetesen továbbműködik majd. Az átformálásában és a vonalak megmara­dásában az ésszerűség és a gazdaságosság lesz az egyetlen szempont. Másra a je­lenlegi helyzetünkben nincs lehetőségünk. Megbízható tömeg- közlekedés nélkül azonban egyetlen sze­mély, egyetlen telepü­lés sem maradhat. Pénz: csak a jó munkáért- A vasutasok megtartották az első figyelmeztető sztrájkot - folytatta. - Ezt mi komolyan vesszük, a helyzetről folyama­tosan tárgyalunk. Ugyanakkor azt is tudnia kell a közvéle­ménynek, hogy csak olyan bért képes biztosítani a MÁV és a magyar állam, amilyen a mö­götte lévő teljesítmény. Több pénz a kasszában nincs. Bértö­megnövekedés tehát nem lesz, de ez nem jelenti azt, hogy a vasutasok alapbérq, nçm növe­kedhet. sőt! .Bí^tptk, a ..vasutas. szakszervezetek együttműkö­dési készségében. A MÁV szervezeti átformálása, gazda­ságos üzemeltetése, valameny- nyi vasutas munkája átgondolt, felelősségteljes döntések soro­zatát jelenti. Nem rombolni, hanem építeni, pontosabban át­szervezni^ akarunk - a vasuta­sok, a MÁV és az ország jövője érdekében. G. Szűcs László Magyar vállalkozók Bilbaóban Az Európai Közösség a tagországok elmaradottabb része­inek fellendítésére - 1988 óta, évente kétszer - üzleti konfe­renciákat szervez a kis- és középvállalkozók részére. A leg­utóbbi ilyet a minap rendezték a spanyolországi Bilbaóban. A konferencián a rendező Spanyolország részéről fél­ezer vállalkozó vett részt, és a többi országból mintegy más­félezren érkeztek. A magyar résztvevők harmincöt és öt vállalkozói alapítványt képvi­seltek. A konferencia sikerét jel­lemzi, hogy az évek során a földközi-tengeri országok, az EFTA-tagországok és az EK társult országai - közöttük hazánk - is kérték a részvételi lehetőséget. Hazánk 1991 decemberé­től, immáron hetedszer vett részt a konferencián, a Ma­gyar Vállalkozói Kamara jó­voltából. Eddig közel 300 magyar kis- és középvállal­kozó kapott bemutatkozási lehetőséget. Közülük mintegy 200-an kaptak Phare-támoga- tást. Kifejezetten azok a kis­vállalkozók jutottak a segít­séghez, akik ezen a piacon egyedül valószínűleg nem tudtak volna megjelenni. A bilbaói találkozóra a Phare-támogatásra jelentke­zett 69 cég közül azok utaz­hattak, amelyek itthon már partnereket találtak, és a ké­sőbbi üzletkötésekre fel tud­tak készülni. A spanyolok a katalógusukban szereplő va­lamennyi cégről külön pros­pektust küldtek. Bilbaóban még mindig sok volt a spontán, nem előre megszervezett tárgyalás, ugyanis a nem spanyol cégek­ről a magyarok csak a hely­színen tudtak információt sze­rezni. A konferencián megjelent magyar cégek összetétele jól tükrözte a hazai vállalkozói réteget. Az ország csaknem minden megyéjéből érkeztek résztvevők. Nagy volt az érdeklődés az élelmiszeripar, a gyógynövé­nyek, a biotechnológia, a tex­til-, bőr- és építőipar, az elekt­ronika, a számítástechnika és az innováció területén. A magyar résztvevők a két nap alatt 318 tárgyalást bo­nyolítottak le, többségében spanyol partnerekkel. A tárgyalások eredményes­ségét majd csak egy-két hó­nap múlva lehet igazán le­mérni. Minden ilyen partnertalál­kozó egyben országunk is­mertségének is fokmérője. A tapasztalatok szerint Spa­nyolországban jól vizsgáztak a magyar vállalkozók. Országunk a két nap során - ha a magyar stand látoga­tottságát tekintjük — nagy népszerűségnek örvendett. Ehhez hozzájárult a magyar vállalkozókat reklámozó an­gol kiadvány, melyben a Phare-támogatásból kimarajdt cégek is képviseltették magu­kat. . Amerikába került Leonardo vázlatfüzete Az olaszok a japánoktól féltek, s egy amerikai - igaz az Egyesült Államok leggazdagabb embere - főzte le őket. Leonardo da Vinci eddig Hammer-kódexként ismert kéziratait Bill Gates, a 39 éves számítástechnikai szuperzseni, a Microsoft cég tulajdonosa vásá­rolta meg a közelmúltban New Yorkban tartott árverésen. Az 1506 és 1510 között készült vázlatok az egyedüli olyan Leo- nardo-kéziratok, amelyek magán­kézben vannak, s így megvásárol­hatók. A 36 nagyalakú, félbehaj­tott lapon Leonardo da Vinci tükörírással jegyezte fel gondola­tait „a vizek folyásáról, a földről és a világegyetemről”. A jegyzeteket 360 rajz, vázlat egészíti ki. A Lombardiai Takarékpénztár (a CARIPLO a világ egyik legna­gyobb. ilyen pénzintézete) szép csendben összegyűjtötte a licithez szükséges pénzt, s 27 millió dollá­rig állta a versenyt, de végül az 1 millió dollárral többet ígérő, isme­retlen vetélytárs nyert. Az ismeret­len vevő - mint kiderült - Bill Ga­tes. Leonardo egyesítette a leg­nagyszerűbb módon a tudományt és a művészetet - mondta a kódex megvételének indokaként. Mikulásvirág Angliában a szó bákat a mikulásvi rág na$>,. skarlát- i(yprö^yirágzatai dí-, szítik karácsony idején. Ez 30-45 centiméter magas növény, amelynek „virágai”,, ponto-. sabban színes vj- rágzati fellevelei két hónapig tarta­nak. Továbbra is a piros mikulásvirág a legkedveltebb, bár már fehér és rózsaszín fajták is kaphatók. Ne ve­gyünk olyan nö­vényt, amely az üz­let előtt vagy jég­hideg boltban állt. Ha hazaértünk vele, tegyük hu­zatmentes, mérsé­kelten meleg, jól megvilágított helyre. Ha lehet, vegyük körbe nedves tőzeggel, és ne öntözzük túl. Hőigénye: Átlagos meleg, a virágzási idő alatt 16-20 Cel- sius-fok az ideális. Fényigénye: Télen maximá­lis fénymennyiség, nyáron óvni kell a tűző naptól. Vízigénye: Alaposan öntöz­zük, s újra öntözéskor várjuk meg, amíg a földje viszonylag kiszikkad. Ha a levelek leko­nyulnak, azonnal öntözzük meg. Nyáron bővebben.- Fiam, nem tetszik az nekem, hogy minket 30 év után üres zsebbel tesznek az ut­cára, míg mások négy év után milliós végkielégítést kapnak. Ferter János rajza Vége a Csipkerózsika-álomnak? Liverpool ébredezik Csipkerózsika-álmából. A „nehézsorsú- nak” tartott közép-angliai nagyvárost jó száz évvel ezelőtt „kapta fel” az ipari forradalom, majd századunk nagy gazda­sági válsága „ejtette”. Hagyományosan szegény város ez, ame­lyet a recesszió- mindig az elsők között ér el, s a fellendülést a legkésőbb érzékeli - tartják róla, amely számára a hatvanas évek Beatles-mániája jelentette a legutóbbi felvirágzást. A hatvanas évek „boomja” után most a város neves szülöt­tének, Paul McCartney-nak se­gítségével készülnek a tervek a jövő századi felemelkedésre. Liverpool számtalan gazdasági és társadalmi problémája elle­nére a brit könnyűzene, a pop és a rock egyik fellegváraként szerzett nevet. A város folyója a Mersey, erről kapta nevét a Merseysound. E fogalom nem a folyó zúgására utal, hanem egy stílusirányzatot jelöl. Követői dallamos, s mégis ritmusos ze­nével gazdagították a hatvanas évek zenei világát. A város „nevezetessége”, a Beatles nem tekinthető az irányzat követő­jének, de a nyomába szegődött Searchers, a Swinging Blue Je­ans, a Gerry and the Pacema­kers, vagy éppen a Merseybeats már annál inkább. A város zenei lokálpatriótái komolyan vették dolgukat, s még szaklapot is megjelentet­tek. Ezek jelentős mértékben hozzájárultak a beatkultúrához. A mai Liverpool nem a beat-korszak felélesztésével próbál ismét az angliai városok élvonalába jutni - ez az időn­kénti nosztalgiahullámok elle­nére reménytelen vállalkozás lenne. A Mersey partján mégis a kultúra, az oktatás, a művé­szetek fellendítésétől várják az élet egyéb területeire is kiható általános felemelkedést. Paul véleménye szerint Li­verpoolnak mindenekelőtt egy Fame (Hírnév) iskolára van szüksége ahhoz, hogy ismét „visszakerüljön a térképre”. Az általa életre hívott Liverpool Institute for the Performing Arts (az Előadóművészetek Li­verpooli Intézete) állítólag az Európai Unió anyagi támogatá­sára is számíthat. A LIPA amerikai mintára lé­tesített oktatási központ egye­temekkel, trópusi betegségekre szakosodott orvosi és építészeti főiskolával jövőre kezdi meg tevékenységét ugyanabban az ódon iskolaépületben, ahol maga Paul is a padot koptatta. Az oktatási központ 80 ezer diák számára nyújthat majd szellemi ptthont. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom