Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-26-27 / 279. szám

1994. november 26-27., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Társasági Elet 7. oldal így ünnepelték a Nógrád Szépe legszebb leányait az idén Bistei István, a Somosi fogadó vezetője a verseny utáni felséges fogadás előtti utolsó eligazítást tartja (a keményen helytállt) pincéreinek Losonczi Tamás, salgótarjáni vállalkozó a verseny főszponzora pohárköszöntőben üdvözli a megjelenteket Korill Ferenc megyei közgyűlési elnök és Fási Ádám, a nemzetközi szépségverseny magyarországi főnöke A múlt hét szombatjától egy éven keresztül a salgótarjáni Török Miléna viseli a megyénk legszebb leányának járó koronát. A megyeszékhely József Attila Művelődési Központ­jában ötödik alkalommal vá­lasztottak szépségkirálynőt, majd a döntőbe jutott tizen­négy hölgy tiszteletére álló­fogadást tartottak a szerve­zők és a szponzorok. Felvé­teleink a zártkörű rendez­vény ellesett pillanatait örö­kítették meg. A gratulációk és jókívánságok meg a sok-sok puszi mellett az óriás méretű svédasztalon bőséges volt a választék. így a szépségek újra visszasze­rezhették az előző hetek fá­rasztó próbái után leadott ki­lókat. Sebaj, koplalhatnak még eleget életükben! Megyénk királynőjének is ízlettek a finomságok, és végképp nem a medve bőrére ivott Mondd cimbora, te mit választanál? A szépségkirálynő: Török Miléna (jobbról) és udvarhölgyei: Sándor Anita (középen) és Tari Judit már nem ismeretle­nek egymás előtt, s barátsággal hörpintették ki ízletes itallal töltött poharaikat Rigó Tibor felvételei Bizony nem volt könnyű választani a svédasztal sok-sok finomsága közül December 17-én személyesen is megismerkedhetnek egymással a társkeresők Kedves Társkeresők! Mindegyiküknek üzenem, hogy december 17-én, délután öt órai kezdettel létrejöhet mindazoknak a személyes ta­lálkozása, akik erre az összejö­vetelre eljönnek. Társkereső rovatunk több helyről is kapott ajánlatot a találkozó helyszí­nére, a közvéleménykutatás alapján a salgótarjáni József At­tila Művelődési Központban működő egyedül állók klubjá­nak barátságos invitálását fo­gadtuk el. A részletes program­ról és az egyéb tudnivalókról személyre szóló meghívóban tájékoztatok mindenkit. Tovább növekedett létszá­munk, újabb társkeresők jelent­keztek levélben, és hívtak fel a szerda esti társkereső telefon- vonalon. Az „Együtt köny­nyebb" jeligéjű 52 éves, 168 cm magas, arányosan molett, 10 éve özvegy asszony írja: „Víg kedélyű, olvasni, kézi­munkázni, színházba járni, utazni szerető, Salgótarjánban élő asszony vagyok. Néha sze­retnék még szórakozni, tán­colni. Társat, férjet keresek. Az illető legyen magas, szőke - de az sem baj, ha barna - kedves, udvarias, jó kedélyű férfi.” „Szeretnék jelentkezni én is a társkeresők soraiba. Remélem még nem késtem el vele” - úja levele bevezetőjében egy Sal­gótarjánhoz közeli községben élő, elvált asszony. A 34 éves, 175 centiméter magas, két gyermekével együtt élő asz- szony olyan társat keres, aki őszinte, becsületes, szeretetet adni és kapni tudó, vidám ter­mészetű. 3elige:„Téli esték,,. A „Tavasz” jeligét választó, leszázalékolt nyugdíjas, 45 éves úr több mint tíz éve él el­váltán családi házban egyik vi­déki városunkban. Nagyon sze­retne ismeretséget kötni egy szerény, karcsú, életkorban hozzá illő hölggyel. Hasonló kérést juttatott el hozzám „Ke­reslek” jeligével egy salgótar­jáni nyugdíjaskorú, de még kreatív munkát végző úr. Ha­sonló a kérése a „Piros rózsa” jeligével üzenetet küldő, húsz éve elváltán élő, 55 éves leszá­zalékolt nyugdíjas úrnak, aki Balassagyarmaton él. „Egyedül vagyok” jeligére üzenem, hogy a december 17-ei találkozón szívesen látjuk a táncolni, szórakozni vágyó ba­rátnőit is. Péter M ost megint nagysze­rűen szórakoz­tak a Nógrád Szépe '94 dön­tőjének nézői. Nem bánták meg, hogy leszur­kolták a pénzt a borsos belé­pőjegyekért, még akkor sem, ha ők ezért egy falat pogácsát sem kaptak. Etessék, itassák csak a szépségeket. Megér­demlik; annyi gyötrődés, próba előzte meg a fellépést. S még a szégyenérzetüket is le kellett vetkőzniük. Mert nem semmi ott illegni-billegni fenn a színpadon, százak vizslató szeme előtt a fürdőruhában. Szóval legyen csak minden ju­talom és díj a lányoké! Ó, te jóságos rosszindulat, miért rontod el a mások örö­mét?! Sima száddal, mért sut­togod az egyik szépség esetét? Mondják, hogy a leány annak az intézménynek a különdíját kapta, amelyiket az édesapja Ezt suttogj a falu, város vezet. Összejátszott a lányá­val.(?) El sem tudják képzelni, hogy véletlen is lehet. Mert én arra gondolni sem merek, hogy céltudatos cselekedetről van szó. Napjaink demokráci­ájában a nyilvánosság ereje azonnal kikezdené az ilyet. Képzeljék el, mennyi görbe úton járó ember leplezödik manapság le!...Meny­nyi?!...Sokkal, de sokkal keve­sebb?!...Megadom magam. Egyezzünk ki abban, hogy minden megtörténhet. Még az is, hogy az egyik mulató pompás éjszakai ren­dezvényébe berobbant a tulaj, kedves barátaival, csak az er­dőről vagy tudj' isten honnan, és a hangulatvilágítás jóté­kony homályában maga is lakmározni kezdett. Gyönyörű szép vizslája pedig le s föl fut­kosott a feIszonyégezett helyi­ségben, mígnem egy jóravaló virágáruslány megsajnálta, és pártfogásába vette a derék négylábút. Addig, amíg az urak eszegettek meg iszogat­tak, és szívták a finom szivar- kákat. Ezüstösen csillogva szállt a füst, homályosodtak a tekintetek. Csak a cigányze­nész hiányzott, aki a fülükbe basevált volna. Jóllehet ez csak idő kérdése. Magyarok vagyunk, és uraságaink kita­lálják a módját, miként tegyék teljessé mulatságaikat. ATo, de miért baj ez? Csak 1 V nem rosszindulatúak va­gyunk megint? Ne mulasson az, aki teheti? Szmokingban feszengjen a tulaj - a saját arénájában? Ugyan kérem, ne irigykedjenek! írjanak inkább a Télapónak! Talán egyszer a nyuszi önöknek is megtojik. Apolka Belement valami, vagy csak meghatódtam?

Next

/
Oldalképek
Tartalom