Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-10 / 265. szám

2. oldal Világpolitika - Hirdetés 1994. november 10., csütörtök Republikánusok választási diadalmenete Új fejezet nyílt a szerdára virradó éjszaka az amerikai politikai közéletben: a republikánusok földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a kongresszusi és kormányzói választásokon. A republi­kánusok többséget szereztek a szenátusban, s a nem végleges eredmények szerint a képviselőházban is. Diadaluk alaposan át­írta az ország politikai arculatát, és bizonyosan kihatással lesz a két év múlva esedékes elnökválasztásra is. A kölcsönös együtt­működési készség ellenére Bili Clinton elnök kemény törvény­hozási csatározások elé nézhet. Robert Dole szenátor, a repub­likánusok veterán vezetője és egyik lehetséges elnökjelöltje a CBS televízióban úgy nyilatko­zott, hogy a szavazás kimene­tele egyértelműen jelzi: sokan vannak, akik nem értenek egyet Bili Clinton politikai program­jával. Közölte, hogy a republi­kánusok készek együttműködni az elnökkel ott, ahol úgy érzik, hogy helyes politikát folytat, de elszántan ellenezni fognak minden olyan lépést, amelyet rossznak tartanak. Phil Gramm republikánus szenátor szerint a szavazás nem csupán a választók nyakára ülő kormányzattal szembeni általá­nos véleménynyilvánításnak tekinthető, hanem egyúttal a demokraták vezette, adókat emelő és két kézzel költekező kormányzás elvetését is jelenti. Haley Barbour, a Republikánus Párt elnöke kijelentette, hogy „Bili Clintonnak le kell vonnia a tanulságot, és be kell ismernie politikája vereségét, hiszen a választásokon eddigi teljesít­ményéről is ítéletet mondtak”. Az érzékeny vereséget szen­vedett demokraták részéről Ge­orge Stephanopoulos elnöki ta­nácsadó leszögezte, hogy a vá­lasztók üzenete világos és egyértelmű: gyorsabb változá­sokat, hatékonyabb kormány­zási és törvényhozási munkát követelnek. Az ABC News poli­tikai elemzője a választások ta­nulságát így fogalmazta meg: a kormányzattal - a végrehajtó és a törvényhozó hatalommal - szemben érzett ellenséges han­gulat valahol útközben heveny demokrata- és Clinton-ellenes- ségbe csapott át. Függetlenül a párterőviszo­nyok alakulásától, a választá­sok nyomán érzékelhető kon­zervatív-jobboldali eltolódás következett be az amerikai poli­tikai közegben, ami a republi­kánus platformnak kedvezhet akár hosszabb távon is. A poli­tikai hangulat változásának egyik megnyilvánulása volt, hogy a választási kampány so­rán sok demokrata érvelt in­kább republikánusként, sem­mint a hagyományos demok­rata értékek alapján. A közvélemény kiábrándult­ságára jellemző, hogy a válasz­tásokkal egy időben megrende­zett referendumokon kilenc ál­lamban szavazták meg a köz­tisztségeket betöltők hivatali idejének a korlátozását. Lassúbb átkelés az osztrák-magyar határon A magyar-osztrák határ a jövő évtől - Ausztria EU-tagságával - az Európai Unió külső hatá­rává válik, s ettől kezdve az EU ellenőrzési kötelezettségei a „vasfüggöny” lebontása utáni gyors és egyszerű határátlépést megfogják nehezíteni. Bécsben a Pannónia Club rendezésében egész napos tanácskozást tartot­tak e témáról a két ország, va­lamint az EU szakemberei. A politikai, gazdasági, ide­genforgalmi szakértők, a vám­ügy, a határőrség képviselői, valamint négy érintett magyar megye vezetői nem titkolták, hogy nehézségekre, lassulásra, sőt a kapcsolatok visszaesésére is számítanak. A két ország utasforgalmában a 16 határát­kelőhelyen tavaly 6-6 millió körül volt a ki- és belépők száma. Az Európai Unió, de még inkább a schengeni egyezmény előírásainak betar­tása - egyenkénti útlevél- és csomagellenőrzés, valamint az esetenként ellenőrzéssel is járó kérdés, mennyi pénze van az EU területére belépőnek - uta­sonként 3—4 percet vesz igénybe. A szigorítás sújtja az osztrákokat és az EU-tagor- szágbelieket is, hiszen a határ- állomás megközelítése is las- sabbá válik, vagyis az utas csak hosszas sorban állás után jut el az ellenőrzésig. Elsősorban a magyar idegenforgalmat veszé­lyezteti ez a körülmény, de bi­zonyos, hogy az üzletemberek is meggondolják, átugranak-e az EU-n kívüli országokba egy-egy tárgyalásra - hangzott el a félelmek között a tanácsko­záson. Hans Claudius Tashcner, az EU bizottságának belső piaccal és pénzügyekkel foglalkozó szakértője arról beszélt, hogy a szigorítás természetesen nem január 1-jétől várható. Körülbe­lül huszonnégy hónap van az előkészületre, hiszen az első­sorban a schengeni egyez­ménnyel függ össze, márpedig annak életbeléptére még vagy két évig várni kell. Ez az egyezmény az EU-tagországok közötti belső határt és ezzel a személyforgalom ellenőrzését törli el - párhuzamosan megfe­lelő ellenintézkedésekkel, vagyis a külső EU-határok nar gyobb védelmével. Az alakuló Bundestag különlegességei Az előző törvényhozási időszak befejeztével a Bundestagtól számos olyan neves politikus búcsúzott, aki több évtizeden keresztül meghatározó szemé­lyisége volt a bonni politikai életnek. így például nyugállo­mányba vonult Hans-Jochen Vogel, a szociáldemokraták volt elnöke és frakcióvezetője, va­lamint Wolfgang Mischnick, a liberálisok frakcióvezetője. Majdnem minden harmadik képviselő most először tagja a törvényhozásnak. A legfiata­labb a 23 éves Matthias Ber- ninger, aki a Zöldek képvisele­tében jutott mandátumhoz. A legidősebb a 81 éves Stefan Heym neves író. A konzervatív képviselők nem kis bánatára a Honecker-rendszer egykori belső bírálója, de mindvégig meggyőződéses baloldali Heym, mint korelnök fogja megnyitni az alakuló ülést. Leyla Onur és Cem Ozdimir személyében most először tö­rök származásúak is bekapcso­lódnak a német törvényhozás munkájába. Mindketten Né­metországba települt török vendégmunkások gyermekei, itt születtek, itt nevelődtek, s már német állampolgárok. A 136-ról 167 tagúra növe­kedett női tábort erősíti Dag­mar Wöhrl, akit eddig nem a politikai hírekből ismertek hon­fitársai. A jelenleg 40 éves hölgy 1977-ben elnyerte a „Németország szépe" címet, je­lenleg ügyvéd, és a bajor Ke­resztényszociális Unió politiká­jának magvalósításáért tevé­kenykedik majd. Az új összetételű képviselő­házban a törvényhozói munka sem lesz izgalmak nélküli, mert a 12 éve hatalmon lévő, Helmut Kohl vezette keresztény-liberá­lis koalíció eddigi biztos több­sége 10 mandátumosra olvadt. Felvetődött a „piszkos anya­giak” kérdése is. Többen szóba hozták, hogy már harmadik éve nem emelték a képviselők fize­tését. A polgárok azonban úgy vélik, hogy a 10 ezer márkás fi­zetéssel és a 6 ezer márkás havi költségtérítéssel nagyon vígan vitatkozhatnak a honatyák egymás közt még egy darabig a tömeges munkanélküliségről, a rekordösszegű állami eladóso­dásról, a szociális segélyre szo­rulók többmilliós táborának gondjairól. Pach Ferenc Az embargó-oldáshoz még keveset tesz Irak Az amerikai kormány megerő­sítette, hogy az Irak ellen beve­zetett gazdasági ENSZ-tilal- mak feloldásához nem elégsé­ges feltétel, ha Bagdad csupán elismeri Kuvaitot. Az emírség elismerése csak egyike azoknak az alapvető fel­tételeknek, amelyeket Bagdad­nak teljesítenie kell az olajszál­lítási embargó beszüntetése ér­dekében. - Az elismerés még nem testesítené meg és nem is bizonyítaná Irak békés szándé­kait - mondta David Johnson. Leszögezte, hogy Irak azok között a határok között köteles elismerni Kuvaitot, amelyeket az Öböl-háborút követően, 1993-ban jelölt ki a világszer­vezet. A ruandai bűnökre külön törvényszék Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy döntött, hogy nemzetközi törvényszéket állít fel a Ruan­dában elkövetett népirtás és egyéb bűncselekmények kivizs­gálására, a gyanúsítottak elleni tárgyalások lefolytatására. Becslések szerint csaknem egymillió embert mészároltak le fél év alatt a közép-afrikai országban, zömében az előző, hutu kormány ellenzőit és a tu- szi kisebbségi törzshöz tartozó­kat. A jelenlegi, tuszi vezetésű ruandai kormány kifogásolta, hogy a BT által felállítandó törvényszék nem hozhat halá­los ítéleteket - szemben az afri­kai állam saját bíróságaival -, illetve bizonyos esetekben az országon kívül fogja lefolytatni a tárgyalást. A nemzetközi tör­vényszék az idén január elseje és december harmincegyediké között elkövetett bűncselekmé­nyeket fogja vizsgálni. A hágai bíróság kikérte Tadicot A boszniai háborús bűnök ki­vizsgálására ENSZ-határozat alapján felállított hágai Nem­zetközi Törvényszék illetékes bírósága hivatalos ülést tartott Dusko Tadic, jelenleg Német­országban eljárás alatt álló boszniai szerb milicista ügyé­ben, s úgy döntött, kéri Tadic kiadását a nemzetközi igazság­szolgáltatási testületnek. A 38 éves Tadic a boszniai Prijedor körzetében lévő fo­golytáborokban volt fegy őr, és szemtanúk szerint kegyetlenke­déseivel legalább tíz ember ha­lálát okozta. Idén februárban Münchenben tartóztatták le, és jelenleg a német hatóságok folytatnak vele szemben eljá­rást. A szerb férfi védője úgy nyilatkozott: nem látja akadá­lyát, hogy védencének ügyét a hágai bíróság vegye át. MNMN etOTMTAKOM MŰSORON AZ EQÉSZ ORSZÁG ! MÁR NEM CSAK A PESTIEKÉ! FILM-SZÍN HÁZ-ZEN E.POP.KÉPZŐMŰ VÉSZÉT MAGAZIN DUPLA TERJEDELEMBEN A németek a NATO-bővítésért A főbb NATO-tagok nagyjából egyetértésre jutottak egy olyan formulában, amelynek kereté­ben felajánlják ugyan a NATO-tagságot a kelet-európai országoknak, de semmi esetre sem a közeli jövőben. A vezér­lőelvek kompromisszumot tük­röznek az USA és kulcsfontos­ságúnak kikiáltott szövetsé­gese, Németország között - írta a The Washington Times. A konzervatív, általában megbízható Pentagon- és CIA-forrásokkal rendelkező lap szerint a NATO kibővítésével kapcsolatos amerikai politika elsődleges kidolgozója Strobe Talbott külügyminiszter-helyet­tes, aki ellenzi a szövetség gyors kiterjesztését, mert attól tart, hogy az elidegenítené Oroszországot, és a moszkvai keményvonalasok kezére ját­szana. A The Washington Times diplomáciai forrásokra hivat­kozva megjegyezte, hogy míg London- alapjában véve támo­gatja az amerikai megközelítési módot, addig német kormány- tényezők - élükön Volker Rühe védelmi miniszterrel - amellett érvelnek, hogy a kibővítésnek minél előbb meg kellene tör­ténnie. Megduplázott üzemanyagárak Iránban Az iráni parlament megszavazta, hogy a márciussal induló új ötéves terv kezdetével emeljék a duplájára az üzemanyagok árát az állami bevételek növelése és az energiafogyasztás szé­dítő növekedésének lassítása érdekében - jelentette a Reuter: Az üzemanyagárak megduplázása azt jelenti, hogy az iráni au­tósoknak a jövő év márciusától 100 riait (7 forintnak megfelelő összeget) kell fizetniük egy liter benzinért. Drágulnak a medvevadászatok Romániában Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ezentúl azoknak a külföldiek­nek, akik Romániában kívánnak hódolni vadászszenvedélyük­nek. Míg a románoknak mindössze 100 ezer lejbe (58 dollár) kerül például egy vadkan elejtése, addig a külföldiektől ugyan­ezért 2000 dollárt kémek. A medvére éhes külföldiek vérszom- ját valószínűleg csillapítja az elejtett medve után fizetendő 8 ezer dollár, míg a román állampolgárok 235 dollárért ejthetnek el egy-egy medvét. Vadkacsát és erdei szalonkát 100, fácánt pedig 66 dollárért lőhetnek a külföldiek Romániában. Kötelező minimálbér a pekingi vállalatoknál Kína minimálbért vezet be a fővárosban és környékén - jelen­tette a UPI hivatalos kínai sajtóközleményre hivatkozva. A ter­vek szerint decembertől köteleznék a pekingi körzetben mű­ködő vállalatokat arra, hogy legalább 1,1 jüan (kb. 15 magyar forintnak megfelelő összegű) órabért fizessenek alkalmazotta­iknak. Növelik a robotok számát Szingapúrban Szingapúrban a munkaerőhiány leküzdése és a látványos gaz­dasági növekedés fenntartása érdekében fejleszteni kell az au­tomatizálást és fokozni kell a robotok elterjesztését az iparban - jelentette ki szerdán Li Bon Jang szingapúri tárca nélküli mi­niszter. Az ENSZ felmérése szerint a délkelet-ázsiai ország a második helyen áll az ipari robotok alkalmazásában. Fölös mennyiségű gabona Kelet-Európábán Kelet-Európa és a volt Szovjetunió krónikus gabonaimportőr­ből jelentős exportőrré válhat. Ha a reformok sikerülnek, akkor tíz éven belül évente akár 50 millió tonnányi fölös mennyiség­gel jelentkezhet a térség a világpiacon - állapítja meg a Nem­zetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet szakértője tanulmá­nyában. A Washingtonban közzétett tanulmány szerzője Rod Tyers, a Canberrái Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa. A REGISZTRÁCIÓ DÍJTALAN a HEROLD üzleti kézikönyv 1995/96. évi kiadásában. Emelje ki cégét a HEROLDBAN, hogy Önt is kiemelhesse a HEROLD! Figyelje postáját! Megkapta már regisztrációs lapunkat? Ha nem, tárcsázzon... MAGYAR ■ BUSINESS DATA 1372 Budapest Pf. 485. Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 289-5633 Fax: (1) 269-5688 HEROLD Magyarország legnagyobb példányszámú üzleti kézikönyve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom