Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-09 / 264. szám

2. oldal Világpolitika 1994. november 9., szerda Gyümölcsimport-tilalom károkkal, Gázában Naponta mintegy 300 ezer dollárnyi kárt okoz a gázai paleszti­noknak az, hogy az izraeli hatóságok kedden határozatlan időre megtiltották a gyümölcs- és zöldségbehozatalt az övezetből - jelezte a palesztin hatóság illetékese. Az izraeli egészségügyi minisztérium arra hivatkozott, hogy Gáza egyik kórházában öt kolerás megbetegedést jegyeztek fel. A palesztin hatóság mező- gazdasági ügyekkel megbízott tagjai tiltakoztak az „igazságta­lan” izraeli döntés ellen, s határozottan cáfolták a kolerás esetek létezését. Az esőzés után megnyílt a nizzai reptér Kedd reggeltől újra nyitva áll a forgalom előtt a nizzai repülő­tér, amelyet szombat óta zárva tartottak, mert műszaki berende­zései megrongálódtak a hét végi erős viharban - közölte a Cote d’Azur repülőterének igazgatósága. A karbantartók háromnapi megfeszített munkájának eredményeként helyreállt a váróter­mek és a felszállóhelyek normális arculata, bár még nem min­den berendezés működőképes. A poggyászfeladás még kézi erővel történik - írta az AFP a helyszínen tapasztaltakról. Bojkottal fenyegetőzik a Boeing A Boeing-repülőgépgyár figyelmeztette a kanadaiakat, hogy akadályt gördíthet a további alkatrészellátás útjába, ha Ka­nada többet költ európai repülőgépek beszerzésére, mint az amerikai partnerrel történő együttműködésre - jelentette a UPI Seattle-ből, a Boeing székhelyéről. Kanada több mint kétmilli­árd dollárért vásárolt Airbus-gépeket, s mindössze 588 millió dollárt költött Boeing-alkatrészek utánpótlására. Kanadai rész­ről „eltúlzottnak” minősítették a Boeing figyelmeztetését, s az- 'ial védekeztek, hogy a piacon verseny folyik. Gyorsul a napelemmel hajtott autó Ragyogó napsütésben egy napelemmel hajtott autó nyolc nap alatt tette meg az ausztráliai Perth városa és Sydney közötti 4 1ezer kilométeres távot, és ezzel megdöntötte az eddigi időrekor­dot. Az AP jelentése szerint az Aurora Q1 nevet viselő, legin­kább egy futurisztikus sárga csótányra emlékeztető jármű a tá­von 50 kilométer/óra átlagsebességgel haladt. Ugyanezen a szakaszon a korábbi rekord 1982-ben született; akkor 20 napra volt szükség az Ausztrália nyugati és keleti partja közötti űt megtételére. Dick Smith, a kísérlet fő támogatója szerint 10 év múlva már a hagyományos gépkocsikban is napelemes akku­mulátorok lesznek. A városokban egyre jobban élnek a kínaiak Lendületesen emelkedett az idén a városokban élő kínaiak jö­vedelme, az első kilenc hónapban 34,6 százalékkal - jelentette az AP a kínai statisztikai hivatal adataira hivatkozva. A több mint egyharmados jövedelemnövekedést azonban alaposan irtégcsajíolta az infláció, amely országos átlagban 20 százalék feletti, de a városokban ennél is magasabb. így a városlakó kí­naiak reáljövedelme álig több, mint 8 százalékkal emelkedett. Az amerikai külügyminiszter Eszak-Korea APEC-tagságáról ;Warren Christopher amerikai •külügyminiszter szerint az {Egyesült Államok támogatja IDél-Koreának azt a kezdemé­nyezését, hogy vegyék fel lEszak-Koreát az Ázsiai és íCsendes-óceáni Gazdasági Kö­zösség (APEC) tagjai közé, ha •Phenjan maradéktalanul végre­hajtja a Washingtonnal aláírt {nukleáris megállapodást. Warren Christopher útban ;Dél-Korea felé, repülőgépe fe- ídélzetén nyilatkozott újság­íróknak. Üdvözölte Szöulnak azt a döntését, hogy engedé­lyezi üzleti kapcsolatok létesí­tését Észak-Koreával. Az amerikai diplomácia irá­nyítója mindazonáltal lehűtötte Phenjan várakozásait: mint mondta, hosszú idő és sok türe­lem kell ahhoz, hogy az észak-koreai tagság megvaló­suljon. Egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy Észak-Koreának fel kell hagy­nia a terrorizmus állami szintű támogatásával és rakétái kül­földi értékesítésével, ha azt óhajtja, hogy a nemzetközi kö­zösség ismét befogadja soraiba. Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy szöuli útjának legfőbb célja: megerősíteni az Egyesült Államok elkötelezett­ségét Dél-Korea biztonsága mellett, illetve biztosítani a szövetségest az amerikai csapa­tok folytatódó jelenlétéről. MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK TANULMÁNYÚTJA AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN New York, a remények és könnyek szigete New York City, 1994. augusz­tus. 13.: nem ez volt első talál­kozásunk. Hét esztendővel ez­előtt már jártam „a világ fő­városában”, és - bár azt mondják, az ember hét éven­ként változik - a véleményem a 20 milliós metropolisról ma is ugyanaz: félelmetes! A távolságok, a méretek el­képzelhetetlenek, az autótenger és emberáradat elviselhetetlen. Legszömyűbb mégis az, hogy a járdán időnként meg kell állni, kísérletet téve egy kis levegő­vételre, mert N.Y. fullasztó. S akkor ott állok, néznék az ég­bolt felé, már szédülök, de még mindig nem lehet látni sem az eget, sem a felhőkarcolók tete­jét. Nincs mit tenni, mint fel­adni és továbbmenni. Ennek el­lenére New Yorkot természete­sen látni kell - csak azt ne kérje senki, hogy szeressem is! A mai belváros, Manhattan területét Henry Hudson fedezte fel a 17. század elején. 1626-ban hollandok vették meg amerikai indiánoktól, egy ma­rék gyöngyért, néhány csecse­becséért, ami legfeljebb 24 dol­lárt érhetett. 1664-ben került angol fennhatóság alá, ekkor keresztelték át New Amster­damról New Yorkra, II. Károly fivére, York herceg tiszteletére. A sziget még ezután is kétszer gazdát cserélt, mielőtt végleg amerikai kézre került. George Washington itt ren­dezte be elnöki rezidenciáját, és 1789-től 1790-ig az Egyesült Államok fővárosa. Amerika legnagyobb és legváltozatosabb metropolisa gránitkőre és grá­nitkőből épült, lehet imádni vagy utálni, egy vitathatatlan: valóságos építészeti csoda. A gazdaság fellegvárai A híres Szabadság-szobor vi­lágszerte a szabadság, a függet­lenség jelképe. Az Empire State Building 1931-ben, amikor ké­szült, 104 emeletével a legma­gasabb épület volt, már régen nem az. Wall Street, World Trade Center, World Financial Center - a nemzetközi tőzsde és gazdaság fellegvárai. A han­gulatos 5th Avenue-n, az 5. su­gárúton, előkelő paloták, mil­liós luxuslakások és méregd­rága üzletsorok között hossza­san lehet sétálgatni, bámész­kodni, ha az embert nem nyo­masztja a forgatag - no meg a pénz szaga. Éppen a világvárosi forgatagban talált menedéket Jacqueline Kennedy, férje meggyilkolása után, ide mene­kült Georgetownból (Washing­ton), ahol már képtelen volt el­viselni, hogy a sajtó állandóan követte, zaklatta. S itt a Central Park, ahol sétálgatott még a ha­lála előtti utolsó időkben is. Rockefeller Center, Broadway, Brooklyn és Harlem, a nyo­mornegyed. Nagyjából ez New New York jelképe világszerte a sza­badságot szimbolizálja York címsza­vakban. Ellis Is­land, ahol a Szabadság-szo­bor áll. Ezen a szigeten léptek partra a beván­dorlók ezrei, milliói évtize­dek óta, a leg­többen a század elején. A szobor kelet felé néz, amerről a hajók érkeztek, és kö­szönti a fáradt utazókat, akik mindenüket ma­guk mögött hagyva elindul­tak az Újvilág felé. 1892 és 1954 között több, mint 12 millió beván­dorló szállt itt partra, leszár­mazottaik a 240 milliós amerikai nemzet - a be­vándorlók nem­zete - 40 száza­lékát teszik ki. A kikötőállomás - amely 1892. ja­nuár elsejétől működött „A remények és könnyek szigetén" ­ma már nem fogad emigrán­sokat, nemzeti emlékhely, mú­zeum. Négyhetes amerikai uta­zásunk legmegrázóbb élménye; hasonló döbbenetét csak a buchenwaldi haláltábor láttán éreztem, jó pár év­vel ezelőtt. A felújí­tott múzeumot pél­daszerűen rendez­ték be korabeli bú­torokkal, használati eszközökkel, ha­talmas mennyiségű, átfogó dokumen­tummal, ismertető film- és hang­anyaggal, tájékoz­tató táblákkal. Elénk tárulnak az Egyesült Államok megszületésének tragikus előzmé­nyei. Emberek mil­liói vágtak neki a bizonytalannak, néhány holmival, vagy üres zsákkal a hátukon, örökre bú­csút mondva az ott­honnak, a hazának, a családnak, anya­nyelvnek és minden más kötődésnek. Elindultak az isme­retlen világba - re­mélve, hogy ott majd gyökeret ver­hetnek, dolgozhat­nak, emberhez méltó létet teremt­hetnek maguknak Az Empire State Building tetejéről délre rul elénk és hozzátartozóiknak. Aki túl­élte ezt a megrázkódtatást, meg a hetekig tartó hajóutat, itt szállhatott partra. S persze igencsak téved az, aki azt hiszi, hogy tárt karokkal várták. Újabb megpróbáltatások, megaláztatások következtek. Az elcsigázott, kétségbeesett embereket először általános or­vosi vizsgálatnak vetették alá, külön ellenőrizték ideg- és el­meállapotukat, majd vagyoni helyzetüket, vallásukat, politi­kai múltjukat. Aki beteg volt, kórházba küldték, ha meggyó­gyult, maradhatott, ha nem, kí­méletlenül hajóra tették és visz- szaküldték oda, ahonnan jött. Ha New York, akkor Broadway Forgalmas napokon 5000 embert is átvizsgáltak így, 4—5 óra eltelt, mire egy-egy sze­mély átjutott a szűrőkön... Ha New York, akkor Broadway! S ha Broadway, akkor a profiz­mus csúcsa. Nem lehet ki­hagyni. A Broadway színházai­ban még mindig nagy sikerrel, telt házzal játsszák a Macská­kat, Az Operaház fantomját. A Schubert Színházban már több mint 1000 előadást ért meg a Crazy for You, Gerschwin leg­népszerűbb, legtöbbet játszott musicalja. Ezt néztük meg. Ki­váló énekes-táncos színészek, pazar látványterv és fantaszti­kus színpadkép, de legemléke­zetesebb mégis a zene volt - így lehet leginkább röviden jel­lemezni az előadást. Amikor augusztus 15-én este el­búcsúztunk a félelmetesen izgalmas New Yorktól és be­szálltunk a Delta Airlines Budapestre in­duló járatába, itthon már hajnali 2 óra volt. 11 000 méter maga­san, 10Ö0 ki­lométer/óra sebességgel haladva hagy­tuk magunk mögött az Új­világot és az éjszakát, más­nap reggel 9-kor érkez­tünk meg Fe­rihegyre. Az Egyesült Ál­lamokban töl­tött csodálatos hónap életre szóló élménye­iből ennyi fért a sorozatba. Úgy köszönök el, ahogyan éppen 13-szor hallottam a re­pülőgép pilótá­jától, amikor az „óriásmadár” már közeledett az öreg földhöz: Hölgyeim és Uraim! Remélem, kellemesen utaztak! (Vége) Niedzielsky Katalin ez a látvány tá- A szerző felvételei Horn: a szocialisták nagy kihívása Talán mi is illúziókban ringattuk magunkat - ezt a mondatot ragadja ki a bécsi Kurier budapesti tudósítója abból az interjú­ból, amelyben Horn Gyula a lap kommentárja szerint megle­pően önkritikus mérleget vont a szociál-liberális kormány első 100 napjáról. Berényi György azt is megjegyzi, hogy a magyar kormányfő értékelése megegyezik az állampolgárok ítéletével. Gorbacsovnál kilincseltek pártvezetők, és Honecker leváltásáért könyörögtek Horn Gyula az interjúban be­szélt a hatalmas kihívásról, amit a szocialisták számára „a kapitalizmus építése" jelent. Mint mondotta, a kormány küzd ugyan a kapitalizmus ki­növéseinek lenyesegetéséért, de a lakosság hátrányos hely­zetű rétegeinek türelmét alapo­san próbára teszi, és ezért éles kritikát kap. E bírálatok között van olyan, hogy restaurálni akarja a kommunista pártot, de olyan is, hogy még konzervatív elődjénél is több kapitalizmust valósít meg. A bécsi lap munkatársa sze­rint Horn nem akarja „min­denáron” a teljes kormányzási periódust kitölteni, de ez nem egyenértékű valamiféle beletö­rődéssel. Negyven, majd még négy év tévedéseit aligha lehet négy év alatt korrigálni - idézi a lap Hornt, majd az idézet így folytatódik: mindenképpen vé­gig akarjuk vinni a gazdasági rendszerváltást, helyreállítani az államháztartás egyensúlyát. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a munkavállalókkal és mun­kaadókkal folyó tárgyalások nem vezetnének el a kívánt szociális paktumhoz. Kormá­nyom nem tévedhetetlen. Nap mint nap kritikusan tükörbe kell néznünk — idézi a lap Hornt. Ugyancsak idézi Hornnak azt a véleményét, hogy 1995 kritikus év lehet. Nem zárja ki a szociális feszültséget, amely azonban a miniszterelnök érté­kelése szerint nem veszélyez­teti a stabilitást. Hóm szerint a lakossággal állandó párbe­szédben kell a valós helyzetet ismertetni a szociális robbanás elkerülésére. A lap megjegyzi, hogy Hóm értékelése szerint a külföld mél­tányolja a kormányváltás nyu­godt véghezvitelét. Magyaror­szág az érdeklődés homlokte­rében áll, és az EU- és NATO-tagság elnyeréséért fo­lyó versenyben egészen elöl van. A Kurier munkatársának szavai szerint Horn többre tartja a térségben a demokrácia és a piacgazdaság kiépítése te­rén a versenyszellemet, mint a kölcsönös szidalmazásokat. (MTI) Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök segítségével akarta eltá­volítani a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) éléről Erich Honecker főtitkárt a pártvezetők egy csoportja a ber­lini fal leomlását megelőzően. Gorbacsov azonban tétovázott, s amikor végül elszánta magát az ellenzékiek burkolt támoga­tására, már késő volt. A Honecker leváltását célzó, mindeddig kevéssé ismert kí­sérletekről Ivan Kuzmin, az egykori szovjet állambiztonsági szerv, a KGB berlini képvisele­tének egyik vezetője számolt be egy orosz lapnak nyilatkozva. Elmondása szerint a csopor­tot Willi Stoph kormányfő ve­zette, és a Politikai Bizottság mintegy harmada támogatta az elképzelést. Köztük volt Egon Krenz, későbbi miniszterelnök, s Erich Mielke állambiztonsági miniszter is. Stoph a szovjet támogatás megszerzése érde­kében a KGB csatornáin ke­resztül egy részletes elemzést juttatott el Moszkvába, amely­ben az NDK gazdasági helyze­tét, Honecker szovjetellenes lé­péseit és a belpolitikai erővi­szonyokat ismertette. A miniszterelnök közvetle­nül Gorbacsovhoz fordult se­gítségért, mondván: ha nem váltják le Honeckert, annak kö­vetkezményei akár az NDK ösz- szeomlásához is vezethetnek. A berlini szovjet követ azonban előzetesen már jelezte: a néme­tek belügye a dolog, mondván: a német pártfőtitkárokat nem Moszkvában választják. Gorbacsov ugyanakkor szo­kásához híven tétovázott, s nem felelt a kérésre. Egy moszkvai négyszemközti megbeszélésen Stoph megismételte javaslatát. A szovjet államfő azonban to­vábbra is habozott. Az NDK fennállásának negyvenéves év­fordulója alkalmából tett berlini látogatásakor mondott beszé­dében Gorbacsov meglehetősen élesen fogalmazott ugyan, de még ekkor sem állt ki egyér­telműen Honecker pártbeli el­lenzéke mellett. Kuzmin a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva egyéb­ként elismerte: a KGB-t telje­sen váratlanul érte az NDK összeomlása. A titkosszolgálat „elszámította magát”: figyel­mét a párt- és állami vezetésen belüli változásokra fordította, az ellenzék helyett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom